A spanyol bajnokság közvetítése és a futball jövője: Vélemények és kihívások
Manapság a sport, mint üzletág talán legfontosabb szereplői a közvetítési jogokat megvásárló televíziók. Éppen ezért a koronavírus-járvány sportra gyakorolt hatásait is elsősorban a sportcsatornák felől érdemes vizsgálni. A Nemzeti Sport Online a legnagyobb érdeklődésre számot tartó labdarúgó-mérkőzések, kézilabda-események, illetve a Formula-1 közvetítési jogait birtokló hazai sporttelevíziókat kérdezte a jelenlegi helyzetről, és megkerestük a témában a spanyol élvonalbeli labdarúgó-bajnokság, a La Liga magyarországi képviselőjét, Elisa Álvarezt is.
Magyarországon a legnagyobb érdeklődésre számot tartó labdarúgó-bajnokságok, illetve nemzetközi sorozatok, valamint a Formula-1 és a kézilabda-események közvetítési jogain négy sporttelevízió, a DIGI Sport, az M4 Sport, a Sport TV és a Spíler TV osztozik. Ennek a négy televíziónak tettünk fel kérdéseket a koronavírus-járvány miatt szünetelő versenysorozatokkal kapcsolatban. Kérdéseinket két nagy csoportra bontva tettük fel: először a kialakult jogi helyzetre voltunk kíváncsiak, arra, hogy a korábban megkötött közvetítési szerződések szabályozzák-e a jelenlegi helyzetet, milyen jogkövetkezményekkel járhat, ha egyes bajnokságok, vagy például kézilabdában és labdarúgásban a Bajnokok Ligája küzdelmei nem tudnak folytatódni ebben az idényben. A megoldáskereséssel kapcsolatban arról is érdeklődtünk, milyen háttértárgyalásokat folytatnak a televíziók, milyen mértékben vonják be őket a jogtulajdonosok a folytatásról, annak mikéntjéről szóló tervezésbe, mit terveznek a kieső műsorok helyén. A második kérdéscsoportban gazdasági jellegű kérdéseket tettünk fel az elhalasztott vagy már biztosan el is maradó versenysorozatokkal kapcsolatban, hogy milyen mértékű veszteség érheti a televíziókat, kényszerülnek-e megszorító intézkedésekre.
Összegzésképpen megállapítható, a megkérdezett televíziók egyformán bíznak abban, hogy a félbeszakadt, de hivatalosan még nem lezárt sorozatokat folytatni tudják - ezt célozzák a szervezőkkel folytatott tárgyalások. Ugyanakkor a gazdasági kérdések itthon egyelőre a nyilvánosság előtt tabunak számítanak, azokat a társaságok üzleti titokként kezelik.
Hazai sportcsatornák a válság idején
A magyarországi sportcsatornák közül az M4 Sport és a Sport TV válaszolt a megkeresésünkre, rávilágítva a helyzet kihívásaira és az általuk alkalmazott stratégiákra.
Az M4 Sportnál Magyarországon csapatsportokban a legtöbb bajnokság - ideértve a látványsportok hazai bajnokságait - közvetítési joga, valamint a labdarúgó Bajnokok Ligája közvetítéseinek egy része és itthon a Formula-1 is, melyet a labdarúgó Európa-bajnokság és a tokiói olimpia elhalasztása is érzékenyen érintett. „Az M4 Sport valamennyi nagy szövetséggel és szervezettel külön megállapodást kötött, fontos megemlíteni, hogy együttműködően álltak a helyzethez: jelentősen könnyítettek például az általában nagyon szigorú archív felhasználási jogokon” - válaszolta kérdéseinkre Székely Dávid csatornaigazgató. Az M4 Sport a járványhelyzetben már számos archív eseményt, így például a 2016-os Európa-bajnokság mérkőzéseit vagy például a napokban a Ferencváros 1995-ös BL-meccseinek összefoglalóját is a műsorára tűzte, és a múltidézés a napokban is folytatódik.
„Az M4 Sport stábja most sem pihen, hiszen vannak műsorok, amik az internetre költöztek (Góóól!2 és Sport7), valamint rengeteg interjút készítünk sportolókkal, sportvezetőkkel, amiket az m4sport.hu-n láthatnak nézőink. Ráadásul április huszadikán megkezdtük a korábbi olimpiák felidézését. Ezeknek az adásoknak az előkészítése jelentős erőforrást igényel - szerencsére a modern technika megengedi, hogy ezt már nagyrészt otthoni munkában tegyék meg a kollégáink. Mindenhol azt kérjük, hogy ahol lehet, folytatódjanak a sorozatok, de csak abban az esetben, ha ez a sportolók egészsége szempontjából biztonságosan megvalósítható. Nagyon bízunk benne, hogy hamarosan nem csak a Formula-1 e-sportos közvetítései alatt tűnik fel az M4 Sport logója mellett az ÉLŐ felirat” - hangsúlyozta Székely Dávid.
