Szarvas László Adatbank Életrajz: Kiemelkedő Személyiségek Életútjának Gyűjteménye

Egy adatbank célja, hogy rendszerezett formában gyűjtse és bemutassa a társadalom különböző területein alkotó személyiségek életútját és munkásságát. A Szarvas László Adatbank Életrajz egy ilyen gyűjtemény, mely részletes bepillantást enged neves magyar és felvidéki személyiségek életébe. Az alábbiakban néhány válogatott életrajzi bejegyzést mutatunk be ebből az átfogó adatbázisból, melyek sokszínűségükkel és gazdagságukkal jellemzik a gyűjteményt.

Válogatott Életrajzi Adatlapok az Adatbankból

Berényi József

(* 1967. június 6. Dunaszerdahely)

Tanár, politikus, szakíró. Pozsonyban érettségizett 1985-ben. A pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett magyar-történelem szakos diplomát (1991). 1990-1992-ben a Szlovák Nemzeti Tanács képviselője (FMK). 1992-1993-ban a Nyitrai Egyetem tanársegéde, 1993-1994-ben a budapesti Közép-Európai Egyetemen tanult, 1994-1995-ben a New York-i New School tudományos munkatársa, 1995-1998-ban a Magyar Polgári Párt titkára (1998-ban rövid ideig a Csemadok országos választmányának főtitkára). 1999-2000-ben az Építésügyi és Régiófejlesztési Minisztérium tanácsosa, 2000-2002-ben a Kormányhivatal régiófejlesztési osztályvezetője. 2002-től külügyminisztériumi államtitkár. 2006-tól az MKP parlamenti képviselője, 2007-től elnökhelyettese. 2010-től az MKP elnöke, 2013-tól a Nagyszombati Kerületi Önkormányzat alelnöke.

Főbb művei: Nyelvországlás.

Bíró Luciún Géza

(* 1898. április 4. Zsitvaújfalu, † 1990. május 15. Komárom)

Bencés szerzetes-tanár, lapszerkesztő, tankönyvíró. Teológiai tanulmányait Pannonhalmán végezte, s közben magyar-latin szakos tanári képesítést is szerzett. 1922. június 29-én szentelték pappá. 1922-1939 között a komáromi, 1939-1944 között a pápai bencés gimnázium tanára, igazgatója. 1945-től a komáromi bencés gimnázium igazgatója, 1949-ig az itteni rendház főnöke, 1944-1978 között a pannonhalmi főapát szlovákiai vikáriusa. 1946-tól lelkipásztor Komáromban. 1949-ben rendtársaival É-Szl.-ba internálták, ahonnan csak 1960-ban térhetett vissza magyar hívei közé (Balony, Medve, Nyárad). A két háború között a szlovákiai magyar cserkészet szervezője, több lap szerkesztője volt (Tábortűz, Szűz Mária Új Virágos Kertje, Komáromi Római Katholikus Autonóm Egyházközség Értesítője). Liturgikus reformot kezdeményezett, 1933-ban szerkesztője a Liturgikus Lexikonnak, 1989-ben társszerzője a Verbényi-Arató-féle, már a zsinati szellemben átdolgozott új liturgikus lexikonnak. 1947-ben - a magyarok jogfosztottsága idején - illegálisan imakönyvet (Miatyánk) és katolikus kalendáriumot adott ki. Kivette részét az 1968-as eseményekből, ott volt a Zsinati Megújulás mozgalomban, amiért 1968 után zaklatták, 1970-ben kényszernyugdíjazták. Ettől kezdve haláláig kisegítő lelkész volt Komáromban. 1989-ben Márton Áron-emlékéremmel tüntették ki Budapesten.

Főbb művei: Kis égi lant (énekek és imádságok, 1924); Magyar helyesírási szótár a művelt nagyközönség és a tanulóifjúság részére (1922); Kincses-könyv (1936); Miatyánk (ima- és énekeskönyv, 1969).

Irodalom: Cornides István: Szabálytalan interjú B. L. bencés tanárral. Magyarok, 1990; Koller Gyula: B. L. 1898-1990. Remény, 1990/8.; Virt László: B. L.

