A Sportlétesítmények Finanszírozása: Uniós és Hazai Források Magyarországon
A sportlétesítmények finanszírozása és fenntartása komplex feladat, amely számos forrásból táplálkozhat. Az uniós költségvetésből finanszírozott programok irányítása többféle módon történhet, míg Magyarországon a hazai közpénzek és a társasági adó (TAO) rendszer játszik kiemelkedő szerepet a sportinfrastruktúra fejlesztésében.
Az Uniós Finanszírozási Programok Irányítása
Az uniós források felhasználásának módja három kategóriába sorolható, amelyek mindegyike eltérő felelősségi köröket és mechanizmusokat takar.
Közvetlen Irányítás
Az uniós finanszírozás közvetlen irányítása esetében az Európai Bizottság közvetlenül felelős a program végrehajtásának valamennyi lépéséért. A Bizottság kiírja a pályázati felhívást, elbírálja a benyújtott pályázatokat, aláírja a támogatási megállapodásokat, figyelemmel kíséri a projekt megvalósulását, értékeli az eredményeket, és folyósítja a kifizetéseket. Az ilyen típusú finanszírozást pályázati felhívások keretében lehet igényelni, melyek a finanszírozási és pályázati portálon (SEDIA) érhetők el.
Külön rendelkezések vonatkoznak a Next Generation EU részét képező Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz forrásaira, melyek az uniós országok zöld és digitális átalakulását hivatottak támogatni a Covid19-világjárvány után. Az uniós tagállamok kormányainak nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveket kell kidolgozniuk az Európai Bizottsággal konzultálva, és az azokban foglaltak teljesítése esetén kapják meg a számukra előirányzott összeget.
Megosztott Irányítás
Az uniós finanszírozás megosztott irányítása azt jelenti, hogy az Európai Bizottság és az uniós országok illetékes hatóságai közösen felelnek az adott program működtetéséért. Az uniós programok mintegy 70%-a ide tartozik. A finanszírozandó projekteket az uniós országok nemzeti, regionális és helyi közigazgatási szervei választják ki, és ők vállalják a felelősséget azok napi irányításáért is. A Bizottság és az uniós országok közösen garantálják, hogy a pénzt megfelelően használják fel, és a projektek sikeresen befejeződjenek.
Megosztott irányításra rendszerint a kohéziós politika és a mezőgazdaság területén kerül sor, elsősorban a következő alapokon keresztül:
- Európai Regionális Fejlesztési Alap - regionális és városfejlesztés;
- Kohéziós Alap - a kevésbé fejlett régiók felzárkóztatása;
- Európai Szociális Alap Plusz - társadalmi befogadás és jó kormányzás;
- Igazságos Átmenet Alap (IÁA) - a klímasemlegességre való átállás által legérzékenyebben érintett régiók támogatása;
- Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap;
- Európai Tengerügyi és Halászati Alap.
Közvetett Irányítás
Az uniós finanszírozás közvetett irányítása azt jelenti, hogy a finanszírozási programokat részben vagy egészben harmadik felek, például nemzeti hatóságok vagy nemzetközi szervezetek hajtják végre.
A Magyarországi Sportfinanszírozás Sajátosságai és a Stadionprogram
Magyarországon a sportfinanszírozásban jelentős változások történtek 2010 óta, amikor a "pénzbőség ideje köszöntött be a magyar sportban". Az Orbán-kormány nem sajnálja a közpénzt, ha a sportról van szó, csak a négy legnagyobb tétel az ezermilliárd forintot közelíti. Összesen 2010 óta 1500-1600 milliárd forint ment el sportra, és jelenleg évente 300 milliárd forintot fordít az állam a sportra, ennek 64 százaléka, szűken 200 milliárd, a labdarúgásra megy. Az elmúlt években 500-700 milliárd forintot költöttünk stadionokra, mindennek a fenntartása évente 50 milliárdba kerül.
