Stadionok megnyitása: Történelmi pillanatok és emlékezetes események
Egy stadion megnyitása mindig különleges esemény, ami egy város vagy egy ország sportéletének új fejezetét jelzi. Ezek az alkalmak nem csupán építészeti mérföldkövek, hanem a közösség összetartozásának és a jövőbe vetett hitnek szimbólumai is.
A Puskás Ferenc Stadion - A Nemzet Stadionja
A magyar labdarúgás ikonikus létesítménye, a Puskás Ferenc Stadion, melynek elődje a Népstadion volt, hosszú és gazdag történelemmel rendelkezik. Már 1896-ban felmerült egy nagy budapesti stadion terve, amikor a magyar főváros olimpia rendezésére aspirált. Bár az első olimpiát Athénban tartották, a stadion terve napirenden maradt.
A kezdeti elképzelések a Vérmezőre, a Nádor-kertbe vagy a Kerepesi út környékére helyezték a leendő arénát, de a gazdasági helyzet nem tette lehetővé a beruházást. Az 1924-es törvény egy új stadion építésére, valamint a sportadó bevezetése sem hozta meg a várt eredményt, mivel a befolyt összeget nem az arénaépítésre fordították.
Az 1945-ös országgyűlés megszavazta a stadion költségeit, amely bekerült a hároméves tervbe is. Az Építéstudományi Intézet (ÉTI) kapta a feladatot az elhelyezés vizsgálatára. 1947-ben az Üllői úti Fradi-pálya tribünjének leszakadása, amely szerencsére nem követelt halálos áldozatokat, felgyorsította az előkészületeket. A közmunkatanács döntése értelmében az Istvánmezőn, a régi pesti lóversenypálya helyén egy hatvanezres „Népi Stadion” épült volna fel.
1948-ban az ÉTI tervezői, Dávid Károly, Juhász Jenő és Kiss Ferenc elkészítették az első vázlatterveket egy 70 ezer fő befogadására alkalmas stadionról, amelyet később 100 ezer főre terveztek bővíteni. Az építkezés, végleges tervek nélkül, 1948-ban kezdődött meg a régi lóversenypálya 27 hektáros telkén. Az Országos Testnevelési és Sport Bizottság (OTSB) elnöke, Hegyi Gyula tette meg az első kapavágást.
A főváros lakossága lelkesen vett részt az önkéntes munkában, akárcsak Puskás Ferenc és az Aranycsapat tagjai. Hét üzemben gyártották előre az elemeket, köztük a 20-24 tonnás vasbeton gerendákat. 664 ezer köbméter földet mozgattak meg, 84 nagy építőgép - daruk, mozdonyok, exkavátorok, szállítószalagok, úthengerek és betonkeverők - dolgozott az építkezésen. A munka során 45 ezer köbméter betont, 2,5 ezer tonna betonvasat dolgoztak be, 24 ezer tribünelemet és közel 15 ezer lépcsőelemet helyeztek el.
Az első ötéves terv célkitűzései között szerepelt a hatalmas stadion építésének befejezése: „Befejezzük és 70 ezer néző befogadására építjük ki a budapesti Népstadiont, 30 millió forint költséggel.” Végül a stadion építési költségei az akkori árakon 160 millió forintot tettek ki. A Szabad Európa Rádió jelentése szerint a repedt gerendák miatt nem tudták időre befejezni a létesítményt, így négy minisztert tettek felelőssé az 1953. augusztus 20-i befejezésért, és Farkas Mihály honvédelmi miniszter ezer katonát rendelt ki az építkezésre. Így a korszak presztízsberuházása határidőre elkészült, hivatalosan 78 ezer fős lelátóval.
A Népstadion megnyitó ünnepségére 1953. augusztus 20-án került sor, nagyszabású díszfelvonulással és zászlós parádéval. Jelen volt Avery Brundage, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke is. 12 ezer tornász lépett fel, majd 2100 sportoló vonult körbe a futópályán. Ezt követően az OTSB elnöke, Hegyi Gyula tartott nyitóbeszédet. A magyar zászlót a Himnusz hangjai mellett Csermák József olimpiai bajnok kalapácsvető vonta fel. Ekkor tízezer galambot eresztettek szabadon, majd a Norvégia-Magyarország atlétikai viadal második versenynapját rendezték meg. Ezt követően a Budapesti Honvéd-Szpartak Moszkva labdarúgó mérkőzésen a magyar csapat 3-2-re győzött.
A Népstadion számos nagy sportesemény színhelye volt, többek között az 1954-es Főiskolai Világbajnokság, az 1954-es, 7-1-es magyar győzelemmel végződött magyar-angol labdarúgó-mérkőzés, és Kovács József 5000 méteres győzelme. A legtöbben, 104 ezren, az osztrák-magyar mérkőzést nézték meg 1955-ben. Később az állóhelyek megszüntetése csökkentette a befogadóképességet.
Az 1990-es években az építmény felújítása során megerősítették a felső lelátó szerkezetét és lefedték a sajtópáholyt. A létesítményt 2002-ben Puskás Ferencről nevezték el. Az ezredfordulóra az épület állapota rendkívül leromlott. Különféle tervek születtek felújítására, bővítésére, illetve újjáépítésére, de csak az életveszélyes felső karéjt erősítették meg. A régi stadiont végül 2016-ban lebontották.
