Szabó László és a PMFC: Történelmi áttekintés és aktuális utánpótlás hírek
Hét nagypályás utánpótlás-csapatunk játszott bajnoki mérkőzést az előző hétvége során. Az U19 Rákospalotán nyert és továbbra is az élen áll, az U17 első vereségét mérte a Szegedre, az U16 a Gödöllővel, az U15 a Nyíregyházával játszott döntetlent, utóbbi viszont még így is őrzi első helyét.
Az utánpótlás bajnokságok legfrissebb eredményei
Az U19-es bajnokság Alap-csoportjának 7. fordulójában a PMFC a következő összeállításban lépett pályára: Varga - Győri, Kaszás, Nagy, Tóth G. - Pere, Morvai - Vas, Ócsai, Fehér - Tóth M. Az első félidőben azt történt a pályán, amit mi szerettünk volna, megérdemelten vezettünk. A fordulás után a gyorsan bekapott gól megváltoztatta a játék képét. Minőségben visszaestünk, a küzdőszellemünk megmaradt, így ha nehezen is, de sikerült elhoznunk a három pontot.
Az U17-eseknél a bajnokságban eddig veretlen, jó képességű Szeged ellen sikerült három pontot szereznünk. A játékunk egyelőre nem éri el a kívánt szintet, ezért ebben fejlődnünk kell. Viszont küzdésben ismét nagyot alkottunk! Az utolsó 25 percet emberhátrányban játszottuk le, többen sérülten harcoltak a pályán, így igazi csapatmunkával meg tudtuk tartani az előnyünket.
Az alábbi táblázat összefoglalja a PMFC utánpótlás csapatainak legutóbbi mérkőzéseit:
| Korosztály | Ellenfél | Eredmény / Megjegyzés |
|---|---|---|
| U19 | REAC (Rákospalota) | Győzelem, továbbra is listavezető |
| U17 | Szeged | Győzelem a veretlen ellenfél ellen |
| U16 | Gödöllő | Döntetlen, mezőnyfölény ellenére |
| U15 | Nyíregyháza | Döntetlen, első hely megőrizve |
| U14 | - | Elmaradt a várt jó teljesítmény |
| U13 | Dél-Nyugat csoport | Magabiztos, fölényes győzelem |
| U12 | Dél-Nyugat csoport | Dekoncentrált játék, küzdés a győzelemért |
Az U16-os csapatunk összeállítása Wágner - Somlai, Dankó, Keszler, Élő - Horváth - Vajda, Vida, Neidhardt, Liber - Váradi volt. Az első félidőben nem tudtunk lezárni a mérkőzést, annak ellenére, hogy mi birtokoltunk többet a labdát. Hasonlóan járt az U15 is: Több alkalommal lezárhattuk volna a mérkőzést, sajnos ezek a helyzetek kimaradtak, így pontosztozkodás lett a vége.
Pécs ipari felemelkedése és a sport kapcsolata
Pécs történetére az 1950-es években a bányaipari fejlesztések gyakorolták a legjelentősebb hatást. Az 1944 óta szovjet katonai igazgatás alatt álló szénbánya a visszavásárlását követően 1952-ben került újra magyar kézbe, s állami vállalatként a város legnagyobb foglalkoztatójává vált. Szintúgy elválaszthatatlanul a bányaiparhoz kapcsolódik a közkeletű nevén Uránvárosként ismert újmecsekaljai lakótelep kiépítése.
A főként bányászcsaládok által benépesített városrész hamarosan Pécs jelentős külvárosává vált. A pécsi ipar többi fontos üzeme - mint a Sopiana Gépgyár, a korábban Zsolnay-gyárként ismert Pécsi Porcelángyár, valamint a bőr-, a kesztyű-, a sör- és a dohánygyár - egyaránt legalább több száz főt foglalkoztató üzemekké váltak.
A Pécsi Dózsa megalakulása és az út az NB I-ig
Bárhonnan is nézzük, a Pécsi Dózsa előbb játszotta le első hivatalos bajnoki mérkőzését, mint ahogyan a valós megalakulását bejelentették volna. A klubot a források szerint augusztus 22-én jegyezték be, miközben a Dunántúli Napló már 1950. augusztus 20-án azt közölte, miszerint vasárnap délelőtt fog kezdődni a Pécsi Dózsa-Bátaszéki VSK találkozó. Az indulási jog még a P. KASE-t illette, azt vették át a lila-fehér futballisták.
A Pécsi Dózsa 1952-ben ismét a Baranya megyei I. osztályban, a harmadik vonalban szerepelt. Az utolsó felvonás befejeztével, a Mátyásföldi Honvéddal szembeni 1:1 után lehetett önfeledten ünnepelni. A Pécsi Dózsa csapata így állt fel november 30-án: Krausz - Illés, Horváth, Sárközi - Szabó, Polgár - Tóth, Dávid, Kósa (Lovig), Cserpes, Németh. Gólszerző: Lovig.
Az 1954-es esztendő érdekesen alakult. Az osztály bajnoka ugyan a Kőbányai Dózsa lett, de a fővárosiak - központi, dózsás utasítás alapján - lemondtak az indulásról a Pécsi Dózsa javára. Amelynek eredményeként 1955. február 27-én, a Tüzér utcában a Szombathelyi Lokomotívot fogadhatták a focisták első NB I-es meccsükön. A találkozó vége 3:0 lett.
Szabó László: A kettétört karrier drámája
Óriási tehetségnek számított, fényes jövőt jósoltak neki. Tizenhat évesen az ifi centere, 1953-ban már az első csapat fedezete. ’53-ban annak az UEFA-torna győztes magyar ifi válogatottnak volt a stabil tagja, amely kapott gól nélkül nyerte a fiatalok akkori világbajnokságát! Négyszer már a B-válogatottban is pályára lép és az utánpótlás nagy reménységei között tartják számon.
"Igen, a franciák elleni meccsen tulajdonképpen a nagy álmaim szertefoszlottak" - emlékezett vissza. "Összefutottam egy francia játékossal, egy reccsenés, és vége … Szétment a térdem, s ezzel tulajdonképpen befejeződött számomra az igazi futball." Nyolc hónap után ugyan újra pályára lépett egy felkészülési meccsen a Ganz Villamossági csapat ellen, de az egyik srác nyújtott lábbal lépett oda egy összecsapásnál. Rá a másik térdemre.
1956 decemberében még elvittek a jugoszláviai portyára, még játszottam a Radnicski, a Szarajevó válogatott és az FC Szarajevó elleni meccsen. Ez volt a hattyúdalom. Ötvenkilencben huszonöt éves koromban elmentem a Fradiból. Az MLSZ ugyanis az 1956. február 23-i Bejrutban rendezett Libanon - Budapest válogatott mérkőzést hivatalos, országok közötti meccsnek könyvelte el! Bozsik helyett a 60. percben Szabó lépett pályára, és így Szabó László 30 percet játszott a magyar válogatott címeres mezében!
Koncentrálunk és készülünk a következő mérkőzésre. Hajrá, Pécs!