Csányi Sándor, az MLSZ újraválasztott elnöke az NB I folytatásáról is nyilatkozott: „Az biztos: ha nem tudunk június tizenharmadikáig kezdeni, akkor le kell zárni a bajnokságot. Két forgatókönyv is elképzelhető ebben az esetben: nem lesz feljutó és kieső sem, vagy lesz feljutó, ebben az esetben tizennégy csapattal kezdődik a következő szezon. Ha most Ausztria úgy látja, hogy el tud indulni, akkor remélem, mi is eljuthatunk odáig néhány héten belül. Jó lenne nem az utolsó pillanatban, hanem már májusban.” Hozzátette, folyamatosan kapcsolatban vannak a FIFA, az UEFA és a kormányzati szervek képviselőivel, és az egészségügyi előírások figyelembevételével döntenek a folytatásról.
A Sport TV itthon többek között a kézilabda Bajnokok Ligája, a német labdarúgó-bajnokság és az észak-amerikai profi kosárlabda-bajnokság (NBA) közvetítési jogait is birtokolja. A csatorna írásos válaszában úgy fogalmazott, vannak biztató jelek, hogy a félbeszakadt sorozatok folytatódnak. „A gyakorlatban még nem ismert, nem tapasztalt helyzetről van szó - reagált a csatorna. - Folyamatos kapcsolatban, tárgyalásban vagyunk a sportjogtulajdonosokkal, akik mindent megtesznek azért, hogy az elhalasztott események pótlásra kerüljenek. Erre már mutatkoznak biztató jelek, gondolunk a kézilabda Bajnokok Ligáját, a Bundesligát vagy az NBA-t érintő tervekre, de említhetjük a Csehországban és Szlovákiában a csatornánkon sugárzott Formula-1 terveit is.” A pozitívumok közé sorolhatók az olyan rögtönzött események szervezése is, mint a PDC Home Tour, a sztárok otthoni dartsbajnoksága, amit a SportTV élőben közvetít. Ezenkívül érdemi műsorokkal helyettesítik az elhalasztott élő közvetítéseket, legyen az digitális tartalom vagy jelentős, eddig nem ismételhető sportjogok képernyőre tűzése, illetve új sportjogok megszerzése, mint például a minszki MMA-gála.
A La Liga válasza a kihívásokra és új tartalmak
Az öt európai topliga közül a spanyol élvonalbeli labdarúgó-bajnokságnak, a La Ligának évek óta van magyarországi képviselője. Ezért a televíziók mellett megkerestük Elisa Álvarezt is, aki nemcsak Magyarországon, hanem a régió további négy országában, Bulgáriában, Horvátországban, Romániában és Szerbiában is képviseli a világ egyik legerősebb bajnokságának érdekeit, tartja a kapcsolatot a televíziós partnerekkel.
„Ahogy azt az elnökünk, Javier Tebas is kifejtette már, az idény törlése, semmissé tétele nem szerepel a lehetséges megoldási javaslataink között - válaszolta határozottan Elisa Álvarez arra a kérdésünkre, milyen következményekkel járhat, ha félbemarad a bajnokság és nem tudják folytatni. - Ezzel együtt természetesen minden eshetőséget meg kell vizsgálnunk: a nézők előtt és nézők nélküli befejezést is, és azt is, mi történik, ha nem tudjuk folytatni az évadot.” Hozzátette, a La Liga akkor folytatódik, ha képesek lesznek megfelelni a kormányzat által előírt összes olyan követelménynek, amely garantálja a játékosok, az edzők, a menedzserek, minden klubalkalmazott és mindenki biztonságát, egészségét. A liga mindenben aszerint jár el, amit a kormány diktál az egészségvédelem érdekében, teljes mértékig alkalmazkodnak a hatóságok előírásaihoz. A televíziós műsorszolgáltatóinkkal állandó kapcsolatban állnak, addig is kínálnak nekik új tartalmakat, amíg nincsenek mérkőzések.
