A magyar stadionépítési láz: milliárdok a sportinfrastruktúrába
A G7 összesítése szerint 2014 óta huszonhét új aréna nőtt ki a földből Magyarországon, amire összesen 600 milliárd forint közpénzt költött el az Orbán-kormány az elmúlt tíz évben. Ez a monumentális beruházási hullám alapjaiban alakította át a hazai sportinfrastruktúrát, különösen a labdarúgásban.
Az elmúlt évtized monumentális beruházásai
A sort természetesen a felcsúti, a Kúria álláspontja szerint nem közpénznek minősülő tao-támogatásból felhúzott Pancho Aréna nyitotta 2014 áprilisában. Ezután mindössze két héttel adták át a fideszes fellegvárban, Debrecenben felépült Nagyerdei Stadiont, és még ebben az évben megnyitotta kapuit a Fradi új arénája, a Groupama is.
Ezek az események indították be igazán a stadionépítési lázat, amelynek köszönhetően gyakorlatilag szinte az összes olyan csapat új stadiont kapott, amely ebben az időszakban megfordult az NB I-ben. Sőt, még a másodosztályú együttesek közül is soknál költöttek százmilliókat-milliárdokat a helyi arénára. A projektek nagy része 2020-ra lezárult. A felcsúti avatót követő bő hat évben további huszonhárom stadiont adtak át, amelyekre összesen bruttó 350 milliárd forintot fordítottak. A Nyíregyháza Spartacus FC stadionja, ha elkészül, a 27. lezárt projekt lesz az országban 2014 óta.
A beruházások háttere és céljai
Csányi Sándor, akit a közelmúltban MLSZ-elnöknek választottak újra, 2010-ben érkezett meg a futballba, amikor Orbán Viktor másodszor lett miniszterelnök. Orbán az első időszakában, 1998 és 2002 között egyszer már nekifutott a futballreformnak, és reorganizációs hitelt adott a kluboknak. Akkor kapott új stadiont az Újpest, a Dunaújváros, a Sopron, a Zalaegerszeg, Kecskeméten pedig 2002-ben is voltak fejlesztések. 2010-től viszont sokkal nagyobb lendületet vett az infrastruktúra megújítása. Egy 2015-ös interjúban mondta el Orbán, hogy az a miniszterelnök akar lenni Európában, aki a legtöbbet tesz hazája labdarúgásáért.
A kormány ebben az időszakban annyi pénzt szórt el stadionokra, hogy az már a teljes hazai sportköltésen is látszott. Ezek voltak azok az évek, amikor GDP-arányosan Magyarország fordította a legtöbbet sportra az egész Európai Unióban. A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) is részben az infrastruktúrafejlesztésben látta a hazai labdarúgás - és különösen a futballélvonal - problémáinak megoldását. Az elképzelés az volt, hogy az új vagy felújított arénákba többen járnak majd ki, ami számos csatornán növelheti a csapatok bevételét: jegyeladásból, a szponzoroktól, logóval ellátott termékek értékesítéséből és akár a közvetítési jogokból is több folyhat be.
Jelentős projektek és költségvonzatuk
A költségek az egyes létesítmények esetében elég széles skálán mozogtak: a stadionfejlesztési program keretében felújított arénák közül több csak néhány százmillió adóforintba került, a Groupama, a fehérvári és a szombathelyi arénák azonban külön-külön is 19 milliárdba, a Puskás pedig ennek is a tízszeresébe.
A Puskás Ferenc Stadion: a csúcsberuházás
Az új Puskás Ferenc Stadion 2016-ban a közbeszerzési hatóságnál is leadott bruttó becsült értéke a hivatalos költségbecslés alapján 180,02 milliárd forint volt. A legkedvezőbb ajánlat ennél 5,8 százalékkal volt magasabb a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Nonprofit Zrt. közleménye szerint. Az olcsóbb ajánlat alapján a stadion ára 142,85 milliárd forint, az 5 százaléknyi tartalék 7,15 milliárd forint, az ÁFA összege 40,5 milliárd forint. Az új Puskás Stadion egy székre jutó költsége: 2,1 millió forint, ami tartalmazza a nem stadion jellegű terek - például konferenciatermek, parkolók, hidak, sportmúzeum, rendőrőrs, étterem, szurkolói bolt - költségét is.
A KKBK leszögezte, lefolytatták a kivitelező kiválasztásához szükséges nyílt nemzetközi közbeszerzési eljárást, a felhívás pedig megjelent az Európai Unió hivatalos értesítőjében, valamint az unió összes hivatalos nyelvére lefordítva az EU hivatalos lapjában és annak internetes felületén, így bármelyik EU-s országból lehetett ajánlatot tenni. „Ezért ugyan az eljárás időigényes volt, de a legnagyobb versenyt biztosította, garantálva azt, hogy a lehető legmagasabb színvonalon készül el az új Puskás Stadion” - áll a közleményben. A magyar állam rendkívül szigorú szerződési feltételeket írt elő, ez alapján „a kivitelező napi 142 millió Ft + ÁFA kötbért fizet, ha késik, valamint a határidő és a minőség biztosítékaként a szerződéskötéskor az állam által egyoldalúan készpénzre váltható, összesen 32 milliárd forintos bankgaranciát ad.”
