Stickel Péter és a Kaposvári Kosárlabda: Egy Korszak Krónikája
„Aki nem ismeri múltját, nem értheti a jelent, amely a jövőnek hordozója.” - Tamási Áron gondolatai jegyében tekintünk vissza a kaposvári kosárlabda történetének egy meghatározó időszakára, középpontban Stickel Péter edzői munkásságával és a klub fejlődésével.
A Kaposvári Kosárlabda Gyökerei és Az Első Sikerek
A kaposvári kosárlabda utánpótlása már ekkor ígéretes volt, a megyei napilap a Zrínyi Iskola II. korcsoportos fiú csapata után, a III. korcsoportos csapat országos döntőbe jutásáról számolt be, melyet Puska Zoltán edzett. Egy egyedülálló teljesítményről is tudósítottak, mely szerint a Zrínyi - Pécsi TASI 111:107 eredménnyel záruló mérkőzésen Bogdán Balázs 78/18 pontot dobott.
Az "új korszak" előkészítése első lépéseként a Kaposvári KC tevékenységi körébe felvetették a szabadidő sportot, így a clubnak két szakosztálya lett. Néhány, a kosárlabdához közeli ismerőssel megalakult a Konstruktőr Kaposvári Sport Egyesület. Az elnöki tisztségét Skoda László vállalta. A "változást akarók", azaz akikre "mindig számíthatunk - ha nem is pénzzel, de - sok egyébbel segítik a munkánkat", a tisztújító közgyűlésen, névadó Konstruktőr Kft ügyvezetője helyett - egy szavazat többséggel - Kovács Lászlót választották meg elnöknek.
A csapat edzőjének, Stickel Péternek az optimizmusa töretlen volt. A csapat a felkészülési mérkőzésen jól játszott és a XI. Balaton Füszért Kupát - az erős, kiegyensúlyozott, nemzetközi mezőnyben - meglepetésre megnyerte. A kupasikerről a vezető edző elégedetten, ugyanakkor visszafogottan nyilatkozott. Nem a legjobban sikerült „Balaton Fűszért Kupa” nemzetközi mezőnyében a már Konstruktőr KSE néven szerepelt a csapat.
A játékos keretet 7 felnőtt és 5 ifjúsági korú játékos alkotta: Monok Tibor, Vojvoda György, Kovács László, Hoffman Zoltán, Bognár Tibor, Filipovics Gordan, Miograd Lopicsics. A horvát Miograd Lopicsics személyében az utóbbi évek egyik legjobb igazolását hajtotta végre a klub. A felnőttekhez a saját nevelésű, fiatal játékosok csatlakoztak. Közülük Ágfalvi máris „hadrafogható”, de Antalicsra és Karsaira is lehetett számítani. „Egyik legszűkebb keret a miénk az NB I. mezőnyében, de ennek nem szakmai, hanem anyagi okai vannak.” - nyilatkozta Stickel Péter.
A bajnoki küzdelmek megkezdése előtt néhány nappal Kaposvár belvárosa adott otthont az Adidas streetball challenge körverseny idei utolsó versenyének. A szűk játékoskeretre és a sérülés veszélyére való hivatkozással a csapat edzőjét Stickel Pétert arra kérték, hogy a profi játékosok ne vegyenek részt az aszfalton történő mérkőzéseken.
Stickel Péter Edzői Filozófiája és a Játékosok
A XI. rész anyaggyűjtése során egy tudósításra bukkantak a megyei napilap sportrovatában: „Kovács Lászlót megműtötték”. „A játékosnak már régóta gondja volt a térdével, s most - az egyhónapos bajnoki szünetet kihasználva - orvosolták a bajt. Dr. Néber Árpád végezte el a műtétet, amely kissé hosszabbra nyúlt a tervezettnél, mert a porcsérülés mellett a részleges keresztszalagszakadás is gondot okozott.” A sérüléséből felépülő irányító sajnos később sem nyerte vissza régi formáját, noha voltak jó mérkőzései.
A kudarcos szezon zárásának, de inkább az 1995/1996-os bajnokság első értékelő, előre mutató interjúját Stickel Péter adta: „a Bognár - Vojvoda - Filipovics centerhármast el kell felejteni, ha tovább akarunk lépni. Védekezésben Bognár és Kovács a csapat gyenge pontjai voltak”. Arra a kérdésre, hogy a csapat támadásban miért nem tudott egyetlen begyakorolt figurát játszani, azt válaszolta: „keveset gyakoroltunk, ebben is hibáztam, de Kovács Laci sem könnyítette meg a dolgom, maximum egy félidőn át tartotta be a taktikai utasításokat. Kulcsárral könnyebben tudtam dolgozni.” Majd így folytatta: „óriási sikernek tartom, hogy a széthúzó társaságból igazi csapat lett. Mindent megtettek egymásért - a pályán kívül. Talán hibáztam, túl engedékeny voltam.”
