Szabó Zsolt a magyar játékvezetésről: kritikák és kihívások a nemzetközi elit felé vezető úton

A magyar játékvezetés helyzete régóta foglalkoztatja a hazai futballtársadalmat, különösen a nemzetközi szereplés hiánya és a mérkőzéseken születő ítéletek körüli viták. Szabó Zsolt, korábbi FIFA-játékvezető élesen bírálja a jelenlegi rendszert, állítva, hogy a magyar játékvezetés nincs Európa térképén, miközben itthon nem szakmai, hanem kizárólag VAR-képzés folyik. Szerinte nemcsak a nemzetközi jelenlét tűnt el, hanem hiányzik a következetesség is. Szabó Zsolt 2018-ban vonult vissza, azóta abszolút kívülállóként figyeli az eseményeket, ugyanakkor aggódva. Pályafutása során 321 mérkőzést vezetett a magyar élvonalban, 1999-ben Európa legfiatalabb FIFA-játékvezetője volt, és számos nemzetközi küldetésen vett részt, 52 országban járt bíróként. Először 1996. szeptember 7-én fújt sípba élvonalbeli találkozón, és ő volt az egyedüli Magyarországon, aki játékvezető, asszisztens, alapvonali játékvezető és tartalékbíró is volt nemzetközi szinten. A Borsodi Liga legjobb játékvezetőjének választották 2001-2002-ben, majd 2009-2010-ben a Soproni Liga legjobb játékvezetője lett, 2010-ben pedig Hertzka Pál-díjat kapott. Szakmai tapasztalata és elismertsége ad hangot aggodalmainak.

A vitatott tizenegyes és a nemzetközi jelenlét hiánya

A magyar játékvezetés megítélésének egyik legutóbbi feszültségforrása a ZTE elleni, 3-1-re elveszített Ferencváros mérkőzésen történt büntetőítélet volt, melyet követően a Fradi pályaedzője, Leandro is éles kritikát fogalmazott meg. „Ha ez 11-es, akkor nem tudom. Lehet, hogy nem fociztam több mint 20 évet, mert ez sehol nem 11-es” - mondta Leandro. Szabó Zsolt is úgy véli, hogy a labda nagyon közelről pattant a játékos kezére, ez egyértelműen véletlennek tekinthető, és egy teljesen élet- és futballidegen döntés született. Ez az eset rávilágít egy még fontosabb kérdésre is: miért nincsenek magyar játékvezetők a Bajnokok Ligájában és az Európa-ligában?

Leandro kijelentése egy létező, régóta jelen lévő frusztrációt tükröz a magyar futballban a játékvezetéssel szemben. Szabó Zsolt szerint az elmúlt években olyan munka folyt a Játékvezetői Bizottságban (JB), amely alapján úgy tűnik, mintha csak várták volna, hogy Kassai Viktor után majd automatikusan érkezik a megfelelő minőségű utánpótlás. Csakhogy ezért dolgozni kellett volna, ez a munka viszont elmaradt. A nemzetközi kapcsolatrendszer teljesen leépült.

A nemzetközi kapcsolatok hanyatlása és az utánpótlás hiánya

Amíg Vágner László időszakában, aki 2006 és 2010 között volt az MLSZ Játékvezetői Bizottságának az elnöke, rendszeresen érkeztek külföldi, neves előadók, addig ez jelenleg, Szabó Zsolt legjobb tudomása szerint, nem valósul meg. Ezzel szemben, azeri, litván vagy grúz bírók kapnak komoly nemzetközi mérkőzéseket. A 2010-es években Európa élmezőnyéhez tartozott a magyar játékvezetés, közvetlenül a topligák játékvezetői mögött, addig ma Európa harmadik harmadába csúszott vissza. Hanacsek Attila nevét Európában alig ismerik, pedig 2012 óta vezeti a bizottság munkáját, először alelnökként Puhl Sándorral, majd Puhl halála után elnöknek nevezték ki. Ez már 14 év, és ez idő alatt nem mutatkozott be a Bajnokok Ligájában olyan magyar játékvezető, akit ő nevelt volna ki. Szabó Zsolt nem látja azt a bírót, akinek a közeljövőben megszólalhatna a Bajnokok Ligája himnusza. Az, hogy a 48 éves Bognár Tamás FIFA-kerettag, számára azt mutatja, hogy a Játékvezetői Bizottság nem tudott kinevelni nála alkalmasabb, 32-33 éves játékvezetőt. Nicholas Walsh, a 35 éves skót játékvezető példája jól mutatja a különbséget: ő 26 évesen kapott lehetőséget a FIFA keretében, és volt ideje befutni. Itthon nem látni olyan játékvezetőt, aki a képességei és az életkora alapján tűzközelbe kerülhetne.