A járványhelyzet miatti tartalomhiány enyhítésére a spanyol liga kreatív csapata három új televíziós műsort jelentett be:
- LaLiga StayAtHome (Maradj otthon): Ebben a produkcióban maguk a játékosok mutatták be a karanténban töltött hétköznapokat. Az otthoni edzések mellett különböző színes tartalmakkal is jelentkeztek a szereplők. Az első részben a sevillai Sergi Gomez például kártyatrükkökkel szórakoztatta a nagyérdeműt, a Betis játékosa, Alex Moreno a reggeli smoothie készítésbe avatta be a nézőket, a Villarreal labdarúgója, Carlos Bacca pedig az évek alatt felhalmozott impozáns mezgyűjteményét mutatta meg a nézőknek. A játékosok mellett a Barcelona edzője, Quiqe Setién is bepillantást engedett otthonába.
- LaLiga Nations: Tíz részen keresztül azt mutatják be, hogy milyen hatással voltak a különböző nemzetekből származó légiósok a spanyol futball fejlődésére. Az összeállítást nem meglepő módon az argentinokkal (benne: Messi, Di Stéfano, Maradona) kezdték.
- LaLiga Clubs: Ez a formátum a városok, a klubok és a szurkolók közötti kapcsolatot meséli el. Az egyes klubok történelmét körüljárva mindegyik La Liga csapatról fontos, eddig kevéssé ismert érdekességeket emelnek ki, melynek célja, hogy a külföldi nézők is jobban megismerhessék a csapatok identitását, és mélységeiben is megértsék a spanyol foci kultúráját.
Azzal persze a spanyol bajnokság irányítói is tisztában vannak, ebből a helyzetből veszteség nélkül nem lehet kikerülni. Kérdés, ha a közvetítési jogokból származó bevételeknek akárcsak egy része kiesik, az vezethet-e egyes, kisebb kluboknál csődhelyzethez. „A gazdasági veszteségek most elkerülhetetlennek tűnnek, de a liga által bevezetett gazdasági ellenőrzési eszközöknek köszönhetően a klubok képesek lehetnek úgy kezelni erőforrásaikat, hogy a lehető legjobban csökkentsék a válság hatásait” - fogalmazott Elisa Álvarez, aki írásban elküldött válaszai mellé csatolta Javier Tebas ligaelnök korábbi nyilatkozatait is a témában. Azokból kiderül, hogy a lehetséges televíziós bevételeknek mintegy 28 százaléka, vagyis több mint 500 millió euró sorsa lóg a levegőben a járványügyi helyzet miatt. Az elnök arról is beszélt, hogy Spanyolországban közvetve vagy közvetlenül mintegy 150 ezer ember megélhetése kötődik a labdarúgáshoz, amely a nemzet össztermék (GDP) 1.67 százalékát adja. Tebas abban reménykedik, hogy május harmadik hetétől legalább zárt kapuk mögött folytatni tudják a bajnokságot, amit így június 30-ig be is tudnának fejezni. Úgy számolnak, hogy ebben az esetben a teljes közvetítési díjhoz hozzájuthatnak.
A spanyol labdarúgás gazdasági jelentősége és a COVID-19 hatása
A spanyol labdarúgás nem csupán sport, hanem jelentős gazdasági tényező is az ország számára. A járványhelyzet miatti kényszerszünet azonban komoly pénzügyi következményekkel jár.
| Gazdasági mutató | Adat |
|---|---|
| Kockáztatott TV-bevétel (La Liga) | >500 millió EUR (28%) |
| Labdarúgáshoz kötődő munkahelyek | ~150 000 fő |
| Hozzájárulás Spanyolország GDP-jéhez | 1.67% |
Javier Tebas reményei szerint a bajnokság zárt kapuk mögött is folytatódhat, ami lehetővé tenné a közvetítési díjak teljes megtartását, ezzel enyhítve a gazdasági terheket.
A spanyol bajnokság külföldi közvetítéseinek fogadtatása és a Miami meccs fiaskója
A Spanyol Szuperkupa döntőjében, ahol hatalmas szurkolótáborral rendelkező csapatok találkoztak, hazánkban is rengeteg néző kapcsolt a Sport TV-re, ami a meccset közvetítette. A mérkőzések előtt felvezetőműsorral, a félidőben és a lefújás után pedig minden alkalommal értékelések hangzanak a csatornán. Az egyik sokat alkalmazott szakértőjük pedig nem más, mint Hegyi Iván, a magyar sport- és futballújságírás egyik legismertebb alakja.
A La Liga 2025-26-os szezonjában kiemelt figyelmet kapott az a bejelentés, miszerint a Villarreal és a Barcelona között a 17. forduló mérkőzését 2025. december 20-án az Egyesült Államokban, a floridai Hard Rock Stadium-ban rendeznék meg. Ezzel a tervvel a La Liga egy olyan mérkőzést kívánt kivinni az országhatárokon kívülre, amely alapvetően hazai pályás/idegenbeli logikával működik. Az innováció hamar a közutálat tárgya lett, az ötletet már csírájában is az ördöggel való paktumnak kezelték a szurkolók és a spanyol klubok (persze a két érintetten kívül).
