A SuliNova Adatbank és a Kompetenciafejlesztés a Magyar Közoktatásban
A magyar közoktatásban az elfogadott általános műveltség egymással összefüggő rendszerét értjük, amelyet a társadalom művelt (középfokú szinten iskolázott) állampolgárától elvár. Ennek megvalósítását szolgálja a suliNova programcsomagok és az azokat támogató adatbank rendszere. Ezek a programok egy követelményrendszert alkotnak, melyet tantervi követelmények formájában adnak közre, és amelyek a tanulók személyiségét a lehető leghatékonyabb módon fejleszthetik.
Mi a SuliNova és a Kerettanterv?
A SuliNova kerettanterveket ad ki (akkreditál), amelyek érvényesítendő fejlesztési feladatokat (az ún. műveltségi területeket és a műveltségi területeken átívelő ún. fejlesztési feladatokat) definiálnak. Az akkreditált program tantervi komponensét kerettantervnek nevezzük. Ez a rendszer a fejlesztési feladatokat foglalja magában, melyek mögött egy tudásrendszert is találunk. Ezek a követelmények a tanulói tevékenységet fogalmazzák meg, és az iskoláztatás képzési szakaszaiban helyezik a hangsúlyt az egyéni, felismert-feltárt nevelési-oktatási szükségleteire és igényeire.
A kerettanterv és a programfejlesztés című dokumentumban a programcsomag koncepcióját és specifikációját részletezik. Ez a programcsomag rendszerezi a szakmai eszközöket, amelyek mozgósítható, alkalmazásképes tudást kínálnak, és a globális műveltség egymásba épülő elemei. Akkreditálni a program tantervi komponensét kell és lehet, amely egy szakmai elkötelezettséget jelent. A suliNova koncepciójában a kultúra elemeit is az elfogadott mértékben tartalmazza.
A programcsomagok komponensei a következők:
- Kijelöli és az időben elrendezi a tananyagot.
- Meghatározza azokat a pedagógiai elveket, amelyeken a program alapul.
- Tartalmazza a tanulói tevékenységekről és az ajánlott eszközökről szóló információkat (pl. feladatlapok, szoftverek stb.).
- Támogatást nyújt tanácsadás és programkarbantartás formájában a fejlesztő műhely részéről.
A programcsomagok bevezetéséről és alkalmazásáról szóló kormányrendelet (243/2003. (XII. 18.) Korm. rendelet) adja az alapját. A SuliNova adatbank segítségével a pedagógusok megfelelő modulokat választhatnak ki vagy állíthatnak össze, és azt a megadott keretek között saját viszonyaikra adaptálják.
A SuliNova Programcsomagok Implementációja és a Pedagógusok Szerepe
Az implementációs folyamat első szakaszában a pedagógiai tervezés jelentette a legtöbb tennivalót. A programfejlesztés hosszú munka, melynek során a programcsomagok még módosításra kerülnek, mielőtt a programpiacon megjelennének.
A Pedagógusok Felkészítése és Tapasztalatai
A központi program többféle eszközzel támogatta az implementációt végző iskolák felkészítését. A pedagógusokat továbbképzéseken készítették fel a programcsomagok alkalmazására, míg az intézményvezetőknek speciális képzést tartottak a szervezeti-intézményi változások menedzseléséről és a minőségbiztosítási eszközök bevezetéséről. Az implementáció előfeltétele volt a továbbképzések elvégzése. A pályázat négy 30 órás továbbképzés elvégzését tette lehetővé, melyből kettő kötelező volt, kettő pedig választható.
A résztvevő pedagógusok az implementációs feladatokhoz való személyes viszonyulását, a feladatokhoz való motivációt a munka tényleges megvalósítása előtt, a programcsomagok alkalmazásával kapcsolatos előzetes beállítódások, vélemények alakították. A kutatási adatok tükrében az látszik, hogy előzetes várakozásuk, beállítódásuk alapvetően bizakodó, pozitív volt a programcsomagokkal kapcsolatban. Leginkább azt várták, hogy a diákok tanulási motivációja erősödjön, tanulási kedvük növekedjen.
