A Szabadság Mértéke és Kiadásának Szabályai a Munka Törvénykönyve Szerint

Az éves szabadság mértékét a Munka Törvénykönyve (Mt.) határozza meg, és annak kiszámítása több tényezőtől függ, például a munkavállaló életkorától, gyermekei számától vagy egyéb jogosultságoktól. A fizetett szabadság a munkavállalók számára biztosított törvényi juttatás, amely lehetővé teszi, hogy a dolgozók a fizetésük elvesztése nélkül távol maradjanak a munkától.

A fizetett szabadság célja, hogy a munkavállalók pihenjenek, regenerálódjanak, és személyes ügyeiket intézhessék. Ez hozzájárul a munka és a magánélet egyensúlyának fenntartásához, valamint a dolgozók egészségének és jólétének javításához. A munkavállalónak alanyi joga van a szabadságra, ami az Alkotmány 70/B. és 8. §-ai alapján alkotmányos alapjog. Ezen alapjog korlátozásának elkerülhetetlensége és a munkavállalók pihenéshez való jogának biztosítása volt az oka, hogy az Alkotmánybíróság a Munka Törvénykönyve korábbi, 134. pontját a 74/2006. (XII. 15.) határozatával 2007. érdemi módosítására szorgalmazta.

A Szabadság Mértéke: Alap- és Pótszabadságok

Magyarországon a fizetett szabadság mértékét a Munka Törvénykönyve szabályozza, amely meghatározza a munkavállalóknak járó minimális szabadságnapok számát és a szabadság kiszámításának módját. Eszerint a munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll.

Az alapszabadság mértéke húsz munkanap, amely minden munkavállalónak jár. Ez a szabadság jár minden dolgozónak, életkortól, tapasztalattól, munkakörülménytől vagy akár a munkaidő hosszától függetlenül, legyen szó részmunkaidős vagy teljes munkaidős foglalkoztatásról. Minimum ennyi szabadság mindenkinek jár egy évben.

Az Mt. a részmunkaidőre vonatkozóan az alap- és pótszabadság tekintetében nem tartalmaz korlátozó rendelkezést, így az ilyen munkavállalót is megilleti a szabadság ugyanolyan mértékben. A szabadságra való jogosultság nem a munkaidő mértékétől függ, hanem a munkaviszonyban töltött idő tartamától. Ha év közben kezdődött vagy szűnt meg a dolgozó munkaviszonya, akkor részére a szabadság arányos része jár, kivéve az apasági és szülői szabadságot.

Életkor Alapján Járó Pótszabadság

A pótszabadság az életkor, a gyermeknevelés, munkavállalói fogyatékosság, illetve egészségi ártalom címén jár. A törvény célja, hogy figyelembe vegye a munkavállalók életkorával együtt növekvő regenerációs igényt, ezért az évi 20 nap alapszabadság mellett a dolgozók életkoruk alapján további pótszabadságra jogosultak. A pótszabadság mértéke 25 éves kortól indul, majd több lépcsőben emelkedik, egészen 45 éves korig, amikor a munkavállalót évente 10 nap életkor szerinti pótszabadság illeti meg (Mt. 117. §).

Fontos, hogy a munkavállaló abban az évben válik először jogosulttá az adott életkorhoz kötött pótszabadságra, amelyik évben betölti a felsorolt életkorok valamelyikét.

Fiatal Munkavállalók Pótszabadsága

Különleges helyzetben vannak a fiatal munkavállalók: ők 5 nap pótszabadságra jogosultak, utoljára abban az évben, amelyben a 18. életévüket betöltik. Munkaviszony szempontjából fiatal munkavállaló az, aki még nem töltötte be a 18. életévét.

Gyermekek Után Járó Pótszabadság

A munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb gyermeke után pótszabadság jár. A pótszabadság mértéke a gyermekek számától függően a következő:

• Egy gyermek után: 2 munkanap
• Két gyermek után: 4 munkanap
• Kettőnél több gyermek után: 7 munkanap

A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti. A pótszabadságra jogosultság azt a munkavállalót is teljes egészében megilleti, aki év közben szült, vagy például a gyermekgondozási szabadságról év közben tért vissza, illetve év közben került a munkáltatóhoz. A pótszabadság arányosításának tehát abban az évben, amikor a kiskorú született, vagy amikor a 16. életévét betöltötte, e címen nincs helye.