TAO-támogatások: A Társasági Adó Felhasználása a Sportban
A legnagyobb sporttámogatási reform a TAO-rendszer 2011-es létrehozása volt. Ennek lényege az, hogy a cégek a társasági adójuk egy részét az államkassza helyett általuk kiválasztott sportegyesületekhez juttathatják el, amely hivatalosan az utánpótlás-nevelésre vagy az infrastruktúrára fordítja. 2011 óta a legóvatosabb becslés szerint is 330 milliárd forint társasági adó áramlott az államkassza helyett a sportszervezetekhez. De ez még csak az a szám, amely a lezárt dokumentumok alapján biztos, valójában 500 milliárd forintnál is magasabb lehet a végösszeg. Sőt, idén már a banki különadó felét is erre a célra lehet fordítani. Ennek 120 milliárd forintja TAO, amit a nyilvánosság teljes kizárásával osztanak ki.
A legtöbb TAO-pénzt a foci kapta, oda hat év alatt legalább 127,8 milliárd forint áramlott. A legnagyobb nyertes a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány, ahova legalább 14 milliárd forint érkezett. Az adatokat a jogerős ítélet ellenére titkoló alapítvány elnöke, Mészáros Lőrinc mindenkit megnyugtatott: "Fizikai képtelenség, hogy egyetlenegy forint is bárhova elfolyjon." A foci után a kézilabda kapja a második legtöbb támogatást. Oda legalább 80 milliárd forint jutott már, de az összegek nagysága az után kezdett el szárnyalni, hogy Kocsis Máté fideszes józsefvárosi polgármestert kinevezték a szövetség élére. Vízilabdára 45, kosárlabdára 57, jégkorongra mintegy 28 milliárd forint jutott a rendszer első hat évében az elszámolt pályázatok alapján. 2017 óta pedig már a röplabda is kaphat TAO-pénzeket a fideszes Bánki Erik javaslatára - a röplabdaszövetségben ott ül az ő felesége is.
A kormány szerint a sportcélra felajánlott TAO nem közpénz, de a Kúria kimondta: közpénzről van szó. A parlamenti többség ezután a 2017-es adótörvényekben elrejtett egy mondatot, amely szerint a TAO-támogatások összege adótitok. Az állami tulajdonban lévő cégek látványosan igyekeztek távol tartani magukat a TAO-rendszer sporttámogatási részétől. A legtöbb TAO-pénzt az OTP adta - a bankcsoportot vezető Csányi Sándor az MLSZ elnöke is -, a pénzintézet hét év alatt 47 milliárd forintot szánt erre a célra. A Magyar Telekom, a Mol és az E.On is titkolózott, amikor arra kellett volna válaszolniuk, hogy mennyi pénzt költöttek a sportra.
Az alábbi táblázat a TAO-támogatások becsült megoszlását mutatja be a rendszer első hat évében:
| Sportág | Becsült TAO-támogatás (milliárd Ft) |
|---|---|
| Labdarúgás | 127,8 |
| Kézilabda | 80 |
| Kosárlabda | 57 |
| Vízilabda | 45 |
| Jégkorong | 28 |
| Röplabda | nincs adat (2017-től kap) |
Stadionépítések és Rekonstrukciók: Költségek és Fenntartás
A HVG számításai szerint 2010 és 2017 között a kormány 218 milliárd forint közpénz elköltését hagyta jóvá csak focistadionok építésére és felújítására, 2020-ig akár 350 milliárd forint is elfolyhatott az építkezésekre. 32 stadion épült meg vagy készül most is.
Puskás Aréna: A Nemzeti Stadion
A Puskás Aréna építését a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Nonprofit Zrt. felügyelte. Az új létesítményt a magyar és az uruguayi válogatott avatta fel barátságos mérkőzésen, amely ötször drágább lett az eredetileg tervezett összegnél. A tervezett költsége az első 40 milliárdos ígéret után már 192 milliárd forintnál járt, a nettó 143 milliárd forintból felépülő komplexumot 2019 novemberében adták át. Az arénákat 40-50 évre tervezik, ennyi ideig kell évi 500 millió forint körüli összeget rászánni a fenntartásra.
A létesítmény nemcsak futballmérkőzések, hanem koncertek és világkongresszusok rendezésével a turizmust is növeli majd. A 170 milliárd forintért felépült Puskás-stadiont titokban felszentelte az öt legnagyobb magyar egyház. Még a 2017 tavaszán kezdődött rekonstrukció után, 2020-tól az üzemeltetésre szánt éves költségek is publikussá váltak.
