A spanyol labdarúgó-válogatott és a La Liga góllövőlista rekordjai
A spanyol labdarúgó-válogatott (gyakran nevezik La Furiának) Spanyolország nemzeti labdarúgócsapata, amit a Spanyol labdarúgó-szövetség (spanyolul: Real Federación Española de Fútbol) irányít. Becenevei: La Furia Roja (A Vörös Tombolás), La Selección (A válogatott), La Roja (A Vörösök).
A különféle regionális szervezeteket 1913-ban fogták össze, amikor létrejött a Spanyol labdarúgó-szövetség.
A spanyol válogatott rövid története és sikerei
A spanyol válogatott háromszoros Eb-, és egyszeres vb-győztes. A spanyol válogatott lett az első európai csapat, amely egymás után három nagy tornát nyert.
2008 júliusában története során először került a FIFA-világranglista élére. A legmagasabb FIFA-rang: 1. (2008. július - 2009. június, 2010. július - 2011. július, 2011. október - 2014. július). A legmagasabb Élő-rang: 1. (1920. szeptember - 1924. május, 1925. szeptember - október, 2008. július - 2009. június).
Korai évek és az első mérkőzések (1920-1950)
A spanyol labdarúgó-válogatott 1920-ban jött létre, azzal a céllal, hogy Spanyolországot az 1920. évi nyári olimpiai játékokon képviselje Antwerpenben. Az első hivatalos mérkőzést augusztus 28-án Dánia ellen játszotta a csapat. Spanyolország nyerte a mérkőzést 1:0-ra, Patricio Arabolaza góljával. A torna végén a válogatott csapat ezüst érmet szerzett.
Az első hazai mérkőzésre 1921-ben került sor Bilbao-ban Belgium ellen. A mérkőzést a spanyolok nyerték 2:0-ra.
Az első labdarúgó-világbajnokságon, 1930-ban Uruguayban, a válogatott nem jelent meg, mert "túl hosszúnak tartották a hajóutat".
Évekkel később, 1933. május 21-én aratta máig a legnagyobb arányú győzelmét a csapat. 13:0-ra ütötték ki a bolgárokat.
1934-ben azonban már ott volt az 1934-es labdarúgó-világbajnokság-on Olaszországban. A negyeddöntőben Olaszországgal mérkőzött a továbbjutásért. Ezt követően a Spanyol polgárháború és a második világháború miatt egészen 1950-ig nem vettek részt vb-n.
Az 1950-es labdarúgó-világbajnokságon, Brazíliában Spanyolország csapata a negyedik helyen végzett.
Az 1964-es Európa-bajnoki győzelem és a hullámzó évtizedek
Az 1964-es labdarúgó-Európa-bajnokság négyes döntőjének a Franco tábornok által irányított Spanyolország adott otthont. A döntőben a Szovjetuniót ugyancsak 2-1 arányban győzték le a spanyolok és ezzel elhódították az Európai Nemzetek kupájának a serlegét. Az 1964-es hazai rendezésű Európa-bajnokságot megnyerte a La Roja. 1984-ben pedig a második helyen végzett.
MAGYAR BRONZ SPANYOLORSZÁGBAN: Az 1964-es spanyolországi Európa-bajnokság (Eb-k röviden 2. rész)
Az 1970-es évek nem sorolható a spanyol labdarúgó-válogatott sikerkorszakai közé. Egyetlen Európa-bajnokságra sem sikerült kijutniuk és lemaradtak az 1970-es, 1974-es világbajnokságról is.
Az 1982-es labdarúgó-világbajnokságnak Spanyolország adott otthont. Első ízben fordult elő, hogy egy világbajnokságon 24 csapat vett részt.
Az 1984-es Eb-selejtezőiben Spanyolországnak -ahhoz, hogy megelőzze Hollandiát és megnyerje a csoportot- legalább 11 góllal kellett győznie Málta ellen az utolsó mérkőzésen. 12-1-es sikerüknek köszönhetően csoportgyőztesként utazhattak az Európa-bajnokságra. A döntőben a házigazda franciákkal találkoztak és 2-0-s vereséget szenvedtek.
Az 1986-os világbajnokságon a nyolcaddöntőben Dániát fektették két vállra. Az 5-1-es spanyol győzelemmel zárult találkozón Emilio Butragueño négy gólt szerzett. A legjobb nyolc között Belgiummal 1-1-et játszottak és a büntetőpárbajban a belgák bizonyultak jobbnak (5-4).
A modern korszak és a történelmi sikerek
A 80-as évek vége, 90-es évek eleje óta a válogatott megint Európa élcsapatai közé tartozik. Az 1992-es barcelonai olimpián is aranyérmes lett, mindemellett még két ezüstérmet is szereztek az ötkarikás játékokon (1920, 2000).
A 2006 novembere és 2009 júniusa közötti időszakban 35 mérkőzésen maradt veretlen a spanyol válogatott.