A liga részéről a nemzetközi jelenlét erősítése, új piacok (különösen az USA) bevonása, valamint bevételi források bővítése, a Premier League és az európai top-versenyek által erősen dominált piacon a La Liga számára egy ilyen lépés „döntő” lehetett volna. Az eredeti pályázat értelmében a Villarreal otthoni pályáját (Estadio de la Cerámica) „kivinnék” Miamiba, tehát a „hazai” mérkőzés nem Spanyolországban, hanem az USA-ban zajlott volna. A szükséges engedélyekben is előrehaladás volt: a Spanyol Labdarúgó-Szövetség (RFEF) jóváhagyta az eseményt augusztusban, majd az európai szövetség (UEFA) is külön engedélyt adott a sportág szabályzatában („hivatalos mérkőzés külföldön”), még ha nem is adták könnyen a derekukat. Ezzel majdhogynem egyidőben a Milan-Como mérkőzés is kapott egy UEFA engedélyt egy Ausztráliában való mérkőzésre.
A spanyol klubok, kiemelten a Real Madrid CF, tiltakozott, mondván, hogy a hazai-idegenbeli rendszer elvét sérti, verseny-integritási problémákat okozhat, és nem konzultálták megfelelően az érintetteket. A játékosok is demonstráltak: az spanyol játékosok szakszervezete (AFE) például arra szólította fel a játékosokat, hogy a mérkőzések első 15 másodpercében ne mozduljanak, jelzésként a liga azon tervével szemben, hogy külföldön játsszon el egy bajnoki ütközetet. A La Liga meglátásom szerint itt vesztette el az összes támogatóját az ügy érdekében: a tiltakozást nem mutatták a közvetítésekben, valamint HIVATALOS kommunikációban jelentették ki, hogy a játékosok (jó hazai mintákból általunk már ismert formában) az orosz-ukrán háború lezárásáért, a békéért tüntettek. A logisztikai és szervezési feltételek sem voltak egyértelműen teljesek: például a Villarreal jelezte, hogy nem kapott időben részleteket az utazásról, szállásokról, mérkőzés kezdési időpontjáról, stb. Emellett a szponzor (az MLS nyomására is) a szervezési hiányosságokra hivatkozva hátrált ki a mérkőzésből. Végül a projekt meghiúsult: a La Liga október 21-én bejelentette, hogy a mérkőzés nem kerül megrendezésre Miamiban (egészen pontosan „elhalasztják”), az eseményt „az adott helyzetben nem levezényelhetőnek” minősítették, az okok között főként a Spanyolországban kialakult bizonytalanságra hivatkoztak.
Félreértések és kritikák a Miami meccs kapcsán
Sok tévhit keringett a meccsel kapcsolatban, például, hogy a Barcelona „szegény sárgákat” belekényszerítette a hazai meccs feladásába, és ha már kimegy a két csapat, akkor áldozza fel a Barcelona a hazai pályáját. Ez azonban téves. A Villarreal a Barcelonával megegyezett, és a vezetőség ezt egy vissza nem térő lehetőségnek gondolta ezt a helyzetet, hiába bírálta a saját szurkolótábora is a csapatot. Az sem igaz, hogy se a hazai, se a vendég katalán csapat nem kapott volna ezért a meccsért plusz pénzt; minden összeget a Villarreal kapta volna a bérletesek kártalanítására (ingyen utazás USA-ba, ingyen belépő, aki pedig nem él a lehetőséggel 20%-os visszatérítést kap a teljes bérletének árából). Így minden pozitívum, ami a két együttesnek járt volna, az a PR érték lett volna, és habár a Barcelona a híresebb csapat, a Villarreal új piacra való betörése nem lett volna teljesen újdonság, ugyanis több akadémiájuk is van a tengerentúlon.
Fernando Roig Negueroles, a klub hivatalos közleményére alapozva, élesen kritizálta a ligát a Marcának, valamint a Real Madridot is. Roig elmondta, hogy részt vett az ECA (Európai Klubok Szövetsége) ülésén, ahol megfigyelte, hogy a Real Madrid egyre inkább elveszíti befolyását az európai futballban - már senki sem hisz a szavaiknak. Ennek ellenére Spanyolországban a sajtó továbbra is nagy figyelmet szentel annak, amit a Real Madrid mond. Hangsúlyozta, hogy a Real Madrid minden javaslat ellen tiltakozik, még olyanok ellen is, amelyeket korábban maga hagyott jóvá, például a külföldi mérkőzések engedélyezését, amit három évvel ezelőtt a La Liga bizottsága elfogadott.
