Szabó Zsolt és Horti Dóra: Egy kosárlabda család élete és karrierje
Becsöngetünk az új építésű zalaegerszegi társasházba. A kaputelefonra Józsi György neve van kiírva. Nem ér minket meglepetés, ugyanis a ZTE, a Győr és a Fradi korábbi középpályása helyett Szabó Zsolt, a Zalakerámia ZTE KK magyar válogatott kosárlabdázója nyit ajtót. A tágas bérleményben már vár minket a felesége, az elmúlt évtized egyik legjobb honi kosarasa, Horti Dóra, no meg a jelenleg négytagú család további két tagja: a két hónapos, elbűvölő apróság, Eszter - a névadási ötletbörze során Blanka és Bianka is versenyben volt - és Fasirt kutya, aki le sem tagadhatná nevét. Szeptemberben költöztek ide egy kisebb kertvárosi lakásból, amely a Kaposvári KK-nál kosárlabdázó Baki Gergely tulajdona.
Családi élet és mérföldkövek
Az esküvő és a családbővülés
A fiatal pár nem kürtölte tele a közösségi oldalakat Eszter érkezésével, de az Instagram nevű népszerű alkalmazásra azért kikerült egy fotó, amely „hivatalossá tette” a família bővülését. Hasonlóképpen tavalyi esküvőjüket sem propagálták különösebben, ezzel persze az égvilágon semmi probléma, sőt, dicséretes mértéktartásra vall. A szertartásra Szarvason, egy Kőrös-parti hotel kertjében került sor, mintegy 85-90 vendég részvételével. Főként kosarasokat és dzsúdósokat hívtak meg. Szabó Zsolt paksi időszakában került remek kapcsolatba a helyi cselgáncsozókkal, például Bor Barnával és Csoknyai Lászlóval. Utóbbi novemberben nősült Tolnán, Zsolt sem hiányozhatott - az volt az első éjszaka, amikor Dóra és Eszter a „főnök” nélkül maradt, szóval a háromesztendős Fasirt kutya lehetett a falkavezér.
Mindennapok Eszterrel és a családi támogatás
„Nem biztos, hogy le tudok ülni vele, nem baj?” - kérdezi Zsolt a beszélgetés elején, mivel a kishölgy akkor érzi magát a legjobban, ha áll, aki éppen dédelgeti őt. Más kérdés, hogy a kiváló erőcsatár látogatásunk idején erős meghűléssel bajlódott, tehát jól jött neki a pihenés, amikor Dóra átvette Esztert. Zsolt egyébként bent volt a szülőszobában, bár szerinte az anyának az apa ilyenkor nyűg, mert csak okoskodni tud, konkrét segítséget nem képes nyújtani, maximum támogatni szenvedő kedvesét. Eszter 51 centiméterrel született, már 61, nem elképzelhetetlen, hogy jó magasra nő majd, és jó eséllyel léphet szülei nyomdokaiba. Szabó Zsolt akar még egy fiút is - naná! Ő egyébként egykeként nőtt fel, nem szerette ezt az állapotot, úgyhogy tudja, jó, ha van egy testvér, akivel lehet játszani. Viszont sehol sem árt egy rutinos, képzett kosaras, vagyis elképzelhető, hogy utódtervezés előtt Horti még egyszer nekirugaszkodik a profi kosárlabdázásnak. Horti Dóra szerint nem ment el a kedvük a gyermekvállalástól, a szülés előtt próbálta magát távol tartani a rémtörténetektől. A szintén korábbi válogatott Semsei Barbara azt mondta neki, hogy pikk-pakk túl lesz az egészen - erre azért néhány húzósabb fájás rácáfolt. Eszter Szombathelyen született, teljesen véletlenül épp a kezelőorvosuk volt ügyeletben akkor. Figyelmeztették Dórát, hogy fárasztóbb lesz a szülés, mint egy edzés, ezt nem hitte el, hiszen sok mindent megtapasztalt már. Aztán a zuhanyozóban kicsivel később konstatálhatta, hogy nem állítottak valótlant.