A tájékoztatás szerint a nyílt nemzetközi közbeszerzési eljáráson két ajánlat érkezett: a Strabag Építő Kft., Strabag-MML Magas- és Mérnöki Létesítmény Építő Kft., Strabag AG közös ajánlattevők 3,3 százalékkal drágább ajánlatot adtak, mint a Magyar Építő Zrt. és ZÁÉV Építőipari Zrt. közös ajánlattevők. Az olcsóbb ajánlat tartalmazza az építés költségét, a három hónapon keresztül történő üzemeltetést és a nyitórendezvény költségeit. Az ajánlat 5 százalék tartalékot is magában foglal váratlan eseményekre, amely csak indokolt esetben, kizárólag a megrendelő egyértelmű engedélye alapján használható fel, automatikusan nem része az árnak. Az ajánlatban szereplő összeg áfatartalma a beruházás során visszafizetésre kerül a költségvetésbe. A hétszintes, összesen bruttó 213 700 négyzetméter alapterületet kitevő épület tervei már elkészültek, továbbá a stadionnak jogerős és végrehajtható építési engedélye van. Az idei költségvetésben egyetlen fillér többletköltség rendelkezésre bocsátása sem szükséges a 2019 végére felépülő, 67 ezer néző befogadására tervezett létesítménnyel kapcsolatban. A 2020-as labdarúgó Európa-bajnokságot 13 ország egy-egy stadionjában rendezik, az új Puskás Ferenc Stadion egyike volt ezeknek, három csoportmérkőzésnek és egy nyolcaddöntőnek adott otthont.
Utolsó drónfelvétel a Népstadionról - az új építése 100 milliárdba kerül majd
Az NB I. csapatai és arénáik
Érdemes tételesen is megnézni, hogy az első osztály csapatai hogyan részesültek a stadionokból: összesen 79 milliárdot kapott a jelenlegi NB I. mezőnye. Az első stadiont a Debrecen kapta, Orbán még ellenzékben ígérte meg az új arénát a városnak 2009-ben. A DVSC a BL-időszaka idején 40 ezer emberrel töltötte meg a Puskás-stadiont 2009-ben, még úgy is, hogy a Lyon ellen kilátástalan játékkal mindjárt az első meccsen kikaptak. Mindez azért figyelemre méltó, mert az idei szezonban átlagosan 3675 néző volt kíváncsi a Lokira, amelyik meg sem közelíti a BL-időszak eredményességét. Kósa Lajos polgármester 2009-ben még azt gondolta, hogy egy Rosenborg szintű csapatot sikerül majd kialakítani, de nem így lett. 2010-ben a régi stadionban az ötezres átlagnézőszámért küzdöttek, 2011-ben 7 ezer fölé mentek, azóta viszont látható, hogy a jobb körülmények nem csábítanak ki több embert. Tavaly ide tudták hozni a Torinót az EL-selejtezőben, és akkor 15 ezren ott is voltak a stadionban.
A legnagyobb szurkolótáborral rendelkező Ferencváros stadionjának kihasználtságán a válogatott meccsek és a női Bajnokok Ligája-döntő is sokat dobott. Idén már a fehérváriak is a saját otthonukban játszhatták végig a szezont - ugyan kisebb, mint a debreceni, de drágább lett -, és a hazai bajnokságban a 4 ezer felé közelített az átlaguk.
Fejlesztések az alacsonyabb osztályokban
Az első osztály mellett a másodosztály futballfejlesztései is számottevőek voltak. Kazincbarcikán például az 1100 férőhelyes új stadion a közelmúltban lett kész, meccset még nem játszottak benne. 2,4 milliárd lett az ára, pedig pár éve az ötödéről indult. A Balmazújváros azonban, amely 640 millió forintból kapott stadiont, nem úszta meg a csődöt. A balmazi konstrukció elsősorban a politikai erőre épült, és már akkor vége lett, amikor a futball pozitív diszkriminációja igen szembetűnő volt. Vannak klubok, amelyek kipottyantak a másodosztályból, de a nagy építési hullámnál még jó helyen voltak. A Sopron valahogy kihúzta csőd nélkül - 550 millió ment a stadionra. Cegléden, Kozármislenyben is épült egy-egy stadion, összesen egymilliárdból. Tatabányán ráköltöttek 400 milliót a régi lelátókra. A cikk elején említett Dunaújváros is a harmadik ligában játszik, arra is stadionra is jutott kétmilliárd 2016-ban. Az elmúlt tíz évben jelent meg a magyar futballban, és lett markáns erő a Felcsút, a Kisvárda, a Mezőkövesd és a Paks - ezek a klubok egy egészséges futballban nevelőszerepet tölthetnének be.