A gyermekek után járó pótszabadság mind a két szülőt megilleti. Az Mt. szabályai szerint a gyermek a saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek, aki a szülővel életvitelszerűen együtt él. Szülőnek minősül a vér szerinti és az örökbefogadó szülő, valamint az együttélő házastárs. Ha a szülők elváltak, szétköltöztek, amelynek következtében egyikükkel nem él együtt a gyermek, megszűnik a pótszabadságra való jogosultság. 2023. január 1-jétől a pótszabadságra való jogosultság fennáll abban az esetben is, ha a különélő szülők azonos időtartamú közös szülői felügyeletet gyakorolnak.

A pótszabadság mértéke fogyatékos (súlyos, tartós beteg) gyermek esetén 2 munkanappal növekszik minden fogyatékos (beteg) gyermek után. A 2024. január elsejétől élő változás a dolgozóknak kedvez, hiszen a gyermekek után járó pótszabadságok esetében eddig a munkáltató hatásköre volt meghatározni, hogy ezt mikor veheti ki a munkavállaló. Januártól viszont a gyermeket nevelő dönthet róla, annyi megkötéssel, hogy ezt 15 nappal korábban jeleznie kell a munkáltató felé.

Apasági Szabadság

Az apának gyermeke születése esetén 10 munkanap pótszabadság jár, amit kérésére legfeljebb két részletben vehet ki. Az apa a gyermek születését vagy az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő negyedik hónap végéig 10 munkanap szabadságra jogosult. Az apaszabadságra a munkavállaló akkor is jogosult, ha a gyermeke halva születik, vagy meghal.

Az apaszabadság első 5 napjára a dolgozónak jár a teljes távolléti díj 100%-a. A fennmaradó 5 napra azonban csak a távolléti díj 40%-a jár. Az apaszabadság igénybevétele nem kötelező a dolgozó számára. Az apasági és szülői szabadságot a dolgozó kérésének megfelelően kell kiadni, szintén legalább 15 napos előzetes jelzéssel.

Egyéb Pótszabadságok Speciális Esetekben

Vannak olyan egyedi esetek, amikor a munkavállaló speciális munkakörülményei vagy egészségi állapota alapján további pótszabadságra válik jogosulttá:

• A föld alatt állandó jelleggel dolgozó munkavállaló pótszabadsága: 5 munkanap.
• Az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább 3 órát dolgozó munkavállaló pótszabadsága: 5 munkanap.
• A rehabilitációs szakértői szerv által megállapítottan legalább 50%-os mértékű egészségkárosodással rendelkező munkavállaló pótszabadsága, valamint a megváltozott munkaképességű, fogyatékossági támogatásra jogosult vagy vakok személyi járadékára jogosult munkavállaló esetén a nagyobb regenerációs igényre tekintettel évente 5 munkanap pótszabadság jár.

A Szabadság Kiadásának Általános Szabályai

A szabadság kiadását alapvetően a munkáltató határozza meg, de erről a munkavállalóval előzetesen egyeztetnie kell. Egy jó munkahelyi légkörben a szabadság napjainak meghatározása a munkáltató és a munkavállaló közös döntéseként valósul meg. A szabadság kiadása mindig a munkáltató joga és kötelezettsége, kiadása előtt azonban a munkáltatónak meg kell hallgatnia a munkavállalót.

A munkavállaló évente hét munkanap szabadságot saját kérésére, legfeljebb két részletben vehet ki, ha ezt legalább a szabadság kezdete előtt 15 nappal korábban jelzi. Ezen kívül a munkáltatónak biztosítania kell, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési kötelezettsége alól (a 14 napba a heti pihenőnap és a munkaszüneti nap is beleszámít ez esetben).

A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell, és a munkavállalónak is ezt a határidőt kell megtartania a rendelkezési körébe tartozó hét munkanap szabadságot érintően. A szabadságokat a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni.

Általános tévhit, hogy a próbaidő alatt nem lehet szabadságra menni. A törvény nem mondja ki azt, hogy a munkavállaló próbaidő alatt nem vehet ki szabadságot.

Szabadság Kiadása Egyenlőtlen Munkaidő-beosztás Esetén

Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadása során a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot.

Példa:

Egyenlőtlen munkaidő-beosztásban foglalkoztatott munkavállaló a héten a következőképpen van beosztva:

• Hétfő: munkanap - beosztás szerint 12 óra
• Kedd: munkanap - beosztás szerint 12 óra
• Szerda: munkanap - beosztás szerint 8 óra
• Csütörtök: munkanap - beosztás szerint 8 óra
• Péntek: munkanap - beosztás szerint 0 óra - vagyis szabadnap
• Szombat: pihenőnap
• Vasárnap: pihenőnap

Ha a munkavállaló ezen a héten elmenne szabadságra, akkor, ha a szabadság nyilvántartása napban történik, akkor a munkavállaló számára a munkavégzési kötelezettséggel járó munkanapjára és a hozzá kapcsolódó szabadnapjára is szabadságot kell kiadni. Tehát hétfőtől péntekig.

Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén lehetőség van arra, hogy a munkáltató a szabadságokat órában tartsa nyilván. Ebben az esetben a szabadság az adott naptári évben úgy is kiadható, hogy a munkavállaló a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesüljön a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól. A fenti példa alapján annak a munkavállalónak, akinek évi 20 szabadsága van és a munkaszerződése szerint napi munkaideje 8 óra, évi 160 óra szabadsággal rendelkezik. Ebben az esetben, ha a fenti héten szabadságra szeretne menni, akkor a szabadságainak a mennyiségét csökkenteni kell a beosztás szerinti órák számával. Tehát hétfőn és kedden 12-12 órával, szerdán és csütörtökön 8-8 órával és pénteken 0 órával, összesen 40 órával kell csökkenteni az éves szabadság keretét.

Szabadság Kiadásának Határideje és Átvitele

A szabadságot az esedékességének évében kell kiadni. Bizonyos esetekben lehetőséget biztosít az Mt. a szabadság tárgyévet követő kiadására. A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az adott évben kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni. Tipikusan a szülési szabadságon lévő munkavállalók esetében fordulhat elő.

Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni ugyanakkor a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot. Ezzel a karácsonyi, újévi leállásokkor lehet élni. Ugyanakkor a munkáltató és a munkavállaló megállapodhat abban, hogy az életkor alapján járó pótszabadságot a munkáltató a tárgyévet követő év végéig adja ki. Az ilyen megállapodást azonban minden évben külön kell rögzíteni.

A szabadságra való igény 3 év alatt évül el. A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve a működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szabadságot legkésőbb az esedékesség évét követő év március 31-ig, kollektív szerződés rendelkezése esetén az esedékesség évét követő év június 30-ig adhatja ki. Erre hivatkozással azonban nem lehet a következő évre áttolni a munkavállaló szabadsága egészének kiadását, csak a rendes szabadság legfeljebb egynegyedét lehet az esedékesség évét követő évben kiadni. Ettől az egynegyedes korlátozástól eltérni csak akkor lehet, ha az a munkáltató működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok miatt - különösen baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az életet, egészséget, testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, illetőleg elhárítása érdekében - szükséges.

A munkavállaló betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén a munkáltató az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül adja ki a szabadságot, ha az esedékesség éve eltelt.

Szabadság Kiadásának Elhalasztása és Megszakítása

Nagyon szűk körben, de lehetősége van a munkáltatónak arra, hogy a munkavállaló már megkezdett szabadságát megszakítsa vagy annak kiadási idejét módosítsa. Kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a munkáltató működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a munkáltató a szabadság kiadásának időpontját módosíthatja vagy a munkavállaló már megkezdett szabadságát megszakíthatja.

Pontos meghatározást nem tartalmaz a törvény arra vonatkozóan, hogy mi számít kivételesen fontos gazdasági érdeknek vagy a munkáltató működését közvetlenül és súlyosan érintő oknak. A gyakorlatban az elemi csapások (tűzeset, árvíz), illetve az olyan nagy mértékű üzemzavar minősülhet ilyennek, amelyre a munkáltató semmilyen körülmények között nem számíthatott előre, illetve elhárítását más, helyettesítő munkavállaló nem tudja megoldani.

Fontos, hogy a munkavállaló szabadságának megszakítása, annak idejének módosítása az utolsó lehetőségek között lehet csak. A felmerült problémát elsősorban rendkívüli munka elrendelésével, illetve alkalmi munkavállalók alkalmazásával kell megoldani. A munkavállaló szabadságának megszakításával vagy módosításával kapcsolatos összes kárt és költséget a munkáltató köteles megtéríteni (pl. lemondott szállás díja, a visszautazás költsége stb.). Ha a szabadság kiadási időpontjának módosítása vagy a szabadság megszakítása miatt a munkavállalónak kára vagy többletköltsége keletkezik, ezeket a munkáltató köteles megtéríteni. A már megkezdett szabadság megszakítása esetén pedig a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre és a visszautazással, valamint a munkával töltött idő a szabadságba nem számít be. A munkával töltött idő ebben az esetben szükségszerűen rendkívüli munkavégzésnek minősül, hiszen nem a beosztása szerint dolgozik a munkavállaló.