Ha már támogatásról van szó, a közeli rokonságból senki sem él Zalaegerszegen, Dóra édesanyja volt már látogatóban Szarvasról, és Zsolté is a közeli Szombathelyről, ám egyelőre nem tervezik, hogy bárkinek „lepasszolnák” a kicsit. Horti Bálint kifejezetten gyakori vendég Szabóéknál, Dóra öccse, a Körmend centere nem lakik messze, és bármikor szívesen ruccan át babanézőbe. Zsolt 2007-től 2009-ig Kecskeméten Bálint csapattársa volt, így ismerkedett össze Dórával, aki légiósévei alatt kiválóan megtanult főzni. Mostanában rászokott a sütésre, kapott egy remek konyhai gépet is, amely dagaszt, keleszt, és talán össze is takarít maga után. Szabó Zsolt erőssége a szendvicskészítés és a reggeli ham and eggs, kedvence a brassói aprópecsenye.
Horti Dóra visszatérése a pályára
Horti Dóra tavaly tavasszal szenvedett súlyos térdsérülést, nem sokkal azután, hogy Magyar Kupát nyert az Aluinvent DVTK Miskolccal. Ebben az időszakban két másik magasember, Tina Jovanovics és Alyssia Brewer is hosszabb időre kiesett, ami megpecsételte a klub bajnoki esélyeit. Amikor Dóra Miskolcon játszott, Zsolt Svédországban légióskodott, ezután keríthettek sort a családegyesítésre Zalaegerszegen. Ilyen szempontból, bár rettentő bután hangzik, kapóra jött Horti Dóra elhúzódó sérülése. Zalaegerszegen aztán Gáspár Dávid, a ZTE NKK edzője segített Dóra rehabilitációjában, megengedte, hogy a csapattal eddzen egy idő után, és az együttes gyógytornásza is kezelte a lábadozó kosarast. Január-február környékén már az NB I-es szereplés is szóba került, azonban egy furcsa szabály miatt nem tudták kikérni Horti játékengedélyét az egerszegiek, csak a frissen igazolt külföldi játékosét sikerült. Aztán a baba jövetelével az egész okafogyottá vált.
„Hamarosan elkezdek edzeni, de jobban oda kell figyelnem a térdemre. Kicsit még helyrehozom, gyógytornázom. Nyilván Eszteren is múlik, mit enged, de nem megoldhatatlan a visszatérés. Nem szeretném így befejezni a karrieremet. Ha legalább egy-két évet még játszhatnék, mondjuk a ZTE-nél - ami kézenfekvő lenne -, úgy hagynám abba, hogy legalább nem maradna a fejemben az a szerencsétlen sérülés. Harmincéves vagyok, tehát beleférhet.”
Szabó Zsolt játékoskarrierje és a ZTE
És már meg is érkeztünk a sporthoz. A ZTE férficsapata az előző idényben bronzérmeseként három vereséggel kezdte a szezont, ami arra jó volt, hogy észbe kapjanak a játékosok. A szurkolók is megtalálták őket, elsősorban a külföldieket, de az egyeztetések és a győzelmek hatására a helyzet rohamosan javult. Csarnoka parkettájának újralakkozása miatt teremgondokkal is szembesült a gárda, mostanság változó helyszíneken edz. „Mindenki ugyanazt várja a csapattól, pedig a keret ötven százaléka kicserélődött” - taglalta a ZTE helyzetét Szabó, akinek még a következő évadra is érvényes a klubbal kötött szerződése. - „Nem lehet azt mondani, hogy ugyanott folytatjuk, ahol idény végén abbahagytuk, bár sokan erre számítottak, ezért is keletkezhetett feszültség a szurkolótábor köré-ben. Mi azért nem gazdálkodunk olyan sok pénzből, hogy megtartsuk az ország legjobbjai közé tartozó légiósokat, és az előző szezonban tényleg minden sikerült nekünk. Sűrű a mezőny, nehéz minden idényben ugyanolyan jól teljesíteni.”