Más Stadionberuházások és Kihívások
Az építkezéseken az Átlátszó.hu korábbi gyűjtése szerint néhány cég nyert nagyot: a legtöbbet Garancsi István Market Zrt.-jének fizették ki, majd a ZÁÉV és a Swietelsky következik a listán. De szerepel a top 10-ben a Mészáros és Mészáros Kft. és az a Pharos '95 nevű cég is, amelynek a felcsúti telephelyét Mészáros Lőrinc állandó lakcímére jegyezték be.
A stadionok fenntartása jelentős terhet ró az önkormányzatokra. Szombathelyen például hiába épült meg a stadion, az üzemeltetést senki nem vállalta, annyira drága, így az önkormányzat közpénzből oldotta ezt meg. De nem találtak jelentkezőt a miskolci stadion üzemeltetésére sem. Balmazújvárosban megépítették a pályafűtést, majd az önkormányzat úgy döntött, hogy ez túl drága, inkább nem kapcsolták be. A "stadion van, foci nincs" elvet azonban Szigetszentmiklóson vitték a csúcsra, ahol megszüntették a csapatot, hogy legyen pénz a stadionépítésre. Gyakran pedig elképesztő hibákat láthatunk: Felcsúton egy évvel a stadion átadása után kiderült, hogy a gyep nem bírja ki, ha esik az eső, majd a világítás is megadta magát. Szombathelyen hónapokkal a stadion megépítése után engedték csak be a csapatot edzeni, akkor viszont kiderült, inkább az edzőpályára vonulnának, mert a stadion gyepét nem süti eleget a nap.
A stadionok kihasználtsága átlagosan mindössze 29% volt a 2021-22-es idényben. A zalaegerszegi kihasználtsága a leggyengébb (alig 16% átlagban), de a debreceni Nagyerdei stadion sem éri el a 20 százalékot. A Fehérvár a maga 14 ezres stadionjában 20 százalékos arányt hozott össze. Ebből a szempontból a Kisvárda a maga 75 százalékával az éllovas, de az egy aránylag kicsi, 2850 férőhelyes létesítmény.
Egyéb Nagyszabású Sportesemények Költségei
Vizes Világbajnokság és Olimpiai Pályázat
A stadionépítések mellett más nagyszabású sportesemények is hatalmas összegeket emésztettek fel. Magyarország hihetetlenül olcsón, mindössze 24,5 milliárd forintért fogja megrendezni a 2017-es vizes világbajnokságot - ígérték 2015-ben, amikor megkaptuk a szervezési jogot. A végeredményt ismerjük: 130 milliárd forintnál állt meg a számláló. Ehhez képest már-már aprópénz az, ami az olimpiai pályázatra ment el. Csak a pályázat előkészítésére és hirdetésére közel 20 milliárd forintot költöttek el, az olimpiai stadionnak helyet adó telket kezelő céget pedig 16 milliárdért vette meg az állam, hogy aztán megijedjen 266 ezer aláírástól, és az egész pályázatot leállítsa.
Eredmények és Kritika: Megtérülnek-e a Befektetések?
Hiába építik a stadionokat - ezt már a Fidesz szavazói is látják, a kormánypártiak 71 százaléka szerint is felesleges pénzkidobás a stadionbiznisz. A nézőszám pedig évről évre csökken a bajnokságban; a 2012-13-as szezonban átlagban 2762-en látogattak ki egy élvonalbeli meccsre, míg a 2021-22-es idényben 2772-en.
Az MLSZ a kormány támogatásával a háta mögött még 2011-ben készítette el a 2020-ig szóló stratégiáját. A fő célok ezek voltak:
- Az NB I átlagnézőszáma 2020-ra legyen 8 ezer fő - a 2017/18-as szezonban az ősszel 2738 fő volt az átlag.
- A válogatott meccseket átlagosan 25 ezren látogassák 2020-ra. Most ekkora stadion nincs is, az új Puskás-stadion felépítésével teljesülhet a cél.
