Magyarországi Régiók és Települések Nettó Átlagkeresetei: Különbségek és Dinamika
A magyar munkaerőpiac egyik legfontosabb mutatója az átlagkereset, amely nemcsak a gazdaság állapotát tükrözi, hanem a különböző régiók közötti jelentős különbségeket is. Cikkünkben áttekintjük, hogyan alakulnak a bérek országszerte, valamint milyen különbségek figyelhetők meg Budapest, a megyeszékhelyek és a vidéki területek között.
Az átlagkereset és a medián jövedelem fogalma
Az átlagkereset és a medián jövedelem két különböző statisztikai mutató, amelyek más-más szempontból világítják meg a bérviszonyokat. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az átlagkeresetet a teljes munkaidőben alkalmazásban állók jövedelmének összegeként határozza meg, elosztva a munkavállalók számával.
Ez a számítás magában foglalja:
- Az alapbért
- A bérpótlékokat és prémiumokat
- A jutalmakat és a 13. havi fizetést
A medián kereset ezzel szemben azt az értéket jelenti, amelynél a munkavállalók fele többet, fele kevesebbet keres. A medián jobban tükrözi a „tipikus” magyar keresetet, mivel az átlagot jelentősen felfelé húzzák a legmagasabb jövedelmű munkavállalók (menedzserek, IT-szakemberek, orvosok). Fontos megjegyezni, hogy a magyar munkavállalók fele kevesebbet keres, mint a bruttó 562 300 forintos medián, ami jelentősen árnyalja az átlagbérről alkotott képet. Az átlag vs. medián eltérés: A 140 500 forintos különbség a bruttó átlag- és mediánkereset között rávilágít a jövedelmi egyenlőtlenségekre.
Bruttó és nettó átlagkereset: mi a különbség?
A 2025-ös adózási rendszerben a bruttó jövedelemből levont terhek:
- Személyi jövedelemadó (SZJA): 15%
- Társadalombiztosítási járulék: összesen 18,5%
- Nyugdíjjárulék: 10%
Így a bruttó bér 33,5%-a kerül levonásra. A múlt év egészére vonatkozó friss béradatok alapján a bruttó átlagkereset a teljes munkaidőben dolgozók esetében éves összevetésben 9 százalékkal 705 ezer forintra, a nettójuk 9,4 százalékkal közel 487 ezer forintra emelkedett. Ezekből megbecsültük a nettó átlagbéreket és összevetettük az egy évvel korábbiakkal. (Az infografikákon szereplő nettó bérek becslések: a országos bruttó és nettó átlagbér hányadosa alapján kalkuláltuk azokat.)
Regionális és települési eltérések
Az végeredmény szerint továbbra is óriási, több mint két és félszeres különbség van a legmagasabb és legalacsonyabb keresetű kerület és járás között. Továbbá jelentős eltérések láthatóak az éves dinamikát tekintve. A friss adatok szerint a becsült átlagos nettó bér a II. kerületben a legmagasabb, meghaladja a 810 ezer forintot, a második helyen áll a XII. és az I. kerület 790 ezer, illetve közel 725 ezres eredménnyel. A top tízben kilenc kerület mellett a dunakeszi járás kapott helyet. A járási szintű különbségek még extrémebb képet mutatnak: Budapest II. kerületében 1 159 600 forint, míg a Cigándi járásban mindössze 420 400 forint az átlagkereset - ez közel háromszoros különbséget jelent.
A legalacsonyabb becsült nettó átlagbér a Borsodban található cigándi járáshoz köthető, ahol kevesebb mint 300 ezer forint volt ez az összeg. A második leggyengébb eredmény a szintén Borsod-Abaúj-Zemplén megyei gönci járás, majd a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei fehérgyarmati járás következik a sorban.
