Átfogó Kórház- és Stadionfejlesztések Magyarországon: Beruházási Prioritások és Adatok
Magyarországon az elmúlt években jelentős építőipari fejlesztések zajlottak, azonban a különböző szektorok beruházási prioritásai gyakran politikai viták kereszttüzébe kerültek. Egy egészen furcsa kommunikációs háború kezdődött a Fidesz és a Tisza Párt között azt követően, hogy utóbbi egyik Európai Parlamenti képviselője az uniós pénzek visszatartásának hatásairól beszélt. A kormány azzal támadja az ellenzéki pártot, hogy részt vesz azoknak a támogatásoknak a blokkolásában, amelyekből hazai kórházakat újítanának fel. Az egészségügyi államtitkár el is kezdte bemutatni az érintett intézményeket, és ezzel végső soron azt, hogy mennyire lepusztult állapotban van az általa vezetett terület. A vitában az esetek nagy részében direkt építőipari fejlesztésekről beszélnek az érintettek.
Az építőipari termelés értéke 2010 óta durván a négyszeresére emelkedett. A statisztikai hivatal azonban ennél részletesebb adatokat is közöl az építőiporról: arról is vannak információink, hogy az épületekre költött ezermilliárdok hogyan oszlottak meg azok funkciója szerint. Fontos hangsúlyozni, hogy ezek nem az állami költések, hanem a teljes építőipari termelés az egyes építmény-alcsoportok esetében. Kórházat azonban az államon kívül más nem nagyon épít. Bár az elmúlt években a kormányzat elég sokat tett annak érdekében, hogy az embereket az államiból a magánegészségügy irányába terelje, így is feltételezhetjük, hogy a fejlesztések nagy része állami volt.
Kórházfejlesztések és Felújítások Országszerte
Az egészségügyben több jelentős beruházás is elindult, vagy tervezés alatt áll. 89 milliárd forintos fejlesztéssorozat indul az egészségügyi intézményekben, melynek keretében több mint 70 kórház és 20 mentőállomás energetikai korszerűsítése valósulhat meg uniós támogatással. Jelentős egészségügyi fejlesztés elé nézhet a dombóvári kórház, ahol megújulhat az intézmény, a közbeszerzési eljárást feltételesen indították meg.
Jelentős fejlesztések érkezhetnek a zalaegerszegi mentőszolgálathoz. A feltételesen megindult közbeszerzési eljárás két egészségügyi munkát is érint, kórházfelújítás és egy új mentőállomás építése is megindulhat. Szentesen, Mórahalmon és Temesváron fejlesztenek kórházakat és építenek egészségházat. A három projekt közös költségvetése 4,344 milliárd forint.
A fővárosban is zajlanak fejlesztések. Négy egészségügyi intézmény fejlesztése startol el a fővárosban egy 7,7 milliárd forintos projektsorozat részeként, ennek része a négy járóbeteg-ellátó központ felújítása is. Hamarosan lekerülhetnek az állványok a Semmelweis új Képalkotó Központjáról, ahol homlokzatburkolásnál és belső szakipari munkáknál tart az Épkar az SE Városmajor utcai Szív és Érgyógyászati Klinikájának új Képalkotó Központján. Látványos fázisához érkezett a Városmajor utcai klinikabővítés. Az Épkar Zrt. kivitelezésében épülő hétszintes épület a Klinika diagnosztikai kapacitásának növelése mellett a csúcsdiagnosztikai oktatást is lehetővé teszi majd.
Még idén véget érhet a XIV. kerületi kórházépítkezés, aminek köszönhetően 75 kórházi ággyal gazdagodik Zugló. Elkészült a Mazsihisz felújított zuglói Szeretetkórháza, ahol korszerű egészségügyi intézmény született az 1910-ben épült körházépületből a Kolmann Bau munkájával.
A Dunántúlon is kiemelkedő projektek valósulnak meg. Már az engedélyekre vár a Dunántúl legnagyobb kórházfejlesztése. Megkezdődött a műszaki átadás-átvételi eljárás, 2024. november 15-én pedig a használatbavételi eljárás is elindult a székesfehérvári kórház Épkar és Fejér-B.Á.L. által épített új L épületénél. Szinte már csak az orvosokra és betegekre vár hazánk egyik legújabb egészségügyi épülete. Már csak az álmennyezet utal arra, még zajlik a kivitelezés a Fejér-B.Á.L. és az Épkar konzorciumában épülő kórházépületen. Belül már takarítanak, kívül az utolsó burkolatokat teszik fel - szeptemberben indul a székesfehérvári kórház új tömbjének beüzemelése. Már a park kialakítását végzi a Fejér-B.Á.L. Zrt. és az Épkar Zrt.