A média elhallgatta - amit az anyaggyűjtéskor derült ki - hogy Stickel Péter nem tartott igény Monok Tibor játékára, az elnök pedig ezt tudomásul vette. A legnagyobb rejtély Monok Tibor érthetetlen nélkülözése: élő szerződése van, mégsem játszik. Tenter Marcel (Hódmezővásárhely, irányító, idegenlégiós) leigazolását annak idején több kritika érte: a meglévő három irányító - Goszonyi, Kulcsár és Ágfalvi - mellé igazolta le az idegenlégiós Tentert, miközben hiányzott a csapatból egy meghatározó (idegenlégiós) center.
Stickel Péter az újév első napjaiban megerősítette az év eleji célkitűzést: „Zöld lámpa a fiataloknak”! Cél az „A” csoportba való visszajutás. Az optimizmusra a csapat jó bajnoki szereplése, a fiatalok - különösen Ágfalvi meglepően jó teljesítménye - adott okot. A játékoskeret is bővült, a saját nevelésű Vörös Gábor visszatért a MAFC-tól.
„Az alapszakasz nem okozhat kellemetlen meglepetést. Az igazi próbatételt az ezt követő mérkőzések jelentik. A csapat alkalmas az „A” csoportba való visszakerülésre.” - nyilatkozta Stickel Péter. Szita Károly beváltotta ígéretét, augusztusban 1,0 milliós, majd szeptemberben 2,2 milliós támogatást „járt ki” a sportbizottságnál a csapat megerősítése érdekében.
A Klíma-Vill KSE Korszaka és Stickel Péter Távozása
Az 1996/1997-es bajnokság felkészülési mérkőzésein fokozatosan lendült formába a még a Kaposvári KSE nevet viselő csapat: a pécsi tornán kikapott mindkét „B” csoportos csapattól. A bajnokság megkezdése előtt a - most már a Klima-Vill KSE nevét viselő - csapat edzője Stickel Péter és az elnök Kovács László nyilatkozott: a pénzügyi gondok nem szűntek meg, csak enyhültek. Kovács László: „nem éppen kedvező számunkra, hogy „újonc” létünkre két idegenbeli mérkőzéssel kezdünk, ráadásul első vendégünk majd a ZTE lesz.”
Szembe jött a valóság: hazai vereség a Simon Károly vezette atomvárostól: Kaposvári KC - Paks 73:86 (33:41). Szenvedett a csapat, több kulcsjátékos csődöt mondott. Körmend - Klíma-Vill KSE 94:67 (51:24), Kovács: „nem voltunk egy súlycsoportba a bajnokcsapattal”. A csapat évzáró bankettjét megtisztelte Szita Károly, Kaposvár polgármestere is. A banketten az is elhangzott: minden válogatottban helyet kapott egy-egy kaposvári kosaras.
A Falco elleni hazai vereség volt az őszi forduló utolsó mérkőzése: Kaposvári KC - Falco SE 93:102 (44:53). Annak ellenére, hogy itthon csak egyszer kapott ki a csapat, a szurkolók érdeklődése elmaradt a „megszokottól”, a Falco SE elleni mérkőzésen voltak a legtöbben, alig volt fél ház (500 néző). Sajnos, még a nagyarányú győztes hazai mérkőzések többségén is akadozott a játék, idegenben pedig jobbára „szenvedtünk”.
Az etikai „szabályokat” betartva, közös megegyezéssel szerződést bontott az egyesület Stickel Péterrel. A visszaemlékező megjegyzése: Stickel Péter nem sok megértést/türelmet kapott, noha tulajdonképpen csak a Falco elleni hazai vereség kérhető rajta számon.
NBA AI Tournament – Nyugati QF | Nyugati All-Stars vs. '95–'96 Seattle SuperSonics
Gellér Sándor Érkezése és Az Új Kihívások
Kovács László egyesületi elnök: „célunkat, a nyolcba jutást, módosítjuk, de szeretnénk „A” csoportosok maradni.” Dr. Néber Árpád, a csapat orvosa, elkötelezett kaposvári sportrajongó: „én lennék az egyik legboldogabb ember, ha sikerülne Gellér Sándornak csodát tennie.”
Gellér Sándor, egykori több mint százszoros válogatott játékos, sokszoros magyar bajnok és kupagyőztes (játékosként és edzőként is): „Sürgősen változtatni kell a csapat szerkezetén és játékán mind támadásban, mind pedig védekezésben.” Szita Károly, Kaposvár polgármestere, a kosárlabda és a csapat nagy híve: „természetesen nem örülök a kudarcoknak, de vereségekért nem Stickel Péter a hibás.” Kása Sándort a névadó Klíma-Vill Kft tulajdonosa: „sokadmagammal együtt én sem ilyen rajtot képzeltem el; a hat vereség több mint mellbevágó...”
Fenyő Gábor tudósító terjedelmes írásában színesen ecsetelte, milyen nagyszerű dolog manapság Kaposváron kosárlabda mérkőzésre járni, itt, most nagyon nagy dolgok történnek: „az elmúlt hét mérkőzésből hatot megnyert a csapat”. Ugyanis a „Gellér csapat” a Szolnok elleni győztes mérkőzésig bezárólag a tíz bajnoki mérkőzésből hatot megnyert. Persze, igaz volt a Fenyő féle statisztika is, mert valóban, az elmúlt hét mérkőzésből hatot megnyert a csapat, de előtte volt négy vereség is.