Szerintem nem ördögtől való ez az ötlet, és egy próbát mindenképpen megért volna. A Premier League-el szembeni lemaradást valahogy faragnia kell a ligának, és habár sokat kritizáljuk Tebasékat, de ironikusan hat, mikor két klub önkéntes kísérleti patkány szerepe ellenére sarazzuk az ötletet és a szándékot. Főleg annak ismeretében, hogy az amerikai (itt kiváltképp az NFL-re gondolok) major sportokat mennyire isteníti boldog-boldogtalan Európában, de a terjeszkedési ötletüket, nevezzük nevén, az elvitt meccseket már senki nem akarja. Mintha egyébként az Arizona Cardinals vagy a Baltimore Ravens nem veszítene hazai meccset egy londoni, vagy berlini meccsel. Ja, ők felismerték, hogy így tudnak terjeszkedni…
Javier Tebas, a La Liga elnöke az Új Gazdaság Fórumon keményen kritizálta a Real Madridot. Azt mondta, hogy a klub játékosai mindig csak azt ismételgetik, hogy „hazug, hazug, hazug”. Emellett azt is kijelentette, hogy amikor Thibaut Courtois-t hallja beszélni, olyan, mintha José Ángel Sánchez (a Real Madrid vezérigazgatója) szólalna meg rajta keresztül, utalva arra, hogy a klub szócsöveként tekint rá. Nos, ez esetben Tebas mellé kell állnom: a Szuperkupa meccsek kapcsán nem volt ekkora a száj, sőt, a meccs sorsolásokat is előre elfogadják a klub vezetőségek, mégis mindig probléma a feszes menetrend, legalábbis egy csapatnál. Azt is nehezen tudom értelmezni, hogy a játékosok miért szólnak ennyire bele a háttér dolgokba: olyan az ember érzése, mintha szereptévesztésben lennének, és a játékos titulusuk mögé mindig csak menekülnének, ha a kritika központjába kerülnek. Ami viszont nem teória, és bizonyítéka a játékosi túlkapásnak, az Carvajal Instagram posztja volt, ahol nemes egyszerűséggel fenyegetőzött Tebas irányába, hogyha megtartják a meccset Miamiban, akkor a liga bekoszolódik, ja és senki ne jöjjön a Real Madrid TV-vel, mert az más. Oké…
Ami a ligát mélységesen antipatikussá teszi, az a fentebb már említett hazudozás a tiltakozásokról, egészen göbbelsi magaslatokba emelve Tebasék egóját és propagandáját. A másik tényező, ami számomra hihetetlen, az a logisztika és szervezés totális hiánya: Már mikor felmerült az ötlet, el kellett volna kezdeni a szervezést, nem a Sárga Tengeralattjáró csesztetéseire reagálni, hogy nyugi minden meglesz.
Ezt a részt a La Liga csapatok zömével kezdeném: érthető szerintem az ellenállás, és nem hibáztatom egyiket se érte. A bővebb tárgyalás és a meghívás az értekezletekre, a pénzügyi hasznok felvázolásának hiánya a közönybe és ellenkezésbe csapott, mint említettem teljesen érthetően. A Real Madrid az én szemszögemből teljesen más tészta. Már fentebb említettem a játékosaik kamikázézását, a képmutatást a Szuperkupával szemben (egyébként nem fogom a Barcelonát se mentegetni, ebbe ők is hasonló okok miatt egyeztek bele) jelen esetben. Amit ugyanakkor nem említettem még az az Európai Szuperliga tervezete, mely konzerválná a top 10-12 klub helyzetét Európában, valamilyen oknál fogva Madridban nem minősült a verseny megsértésének, sőt, kifejezetten magukra vették a többi csapat ellenkezését ezzel szemben.
Az eredeti terv, hogy a Villarreal-Barcelona bajnoki mérkőzést az USA-ban, Miamiban játsszák kísérlet volt a spanyol futball nemzetközi piacon való erősítésére. Ugyanakkor a sport-logisztikai, versenyszakmai és érdekazonossági problémák felerősödtek: klubok, játékosok, szurkolók jelezték, hogy nem volt megfelelően tárgyalva és előkészítve az ügy. A pénzügyi motivációk és a verseny integritására vonatkozó aggályok nyilvánosságra kerültek. Mindezek odavezettek, hogy a mérkőzést nem rendezték meg az eredeti helyen, és így a projekt, legalábbis jelen állás szerint, kudarcba fulladt.
tags: #spanyol #bajnoksag #kozvetites #velemenyek