Erdélyben is jelentős egészségügyi beruházás indult: Egész Erdélyt kiszolgáló gyermekkórház épül Kolozsváron zöldmezős beruházásban, 17 hektáron.
A technológiai fejlesztések is kiemelt figyelmet kapnak: Rendkívül fontos eszközzel gazdagodott a WHB támogatásával a győri szívgyógyítás. Többek közt az érfal sérüléseit és a vérrögképződéseket is kimutatja a legmodernebb eszköznek számító IVUS rendszer; a magyar vállalat immár két évtizede támogatja a helyi egészségügy fejlesztését.
Az Észak-Budai Szent János Centrumkórház főigazgatója, Ralovich Zsolt kiemelte, a most bejelentett hír egy újabb mérföldkő a kórház fejlesztésében. 2020 óta folyamatos a Szent János Centrumkórház korszerűsítése. 2020 és 2022 között több mint 35 ezer négyzetméter újult meg. 2023-24-ben megújítottuk a Kútvölgyi Kórházat kívül és belül. A Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház fontos fejlesztési projektekkel gazdagodik, ezzel is jelezve, hogy az egészségügyi szektor prioritást élvez. Az indoklás szerint a költségnövekmény kezelését szolgáló átcsoportosítást a kormány a „rendes üzleti kockázat” emelkedésének kezelésére alapozta.
Néhány kiemelt kórházfejlesztési projekt és költségük
A politikai vitában felmerült listák szerint számos kórház felújítása is terítéken volt, vagy van. Az alábbiakban egy részletes lista látható a megnevezett intézményekről és a hozzájuk kapcsolódó becsült forrásokról:
| Kórház neve | Becsült költség (milliárd Ft) |
|---|---|
| Szent Imre Kórház | 6,8 |
| Egri Markot Ferenc Kórház | 6,0 |
| Sport Kórház | 10,0 |
| Körmendi Kórház | 1,4 |
| Veszprémi Cholnoky Ferenc Kórház | 1,4 |
| Zalaegerszegi Megyei Kórház | 30,0 |
| Dombóvári Szent Lukács Kórház | 1,8 |
| Győri Petz Aladár Kórház | 11,2 |
| Pécsi 400 ágyas egyetemi klinikák (teljes felújítás) | 15,0 |
| Szombathelyi Markusovszky Kórház | 6,3 |
| Hatvani Albert Schweitzer Kórház | 3,5 |
| Bethesda Gyermekkórház | 0,15 |
| Debreceni Kenézy Kórház | 0,5 |
| Kaposvári Kaposi Mór Kórház | 0,6 |
| Békés Megyei Pándy Kálmán Kórház, Gyula | 6,6 |
| Budapesti Bajcsy Zsilinszky Kórház | 0,7 |
| Karcagi Kátai Gábor Kórház | 0,8 |
| Várpalotai Szent Donáth Kórház | 0,8 |
| Budapesti Uzsoki Kórház | 6,5 |
| Nyíregyházi Jósa András Kórház | 1,1 |
| Hódmezővásárhelyi és Makói Egyesült Kórház | 3,3 |
| Összesen | 114,5 |
A Sportlétesítmények Fejlesztései
Az egészségügyi fejlesztések mellett jelentős összegeket fordítottak sportlétesítményekre is. Márpedig ha ezt a kategóriát is figyelembe vesszük, akkor a sportfejlesztésekkel már nem csak az egészségügyi, de az oktatási terület sem tud versenyezni. A sportcsarnokok, illetve a sport és üdülési célú építmények építési értéke a 2010 és 2023 közötti időszakban több mint duplája volt a kórházi és egyéb egészségügyi épületekének, és bő 100 milliárd forinttal meghaladta a iskolákét és a kutatóintézetekét is.
A Békéscsabán található Előre-pályának otthont adó Kórház utcai stadion egyik lelátóját 2014-2017 között a kormány stadionrekonstrukciós programja keretében közel 1,2 milliárd forintból felújították. Az ülésen Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba Egyesület) polgármester elmondta, a lelátó nagyon rossz állapotban van, "rozsdásodik, potyognak a vasbeton elemek", szurkolók már nem is ülnek ott. Érdekesség, hogy 2021-ben, a Covid-járvány második évében költötték el a legtöbbet a sportlétesítményekre, összesen 153 milliárd forintot.