Rendszerszintű változások szükségessége

Szabó Zsolt szerint rendszerszinten kellene változtatni a helyzeten. Először is át kellene venni az UEFA ajánlásait és szemléletét, mert Magyarországon bizonyos szabályokat másként alkalmaznak. Amíg itthon megveregetik a vállát annak, aki a videobíró segítségével hoz jó döntést, addig az UEFA felfogása ezzel ellentétes: ha valakinél VAR-beavatkozásra van szükség, az már hibát követett el, aminek következménye van. Magyarországon ugyanennek nincs következménye. Ebből adódik, hogy a magyar élvonalban fordulóról fordulóra vannak VAR-beavatkozások, ami ráadásul hamis biztonságérzetet teremt. Ami szintén fontos, hogy olyan embernek kellene kapcsolatot tartania a nemzetközi szövetséggel, akinek neve van a játékvezetésben, akit ismernek és elismernek nemzetközi szinten. Szabó Zsolt évtizedes lemaradást érez a sportdiplomácia területén. Emellett járni kellene az országot, el kellene menni NB II-es és NB III-as mérkőzésekre, fiatalokat keresni és segíteni a potenciállal rendelkező tehetségeket, mentorálni őket, ahogy Vágner László tette annak idején.

A magyar bajnokságban tapasztalható frusztráció és az ítéletek elfogadásának nehézsége miatt is lenne fontos, hogy legyen a legmagasabb szinten jegyzett magyar játékvezető, mert az a többi kollégát is ösztönözné. Ha egy bíró hét közben a Bajnokok Ligájában vezet, majd hétvégén a magyar bajnokságban fúj, a játékosok könnyebben elfogadják tőle még a rosszabb döntéseket is. Szabó Zsolt úgy véli, hogy a magyar bírók megítélésén segítene, ha nyíltabb és őszintébb kommunikáció lenne, és három-négy fordulónként nyugodtan ki lehetne állni, és el lehetne magyarázni egy-egy vitatott ítéletet. Az, hogy Hanacsek Attila, a bizottság elnökeként két hónappal az előző szezon végét követően elismerte, hogy hibázott a bíró, amikor a Puskás Akadémia-Budapest Honvéd találkozó hajrájában a kispestiek kárára elmaradt egy büntető, nem mutat előre.

A következmények és az utánpótlás kérdése

A profi keretből szinte csak kihalni lehet, Szabó Zsolt szerint teljesítmény alapján senkit nem raknak ki onnan. Jelen pillanatban vannak olyan játékvezetők, akik rendszeresen alacsony színvonalon dolgoznak, hétről hétre vannak VAR-beavatkozások a mérkőzéseikbe, mégsem lát valódi következményt. A következmény kérdésének „válasza” az utánpótlásban is kereshető: 2012 óta szinte folyamatosan csökkent a játékvezetők száma egészen 2024-ig, amikor a 2023-as 2871-es létszámot 3105-re tudták növelni. Igaz, a „Legyél te is játékvezető” kampány hatására 30 éve nem látott érdeklődést tapasztaltak.

Szabó Zsolt azonban egy olyan statisztikát szeretne látni, hogy azok közül, akik három évvel ezelőtt levizsgáztak, hányan vannak még a pályán. Azt ugyanis látni kell, hogy az anyagi dotáció és a szakmai piramis nem megfelelő, sokan inkább megyei szinten vezetnek mérkőzéseket, mintsem választják az NB III-at. A harmadosztályban többet kell utazni, többnaposak a továbbképzések, és a bíró nem kap annyival többet, nincs annyival jobban megbecsülve, hogy ezt válassza a megyei mérkőzések helyett. Teljesítményalapú megközelítésre lenne szükség, mert akkor a fiatalok azt látják, hogy ha jól dolgoznak, jól vezetnek mérkőzéseket, van esélyük feljebb lépni a ranglétrán.