Szabó Zsolt svédországi szereplését pozitív élményként élte meg, bár nem pattogtatott erős csapatban, kipróbálta magát külföldön is. Ő mindig megkapta a járandóságát, de volt olyan klub, amely menet közben megszűnt... „Sok minden történt velem, sok embert megismertem, a kosárlabda legnagyobb ajándéka a feleségem (Horti Dóra, a szerk.), akit a sportágon keresztül ismertem meg - folytatta Szabó. - A legbüszkébb arra vagyok, hogy húsz idényt tudtam az élvonalban játszani; válogatott lettem, pedig későn, tizennégy évesen kezdtem el kosarazni. Nyertem bajnokságot, kupát, játszhattam külföldön. Igaz, csak egy évadot és Svédországban, de örülök, hogy kipróbáltam, csak azt bánom, hogy nem hamarabb vágtam bele, már huszonkilenc éves voltam. Sajnos előtte nem volt meg bennem az a vagányság és bátorság, ami ehhez kellett volna. Sok jó edzőm volt, Váradi Attila adott először lehetőséget a felnőttek között az élvonalban. Bencze Tamástól és Dzunics Braniszlavtól is sokat kaptam, Kecskeméten Zsoldos András adta az első jelentősebb szerepet a csapatban, Ivkovics Sztojan pedig visszahívott a válogatottba. Még nem vagyok nagyon kiöregedőben, Horváth Ákos is itt van nálunk, harminchat éves, bírja a gyűrődést és ügyes is, úgyhogy nem izgulok. A magas embernek mindig könnyebb, ha kicsit lassul, négyes posztról át lehet csúszni ötösre, ott kicsivel kevesebbet kell futni.”
Szabó Zsolt edzői karrierje és visszavonulása a játéktól
Szabó Zsolt szép, és hosszú játékoskarriere mellett most kóstol bele először az edzői életbe, míg Denk Norbert már a felnőtt csapat ajtaján kopogtat az NB I/B zöld csoportjában szereplő Dávid Kornél Kosárlabda Akadémiánál. A 2022-2023-as idény végén bejelentette visszavonulását, majd mégis úgy döntött, hogy visszatér a pályára a Dávid Kornél Kosárlabda Akadémia színeiben. - „Úgy érzem rossz döntést hoztam meg, amikor visszavonultam, talán egy kicsit magamra is erőltettem ezt - mondta Szabó Zsolt -. Korábban is kaptam már lehetőséget az Akadémiától, de akkor azt még nem fogadtam el, pedig szerintem már akkor el kellett volna. Végül mégis itt kötöttem ki, és nem bánom, hogy visszatértem.”
A játékoskarrier folytatása mellett az edzői életbe is belekóstolhatott, hiszen az U18-as csapat másodedzőjeként tevékenykedik Gáll Dominik segédjeként. „Jelen pillanatban a játék prioritást élvez, ha éppen ütné egymást a két elfoglaltság akkor azt kell előtérbe helyeznem. Másodedzőként Domának segítek a feladatok végrehajtásában, valamint tanácsot adok a srácoknak, hogyan lehetnek jobbak, vagy ha hibáznak akkor azt hogyan tudják kijavítani. Még tanuló fázisban vagyok, próbálok minél több mindent magamba szívni, és értékes tapasztalatokat szerezni.” Kijelenthetjük, hogy tudatosan készül a visszavonulás utáni életre. „Igen, mondhatjuk ezt. Még nem tudom, hogy milyen korosztályban, de mindenképp szeretném kipróbálni magam vezetőedzőként is, ha úgy hozza a sors akár az NB I-ben is, de elsősorban a mostani feladataimra koncentrálok a legjobban.”