A felkészítő tanfolyamok megítélése sokban függ a vonatkoztatási szempontoktól. Az esettanulmányokban szereplő iskoláknak általában pozitív tapasztalataik voltak a továbbképzések tartalmával, színvonalával kapcsolatban. A felkészítő tanfolyamokat minősíti, hogy a részt vevő pedagógusok - mindhárom kompetenciaterületen hasonló módon - arról számoltak be, hogy a felkészülés során gazdagodtak nevelői kompetenciáik. Ugyanakkor kritikai megjegyzések és bírálatok is elhangzottak a tanfolyamok időzítésével és a módszertani képzések heterogén összetételével kapcsolatban. Néhányan azt is kifogásolták, hogy a módszertani képzéseken gyakran együtt vettek részt az óvodapedagógusok és a középiskolai tanárok.
A pedagógusok a teljes vizsgálati mintában (647 fő) a közepesnél jobbra értékelték a központi felkészítő tanfolyamokat. A kutatás feltette azt a kérdést, hogy a pedagógus - az implementációs folyamat során szerzett tapasztalatai alapján - vajon vállalná-e újra ezt a feladatot? A tanárok válaszának átlaga a közepesnél magasabb egyetértést tükröz, azaz az ötfokú skálán 3,67 skálaértéken igennel válaszolt.
A Tanfolyamokon Részt Vevő Pedagógusok Véleménye
Az 1. táblázat bemutatja a tanfolyamon részt vevő pedagógusok vélekedéseit a programcsomagok bevezetésével kapcsolatban:
| Kérdés/Aspektus | Pedagógusok válasza/elégedettségi szintje |
|---|---|
| Elégedettség a tanfolyamokkal (átlag) | 66,3% elégedett |
| Előzetes beállítódás a programcsomagokhoz | Alapvetően bizakodó, pozitív |
| Várakozás (diákok tanulási motivációja) | Erősödjön, tanulási kedvük növekedjen |
| Hajlandóság a feladat újbóli vállalására (1-5 skálán) | 3,67 (közepesnél magasabb egyetértés) |
| Elégedettség a felkészítő tanfolyamok segítségével (szövegértés-szövegalkotás területen) | Kevésbé elégedettek voltak |
Helyi Tantervek és Dokumentumok Adaptálása
Az implementációra történő előkészületi műveletek körében került sorra a helyi iskolai dokumentumok átigazítása, a helyi minőségbiztosítási-értékelési rendszer és a programcsomagokkal történő tanítás koherenciájának biztosítása. Szükségszerű ez a művelet, mert a helyi tanítási-tanulási dokumentumok más pedagógiai koncepciót, más tananyag-elemeket tartalmaztak.
A programcsomag implementációjakor az iskola helyi tantervét is át kellett alakítani, kiegészítésre és átdolgozásra került a pedagógusok 95,3% esetében. A programcsomag alkalmazásához, beépítéséhez korrigálni kellett a tantárgy (pl. matematika, magyar stb.) helyi tantervét, ezt a megkérdezett tanárok 80,7%-a megtette. Szükségszerű feladat volt a tantárgyak helyi tanmenetének átdolgozása is. Nem elhanyagolható feladat volt a kompetenciafejlesztő programcsomagok bevezetésével egyes szakköri programok megváltoztatása, ez a pedagógusok 17,4%-ának jelentett tennivalót.
A helyi tanterv átírása, az adott tantárgy tanmenetének megváltoztatása komoly felkészültséget és szaktudást igényelt. Az egyes tantárgyak közötti kapcsolatok tisztázása, az órakeretek újraalkotása, a kiemelt fejlesztési feladatok kereszttantervi összehangolása, a kompetenciaterületek fejlesztésének áttekintése körültekintést, többszempontú és rendszerszerű gondolkodást igényel. Mindezek a tervezési feladatok a helyi dokumentumokkal történő aprólékos és átgondolt műveleteket jelentettek, amely az implementáció kapcsán pedagógusok százait késztették a tanulás-tanítás tervezésének újragondolására és újraalkotására.
Anyagi és Technikai Feltételek
A fejlesztő központ legfontosabb feladata az volt, hogy az intézményekhez időben és megfelelő mennyiségben eljuttassák a szükséges programcsomagokat. Az implementációt végző pedagógusok legsúlyosabb problémája az volt, hogy az eredeti taneszközcsomagokhoz csak mintegy negyed részük jutott hozzá. A hazai oktatáskutatás már korábban feltárta, hogy a pedagógustársadalom túlnyomó, meghatározó többsége nem a tantervek, hanem a tankönyvek alapján tanít, azaz a tanárok-tanítók számára a tanulási folyamat tervezésében-megvalósításában az alapvető, iránymutató és eligazító munkaeszköz a tankönyv.