- A 2012 és 2020 közötti 3 Eb és 2 vb közül legalább kettőre jusson ki a válogatott. Ez még megvalósulhat, ha a 2020-as Eb-n ott leszünk.
- 2020-ra a válogatott legyen a világranglistán a top 30-ban. Most az 50. helyen állunk, bár az Eb-re kijutó csapatunk 2015 végén elérte a 18. helyet is.
- 2014-ig egy, 2015-től két klubcsapat jusson be minden évben a BL vagy az Európa Liga csoportkörébe. Ez hét év alatt egyszer sikerült.
A labdarúgásba áramló rengeteg közpénz nem hozott nagyságrendi szakmai előrelépést a helyezésekben. A FIFA-sorrendben (40-50. hely) és klubrangsorban (36. hely) továbbra sem állunk jól. Ami pedig a profik közé igyekvő fiatalokat illeti: az MLSZ épp most alakítja át a nagyobb klubok támogatását, hogy ne az számítson a pénzosztásnál, hány fiatalt tesznek be a csapatba, hanem az, hogy minél több saját nevelésű játékosuk legyen utánpótlás-, majd felnőttválogatott, és igazolhasson európai élbajnokságba.
Az utánpótlás-nevelésben sem látszanak eredmények. Annyi látszik, hogy az igazolt focistagyerekek száma nagyot nőtt, amikor előírták, hogy a TAO-ra pályázó kluboknak fent kell tartaniuk minden korosztályban csapatot. Csakhogy sok jel utal arra, hogy számos kis klub úgy veszi fel a támogatásokat, hogy a környékbeli iskolákból beírat olyanokat, akiknek semmi közük nincs a focihoz. Minden korábbinál több az olyan utánpótláscsapat, amelyet hetente vernek el legalább tíz góllal, néha 30-50 gólos vereségeket szenvednek, gyakran nem is tudnak 11 játékossal kiállni, de szakemberek tömegeinek a fizetését számolják el a gyerekekre szánt kiadások között.
A 2021-2022-es magyar első osztályú bajnokság összes játékpercének nagyságrendileg a fele (54 százalék) volt magyar játékperc.
Közpénzek Allokációja: Sport vs. Egyéb Szektorok
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból az látszik, hogy az épületek szegmensében a termelési érték növekedését elsősorban a lakó- és ipari épületeknél látható robbanásszerű növekedés hajtotta. A "szórakoztató, közművelődési, oktatási és egészségügyi célú épületek" esetében ugyan csak jóval kisebb mértékben növekedett a termelési érték, ám így is közel négyszeresére emelkedett. A G7.hu a KSH rendszeresen frissített statisztikából kiderítette, hogy ezt a növekedést nem a kórházak és iskolák építése hajtotta, hanem épp az, amit várnánk: a sportlétesítményeké. Érdekesség, hogy 2021-ben, a Covid-járvány második évében költötték el a legtöbbet a sportlétesítményekre, összesen 153 milliárd forintot.
Még látványosabban mutatja az elmúlt másfél évtized kormányzati prioritásait, ha megnézzük, az építési értékből mennyi jutott beruházásra, tehát tényleges fejlesztésre, és mennyi fenntartásra. Míg a stadionok és sportcsarnokok esetében több mint 90 százalék volt az új fejlesztés aránya, addig a kórházaknál és iskoláknál a termelési érték 27-30 százalékát a fenntartási munkák adták. Ez a tendencia rávilágít az állami költések hangsúlyaira.
A közbeszerzési eljárásokban is akadnak problémák. Közös megegyezéssel felbontotta a Szegedi Orvosbiológiai Kutatások Jövőjéért Alapítvány a FerroÉp Zrt.-vel kötött szerződést, miután kiderült: a kormány által biztosított közel 2 milliárd forint sem elég az egykori művelődési ház átépítésére kollégiummá. Az építkezés 2020 májusában leállt, a Deák Ferenc utcai oldalon beázások is megjelentek, az új homlokzat is láthatóan hibás. Pedig nagy szükség lenne a kollégiumra, a Szegedi Tudós Akadémia valódi tehetségeket támogatna.