A 2024. évi nettó keresetek települések szerinti alakulását vizsgálta meg aktuális elemzésében a GKI Gazdaságkutató Zrt. Az országos nettó települési átlagkereset 474 ezer forint volt 2024-ben, mely 13,5 százalékkal bővült az előző évi 418 ezer forinthoz képest. A nettó kereset Budapesten volt a legmagasabb (606 ezer forint). A megyeszékhelyek és a megyei jogú városokban ennél lényegesen kisebb volt a nettó átlagkereset, 504 ezer forint. A városokban 456 ezer forint, míg a nagyközségekben és községekben 407 ezer forint volt az átlagos nettó munkajövedelem. Ennek ellenére továbbra is hatalmasak a különbségek: majdnem 50%-kal magasabb az átlagkereset a fővárosban, mint egy községben, de a megyei jogú városokat is 20%-kal meghaladják. A Budapest és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közötti több mint 300 000 forintos különbség jól mutatja a regionális egyenlőtlenségeket.
A megyék szerinti bontásban a legalacsonyabb átlagjövedelmű Szabolcs-Szatmár-Bereg megye (374 ezer forint), míg a legmagasabb Pest megye (523 ezer forinttal) volt. A legmagasabb nettó átlagkereset Budapest, Győr, Paks és Székesfehérvár térségében van. A legalacsonyabb átlagkeresetek a dél-nyugati és az észak-keleti régiókban vannak, itt is kifejezetten a kisebb településeken. Fontos megemlíteni azonban, hogy a budapesti keresetek torzítottak, ugyanis a Budapesten dolgozó, azonban állandó lakcímmel más településen rendelkezők jövedelme a statisztikában nem Budapesten, hanem más vidéki településeken jelenik meg (ott emelve az átlagot).
Bevétel vs. Bruttó jövedelem/Profit/Eredmény vs. Nettó jövedelem/Profit/Eredmény (lényeg) egy percben
Bérdinamika és növekedés
Az adatokból kiderül az is, hogy melyik járásokban és kerületekben volt a legjelentősebb a növekedés. Ebben az összevetésben a paksi járás viszi a prímet majdnem 15 százalékos éves növekedéssel. A legnagyobb bérdinamika tehát a paksi járást jellemezte, a második és harmadik helyen áll a balmazújvárosi és hajdúböszörményi járás, mindkettőben 14 százalék feletti emelkedés következett be.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. adatai szerint a nettó keresetek Budapesten növekedtek a legalacsonyabb ütemben, 12 százalékkal. A megyeszékhelyeken és a megyei jogú városokban 13,5 százalékkal bővültek az előző évhez képest. A nagyközségekben és községekben volt a legmagasabb a növekedés, mindkét településtípuson átlagosan 14 százalékkal emelkedtek a keresetek.
Felzárkózás történt azonban a legalacsonyabb jövedelmű régiókban, a fizetések százalékosan nagyobb mértékben emelkedtek azokon a területeken, ahol addig alacsonyabbak voltak, így kifejezetten a dél-nyugati és keleti régiókban. Ezt az okozza, hogy a minimálbér- és a garantált bérminimum jelentősen emelkedett. Ezt erősíti az is, hogy bár az alacsonyabb átlagkeresetű településeken gyorsabban nőttek a bérek, a nominális emelkedés továbbra is a magasabb keresetű térségekben volt a legnagyobb.
A magyar bérek növekedése 2025-ben is folytatódott, bár mérsékeltebb ütemben. A havi bérnövekedési adatok:
- Január: 668 100 Ft bruttó (+10,4% az előző évhez képest)
- Március: 714 400 Ft bruttó (+8,5%)
- Április: 708 300 Ft bruttó (+9,8%)
Az első negyedévet összesítve 9,2%-os nominális bérnövekedést tapasztalhattunk, ami lassulást jelent az előző évhez képest.