Blaskovics József

(* 1910. június 12. Imely, † 1990. július 6. Prága [Csehország])

Nyelvész, turkológus, műfordító. Komáromban érettségizett (1929), Pozsonyban tanítóképzőt (1931), Szegeden tanárképző főiskolát (1943) végzett. 1938-1946 között Galántán, 1946-1947 között Bazinban, 1947-1950 között Pozsony-Főréven matematikát és fizikát tanított. 1943-1948 között Budapesten, majd Prágában orientalisztikát tanult. 1950-1978 között a prágai Károly Egyetemen turkológiát és hungarisztikát oktatott. 1955-ben megalapította a Károly Egyetem turkológiai szemináriumát, tankönyveivel megalapozta a modern cseh turkológiát. Török, azerbajdzsáni, tatár, kazah és bengáli szépirodalmi műveket fordított csehre és magyarra. Lefordította és kiadta a feltételezett magyar ősgeszta török nyelvű változatát, a Tárih-i Üngürüszt (A magyarok története, 1984). Egyik fő műve (A kegyes szultánok és a nagyságos erdélyi fejedelmek - I. és II. Rákóczi György - levelezése a Kassai Királyság ügyében) máig kéziratban maradt. A Török Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja (1957), a Török Köztársaság elnöke díszoklevelet adományozott neki (1973), 1978-ban Kőrösi Csoma Sándor Emlékplakettet kapott.

Főbb művei: Dějiny nové turecké literatury (1953; angol, német és bolgár nyelven is); Türkische Handschriften der Universitätbibliothek in Bratislava (1961); Rimavská Sobota v čase osmansko-tureckého panstva (1974 - magyarul 1989-ben, majd 1995-ben Rimaszombat és vidéke a török hódoltság korában címmel); Érsekújvár és vidéke a török hódoltság korában (1989); Az újvári ejálet török adóösszeírásai (1993); Blaskovics Emlékkönyv (vál., kötetben meg nem jelent írásokból, 1995).

Irodalom: Ozogány Ernő: A közép-európai török. In: Dr.

Boček Zsuzsa

(* 1920. április 22. Komárom, † 2004. december 9. Pozsony)

Jelmeztervező. Pozsonyban iparművészeti szakiskolát (1937) végzett, majd magántanulóként a komáromi Bencés Gimnáziumban tett érettségit (1939). Közben tervezőként és varrónőként dolgozott anyja ruhaszalonjában. 1944-ben a nyilasok elhurcolták; 1945 nyarán került haza Rawensbrückből. 1949-től jelmeztervező (1949-1951: Szlovák Nemzeti Színház, Pozsony; 1952-1954: Magyar Területi Színház, Komárom; 1954-1955: Csehszlovákiai Magyar Népművészeti Együttes, Pozsony; 1955-1982: Szlovák Nemzeti Színház, Pozsony). Szlovák és cseh filmek, tévéjátékok kosztümtervezője; dolgozott Svédországban, Hollandiában, Jugoszláviában, Lengyelországban, Ausztriában, ill. Budapesten, itt a Színművészeti Főiskolán is tartott előadásokat.

Fontosabb színházi munkái: Konsztantyin Mihajlovics Szimonov: Orosz kérdés; Anton Pavlovics Csehov: Háztűznéző; Molière: A fösvény; Szigligeti Ede: A csikós; Egri Viktor: Pünkösdi királyság; Pierre-Augustin Caron de Beumarchais: A sevillai borb...

Biro Szabolcs

(* 1988. július 29., Dunaszerdahely)

Író. Dunaszerdahelyen járt iskolába, tanulmányait a Magyar Tannyelvű Magán Szakközépiskolában fejezte be (2010). 2004-2013 között a Csak Van rockzenekar énekese, valamint a Historium Kiadó alapító-igazgatója (2011-2016). Szabadúszó újságíróként is tevékenykedett. 2017-ben Eger Kulturális Nagykövete címet szerezte meg.

Főbb művei: Sub Rosa (r., 2010); Ragnarök (r., 2014); Non nobis Domine (tört. r., 2012/2016), Elveszett csillagok (r., 2017), Anjouk (tört. r.).

További Személyiségek az Adatbankban

A Szarvas László Adatbank Életrajz további részleteket is tartalmaz számos kiemelkedő személyiség életútjával kapcsolatban. Az alábbi táblázatban néhányukról találhatók meg a legfontosabb adatok.

tags: #szarvas #laszlo #adatbank

Népszerű bejegyzések:

• Csapatépítés a Haladásnál
• Utánpótlás és klubsikerek a magyar fociban
• Angyalföldi Vasas legendák
• Labdarúgó elemzés: Mezőkovácsházi TE vs. Mezőhegyesi SE
• Futballbotrányok