A magyar média és közélet elemzése 2014 májusában: Politikai diskurzusok és társadalmi kihívások

Az alábbi elemzés a 2014. május 19. és 2014. május 25. közötti időszak magyarországi médiaaktivitását és a közéletben megjelenő főbb témákat vizsgálja. A cikk az akkori politikai narratívákra, gazdasági kihívásokra, kulturális vitákra és az oktatási rendszer helyzetére fókuszál, a médiafelmérések és a politikai szereplők említései alapján.

Híraktivitás és médiafókusz 2014 májusában

Az áttekintett időintervallumban, a 2014. május 19. és 2014. május 25. között eltelt 7 napban 2897 hír jelent meg. A legnagyobb híraktivitás 2014. május 23-án volt, aznap 585 publikáció látott napvilágot. A legvisszafogottabb híraktivitás 2014. május 25-én alakult ki (52 publikáció).

Az elemzés alá vont periódusban megjelent híradások csupán egyetlen médiatípushoz voltak köthetők, ezek pedig a Közösségi médiumok voltak. A vizsgált időszakban érintett összes napon volt megfigyelhető megjelenés a híraktivitás trend kimutatásához. Az elemzett értékek váltakozó tendenciát mutatnak a számottevő aktivitást mutató napokon. Az elemzés során említést érdemel az értékek szüntelen hektikussága, mert a sorozat még rövid időre sem mutatta a stagnálás nyomát. A vizsgált érték az előző felénél is kisebbre esett vissza 2014. május 25-én. Ez egy jelentős visszaesésnek tekinthető.

Az elemzett napok adatainak összegzéseként elmondható: a teljes időszak ismert értékeire illeszthető trendvonal nyilvánvalóan nagyon meredeken süllyedő jelleget mutat.

Az alábbi táblázatok részletesebben bemutatják a vizsgált időszak híraktivitását és Tarlós István népszerűségét a felhasználói közösségben:

Híraktivitás (2014. május 19-25.)

Tarlós István népszerűsége a felhasználói közösségben (2014. május 19-25.)

Kulcsszavak és politikai szereplők a médiában

A 2014. május 19. és 2014. május 25. közötti napokon, az elemzési szempontok vonatkozásában 2897 híradást hozott le a média. A legaktívabb kulcsszó az "Orbán Viktor" volt, 980 említéssel. A második legaktívabb kiemelt kifejezés a "Vona Gábor" volt, 841 megjelenéssel. A harmadik helyen a "Gyurcsány Ferenc" végzett 701 említéssel. Az alábbiakban a dobogós helyről kiszorult kifejezéseket ismertetjük: "Bajnai Gordon" 556 megjelenés, "Mesterházy Attila" 198 híradás.

A vizuálisan is megjelenített kiemelt kifejezések vonatkozásában egyedül az Egyéb műfajjal találkozhatunk. Az Egyéb műfaj kizárólagossága az összes vizsgált kifejezés esetében szembetűnő volt. A figyelmet érdemlő kiemelt kifejezések vizsgálata során egyedül az Online média regisztrálódott. Az Online médiacsoport kizárólagossága az összes vizsgált kulcsszó esetében észlelhető volt.

Orbán Viktor emlegetései és a kritikus hangok

A "Orbán Viktor" kulcsszót 980 alkalommal említették. A megjelenések között számos kritikus hangvételű hozzászólás szerepelt. Például, 2014. május 23-án elhangzott, hogy "Lini Nagy: Egy dolog, hogy hívogatnak a választás miatt, de miért kell kora reggel Orbán Viktornak bele üvöltenie a telefonba, hogy 'TISZTELETEM ORBÁN VIKTOR VAGYOK' ? Frászt kaptam..". Más kritikák is megjelentek: "Mérlegen a népnyúzó Orbán diktatúra rezsim. A Orbán-kormány rabló banda. A Matolcsy-féle ortodox gazdaságpolitika megbukott és Magyarországot ismét leminősítették." Emellett az is felmerült, hogy "Az éves költségvetést három hónap után módosítani kell, mert 1000 MRD forint feletti hiány keletkezett, ami júliusig elérheti az 1500 MRD forintot is. Ha tartósan 300 forint felett marad az euro árfolyama, akkor naponta 45 MRD forinttal nőhet az államadósság."

Politikai szempontból is számos hozzászólás érintette Orbán Viktort. "Tisztelt Választópolgárok! SZAVAZZATOK GYURCSÁNY FERENC MINISZTERELNÖK VEZETTE DEMOKRATIKUS KOALÍCIÓRA, MERT CSAK Ő ORBÁN VIKTOR MÉLTÓ ELLENFELE! Ez a demokráciában végzett osztály és szabadságharc Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor harca 2030-ig, mert Orbán csak tőle tart, őt tekinti méltó riválisának és ellenfelének." - állt az egyik üzenetben. A Jobbik is markánsan megjelent a diskurzusban, "A Jobbikban azt állítják, a Fideszből megüzen[t...]". Sőt, "A Jobbik szerint ez a hazaárulás legdurvább formája. Vona Gábor, a nemzeti párt elnöke pénteki sajtótájékoztatóján kijelentette: a nemzetbiztonsági bizottság összehívását és Orbán Viktor miniszterelnök meghallgatását szorgalmazzák."