A sikerességnek mindig megvan a maga titka. Mit gondol, mitől lehet majd jó, és sikeres edző? „Világéletemben olyan játékos voltam, aki értette a játékot. Ezért is jutottam el a pályafutásomban addig, ameddig sikerült, hiszen fizikálisan sosem voltam annyira jó, hogy ezzel dominálni tudjak. Inkább megpróbáltam olvasni a játékot, és ésszel oldottam meg a feladatokat. Bízom benne, hogy ezt edzőként is kamatoztatni tudom majd.” Gáll Dominik, az U18-as korosztály vezetőedzője szerint: „Dolgoztam már együtt Szöszivel, korábban csapattársak voltunk Zalaegerszegen, már akkor is jól kijöttünk egymással és úgy érzem az edzői munkában is jól kiegészítjük egymást. Nagyon sokat tud segíteni a gyerekeknek a pályán szerzett tapasztalatával, emellett pedig a nézeteink és a felfogásunk is egyezik a kosárlabdával kapcsolatban. Minden tudása megvan ahhoz, hogy edző legyen, jól látja a dolgokat, a habitusa is jó hozzá, a pedagógiai részt kell még tanulnia.”
Másodjára már tényleg visszavonult az aktív játéktól a 39 éves Szabó Zsolt, aki edzőként bontogatja szárnyait. Végleg abbahagyta a kosárlabdázást igazolt játékosként Szabó Zsolt, aki két éve már egyszer visszavonult, de aztán a Dávid Kornél Kosárlabda Akadémia Zöld-csoportban szereplő együttesében mégis folytatta. Az immár 39 esztendős, korábbi válogatott erőcsatár aranyérmes lett a fehérvári együttessel, amely így feljutott a B-csoportba, ahol a 2024-2025-ös idényben csapata egyik legjobbja volt. Az Alba Fehérvárral 2013-ban bajnok és Magyar Kupa-győztes magasember most már tényleg úgy érezte, eljött a pillanat, nem tud kétfelé összpontosítani (Szabó jelenleg a DKKA U19-es csapatának a vezetőedzője), így befejezte játékoskarrierjét. „Az alsóbb osztályban is élveztem a játékot, erős bennem a sportág szeretete, jó érzés volt még játszani - mondta a Nemzeti Sportnak Szabó Zsolt. - A feljutás is nagy élmény volt, de bevallom, fizikailag időnként megerőltető és nehéz volt már kosarazni, noha kevesebbet edzettem. Nem is ment úgy, mint régebben, és el kellett dönteni az irányt, ami az edzősködés lett. A kettő nem megy együtt, nem tudtam kettészakadni, kevesebb energia jutott hol a játékra, hol az edzői munkára, ettől frusztrált lettem, mert ímmel-ámmal semmit sem tudok csinálni.” A még folyamatosan a szakmát tanuló edző, aki ősztől továbbra is a DKKA U19-es csapatát irányítja, minél magasabb szintre szeretne jutni, ha lehet, az NB I-ben is kipróbálná magát, de tudja, ennek most még nincs realitása. Szabó Zsolt a 2003/2004-es szezonban mutatkozott be az élvonalban, összesen 600 mérkőzést játszott a legfelsőbb osztályban. Tétmérkőzésen 27 alkalommal lépett pályára a magyar férfi kosárlabda-válogatottban. Született: 1986.
Fiatal tehetségek és a kosárlabda utánpótlás
Denk Norbert az U18-as csapat egyik húzóemberévé nőtte ki magát az elmúlt években. Szabó Zsolt fél éve ismeri Norbit, de jobban, mint a többi srácot az U18-ból, hiszen ő a felnőtt csapattal is szokott edzeni, valamint játszani is. Egy olyan srácról beszélünk aki sokat dolgozik, minden edzésen megpróbálja a legjobbját nyújtani. Ez pedig úgy gondolom fontos is, hiszen nem egy olyan kosárlabdázó, mint például Vojvoda Dávid, aki a kisujjából kirázza a dolgokat, hanem olyan, akinek dolgoznia kell, hogy elérje a céljait és fejlődni tudjon. Ha ezt tudja folytatni, akkor lehet belőle egy olyan játékos, aki akár az NB I/A-s szinten is megállja a helyét. „Egyetértek azzal, amit Szöszi mondott - vágta rá Denk Norbert. - Mindig is szerettem kosarazni, de nem tartoztam a legtehetségesebbek közé. A saját korosztályomban általában a középmezőnyben voltam. Már az U12-ben is zavart az, hogy sosem voltam aközött a két játékos között, akik az U14-el edzhettek, de ekkor még nem változtattam. Végül az U16-nál töltött első évemben minden megváltozott, akkor elkezdtem komolyabban dolgozni. A dobásom nagyon alacsony szinten volt, valamint a magasságom ellenére eléggé vékony voltam, így tudtam, hogy ezeken kell fejlesztenem. Úgy érzem mióta ebbe jobban beleálltam sikerül folyamatosan fejlődnöm, húzóemberré váltam, a plafon pedig magas és bármi lehet még.”