44 év elteltével 2008-ban ismét elhódította a csapat a kontinensbajnoki címet. A döntő egyetlen gólját Fernando Torres szerezte a mérkőzés 33. percében, ami azt jelentette, hogy Spanyolország története második Európa-bajnoki címét ünnepelhette. David Villa négy góljával gólkirály lett, Xavit választották az Eb legjobb játékosának.
A 2009-es konföderációs kupa elődöntőjében az USA-tól szenvedett vereséget.
A 2010-es labdarúgó-világbajnokságon Spanyolország története első világbajnoki címét szerezte. A hosszabbításban a Cesc Fàbregastól kapott labdát Andrés Iniesta értékesítette.
A válogatott a 2012-es Eb selejtezőjéből pontveszteség nélkül jutott ki a kontinenstornára. Spanyolország lett az első csapat, amely egymás után kétszer nyert Eb-t, valamint az első európai csapat lett, amely egymás után három nagy labdarúgótornát nyert (2008-as Eb, 2010-es vb, 2012-es Eb). A spanyol csapat lett az első, amely Eb-döntőben négy gólt szerzett és négy góllal nyert.
MAGYAR BRONZ SPANYOLORSZÁGBAN: Az 1964-es spanyolországi Európa-bajnokság (Eb-k röviden 2. rész)
A spanyol válogatott nemzetközi szereplései:
- Labdarúgó-világbajnokság: Részvételek: 16 (Először: 1934), Legjobb eredmény: Világbajnok (2010)
- Labdarúgó-Európa-bajnokság: Részvételek: 9 (Először: 1964), Legjobb eredmény: Európa bajnok (1964, 2008, 2012, 2024)
- Konföderációs kupa: Részvételek: 2 (Először: 2009), Legjobb eredmény: Ezüstérmes (2013)
Egyéni góllövőrekordok a spanyol válogatottban
A spanyol válogatottban a legtöbb válogatottság Sergio Ramos nevéhez fűződik 180 szerepléssel. A legtöbb válogatott gól: David Villa (59).
A 2008-as évben David Villa 16 gólt szerzett 15 mérkőzésen, amivel megdöntötte Raúl 1999-ben felállított 10 gólos rekordját. 2009. február 11-én Villa újabb rekordot döntött. Az Anglia elleni barátságos mérkőzés 36. percében sikerült betalálnia, ezzel sorozatban hatodik válogatott meccsén volt eredményes.
La Liga góllövőlista rekordok és legendái
A La Liga góllövőlista alaposan átrendeződött az utolsó 10-20 évben. Így a korábban felállított rekordok sorra dőltek meg, hála két világrekorder sztárfutballistának, akik az egész spanyol bajnokságra irányították a világ szemét. A spanyol bajnokságban számos nagy név megfordult már, amik között több ma már legendásnak tekinthető labdarúgó is pályára lépett.
Ennek köszönhetően olyan játékosok fordultak meg spanyolhonban, mint Puskás Ferenc, di Stéfano, a fenomén Ronaldo, Ronaldinho, Figo, Rivaldo, Messi, Cristiano Ronaldo és még sokan mások. Nem csoda tehát, hogy az örök ranglistán az alábbiak közül több név is megtalálható.
Örökös góllövőlista élmezőnye
A La Liga góllövőlista első helyét az argentin szupersztár, többszörös Aranylabdás Lionel Messi foglalja el, aki egészen a tavalyi szezonig folyamatosan gyarapította góljai számát. Messi spanyolországi pályafutása alatt mindössze a Barcelona kötelékében futballozott, ahol 2004-től 2021-ig játszott. A spanyol bajnokság góllövőlistáján az első helyét azonban senki nem fenyegeti és várhatóan nem is fogja, hiszen 474 góljával magabiztosan vezeti a tabellát, amihez 520 mérkőzésre volt szüksége.
A La Liga góllövőlista második helyén Messi nagy riválisa, a portugál Cristiano Ronaldo küzdte fel magát, aki 2009-ben érkezett meg a Real Madridhoz. Ronaldo 2018-ban hagyta el a királyi gárdát a Juventus kedvéért, aki így végül 311 gólt szerzett, 292 mérkőzésen.
A La Liga góllövőlista harmadik helyére egy régi vonalas futballista kerülhetett fel Telmo Zarra személyében, aki sikerei nagyrészét az Athletic Club de Bilbao-ban szerezte. A Bilbao színeiben egyébként 277 mérkőzést játszott le 1940 és 1955 között, amiken összesen 251 gólt szerzett.
Hugo Sánchez neve a futball rajongók számára ismerősen csenghet, hiszen a mexikói válogatott csatára az Atletico Madridban és a Real Madridban is megfordult. A La Liga góllövőlistára is előkelő helyet tudott így kiharcolni magának, hiszen 234 góljával a jelenlegi 4. helyen áll.
