A spanyol örökösödési háború döntő csatái és a hatalmi egyensúly kialakulása
II. Károly spanyol király 1700. november 1-én átadta lelkét a teremtőnek, és mivel a Habsburgok spanyol ágának utolsó férfitagja volt, örökségéért már halála előtt megindult a nagyhatalmak vetélkedése. Egy hónappal korábban kelt végrendeletében első örökösének Anjou hercegét, Fülöpöt jelölte meg, aki nem mellesleg a Napkirály, XIV. Lajos francia uralkodó unokája volt. A szinte kibogozhatatlan rokoni kapcsolatoknak köszönhetően XIV. Bourbon Lajos, illetve I. Habsburg Lipót német-római császár és magyar király is bejelentkezett a királyságért. 1701-ben Fülöp, az unoka bevonult Madridba és V. Fülöp néven királlyá koronázták, ezzel teljesült az elhunyt végakarata, Spanyolország pedig egységes maradt.
A helyzetet tovább rontotta, hogy XIV. Lajos elismerte II. Jakab halálos ágyán tett kérését, és elismerte fiát Anglia királyának, ezzel kivívva III. Vilmos, a tényleges angol uralkodó haragját. 1702. május közepén Nagy-Britannia, Hollandia és I. Lipót hadat üzent XIV. Lajosnak. A franciák mellé álltak a császári hatalom növekedésére féltékeny bajorok. A kor két legjobb hadvezére, Marlborough hercege, valamint Savoyai Jenő, a Nagy Szövetséget erősítette a franciák legnagyobb bánatára.
A höchstädti csata jelentősége
1704. augusztus 13-án vívták meg a spanyol örökösödési háború legfontosabb csatáját, ami a Rákóczi-szabadságharcot is befolyásolta. A két fél nagyjából azonos erőkkel állt fel, a francia-bajor csapatok pár ezer fővel többen voltak. Az ellenségeket egy a Duna felé kanyargó patak választotta el egymástól. Marlborough hercege vezette a derékhadat, vele szemben Tallard marsall franciái álltak. A támadás, mivel Savoyai csapatai a nehéz terepviszonyok miatt csak késve álltak csatarendbe, fél egykor indult az angol-osztrák arcvonal teljes vonalán.
Marlborough elérkezettnek látta az időt, úgy délután fél hat tájékán, hogy mindent elsöprő támadást intézzen a meggyengült francia derékhad ellen. A támadás elsöpörte a franciák derékhadát, maga Tallard marsall is fogságba került. Az ütközet során a francia-bajor hadak összesen 30 000 embert vesztettek halottakban és foglyokban, míg ellenfeleik vesztesége 5000 körüli volt. A Habsburgok trónja megmenekült, a harcok francia területekre helyeződtek át, a bajor választófejedelem országa a Habsburgok fennhatósága alá került.
A háború fordulópontjai és a hatalmi átrendeződés
A háború 1709-ben jelentős osztrák fölénnyel folyt. 1706 májusa után Marlborough herceg Ramilliesnél vívott ki fényes győzelmet, melynek eredményeképen Belgium nagy részét Brüsszellel együtt kiragadta a franciák kezéből. A következő évben Eugén herceg a szavójai herceggel és a poroszokkal egyesülve a franciákat Torino falai alatt döntőleg megverte, mire a franciák Olaszországból is kiszorultak.
1711-ben meghalt I. József császár, akit a bécsi trónon öccse, VI. Károly követett. Mivel a Habsburg-ház összes koronái Károlyra, a spanyol trónjelöltre szállottak, az angol kormány titokban megegyezett XIV. Lajossal. Hogy Károly kapja meg a német császári koronát, Ausztriát, Magyarországot és még azonfelül a spanyol örökséget, ez nagyon is megingatta volna az európai egyensúlyt.
A spanyol örökösödési háború | Animációs történelem
Az utrechti és rastatti béke
1713 ápr. 11-én az utrechti békét aláirták. Ennek feltételei szerint:
- V. Fülöp megtartotta Spanyolországot a gyarmatokkal.
- Kiköttetett, hogy a francia és spanyol korona egy főn nem egyesülhetnek.
- Franciaország átengedte Angliának Új Foundlandot és Új-Skóciát.
- Spanyolország Gibraltart és Minorcát engedte át Angliának.
Károly császár még egyideig folytatta a harcot, de a rastatti békében (1714. március 7.) ő is kibékült a franciákkal. E szerint Károly megtartotta a megszállva tartott Belgiumot, Nápolyt, Milanót, Mantovát és Szárdiniát. A nagy és vérengző háboru az európai egyensúly dogmájának érvényre jutásával ért véget.
tags: #spanyol #orokosodesi #haboru #donto #csatai