Játékstílus és következetesség

A magyar bajnokságban a 2024-2025-ös szezonban mérkőzésenként 26,48 szabálytalanság volt, addig a belga Pro League-ben 21,83, míg a Bundesligában 21,3. Szabó Zsolt szerint a játékvezetők próbálnak nagyvonalúak lenni, de hiányzik a következetesség: ami az egyik oldalon szabálytalanság, az a másikon nem. Ha ez hiányzik, a mérkőzés rossz irányba megy el. Nemzetközi szinten jobban engedik a fizikai párharcokat, viszont sokkal szigorúbb a következetesség. Itthon ez a felfogás nincs meg. Ahhoz, hogy ez változzon, szakmai képzésre lenne szükség a VAR-képzés helyett. Azt mindenki tudja, mikor kell beavatkozni, de azt már nem, hogyan kell együtt gondolkodni a játékkal. Szabó Zsolt szerint sokszor azt látja, hogy aki vezeti a játékot, nem érti a labdarúgás lélektanát. Egy jó pedagógiai érzékkel rendelkező játékvezető megszakítja a játékot, megnyugtatja a játékost, és elmagyarázza a helyzetet, nem pedig fegyelmezi. A jó játékvezető az, aki el tudja fogadtatni magát. Palotai Károlytól tanulta, hogy a legjobb fegyelmező eszköz a jó ítélet. Ha általában eltalálod a faultokat, az ítéleteket, akkor nem reklamálnak a játékosok.

Az MLSZ Játékvezetői Bizottságának válasza

Az MLSZ Játékvezetői Bizottsága (JB) nem ért egyet Szabó Zsolt állításával, miszerint a magyar játékvezetés nincs fent Európa térképén. Álláspontjuk szerint a nemzetközi játékvezetésben természetes módon váltják egymást a ciklusok: egy kiemelkedő, meghatározó korszakot törvényszerűen egy átmeneti, építkezési időszak követ. Ez nem magyar sajátosság, hanem a sportág egészére jellemző jelenség, amely a hazai múltból is jól ismert: Palotai Károly, Puhl Sándor és Kassai Viktor nemzetközi sikerei között is mintegy egy-egy évtized telt el. Hasonló folyamatok figyelhetők meg más vezető futballnemzetek - például a német, angol, olasz, dán vagy belga - játékvezetésében is. Ebben az összefüggésben érdemes értelmezni a jelenlegi helyzetet is. A magyar játékvezetés most építkezési fázisban van, amelynek célja, hogy a következő években ismét stabil és minőségében is meghatározó jelenléttel képviseltesse magát az európai elitben.

A JB állítását ténybeli adatokkal támasztja alá: a magyar játékvezetők nemzetközi szerepvállalása folyamatos és növekvő tendenciát mutat. Míg 2023-ban 64, 2024-ben 83, 2025-ben pedig már 89 nemzetközi mérkőzésen kaptak megbízást, amelyek közül 2025-ben 69 az UEFA sorozataiban zajlott. Ezek a számok egyértelműen jelzik, hogy az európai szövetség továbbra is számít a magyar játékvezetők munkájára. Konkrét, kiemelkedő visszajelzések is alátámasztják ezt a szakmai elismerést. 2025 novemberében például az Európa-liga és a Konferencia-liga azonos játéknapján - a VAR-teammel kiegészülve - két teljes magyar játékvezetői csapat is mérkőzést vezetett a ligaszakaszban, ugyanazon a napon. Emellett női magyar játékvezetők a közelmúlt legjelentősebb nemzetközi eseményein is szerepet kaptak - többek között a női Európa-bajnokságon vagy a párizsi olimpián -, valamint ők is és a férfi játékvezetőink is számos további rangos tornán szerepeltek, ami tovább erősíti a magyar játékvezetés nemzetközi jelenlétét és elismertségét.