Ennek hiányában sérül és csökken a tanítás-tanulás hatékonysága és a pedagógus szakmai biztonsága, a pedagógusok kényszermegoldásokra és jelentős többletmunkára kényszerülnek. A fejlesztő suliNova a programcsomagokat a nyomdai változat megjelenési és expediálási problémái miatt hozzáférhetővé tette digitálisan, azaz az internetről letölthetővé tette. A letöltés és kinyomtatás a helyi felhasználó technikai lehetőségeitől, munkaidejétől is függött, értelemszerűen heterogén eredményeket hozott.
Nagy problémát okozott a tankönyvek beszerzése. A megrendelt könyveket nem nyomtatták ki, így tanári példány beszerzésére sem volt lehetőség. A suliNova/Educatio adatbank segítségével a megkérdezett tanárnő maga állított össze kompetenciafejlesztő füzetet diákjai számára. Az anyagok sokszorosítását az iskola nem tudja fedezni, ezért a tanárnő egyik hozzátartozója biztosítja az iskola számára a lapok fénymásolását. A tanárnő szerint a tankönyvek hiánya a program fenntarthatóságát veszélyezteti: „Én szeretném folytatni, csak nem teremtik meg a hátteret, hogy folytatni tudjam, pedig mondom nagyon jó, jó lenne folytatni.”
Az Implementáció Kutatási Eredményei
A kutatás az implementációt végző pedagógusokra irányult, rögzítve nemüket, életkorukat, szakmai gyakorlatukat, iskolai végzettségüket és munkahelyük településtípusát. A kérdőíveket a három, „A” típusú kompetenciaterületet tanító pedagógusok töltötték ki: a szövegértés-szövegalkotás, a matematika, valamint a szociális, életviteli és környezeti kompetencia programcsomagok alkalmazása terén szerzett tapasztalataik alapján. Összesen 260 magyar nyelv és irodalom, illetve 260 matematikatanár töltötte ki a kérdőíveket. A válaszadó pedagógusok átlagos életkora 45 év, a pedagógus munkakörben eltöltött idő átlagosan 21,75 esztendő.
A programcsomagok alkalmazásában részt vevő pedagógusok a suliNova oktató programcsomagokról, azok alkalmazásáról, az implementációról előzetesen többféle forrásból tájékozódhattak. Az adatok fényében szembetűnő, hogy a szokatlan tartalmú és mennyiségű feladat ellátásához a pedagógusok a legtöbb segítséget az iskolavezetéstől és saját kollégáiktól kapták. Valamennyi pedagógus véleménye alapján úgy tűnik, hogy a programcsomagok alkalmazásának bevezetését jobban is meg lehetett volna szervezni. Ugyanakkor közepesnél pozitívabb a szakmai tájékoztatás, az eligazítás-bevezetés megítélése.
Az implementáció során kialakult pozitív munkahelyi légkört így jellemzik a részt vevő pedagógusok a nyitott kérdésekben: „A nevelőtestület szakmai önfejlesztő munkája kibontakozik, az emberi kapcsolatok erősödnek. (…) Képes voltam megváltoztatni a hagyományos tanárszerepemet. (…) Kollégáim elismerték a munkámat, többször fordultak hozzám segítségért.”
Az írásbeli reflexiókban megjelennek azonban a kritikus vélemények, a kudarcok, a sikertelenségek jelenségei és feltételezett okai is: „Megnövekedtek az adminisztrációs terheink, túl sok volt az adminisztráció, és teljesíthetetlenek a határidők, rengeteg beadandó dokumentum terhelte a munkát. (…) Irreálisak az elvárások egy átlagos képzettségű és magas leterheltségű pedagógussal szemben. (…) Nem voltunk jól felkészítve, így szorongva, bizonytalansággal vágtunk bele. (…) A program kezdésekor úgy éreztem, hogy magamra maradtam.”
tags: #sulinova #adatbank #magyar
