A SuliNova Adatbank Szerepe a 7. Osztályos Matematika Oktatásában: Implementációs Tapasztalatok
A magyar közoktatásban bevezetett kompetenciafejlesztő programcsomagok, köztük a matematika tantárgyhoz kapcsolódó anyagok, jelentős változásokat hoztak a tanítási-tanulási folyamatokba. A suliNova Kht.-n belül működő Programfejlesztési Központ célja volt, hogy mozgósítható, alkalmazásképes tudást kínáljon az 1-12. évfolyamok teljes tanulási időszakát lefedve, és ehhez értékelést segítő eszközöket is biztosítson. Ezek a programcsomagok a különböző tantárgyak, így a matematika tananyagában is megvalósítják a kompetenciafejlesztést, egy átfogó programcsomagról beszélhetünk, mely rendszerként működik.
A SuliNova Programcsomagok Implementációja és a Pedagógusok Felkészítése
A programcsomagok alkalmazásában részt vevő pedagógusok a suliNova oktató programcsomagokról, azok alkalmazásáról és az implementációról előzetesen többféle forrásból tájékozódhattak. A bevezetési folyamat során a pedagógusokat továbbképzéseken készítették fel a programcsomagok alkalmazására. A pályázat négy 30 órás továbbképzés elvégzését tette lehetővé, melyből kettő kötelező volt, kettő pedig választható. Az esettanulmányokban szereplő iskoláknak általában pozitív tapasztalataik voltak a továbbképzések tartalmával, színvonalával kapcsolatban. Az implementáció előfeltétele volt a továbbképzések elvégzése.
A felkészítő tanfolyamokat minősíti, hogy a részt vevő pedagógusok - mindhárom kompetenciaterületen hasonló módon - arról számoltak be, hogy a felkészülés során gazdagodtak nevelői kompetenciáik. A pedagógusok a teljes vizsgálati mintában (647 fő) a közepesnél jobbra értékelték a központi felkészítő tanfolyamokat. A programcsomagok üzenete és fogalomhasználata általában világos volt a pedagógusok számára. Ugyanakkor, a tanfolyamok időzítésével néhány helyen gondok voltak, mert több esetben korábban kezdődött a programcsomagok bevezetése, tanítása, mint az arra felkészítő továbbképzés, azaz gyakran párhuzamosan kellett a tanároknak tanítani és képzésre járni.
A Matematikatanárok Tapasztalatai és a Helyi Tantervek Átalakítása
A kutatás során 260 matematikatanár is kitöltötte a kérdőíveket, akik a matematika programcsomagok alkalmazása terén szerzett tapasztalataik alapján számoltak be véleményükről. A kérdőíveket a három, „A” típusú kompetenciaterületet tanító pedagógusok töltötték ki: a szövegértés-szövegalkotás, a matematika, valamint a szociális, életviteli és környezeti kompetencia programcsomagok alkalmazása terén szerzett tapasztalataik alapján. A programcsomag implementációjakor az iskola helyi tantervét is át kellett alakítani, kiegészítésre és átdolgozásra került a pedagógusok 95,3% esetében. A programcsomag alkalmazásához, beépítéséhez korrigálni kellett a tantárgy (pl. matematika, magyar stb.) helyi tantervét, ezt a megkérdezett tanárok 80,7%-a megtette. Szükségszerű feladat volt a tantárgyak helyi tanmenetének átdolgozása is.
Az adatok fényében szembetűnő, hogy a szokatlan tartalmú és mennyiségű feladat ellátásához a pedagógusok a legtöbb segítséget az iskolavezetéstől és saját kollégáiktól kapták. Előzetes várakozásuk, beállítódásuk alapvetően bizakodó, pozitív volt a programcsomagokkal kapcsolatban, leginkább azt várták, hogy a diákok tanulási motivációja erősödjön, tanulási kedvük növekedjen. Noha némi bizonytalansággal, de nagy kedvvel és bizalommal vágtak bele a kompetenciafejlesztő oktatásba.
Az Anyagok Hozzáférhetősége és a SuliNova/Educatio Adatbank Szerepe
A humánerőforrást fejlesztő, felkészítő továbbképzési folyamat biztosítása mellett a fejlesztő központ legfontosabb feladata az volt, hogy az intézményekhez időben és megfelelő mennyiségben eljuttassák a szükséges programcsomagokat. Az implementációt végző pedagógusok legsúlyosabb problémája az volt, hogy az eredeti taneszközcsomagokhoz csak mintegy negyed részük jutott hozzá. Ennek hiányában sérül és csökken a tanítás-tanulás hatékonysága és a pedagógus szakmai biztonsága, a pedagógusok kényszermegoldásokra és jelentős többletmunkára kényszerülnek.