Gellér Sándor nyilatkozataiban visszatérő elem volt, az „akaratgyenge és fegyelmezetlen játék, a gyenge védekezés”. Gyakran - mint a csapat „áldozata” - kívülállóként nyilatkozott a csapatról. Nehezen vitatható, hogy a sikertelenség egyik oka, hogy a kulcsjátékosok közül Farkas gyakran sérült, Turcsán rendszeresen ingázik, Slivancsanint a nem fogadták be a csapat hangadó játékosai (pedig sem előtte, sem utána Kaposváron nem játszott ilyen kvalitású center). Mindez nem ellensúlyozhatta Varga Roland ponterős irányító játéka, sem pedig Ágfalvi Mihály egyre érettebb játéka. Jusztin kevés játéklehetőséghez jutott, Godena pedig - Filipovics, Vojvoda és Szlivancsanin mellett - a kispadot koptatta.
A pécsi mérkőzés - a nyolc közé jutás szempontjából - sorsdöntő volt. „Százak szurkoltak hiába”, Pécs - Klíma-Vill Purina KSE 103:86 (59:47), Gellér: „amit most érzek, nem kívánom senkinek.”
A megyei napilap keddi számában már arról tudósított, hogy „amit már a vesztes pécsi mérkőzés után sejteni lehetett, az tegnap valóság lett. A Kaposvári Klíma-Vill-Purina SE NB I „A” csoportos férfi kosárlabda-csapatának elnöksége közös megegyezéssel szerződést bontott Gellér Sándor vezető edzővel.”
A kilencedik helyen álló együttesnek volt még - a matematikainál valamivel több - esélye a nyolc közé jutásra. Az igazi „Gellér csoda” az volt, hogy a vereségek ellenére hazai mérkőzéseken továbbra is 1300-1400 szurkoló zsúfolódott be a Sportcsarnok nézőterére.
Simon Károly Korszaka és a Jövő
Az új edző kinevezésére nem kellett sokáig várni: „Simon Károly a kispadon”, tudósított a napilap. Szerződése a szezon végéig szól. Az elnökség döntését elsősorban az befolyásolta, hogy elérhető volt és a csapat eredményei az „A” csoportban való maradást szinte garantálták: a rájátszás mérkőzéseire a Százhalombattát, Dombóvárt és a Debrecent „visszük magunkkal”.
„Az akarat diadala”, Klíma-Vill-Purina KSE - Falco 63:59 (26:27), Simon: megmutattuk, hogy küzdeni is képesek vagyunk. „Padlón a kosarasok”, Szolnok - Klíma-Vill-Purina KSE 103:51 (53:16), Simon: a Szolnok sziporkázott, mi csak szenvedtünk. Az első félidőben 9 percig nem dobtunk pontot. A rájátszásban csökkent a nézőszám (700).
A hosszú bajnoki szünet után az elmúlt hetekről kérdezte a megyei napilap a vezető edzőt: „bízom a csapatban, noha a kitűzött cél, a nyolc közé jutás még bizonytalan, a csapat a kilencedik helyen áll, 4 győzelemmel és 6 vereséggel. Egy győzelem hiányzik az 50%-os, teljesítményhez, ami már megfelelő lenne.”
Nem sikerült: Dombóvár - Kaposvári KC 78:62 (39:25). A mérkőzés után kaptuk a hírt, a Nagykőrös két ponttal megverte a Debrecent. Kiestünk „B” csoportba, a 13. helyre.
A Somogyi Hírlap azon melegében a bajnokság értékelésére és a jövő terveinek ismertetésére kérte Kása Sándort: a szezon kezdetén az akkori edző, Gellér Sándor azt vállalta, hogy a csapatot a nyolc közé viszi. Sajnos már az alapszakasz befejezése előtt olyan helyzetbe kerültünk, hogy matematikai esélyünk sem maradt a nyolc közé kerülésre. Csak a tizedik helyen végzett a csapat, amely a bajnokság végére teljesen szétesett.
A sikertelenségnek természetesen lesznek személyi konzekvenciái: következő bajnoki évben nem tartunk igényt Turcsán Zsolt, Vojvoda György és Jusztin Ádám játékára. A fiatal Bogdán Balázs sorsa függő, vele mentalitásbéli gondjaink vannak. Jövőbeni tervek: egy éves csúsztatással újra kezdjük a három éves koncepciót. Az első állomás a 6-8 közé kerülés lesz. A csapat megerősítése érdekében több válogatott játékossal tárgyalunk, hárommal már megegyeztünk. Az egyesület elnöke teljes „vérátömlesztést” határozott el. Az említett válogatott játékosok mellett több, kiegészítő játékos igazolását is tervezte. Az interjú időpontjában már biztos volt, hogy Bence Tamás (ZTE) Kaposvárra igazol. „Lefutott ügy” volt Orosz László (Honvéd) átigazolása is.
tags: #stickel #peter #kaposvar #kosarlabda