A helyén épült fel az új Puskás Aréna, amelyben 2019. november 15-én volt az első labdarúgó-mérkőzés. Fantasztikus hangulatban, közel hetvenezer néző előtt lépett pályára a magyar válogatott az új Puskás Aréna nyitómeccsén. Bár a nemzeti csapat végül 2-1-re kikapott a világ egyik legjobbjának számító Uruguaytól, Szalai Ádám belőtte az új nemzeti stadion első magyar gólját. A meccs előtt elbúcsúztatta a közönség Gera Zoltánt, aki elsősorban Jézusnak köszönte meg a pályafutását.
Puskás Aréna megnyitó - Nélküled
A milánói-cortinai téli olimpia nyitóünnepsége
A milánói-cortinai téli olimpia nagyszabású nyitóünnepséggel vette kezdetét a milánói San Siro stadionban. Kisebb ünnepségeket rendeztek az olimpia többi helyszínén is. Az ünnepség csúcspontja a láng, illetve ezúttal lángok meggyújtása volt.
Az egyik lángot a milánói diadalívnél helyezték el, melynek olasz neve Arco della Pace, magyarul pedig Béke-kapunak is szokták hívni. Milánóban Alberto Tomba és Deborah Compagnoni, a síelés két korábbi olasz olimpiai bajnoka gyújtotta meg a Leonardo da Vinci csomómintái által inspirált lángot. Cortina fagyos alpesi levegőjében a feladat egy másik olasz olimpiai bajnok síelőre, Sofia Goggiára hárult.
A milánói ünnepségen Olaszország gazdag kulturális örökségét mutatták be, és tisztelegtek Milánó tavaly szeptemberben elhunyt divatóriása, Giorgio Armani előtt. Az egyébként harmonikus eseményt a tömeg hangos fújolásai szakították meg, amikor JD Vance amerikai alelnök megjelent a San Siro stadion nagy kivetítőjén.
A péntek esti ünnepség szervezői elmondták, hogy a harmónia és a béke témája határozta meg a megnyitót, és az olimpiai játékokhoz különösen szokatlan módon a város és a hegység kettősségét igyekeztek megjeleníteni, miközben a globális feszültségek idején az egység érzését próbálták felkelteni a közönségben.
A sportolók felvonulása idén különleges volt: nem mindenki utazott el Milánóba, hanem voltak olyanok is, akik a kisebb nyitóünnepségeken, például Cortina d'Ampezzóban vonultak fel.
A nagyszombati City Aréna megnyitása
Amikor 2015. augusztus 22-én megnyílt Nagyszombatban Szlovákia legmodernebb és legnagyobb labdarúgó stadionja, a City Arena - Anton Malatinský Stadion, a cél egy igazán érdekes csapat ellen játszani, hogy még vonzóbbá téve ezzel a stadion megnyitásának pillanatait.
A választás egy olyan ország legkedveltebb labdarúgó klubjára esett, amely a labdarúgással talán a leginkább eljegyezte magát, és amely a labdarúgás szimbólumává vált: a vezető brazil Atlético Paranaense klubra. Ez a klub az összbrazil A széria csúcsához tartozik, 2001-ben megnyerte, 2004-ben második lett. A Campeonato Paranaense huszonkétszeres győztese.
Négyszer (2000-ben, 2002-ben, 2005-ben, 2014-ben) vett részt a Copa Libertadores kupában, a dél-amerikai klubok elit versenyében, amely az Európai Bajnokok Ligája megfelelője. 2005-ben egészen a fináléig jutott ezen a versenyen. Négyszer (2006-ban, 2007-ben, 2008-ban és 2009-ben) mutatkozott be a 2. számú dél-amerikai kupában, a Copa Sudamericana-ban, 2006-ban bejutott az elődöntőbe.
Volt valami szimbolikus abban, hogy az Atlético Paranaense ugyanazokkal a klubszínekkel rendelkezik, mint a Spartak (piros, fekete) és ugyanolyan hosszú a klub története is. A klub képviselőivel sikerült kedvező gazdasági feltételekben megegyezni a Spartak Trnava számára, és felejthetetlen élményeket nyújtani a szurkolóknak.
A mi hozzájárulásunknak is köszönhető, hogy ez sikerült, az Atlético Paranaense pedig igazán ínyenc brazil futballal mutatkozott be, jelenléte Szlovákiában pozitív rajongói és média visszhangot váltott ki.
| Stadion neve | Helyszín | Megnyitás dátuma | Befogadóképesség (eredeti) |
|---|---|---|---|
| Népstadion (ma Puskás Aréna) | Budapest, Magyarország | 1953. augusztus 20. | kb. 78 000 |
| City Arena - Anton Malatinský Stadion | Nagyszombat, Szlovákia | 2015. augusztus 22. | kb. 19 000 |
| San Siro Stadion | Milánó, Olaszország | 1926. szeptember 19. (többszöri átépítés után) | kb. 75 000 |
tags: #sostoi #stadion #megnyito