A sportcsarnokok és stadionok esetében több mint 90 százalék volt az új fejlesztés aránya. A sportcsarnokoknál is az állam lehetett a legnagyobb megrendelő. Bár elvileg más piaci szereplők is építhettek, sőt építettek is ilyen létesítményeket, ám a beruházások ilyenkor is közpénzből - jellemzően tao-támogatásból - mentek. Ezeknek a fejlesztéseknek egy része egyébként - főleg 2016 után - tornatermek és tanuszodák építését jelentette, ami a diák- és szabadidősport szempontjából is fontos. Ám nem ezek adták a kiadások dandárját: 2016 és 2021 között durván 45 milliárdot költhettek ilyen létesítményekre, miközben sportcsarnokokat összesen több mint 270 milliárd forint értékben építettek ebben az időszakban, és csak az MVM Dome-ra több mint 100 milliárd ment el.
Ezek ráadásul csak a sportcsarnokok, a szintén kizárólag állami pénzből épített stadionok nincsenek benne a fenti költésekben. Ezeket a sport és üdülésű célú építmények között mutatja ki a KSH. Bár ebbe a kategóriába tartoznak a stadionokon kívül egyebek mellett a szórakozó- és szabadidőparkok, a sípályák, a golfpályák, a sporthajó- és jachtkikötők, az adatokból könnyen kiszámolható, hogy a stadionépítési boom kezdete után az építési érték 80-85 százalékát ezek a létesítmények adták. A portál ugyanis összevetette a listán szereplő, összesen 114,5 milliárd forintot a stadionépítésekre szánt pénzzel. És igen, stadionokra sokkal több pénz ment el: 2010 és 2020 között összesen legalább 360 milliárd forint közpénzt költöttek illetve költenek el az Orbán-kormányok stadionépítésre. Az új Puskás Stadion például a maga 200 milliárdos költségével önmagában drágább, mint az összes kórházfelújítás. A 360 milliárd forint ráadásul kizárólag első- és másodosztályú futballcsapatok - egyébként meccsnapokon üresen kongó - stadionjának építésére ment el, messze nem a futballal kapcsolatos összes infrastruktúrafejlesztés.
Beruházási Prioritások és a Politikai Vita
Nem az uniós pénzek hiánya miatt estek vissza a kórházfejlesztések, korábban sem voltak. Még sportcsarnokra is több jutott, mint kórházi építőipari munkákra. Az elmúlt tíz évben nemhogy stadionra, még sportcsarnokra is több jutott, mint kórházi építőipari munkákra. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból az látszik, hogy az épületek szegmensében a termelési érték növekedését elsősorban a lakó-, és ipari épületeknél látható robbanásszerű növekedés hajtotta. Ezen a két területen a 2008-2009-es szinthez képest 500-700 százalékos volt az ugrás 2023-ig. A „szórakoztató, közművelődési, oktatási és egészségügyi célú épületek” esetében ugyan csak jóval kisebb mértékben növekedett a termelési érték, ám így is közel négyszeresére emelkedett. Ez pedig ha az épületek szegmensében látott növekedéshez képest nem is kiugró, a teljes építőipar átlagát hozza, sőt ha a 2010-es kormányváltás előtti évekből indulunk ki, akkor kissé meg is haladja azt.
A KSH rendszeresen frissített statisztikából kiderült, hogy a „szórakoztató, közművelődési, oktatási és egészségügyi célú épületeknél” tapasztalt növekedést nem a kórházak és iskolák építése hajtotta, hanem épp az, amit várnánk: a sportlétesítményeké. A növekedés motorjai a sportcsarnokok voltak: ilyeneket 2018 és 2023 között végig 8-12-szer nagyobb értékben húztak fel, mint a megelőző évtized utolsó éveiben. Ha megnézzük részletesen, hogy a kategóriában az egyes épülettípusoknál hogyan alakult a termelési érték, akkor az látszik, hogy 2016 és 2021 között rendre nagyobb értékben végeztek építőipari munkákat sportcsarnokon, mint kórházakon és egyéb egészségügyi ellátást nyújtó épületeken. A 2010 és 2023 közötti időszak egészében ugyan több jutott az egészségügyi létesítményekre, ám egyrészt nem jelentősen, másrészt ez a különbség teljes egészében annak köszönhető, hogy a 2010-es évek elején még nem indult be a Fidesz nagy sportinfrastruktúra-fejlesztési programja.
Még látványosabban mutatja az elmúlt másfél évtized kormányzati prioritásait, ha megnézzük, az építési értékből mennyi jutott beruházásra, tehát tényleges fejlesztésre, és mennyi fenntartásra. Míg a stadionok és sportcsarnokok esetében több mint 90 százalék volt az új fejlesztés aránya, addig a kórházaknál és iskoláknál a termelési érték 27-30 százalékát a fenntartási munkák adták. Ebben biztosan szerepet játszik, hogy utóbbi szektorokban jóval kiterjedtebb infrastruktúra volt megelőzőleg is, ám némileg több ember is használja ezeket a létesítményeket.