A Bajnokok Ligája hiányának okai és a fejlesztési programok

A férfi játékvezetésben természetesen van hiányérzet, amíg nincs magyar képviselet a legmagasabb nemzetközi szinten. Ennek oka a JB szerint a generációváltás, a FIFA-keret jelentős részét megújították, és a fiatalok felkészítése zajlik. Fontos látni, hogy az UEFA 55 tagállamából jelenleg mindössze 22 ország ad játékvezetőt az elit keretbe, amely összesen csupán 35 főből áll. Ráadásul ezeknek a helyeknek a felét hagyományosan a legerősebb futballkultúrával rendelkező nemzetek töltik be, ami tovább erősíti a verseny kiélezettségét. Ebben a közegben a felzárkózás időt és következetes munkát igényel. A bizottság dolgozik azon, hogy több ígéretes játékvezetőjük közül valaki minél hamarabb elérje a Bajnokok Ligája szintjét. Képzési rendszerük tudatosan, több szinten építkezik: a vármegyei talent-mentor programtól kezdve, a Scouting, a Palotai- és Győri-programokon át egészen a Puhl Sándor Alapfokú és Haladó Akadémiáig minden elem a tehetségek azonosítását és folyamatos fejlesztését szolgálja. A siker kulcsa nem egy-egy programban, hanem a teljes rendszer összehangolt működésében rejlik: az alapokat a vármegyei szintű szakmai munka minősége teremti meg, amely nélkül nincs fenntartható utánpótlás. A legnagyobb kihívást éppen ezért nem a struktúra hiánya jelenti, hanem megfelelő létszámú és elkötelezettségű fiatal bevonása és megtartása, mivel a nemzetközi szint kiemelkedő fizikai, szakmai és életviteli követelményeket támaszt, amelyek teljesítése komoly lemondással jár.

VAR-beavatkozások, következmények és kommunikáció

A VAR a döntések pontosságát szolgálja, ugyanakkor minden beavatkozás szakmai értékelés tárgya. Lényeges, hogy egy sikeres VAR-korrekció önmagában nem írja felül a kiinduló hibát: az ellenőri minősítésben az eredeti téves döntés továbbra is hibaként szerepel. A következmények az adott helyzet súlyától függőek: hatással lehetnek a játékvezető értékelésére, kijelöléseire és természetesen anyagi vonatkozásai is vannak. A JB állítása szerint volt már olyan eset, hogy teljesítmény alapján játékvezetőt eltávolítottak a profi keretből, mivel a keret létszáma tudatosan szűk, és minden játékvezetőnek folyamatosan bizonyítania kell a helyét. Szakmai együttműködést folytatnak az UEFA-val a képzés, az ellenőrzés és a fejlesztés területén, és két kollégájuk az UEFA Referee Convention Panel tagja, akik közül az egyik ezen felül, az UEFA Referee Developement Panel tagja is. Továbbra is nyitottak arra, hogy minden indokolt, vagy a közvélemény érdeklődésére számot tartó esetben ismertessék szakmai álláspontjukat. Közös céljuk a hibák számának csökkentése, nem pedig a játékvezetők nyilvános kritikája. A szakmai értékelések megtörténnek, de elsősorban zárt, fejlesztési környezetben.

A bizottság kivételt tett azzal, hogy Szabó Zsolt megszólalására reagált, mert korábban maga is közösségük tagja volt, így szavai - különösen a szakmán kívül állók számára - könnyen félreérthető képet alakíthatnak ki a magyar játékvezetés egészéről. A JB szerint Szabó Zsolt következetesen negatív narratívát közvetít, és figyelmen kívül hagyja a teljes szakmai kontextust, különösen aggályosnak tartva, hogy jelenlegi szerepkörében - egy NB I-es klub megbízásában állva - az alapvető semlegesség egyértelműen sérül.

tags: #szabo #zsolt #jatekvezeto #ppt

Népszerű bejegyzések:

• Fradi Kézilabda teljesítmény fókusz
• Utolsó másodperces gólok női kézilabda meccseken
• A magyar profi bajnokság szerkezete
• Női Magyar Kupa Paks
• FTC kézilabda múlt