A Szabadság Pénzbeni Megváltása és Elszámolása

Sokan tévesen azt gondolják, hogy a ki nem adott szabadságot a munkavállaló év végén pénzben megváltathatja. Ez azonban nem igaz: a munkáltató kizárólag a munkaviszony megszűnésekor ki nem adott arányos szabadság megváltására köteles. A szabadságot a törvény szerint nem lehet pénzben megváltani, kivéve, ha a munkaviszony megszűnésekor a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki.

A szabadságmegváltás azt jelenti, hogy a munkaviszony megszűnésekor az időarányosan ki nem vett szabadságért a munkáltató pénzt fizet a munkavállalónak. Csak a ki nem vett, az időarányosan járó szabadságot lehet megváltani. Az apaszabadságot, a betegszabadságot, a tanulmányi szabadságot és a fizetés nélküli szabadságot nem lehet megváltani. Miután a munkavállalót távolléti díj illeti meg a szabadság tartamára, így annak megváltására a szabadság idejére járó távolléti díjnak megfelelő összegre jogosult. Fontos tudni, hogy a szabadságmegváltás összege után a munkáltatónak meg kell fizetni a szociális hozzájárulási adót is. A szabadságmegváltás nem kötelező a munkavállaló számára. A munkavállaló kérheti a ki nem vett szabadság kiadását is a munkaviszony megszűnése előtt, ha a felek ebben meg tudnak állapodni.

A jogalap nélkül kifizetett munkabérrel kapcsolatos igényét a munkáltató külön jogszabályi hely, az Mt. 164. §-a alapján érvényesítheti. A jogalap nélküli kifizetésből eredő igényét a munkáltató - főszabályként - hatvan napon belül érvényesítheti. Ezt meghaladóan erre csak akkor van lehetősége, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie, vagy azt maga idézte elő. A visszakövetelésre irányuló jog abban az időpontban nyílik meg, amikor a kifizetés jogalap-nélkülisége a munkáltató számára nyilvánvalóvá válik, tehát helyes értelmezés szerint a visszakövetelésre megszabott határidő is ekkor kezdődik.

Fizetés Nélküli Szabadság: Feltételek és Tudnivalók

Vannak olyan esetek, amikor alanyi jogon jár a fizetés nélküli szabadság, tehát nem kell engedélyt kérni a munkáltatótól. A fizetés nélküli szabadság igénybevételének feltételeit a Munka Törvénykönyve és a munkaszerződés határozza meg.

Alanyi Jogon Járó Fizetés Nélküli Szabadság

• Gyermekgondozás: A gyermek 3. életévének betöltéséig jár fizetés nélküli szabadság, melyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A gyermek 10. életéve betöltéséig szintén lehetőség van fizetés nélküli szabadságot igénybe venni a gyermekgondozási segély, gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának tartama alatt (pl. tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek esetén).
• Hozzátartozó ápolása: Hozzátartozó (pl. házastárs, élettárs, szülő, nagyszülő, gyermek, unoka, testvér, sógor, anyós stb.) tartós (előreláthatólag 30 napot meghaladó) személyes ápolása céljából, az ápolás idejére, de legfeljebb két évre fizetés nélküli szabadság jár. A tartós ápolást és annak indokoltságát kezelőorvos igazolja.
• Önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés: A tényleges szolgálatteljesítés tartamára fizetés nélküli szabadság jár.

Fontos tudni, hogy a fenti három, alanyi jogon járó esetkört kivéve a fizetés nélküli szabadság ideje alatt szünetel a biztosítási jogviszony, tehát a munkavállaló nem szerez szolgálati időt és egészségügyi szolgáltatásra sem jogosult. A végkielégítés szempontjából a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság három hónapot meg nem haladó tartama és a gyermek 3. életévének betöltéséig tartó szabadság számít bele.

Egyéb Esetek és Általános Tudnivalók

Meddig tarthat a fizetés nélküli szabadság? Nincs pontosan meghatározva, azonban egyes esetekben törvény írja elő a fizetés nélküli szabadság biztosítását és annak hosszát. Igényelhető egyéb esetekben is, azonban a munkáltató szabadon dönthet a szabadság jóváhagyásáról, és nem köteles megadni azt. Amennyiben pedig jóváhagyja, úgy saját maga által szabott feltételekhez kötheti.