Érdekes megjegyzésként szerepelt egy anekdota: "Valahogy Orbán Viktor került szóba. Az öreg paraszt így szólt: “Tudja doktor úr, a Viktor egy cölöp-teknős.” Az orvos nem értette a meghatározást, így megkérdezte az öregembert, hogy mit jelent a “cölöp-teknős”. “Hát… tudja, amikor az ember egy vidéki földúton haladva meglát egy kerítéshez rögzített cölöpöt, melynek tetején egy teknősbéka egyensúlyoz, az egy...”

Gazdasági kihívások és politikai felelősség

A gazdasági témák hangsúlyosan szerepeltek az elemzett időszakban. Csillag Istvánnak két írása is megjelent, az egyik az ÉS-ben (Gazdaság és politika címen), a másik a Népszavában. Az ÉS-ben a szerző a piac szerepének megkerülhetetlenségével kezdi a gondolatsorát, s az itt érvényesülő határtalan gazdasággal helyezi szembe a határolt politikát. "Amikor Orbán arról beszélt, hogy adótörvényeivel több ciklusra megköti utódainak kezét, pontosan érzékelte politikájának időbeli határoltságát."

A bérek témája is központi volt, például az, "ahol arról van szó, hogy már takarítókban is hiány van, mert pl. Ausztriában háromszor annyit keresnek. Vagy arról, hogy a kormány által vezényelt kötelező minimálbér-emelkedés, vagy a kafetéria feltételeinek változtatása milyen helyzetbe sodorta a kis és közepes vállalkozókat."

Molnár György matematikus-közgazdásszal folytatott beszélgetés fő témája a közmunka volt, a cím is erre utalt: Csodafegyver vagy csapda? Természetesen a második szó vált jellemzővé: "… hirtelen megnőtt a se nem dolgozó, se nem tanuló 16-18 évesek száma … Biztosítsunk … számukra annyi jövedelmet, hogy ne lázadozzanak, de tűnjenek el a szemünk elől!"

A tavaszi választások tanulságai és a Fidesz-hatalom magyarázata

A tavaszi választás elemzése kiemelten fontos témaként jelent meg. Pálinkás József kritikája szerint "Ez a politika csődöt fog mondani. Pálinkás József az elértéktelenedésről, az oktatási rendszer kudarcáról és a szellemi középszer diadaláról."

Mellár Tamás írásában (Nem a választási kampányon múlott) helyesen állapította meg, hogy "a választások előtti teljes ellenzéki összefogás se hozhatott volna győzelmet, hanem „csupán” a 2/3-ot kontrázta volna meg. Na persze, az se lett volna annyira rossz, mint a mostani helyzet." Mellár három okot sorolt fel az egypárt győzelme magyarázatául: "első a tudatlanságra, az információhiányra való építés. … A második fontos eleme a Fidesz-politikának a jövedelem-újraelosztási lánc kiépítése. … A harmadik tényező pedig a centralizált államapparátus kiépítése folytán kialakított egzisztenciális függőség." Mellár azzal vigasztalt, hogy "Nem tudni, meddig fog tartani a Fidesz-hatalom, lehet, hogy csak egy-két évig, lehet, hogy tovább. Valószínűleg nem a soron következő választáson fognak veszíteni, hanem valamilyen előre nem látható, nemzetközi esemény (eseménysorozat) következtében indul el a hatalom lebomlása. De, ha elindul, akkor igen gyorsan fog mindez megtörténni, bármennyire sziklaszilárdnak látszik is most a hatalmi piramis."

Történelmi emlékezet, migráció és a kultúrharc dinamikája

Az elemzés a történelem értelmezésével is foglalkozott. Haskó László írásában (A Tisza-gyilkosság) kritikusan vizsgálta Tisza szerepét, megjegyezve, hogy "Tiszát egyetlen kurzus se ítélte el, a jelenlegi kurzusnak pedig magyar hőse." Károlyit pozitív személyiségként állította elénk, míg Horthyt és Tiszát negatívan értékelte. Czene Gábor írása (Mindhalálig) az emlékezetpolitikai ellentmondásait, a Parlament környékének egyoldalú átalakítását, az 1945 előtti állapotok visszaállítására való monomániás törekvést tárgyalta, és szóba hozta Trianont is: "Kétségünk sem volt, hogy a jobboldali kurzus Trianont is magába szippantja. 2020-ra, a százéves évfordulóra a Parlamenttel szemben lévő Alkotmány utcában a kormány létrehozza a Nemzeti Összetartozás Emlékhelyét, amely magában foglalja „a történelmi Magyarország 1913."