A kórházi beruházások esetében a képet ráadásul még tovább rontja, ha az építőipari termelési értéknél a szektorra jellemző árváltozást is figyelembe vesszük. Reálértéken ugyanis szinte egyáltalán nem volt növekedés ezen a területen a 2008-2012 közötti időszakhoz képest, pedig akkor épp egy gazdasági válságból próbált kilábalni az ország. Sőt a 2023-as termelési érték az inflációt figyelembe véve még alacsonyabb is volt, mint az említett éveké.
Az Orbán-kormányok egészen biztosan sokkal kevesebb pénzt költöttek a kórházak és az iskolák építőipari fejlesztésére, mint sportcsarnokok és stadionok kialakítására. A kabinet szempontjából pedig valószínűleg csak rontja a képet, ha figyelembe vesszük a magánmegrendelőket. Ilyenek ugyanis az egészségügy és az oktatás területén valószínűleg nagyobb arányban voltak, mint a stadionoknál és a sportcsarnokoknál.
Takács Péter másnap meg is kezdte az országjárást. Az első állomása az a szolnoki Hetényi Géza Kórház volt, amely a Tisza Párt elnöke, Magyar Péter tavaly nyári kórházas akciósorozatában is fontos szerepet kapott. Az intézmény előtt tartott sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a Hetényi Géza Kórház esetében 8,1 milliárd forintot blokkolnak, amellyel szakrendelőjének és onkológiai osztályának teljes körű műszaki és energetikai korszerűsítését hátráltatják. A Tisza Párt és Brüsszel sunyi alkuja több tucat kórház és rendelőintézet felújítását állította meg! A következő hetekben be fogom mutatni a tervezett kórház- és mentőállomás-felújításokat, amiket a blokkolt forrásokból valósítanánk meg - ezzel az egészen megdöbbentő felvezetéssel osztotta meg Hír TV-s interjúját Takács Péter egészségügyi államtitkár bő három hete. A szöveg nem azért volt meglepő, mert abban a politikai ellenfelét ekézte, ehhez hozzászokhattunk az elmúlt évtizedekben Magyarországon. Az államtitkár posztjában az volt a hihetetlen, hogy beleállt az egészségügy állapota kapcsán kialakult vitába, amiről az első pillanatban tudni lehetett, hogy jól nem jöhet ki belőle a kormányzat.
Azt is elmondta, hogy az uniós pénzek visszatartása miatt 50 kórház és 33 mentőállomás korszerűsítése csúszik. Politikai elemzők elég hamar felhívták a figyelmet arra, hogy a Fidesz szempontjából elég kontraproduktív, ha államtitkára 15 év kormányzás után egy kórház, szakadt, rohadó liftjében fotózkodva próbálja támadni az alig egy éve létező ellenfelét. Mostanra Takács taktikát is váltott: pár nappal később már a 4 milliárd forintból felújított Miskolci Velkey László Gyermekegészségügyi Központból jelentkezett be, azt hangsúlyozva, hogy az egészségügyi fejlesztésekkel „sokkal gyorsabban haladnánk, ha Brüsszel a nekünk járó forrásokat politikai okokból nem tartaná vissza”. Arról nem is beszélve, hogy a kórházi fejlesztések jelentős részét (legalább a felét) az EU finanszírozta (állítsuk meg Brüsszelt!), ráadásul akadnak olyan kórházak is a listán, amelyeknél „több a terv, mint a tény” - emlékeztet a portál. Ilyen például a Zala Megyei Kórház, amelyre 30 milliárd forintot szántak 2014-ben, de az egy hétéves fejlesztés programra vonatkozott. Ebből egyelőre a szívsebészeti központ 4 milliárdos fejlesztése látszik, amihez szintén EU-s forrásokat használtak fel.
Az egyes látogatásoknál emlegetett 4, illetve 8 milliárdos fejlesztések egyáltalán nem tekinthetőek kevésnek, ugyanakkor a több ezer milliárd forintos építőipari termeléshez képest igazán jelentősnek sem. Különösen úgy, hogy a Fidesz 2010-es hatalomra kerülése óta dinamikusan bővülő építőipart elsősorban épp az épületeken végzett munkák értékének növekedése hajtotta. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai és elemzései rávilágítottak arra, hogy a kórházi felújítások és építkezések elmaradását nem az uniós pénzek elapadása okozza: a kormányzat a támogatások visszatartásának kezdete előtt sem költött erre. A kabinet prioritásait pedig jól kirajzolja, hogy mennyivel több pénz ment el például sportinfrastruktúrára.
tags: #stadion #es #korhaz #felujitasok