A sport szeretete javarészt már gyermekkorban kialakul. Denk Norbert elmondása szerint: „Mindig is szerettem mozogni, így édesanyám úgy döntött, hogy öt és fél évesen elvisz kosárlabda, valamint jégkorong edzésre is. Egy ideig párhuzamosan csináltam a kettőt, de miután már nem volt összeegyeztethető az előbbi mellett döntöttem. Élvezem a játékot, de nézni is szeretem, az NBA-t ahogy tudom követem, ha lehetőségem van rá akkor a mérkőzéseket is megnézem, de az Euroliga sem áll messze tőlem.” Sikerült elcsípni az edzésen egy kemény ütközést, amelynél ikertestvére, Denk Marcell volt az, aki próbálta megállítani abban, hogy kosarat szerezzen. „Az edzésen mindig megvan egy egészséges rivalizálás köztünk - furcsa is lenne ha ez nem így lenne. A pályán kívül viszont már egyre kevesebbszer vitatkozunk. Régebben ez nem így volt, de ma már amiben tudjuk támogatjuk egymást.” Szabó Zsolt és Gáll Dominik vezetőedző is megerősítette a két testvér kapcsolatáról, hogy: „Egészséges, ha rivalizálnak, de néha átesnek a ló túloldalára, ami néha az edzést is rossz irányba viszi, ezt azonban nem Norbi szokta kezdeményezni. Mostanában azért már jobban visszafogják magukat.”
Lassan középiskolai tanulmányai végére ér. Denk Norbert jövőbeli terveiről: „Szeretnék a kosárlabdával foglalkozni, örülnék, ha befuthatnék egy, a Szösziéhez hasonló karriert, de mindenképp addig szeretném ezt csinálni ameddig csak tudom. Az érettségiig még egy évem van vissza, de az nem teljesen tiszta, hogy merre szeretnék továbbtanulni. Gondolkoztam a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetemben, akár kosárlabdaedző szakirányba, de családi példa miatt a gazdasági irányt sem zártam ki teljesen.” Szabó Zsolt tanácsa hozzá: „Én azt tudom mondani, hogy dolgozzon keményen, próbálja meg mindenben a maximumot nyújtani, és akkor nem csalódhat.”
Válogatott meghívók és a fiatal generáció
Lassan kezd éledezni a honi kosárlabda élet, ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy a válogatottak is sorra kezdik el a munkát. A férfi kosárlabda válogatott edzőtáborába kedden érkezett meg a kikérő klubunkhoz, csapatkapitányunk Szabó Zsolt részére, aki a fantasztikus győzelmeket elérő februári csapatnak is a tagja volt. „Örömmel fogadtam a meghívást! Mindig megtiszteltetés számomra, ha részt vehetek a válogatott összetartásain, és ha hívnak, természetesen megyek. Hatalmas élmény volt tevékeny részese lenni a februári sikereknek is” - reagált a megívásra csapatkapitányunk. A válogatottak augusztus 2-8. között egy edzőtáborban, Kecskeméten találkoznak, ahol a koronavírus -járvány utáni első összetartást rendezik számukra. A felnőtt válogatott mellett az utánpótlás válogatottak is elkezdik a közös munkát. Klubunkból 7 fiatal kapott meghívót a szövetségtől.