A migráció témája is kiemelt figyelmet kapott. A nemzetközi statisztikák azt mutatják: "az Unióba irányuló menekültáradat 2015 óta folyamatosan csökken, és az utóbbi másfél évben radikális csökkenést mutat. Mindez azonban semmi hatással nincs a hazai kormánypropagandára. Sokkal inkább aggódnék, ha az emberek inkább elhagynák Svédországot, ha azt mondanák, hogy nem akarok itt élni, ez nem jó hely számomra. De szerencsére éppen azt látjuk, hogy az emberek jönni akarnak hozzánk.”

Az értelmiség és a kultúra viszonyáról is szó esett. Tverdota György (Modernnek lenni mindenestől) írása szerint "A Fidesz azt hiszi, hogy miután sorra nyerte a csatáit nehezebb terepeken, a különböző választásokon, az Európával folytatott vitáiban, a gazdaságban, a könnyű terepen, amelyet mindig lebecsült, a kultúra és a tudomány félénk és a gyakorlati életben inkompetens, az érdemi dolgokba közvetlenül bele nem avatkozó képviselőivel könnyű dolga lesz. ... A huszadik században három kultúrharcos időszakot ismerünk, mindhármat a pénzzel, intézményekkel, törvényi felhatalmazással kitömött hatalom vívta kiszemelt ellenfeleivel, és mindhárom kultúrharc a mindenkori hatalom csúfos vereségével végződött. Van erre esély a mai, negyedik kultúrharcos csapatmozgások idején is." A modernség egy mentalitás, amely "igényli a gondolkodás szabadságát. Hajlama van a különvéleményre. Lázadásra, tiltakozásra bujtogató indulatok rejlenek benne. Nonkonformista és emancipációpárti. Feltétel nélkül tiszteli a tehetséget és az egyéniséget. Nyugtalan keresés jellemzi."

A kulturális értékteremtésről szólva: "A kulturális értékteremtésről nem dönthet népszavazás. A tudományban meritokrácia uralkodik, szigorúan, kegyetlenül működő törvények szerint. Azt el lehet érni, hogy ne szülessenek, vagy legalábbis ne kerüljenek nyilvánosságra értékek, útját lehet állni tudományos felfedezések születésének, közzétételének, de központi akarattal, pénzzel, tehetség híján nem jöhet létre kiemelkedő teljesítmény. Még a futballban sem. Hát még a kultúrában!"

Oktatási rendszer és a modernség szelleme

Az oktatás témája is előkerült, különösen az új Nemzeti Alaptanterv (NAT) kapcsán. A legutóbbi NAT-változat munkaanyagát a százfős titkos társaság vezetője, Csépe Valéria akadémikus adta át a minisztériumnak. Egyelőre annyit lehet tudni róla, hogy elsőként az EMMI fogja véleményezni. "Amit viszont nem lehet tudni, az az, hogy a titkos készítők kezdtek-e valamit két fontos dologgal. Az iskolaszerkezettel és a tantárgystruktúrával. Ugyanis az a véleményem, hogy mára mindegyik elavult, alkalmatlan a hatékony oktatási folyamat szolgálatára."

Az iskolaszerkezetet illetően egy száz évre visszatekintő áttekintésre került sor. "Száz évvel ezelőtt az elemi iskola hatosztályos volt. Ám 10 éves korban két irányba is ki lehetett lépni belőle, a hagyományos nyolcosztályos gimnáziumi képzés, s az akkor újabb keletű, négyéves polgári iskola felé. Ez utóbbinak aztán 14 éves korban középfokú iskolai folytatásai voltak, szakmai képzéseket nyújtva. De 14 éves korban, különbözeti vizsgával át lehetett menni az egyedüli érettségit adó (s ezzel a felsőfokú tanulásra jogosító) gimnáziumba." Később, "már a 40-es évek elején megkezdődött az áttérés a nyolcosztályos általános iskolai oktatásra. Ezzel együtt járt a középfok átalakítása, szabványosítása. Időlegesen hamarosan megszűnt a nyolcosztályos gimnázium, négyévessé alakult, s létrejöttek a technikumok." A hatvanas-hetvenes években "a technikumok átalakultak. Kisebb részük felsőfokúvá vált, nagyobb részük szakközépiskolává. Itt a technikusi oklevélért ezután plusz 1-2 évet kellett még tanulni. Ekkor lett felsőfokú a korábbi középfokú tanítóképzés."

tags: #szabo #istvan #puspok #felcsuti #stadion #szavazasrol

Népszerű bejegyzések:

• Részletes beszámoló a Juventus felkészüléséről
• Részletes útmutató a ZTE router admin felületéhez
• A modern focilabda szerkezete és építése
• Futball Témájú Kalandok
• Ferencváros: Laskawy Ferenc útja az ICEHL-ig