Ágazati különbségek az átlagfizetésekben
A Bankmonitor szombaton megjelent összeállítása megyei szinten vizsgálta a különböző ágazatokhoz, tevékenységekhez kötődő tavalyi átlagbéreket. A portál azt írta, hogy az ország abszolút csúcstartója Tolna megye energetikai szektora. A Paksi Atomerőműnek köszönhetően az itt dolgozók havi bruttó 1,6 millió forintos, az egész országban egyedülálló átlagbérrel büszkélkedhetnek. Ez a kiemelkedő összeg még a budapesti elitet is maga mögé utasította: a második legmagasabb átlagfizetést a fővárosi pénzügyi és biztosítási szektor dolgozói vihették haza (bruttó 1,21 millió forint), míg a harmadik helyre a budapesti információs és kommunikációs szféra futott be (bruttó 1,18 millió forint). A vidék rejtett tartalékait mutatja az is, hogy Fejér megye IT szektora (1,03 millió forint) és Csongrád-Csanád megye bányászati szférája - Mol algyői tevékenységének hatása - (1,02 millió forint) is átlépte a bűvös egymilliós határt.
A KSH hivatalos adatai alapján pontosan meghatározható, mely ágazatokban a legmagasabbak az átlagkeresetek. Az ágazatok közötti bérnövekedés ugyanakkor nem egyenletes. Az információs-kommunikációs (+63%) és pénzügyi szektor (+86%) kiemelkedően magas átlagkeresettel rendelkezik az országos átlaghoz képest, mínak a vendéglátás (-38%) és a mezőgazdaság (-28%) jelentősen elmarad attól. Az energiaipar (+26%) és a vízgazdálkodás (+30%) kiemelkedő bérnövekedést produkált, míg az egészségügy (+8-15%) és az építőipar (+5%) lemaradt.
2025. ágazati átlagkeresetek (KSH adatok alapján)
| Nemzetgazdasági ág | Bruttó átlagkereset | Különbség országos átlagtól |
|---|---|---|
| Pénzügyi, biztosítási tevékenység | 1 306 000 Ft | +86% |
| Információ, kommunikáció | 1 145 000 Ft | +63% |
| Villamosenergia, gáz, gőz | 1 111 000 Ft | +58% |
| Oktatás | ~720 000 Ft | +2% |
| Egészségügy | ~715 000 Ft | +2% |
| Feldolgozóipar | ~700 000 Ft | -0% |
| Kereskedelem | ~590 000 Ft | -16% |
| Építőipar | ~520 000 Ft | -26% |
| Vendéglátás | ~435 000 Ft | -38% |
Forrás: KSH havi jelentések és ágazati bérkutatások. A csillag nélküli adatok a KSH 2025. áprilisi-májusi hivatalos közleményein alapulnak. A csillaggal jelölt ágazatok becsült értékek korábbi KSH trendek és ágazati bérnövekedési adatok alapján.
Speciális béremelkedések
Érdemes kiemelni, hogy egyes szakmákban kiugró béremelkedés volt tapasztalható. Orvosi és pedagógus bérek jelentős növekedése: Az orvosi bérek többszörösére emelkedtek az elmúlt 15 évben, míg a pedagógus béremelés második lépcsője 2025-ben 12-21,4%-os növekedést eredményezett. A legnagyobb arányú béremelést az I. kategóriába tartozó pedagógusok kapták (21,4%), míg a gyakornokok 21,2%-os, a kutatótanárok pedig 12%-os emelést kaptak. Ezek az emelkedések elmaradnak az átlagbér növekedésétől, ami azt jelenti, hogy a legalacsonyabb keresetűek relatív helyzete nem javult jelentősen.
Adatforrások és módszertan
Az elemzések a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások, a teljes körű költségvetés, valamint a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek adataira épülnek. A táblát 2022-ben lezártuk, az új módszertan szerinti tábla elérhetősége: STADAT 20.1.2.15.aA 2018. január 1-jétől érvényes területi osztályozási rendszer szerint főváros és tervezési-statisztikai régió, korábban fővárosnak megfelelő területi szint. A 2018. január 1-jétől érvényes területi osztályozási rendszer szerint megye és tervezési-statisztikai régió, korábban megyei szint.
tags: #stadat #magyarorszagi #regiok #netto #atlagkereset