Az ötödik helyre a La Liga góllövőlistán Raúl González Blanco kerülhetett fel, aki pályafutása jelentős részét a Real Madridban tölthette el és számos sikert is elkönyvelhetett.
A La Liga góllövőlistán az első tízben komoly Real Madrid dominanciát vélhetünk felfedezni, aminek részese Alfredo di Stéfano is. Az argentin klasszis 1953 és 1964 között játszott a Real Madrid színeiben. Így összességében 227 gólt szerzett, ami a 6. helyet jelenti.
A Barcelona klasszisa César Rodríguez Álvarez, a Sporting Gijón legendája Quini és Pahiño követi, aki a Celtában és a Real Madridban is megfordult. César a hetedik 223 góllal, mögötte Quini található 219 góllal, míg Pahiño 210 góllal áll a 9. helyen.
A spanyol bajnokság góllövőlista 10. helyén mindenképp érdemes megemlítenünk Karim Benzema nevét, aki 208 gólnál jár, 492 pályára lépést követően. A francia támadó ráadásul ideén is központi figurája a Real Madrid támadóalakzatának, így várhatóan még javítja majd góljai számát és akár Raúlt is beelőzheti rövid időn belül. Ez pedig azt jelentené, hogy a La Liga góllövőlista első hat helyéből 4-et a Real Madrid kiválóságai birtokolnak majd.
| Játékos | Gólok száma | Mérkőzések száma | Főbb klubok |
|---|---|---|---|
| Lionel Messi | 474 | 520 | Barcelona |
| Cristiano Ronaldo | 311 | 292 | Real Madrid |
| Telmo Zarra | 251 | 277 | Athletic Club de Bilbao |
| Hugo Sánchez | 234 | (nincs adat) | Atlético Madrid, Real Madrid |
| Raúl González Blanco | (nincs adat) | (nincs adat) | Real Madrid |
| Alfredo di Stéfano | 227 | (nincs adat) | Real Madrid, Espanyol |
| César Rodríguez Álvarez | 223 | (nincs adat) | Barcelona |
| Quini | 219 | (nincs adat) | Sporting Gijón |
| Pahiño | 210 | (nincs adat) | Celta, Real Madrid |
| Karim Benzema | 208 | 492 | Real Madrid |
Kiemelkedő gólszerzési rekordok a La Ligában
A mexikói válogatott Hugo Sánchez az 1989-1990-es kiírásban nem akármilyen rekordot állított fel: 38 góljával egyrészt megdöntötte a La Liga addigi gólrekordját, másrészt mind a 38 (!) találatát egyetlen érintésből szerezte - akadt köztük csodaszép kapáslövés és ollózós gól is!
MAGYAR BRONZ SPANYOLORSZÁGBAN: Az 1964-es spanyolországi Európa-bajnokság (Eb-k röviden 2. rész)
Sánchez góljainak száma egészen a 2010-2011-es idényig számított ligarekordnak, amikor is Cristiano Ronaldo 40 találattal elhódítva a gólkirályi címet megdöntötte, de az egy érintésből szerzett 38 bajnoki találat továbbra is vonatkozó csúcs - és alighanem sokat kell még várnunk arra, hogy valaki túlszárnyalja.
Messi volt a leghatékonyabb a gól/percek terén - már ami a legalább ezer percet játszott játékosokat illeti. Az argentin gólkirály 115, Luis Suárez 125, Ángel 140, míg Benzema 150 percenként talált be.
Gólpasszok terén is a barcelonaiak csillaga végzett az élen, 21 asszisztjával saját, 2014/15-ös egyéni csúcsát döntötte meg, de 30 éve nem szolgált ki ennyi alkalommal labdarúgó társat a ligában, mint most Messi.
A legtöbb győztes gólt, szám szerint négyet a sevillai Carlos Fernández szerezte, Messi, Iago Aspas és Isak pedig hármat-hármat.
A gólokkal ellentétben nőtt a megítélt tizenegyesek száma a visszatérés után, sőt az 1989/90-es szezon rekordja is megdőlt: 149-szer mutattak a büntetőpontra a játékvezetők. A legtöbbször a Real Madrid és a Villarreal rúghatott büntetőt (11).
Szabadrúgásból mindössze 34-szer mattolták a kapusokat, természetesen a legtöbbször Messi - ötször -, őt követi Óscar Rodríguez néggyel. Ennél sokkal több volt a fejesgól, ebben az Osasuna (13), a labdarúgók közül pedig Charles és David López (4-4) járt az élen.
Az as.com statisztikájából kiderül, 942 gól született a La Liga 2019/2020-as kiírásában, mely a 2006/2007-es szezon óta a legkevesebb - akkor pontosan ugyanennyi találatot hoztak össze a csapatok.
tags: #spanyol #gollovolista #rekord