Bár a Nyíregyháza Spartacus FC vezetése már korábban azt közölte, hogy az új stadion készen van, mégis Felcsúton játssza következő mérkőzését a csapat. A stadion építésére szóló szerződést három évvel ezelőtt nyerte el az Épkar Zrt. és a Nyír-Wetland Generál Zrt., a két cég akkor nettó 13,8 milliárd forintért vállalta a beruházást. A választások előtt pár nappal, vagyis a stadion elkészülte után viszont módosították, még 3,7 milliárddal megtoldották a szerződést. Az indoklás szerint azért volt szükség a módosításra, mert eredetileg meg akarták tartani a lebontott, régi stadion egyes elemeit (a lelátó egy részét), amelynek helyére az új stadion épült, de statikai okokból ezeket mégis le kellett bontani. Emiatt át kellett alakítani a kivitelezési terveket, ami viszont „a Kivitelező által előre nem látható kivitelezési munkákat” eredményezett, így módosítani kellett a szerződést is.
Nemzetközi kitekintés: Csehország és Szlovákia példája
Szlovákiában is van stadionfejlesztés, de ők irigylik a magyarországi állapotokat. Két okból: itt nem kell magántőke, ott viszont az állami szerepvállalás mértéke nem haladhatja meg a 40 százalékot. A jobb színvonalú cseh futballban is voltak fejlesztések, de ott alapból nem hagyták szétmállani az egyszer már megépített infrastruktúrát, így nem kellett minden esetben új stadionokat építeni. A 2000-es években kifejezetten aktívak voltak a csehek, 2,5 milliárd koronát költöttek akkoriban hat-hét pályára. Csehországnak is volt Felcsútja, egy 2 ezres falu, a Drnovice, amely eljutott az UEFA-kupába is 2000-ben.
A másodosztályban szereplő Hradec Králové most jutott el odáig, hogy új stadionra lesz szüksége, és a helyi önkormányzat előbb 2 milliárd koronát akart félretenni a projektre, majd ennek a felét, most pedig ott tartunk, hogy 605 millió cseh korona lehet a felső határ. 9 ezer férőhelyes modern stadionról beszélünk, ez a pénz átszámítva 7,87 milliárd forint. Az sem elhanyagolható különbség a két ország között, hogy például 12 pályázatot adtak be Hradecben. Nálunk épp fordított a trend, a kezdeti összegek szinte kivétel nélkül emelkednek. A másodosztályú Pardubice is most adta a fejét stadionépítésre, 5 ezer férőhelyeset álmodtak meg, és átszámítva 5,6 milliárd forintot költenének rá, ha feljutnak az első ligába.
Fenntartás és az üzemeltetés kihívásai
A 2020-as évek elején kicsit enyhült a stadionépítési láz: 2021-ben és 2022-ben egyetlen új arénát sem avattak, és 2023-ban is csak egy készült el. Hosszú távon az lesz a legkomolyabb kiadás, hogy ezeket a megépített stadionokat gondosan fent is kellene tartani. A legfrissebb hír a szombathelyi stadionhoz kapcsolódik egyébként: a múlt héten kaptak 300 millió forintos állami támogatást az üzemeltetésre.
A Szojka Ferenc Stadion, Salgótarján: egy eladó aréna története
A magyar futball világa bővelkedik különös történetekben - a salgótarjáni Szojka Ferenc Stadion esete is ilyen. A salgótarjáni aréna egykor nagy csaták helyszíne volt, a helyi SBTC 1972-ben bronzérmes volt az NB I-ben, és itt fogadta például az UEFA-kupában a görög AEK Athén csapatát, 8 ezer néző előtt. Sokan felkapták a fejüket 2023 nyarán, amikor a létesítmény felkerült az Otthon Centrum portfóliójába. A hirdetés szerint a területen jelenleg egy háromszintes épület van, ez a klubház. Ebben öltözők, fürdők, irodák, szertárak és játékvezetői helyiség is találhatóak, a felső emeleten büfé és kiszolgáló helyiségek vannak, legfelül pedig egy VIP rész található nagy terasszal. A klubház mellett egy fedett futófolyosó és egy salakos edzőpálya is van, ami parkolóként is üzemeltethető. A pálya egyik oldalán álló, másik oldalán ülőhelyek vannak. A nézőterek nyitottak, felújításra szorulnak. A hirdetés szövege szerint korábban készült egy fejlesztési terv is, melyet 5000 fő befogadására terveztek, többek között modern klubház és VIP parkoló is fel van tüntetve benne. Az SBTC a tavalyi évig használta a stadiont, amelyet az önkormányzat június 30-ig bérel a tulajdonosoktól. Ez egy örökségi ingatlan, a tulajdonosok szeretnének kiszállni belőle. Most az önkormányzat fenntartási áron bérli, gondozzák, nyírják a füvet, de sok egyéb nem történt az elmúlt években. Az eredeti, 1 millió eurós árat nem tudta hozni, ezért lejjebb adtak az igényekből a tulajdonosok, alkuképes az ingatlan.
tags: #stadion #arak #magyarorszagon