A nemzeti válogatott csapatok csak kadett (U16), és annál idősebb korosztályokban vannak. A fiatalabb játékosokat is szemmel tartják azonban az MKOSZ megbízottjai. A legjobbnak tartott 13-14 éves játékosokat úgynevezett képző-kiválasztó táborokba hívják meg, ahol felmérik, egymással összehasonlítják és képzik is őket, valamint figyelemmel kísérik klubjukban végzett munkájukat és fejlődésüket. A későbbi nemzeti válogatott keretek kialakítását így egy-két éves előkészítő munka előzi meg.
- U18-as válogatott: Csuti Kornél (Fehérvár, július 12-17. és július 19-24.)
- U16-os válogatott: Szalay Domonkos (Székesfehérvár, július 20-24.)
- 2006-os korosztály (képző-kiválasztó tábor): Horváth Martin, Tóth Barnabás (Székesfehérvár, augusztus 19-25.)
- 2007-es korosztály (képző-kiválasztó tábor): Mezőfi Márk, Tóth Levente, Török-Papp Benedek (Székesfehérvár, augusztus 19-25.)
Csuti Kornél (2004) és Szalay Domonkos (2005) is hosszabb ideje tagjai korosztályuk válogatott keretének, meghívásuk ezért sem meglepetés. Továbbá nemcsak testalkatuk és képzett, hasznos játékuk miatt tartoznak az ország legjobbjai közé, hanem példamutató szorgalmuk, áldozatkészségük és céltudatos edzésmunkájuk is méltóvá teszi őket arra, hogy a nemzeti válogatott felkészülésén részt vegyenek, és magukra öltsék a címeres mezt nemzetközi mérkőzéseken. Szalay Domonkos szinte az első pillanattól kiemelkedett korosztálya többi játékosa közül, az ország legjobb játékosává is választották már 12 éves korában, melyet követően a Junior NBA döntőre is eljutott. Serdülő játékosként az országos döntő legértékesebb és legjobb játékosának is őt választották. Domonkostól eltérően, Kornél több éves kosarazás után az utóbbi két évben mutatott látványos fejlődést, amellyel a helyi és országos szinten is felhívta magára a szakemberek figyelmét. Az ő eddigi pályafutása bíztató lehet azon utánpótlás játékosok számára, akiknek pályafutásuk első éveiben nem sikerül az általuk vágyott-remélt szintet elérniük - foglalta össze a két fiatalok eddigi útját Kovács László utánpótlás szakágvezető.
A 2006-os korosztály augusztusi kiválasztó és képző táborába két játékosunk kapott meghívót, Horváth Martin és Tóth Barnabás, a 2007-es korosztályból pedig hárman: Mezőfi Márk, Tóth Levente és Török-Papp Benedek. Közülük Mezőfi Márk teljesítménye azért is érdekes, mert legtöbb csapattársánál később kezdett kosárlabdázni, ráadásul a kosárlabdázás mellett dzsúdó edzésekre is jár, és országos szintű eredményei vannak abban a sportágban is. A másik négy fiú több időt tölt a kosárlabdapályán. Közös bennük, hogy korukat meghaladó céltudatossággal készülnek, nemcsak a pályán, hanem azon kívül is. Nagyon, és őket ismerve úgy gondoljuk, hogy joggal bízhatunk abban, hogy a válogatott keretek kialakításánál is számításba veszik őket. Játékosaink meghívása a válogatottba természetesen nagy öröm az egyesület számára, hiszen ez nem csupán a meghívott játékosok tehetségének és fejlődésének, hanem a velük foglalkozó edzők munkájának elismerése is. Célt és motivációt jelent a többi játékosunknak, hiszen láthatják, hogy a válogatottság elérhető, megvalósítható cél. Szabó Zsoltnak és a fiataloknak is gratulálunk!
tags: #szabo #zsolt #felesege #kosarlabda