A fizetés nélküli szabadságot írásban kell igényelni a munkáltatónál. Az igényléshez meg kell adni a szabadság kért kezdő és befejező időpontját, valamint az indokot. A fizetés nélküli szabadság alatt a munkavállaló nem kap fizetést. Nem járnak továbbá a munkaviszony alapján járó egyéb juttatások sem, mint például a cafeteria juttatás vagy a bónusz. A fizetés nélküli szabadság alatt a munkavállaló nem minősül biztosítottnak a társadalombiztosítási jogszabályok alapján. A munkavállalónak lehetősége van önkéntes egészségbiztosítást kötni a fizetés nélküli szabadság idejére. A fizetés nélküli szabadság nem minősül munkaszüneti időnek.

Szülési Szabadság Alatt Felhalmozódott Szabadság

A szülési szabadság ideje alatt a munkavállaló szabadságra szerez jogosultságot, amelyet később ki kell adni számára. A szülési szabadság maximális időtartama 24 hét (168 nap), és a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (GYED, GYES, GYET) első 6 hónapja alatt is jár a szabadság.

Mely időszakokra halmozódik a szabadság?

• a szülési szabadság teljes időtartama alatt,
• a gyermek gondozása céljából biztosított fizetés nélküli szabadság első 6 hónapjára,
• ikergyermekek esetén pedig a szülési szabadság időtartama hosszabb, ami közvetetten növeli a felhalmozódó szabadság mértékét.

Hogyan kell kiadni a felhalmozódott szabadságot? A felhalmozódott szabadságot a munkába visszatérést követően kell kiadni, a munkáltató ütemezése szerint, a munkavállaló érdekeinek figyelembevételével. A munkáltató köteles minden felhalmozott napot természetben kiadni. A jogszabály célja, hogy a kisgyermekes szülők ne kerüljenek hátrányba a távollétük miatt, biztosítsa számukra a megfelelő regenerációs időt a munkába való visszatéréskor, és védje a munkavállalókat a szabadság elvesztésével vagy elmaradó kifizetésekkel szemben.

Haláleset Után Járó Szabadság

A haláleset után járó szabadság vagy köznyelvben „Rendkívüli szabadság” külön kategóriába tartozik, és nem az éves fizetett szabadság része. A Munka Törvénykönyve kimondja, hogy a munkavállaló közeli hozzátartozó halála esetén 2 munkanap fizetett távollétre jogosult. Ez minden olyan családtagra vonatkozik, akit a törvény közeli hozzátartozóként nevesít: szülő, nagyszülő, gyermek, házastárs, élettárs, testvér, házastárs közeli hozzátartozói. A távollét célja, hogy a munkavállaló intézni tudja a halálesettel kapcsolatos hivatalos ügyeket, részt vehessen a temetésen, és lehetősége legyen az érzelmi megterhelés feldolgozására.

Egyéb Jogi Változások és Szempontok

Az új év ismét jogszabályi változásokkal indul, amelyek érintik a munkajog, munkaügyek területét is. A Munka Törvénykönyve módosítás 2024 többek között kiterjed a foglalkoztatási igazolások kiállításának rendjére is. 2024. január 1-től a munkaviszony megszűnésekor kiállítandó igazolások tekintetében lesz változás, a 2023. évi LXX. törvény ugyanis jelentősen csökkenti a vállalkozások adminisztratív terheit. A módosítás értelmében a munkavállalók a munkaviszony megszűnésekor nem hatféle különböző dokumentumot, hanem csak egy, egységes, minden szükséges információt tartalmazó dokumentumot kapnak majd meg - elektronikus formában vagy papír alapon. A 2024. január 1-től hatályos rendelkezések értelmében a munkáltató a munkaviszony megszüntetésekor vagy megszűnésekor úgynevezett foglalkoztatási igazolást állít majd ki, ami tartalmazza mindazt, amit korábban több igazolás-típusban kellett átadni.

A táppénz összege a mindenkori minimálbér kétszeresének 30-ad része lehet maximum, és így a minimálbér emelésével együtt változik. A munkáltató elsődlegesen a munkavállaló foglalkoztatására köteles, melynek során a munkavállaló számára munkaidőt beosztani, majd a munkavállalót a beosztás szerinti munkaidőben foglalkoztatni (munkával ellátni) köteles. A foglalkoztatási kötelesség lényege, hogy a munkáltatónak a munkavállalót olyan helyzetbe kell hoznia, hogy a munkaszerződésben vállalt rendelkezésre állási és munkavégzési kötelességét teljesíteni tudja.

tags: #szabadsag #mtk #szerint

Népszerű bejegyzések:

• Graffiti és jogi következmények Ausztráliában
• Dubaji ATP 500-as torna eredménye
• A CFR Kolozsvár története és sikerei
• Magyarországon játszó nigériai futballisták
• Magyarországon játszó nigériai futballisták