A fejlesztő suliNova a programcsomagokat a nyomdai változat megjelenési és expediálási problémái miatt hozzáférhetővé tette digitálisan, azaz az internetről letölthetővé tette. Ez a technikai körülmény kedvezőtlenül befolyásolhatta az implementációs folyamatot, és nagy terhet jelenthetett az iskolák számára. A letöltés és kinyomtatás a helyi felhasználó technikai lehetőségeitől, munkaidejétől is függött, értelemszerűen heterogén eredményeket hozott.
Nagy problémát okozott a tankönyvek beszerzése. A megrendelt könyveket nem nyomtatták ki, így tanári példány beszerzésére sem volt lehetőség. A suliNova/Educatio adatbank segítségével a megkérdezett tanárnő maga állított össze kompetenciafejlesztő füzetet diákjai számára. A füzetet jelenleg is laponként osztja szét a gyerekek közt. Az anyagok sokszorosítását az iskola nem tudja fedezni, ezért a tanárnő egyik hozzátartozója biztosítja az iskola számára a lapok fénymásolását. A házilag sokszorosított kompetenciafejlesztő lapok mellett hagyományos tankönyvet is használnak.
Kritikák és Fenntarthatósági Kérdések
A pedagógusok éles kritikai megjegyzései leginkább a bevezető időszakkal és a bevezetéssel kapcsolatosak. Valamennyi pedagógus véleménye alapján úgy tűnik, hogy a programcsomagok alkalmazásának bevezetését jobban is meg lehetett volna szervezni. Az írásbeli reflexiókban megjelentek azonban a kritikus vélemények, a kudarcok, a sikertelenségek jelenségei és feltételezett okai is:
- A programcsomagok hatására nem lett népszerűbb az iskola.
- Megnövekedtek az adminisztrációs terhek, túl sok volt az adminisztráció, és teljesíthetetlenek a határidők, rengeteg beadandó dokumentum terhelte a munkát.
- Irreálisak az elvárások egy átlagos képzettségű és magas leterheltségű pedagógussal szemben.
- Nem voltak jól felkészítve, így szorongva, bizonytalansággal vágtunk bele.
- A program kezdésekor sokan úgy érezték, hogy magukra maradtak.
- A szakmai közösség megosztottsága, vegyes hozzáállása (tantestületi feszültségek, értetlenség, nehezen fogadják el a lelkesedést); azok, akik nem vettek részt a bevezetésben, nem segítettek, hanem akadályoztak a munkában; a kollégák kezdetben nagyon elutasítóan reagáltak; a tantestület elutasítása, lustasága nagymértékben gátolta a munkát.
A tanárnő szerint a tankönyvek hiánya a program fenntarthatóságát veszélyezteti: „Én szeretném folytatni, csak nem teremtik meg a hátteret, hogy folytatni tudjam, pedig mondom nagyon jó, jó lenne folytatni.” Ez a kijelentés rávilágít a taneszköz-forgalmazók és gyártók támogatásának szükségességére a program sikeres folytatásához. Jogosan feltételezhető az, hogy az eredeti programcsomagpéldányok technikai színvonala, megjelenése, többszínnyomásos megjelenése, papírminősége és könyvkötési módja kedvezőbb a tanulók számára és optimális a tanulási folyamatban, azaz azokat vélhetően szívesebben és eredményesebben használhatták (volna).
Pedagógusok elégedettségi adatai a SuliNova képzésekkel kapcsolatban
A kutatás során gyűjtött adatok alapján, a résztvevő pedagógusok visszajelzései a központi felkészítő tanfolyamokról a következőképpen alakultak:
| Kompetenciaterület | Átlagos elégedettség a tanfolyamokkal | Vállalnák-e újra a feladatot? (átlag 1-5 skálán) | Nevelői kompetenciák gazdagodása |
|---|---|---|---|
| Szövegértés-szövegalkotás | Közepesnél magasabb, de kevésbé elégedettek a segítséggel | 3.67 | Jelentős |
| Matematika | Közepesnél magasabb | 3.67 | Jelentős |
| Szociális, életviteli és környezeti | Magasabb (jobb tantestületi fogadtatás) | 3.67 | Jelentős |
A felkészítő tanfolyamokat a résztvevők általában (közepesnél lényegesen magasabb szinten) elegendőnek tartották ahhoz, hogy felkészüljenek az implementációra. Érdekes módon a kutatás feltette azt a kérdést is, hogy a pedagógus - az implementációs folyamat során szerzett tapasztalatai alapján - vajon vállalná-e újra ezt a feladatot? A tanárok válaszának átlaga a közepesnél magasabb egyetértést tükröz, azaz az ötfokú skálán 3,67 skálaértéken igennel válaszoltak.
tags: #sulinova #adatbank #matematika #7 #osztaly
