A balatonfüredi labdarúgás eredete és korai története
Balatonfüred a magyar labdarúgás Vereckei-hágója, a tóparti településen tört be a Kárpát-medencébe a britek ősi játéka - ezt állítja egy 2024-ben megjelent sporttörténeti munka. Egyszerűbben mondva itt játszották az első mérkőzést a 19. századi Magyarországon. Utánajártunk a legendának, amely szerint a füredi parton játszották először Magyarországon a britek játékát. A 2026-os veszprémi kiállítást felvezető, Balaton-környéki Hátsó füves-riportsorozat friss epizódjában Balatonfüred futballmúltjában merülünk el.

A labdarúgás kezdeti legendája Balatonfüreden: Richard Young rejtélye
Ha az 1879 és 1885 közötti évekre datált Balaton-parti ősfutballozás története helytálló, az információ alapvetően írja felül mindazt, amit a futballjáték hazai megjelenésének lehetséges változatairól és a világ legnépszerűbb sportágának magyar gyökereiről eddig tudtunk. Azonban éppen a kérdés súlya miatt nem árt az óvatosság. Tekintve, hogy a labdarúgás legelső ismert magyarországi emlékei az 1890-es évekből valók, az első szabályos mérkőzést pedig csak 1897-ben játszották Budapesten, érdemes alaposabban körbejárni a különös információt.
Richard Young, az angol hajógyár-alapító és a feltételezett futball-misszió
Megidézzük a sportág importőreként emlegetett Richard Young angol hajógyár-alapító alakját. Burka Tibor, a balatonfüredi sporttörténet kutatója, a Nemzeti Sport tudósítója tavaly jelentette meg monumentális, 400 oldalas kötetét A balatonfüredi labdarúgás története címmel. Nézzük meg közelebbről Burka Tibor tézisét!

Amikor könyve 15. oldalán Richard Youngról, a balatonfüredi hajógyár angol alapítójáról szól, egykori egyetemi testnevelő tanára, Sipőcz József kutatásaira hivatkozva így fogalmaz: „Vitorlásokat építeni jött ide, de szabadidejében nagyon szívesen hódolt a testedzésnek. Vitorlázott, tornázott és kiválóan bokszolt. Hozott magával mesterembereket és természetesen futball-labdát is, hiszen a labdarúgás rendkívül népszerű sportágnak számított a 19. századi Angliában. Richard Young idegen földön is szeretett volna hódolni egyik kedvenc időtöltésének, ezért - munkatársaival együtt - bevonták a játékba a helyieket, e furcsa játék iránt érdeklődőket, s már ekkor játszottak Füreden néhány kétkapus edzőmérkőzést.”
Részletgazdag és tanulságos fejezetet szentel Richard Young itteni működésének Wagner Imre A balatonfüredi hajógyár története (1881-1996) című kötetében. Itt olvassuk, hogy a hajókészítő üzemet korábban Southamptonban vezető brit vállalkozó 1879 decemberében jelent meg Balatonfüreden. Letelepedésében és elindulásában pótolhatatlan segítséget nyújtott a területet kezdetben díjmentesen, 1883-tól pedig jelképes, 10 forintos évi bérleti díjért rendelkezésre bocsátó bencés rend.
Munkaerőként főként a helyi ácsokból, famunkásokból átképzett hajóasztalosokra támaszkodott, ugyanakkor az intenzív szakmai és üzleti kapcsolat folytán rendszeresen megfordultak a műhelyben angol szakemberek is - ha valóban voltak balatonfüredi ősmérkőzések, az ő csomagjukban bújhatott meg az első futball-labda is.

Richard Young váratlan és végleges 1885-ös angliai hazatérését bizonyos érdekellentétek, valamint a Stefánia Yacht Egylet arisztokrata tagjai körében tapasztalt ellenszenves légkör indokolhatta: „A Stefánia Yacht Egyletben összejött embereket ez idő tájt uralta a származási gőg. Az iparral és kereskedelemmel foglalkozó emberek lebecsülése. Növekedőben volt a cím- és rangkórság. A rendelők ilyen szellemű főnemesekből álltak, ami megnehezítette Youngnak a személyes kapcsolat kiépítését és fenntartását.”
Az angol alapító hajóépítő műhelyében a következő yachtok készültek 1880 és 1885 között:
| Év | Yacht neve |
|---|---|
| 1880-1885 között | Bluerock |
| 1880-1885 között | Mariska |
| 1880-1885 között | Máry |
| 1880-1885 között | Hableány |
| 1880-1885 között | Nemlesz |
| 1880-1885 között | Sárgarózsa |
| 1880-1885 között | Jolánta I. |
| 1880-1885 között | Mosquitó |
| 1880-1885 között | Szélvész |
| 1880-1885 között | Olyannincs |
| 1880-1885 között | Sió |
| 1880-1885 között | Vészmadár |
| 1880-1885 között | Came Cod |
Tevékenysége nemcsak a balatoni hajózáson, de a Balaton-parti ipari fejlődésen, vállalkozói szemléleten és a hajógyári munkások mindennapjain is nyomot hagyott.
Rögzítsük: korabeli írásos nyoma nem maradt az angliai vendégek korai Balaton-parti futballozásának. A forrásként hivatkozott Sipőcz József a Veszprémi Napló 1990. augusztus 17-i számában közölte ismereteit a témáról, a vonatkozó cikk egyébként a veszprémi labdarúgás lehetséges - szintén rendkívül korai - 1889-es kezdetére is kitért, egy hölgyektől elzárva rendezett rejtélyes „próbalabdázás” kapcsán. A Sipőcz-szöveg inkább csak gyanakszik, vállaltan feltételezést közöl: „A megyei bölcső, vagy talán az országos is, valahol a Balaton északi partján, talán Balatonfüred környékén keresendő. Ez persze csak feltevés, de nagyon sok jel mutat arra, hogy nem járunk messze az igazságtól.” Nem zárható ki, hogy az elképzelt futballmisszióra valóban sor került, hiszen az 1880-as évek elején Angliában már valóban igen elterjedt játéknak számított a football, azonban konkrét bizonyíték híján a részletet felelőtlenség lenne a magyar futballtörténet első mozzanataként „szentesíteni”.
A Balatonfüredi Sport Club (BSC) megalakulása és első évtizedei

Az időzítés nem volt véletlen, centenáriumát ünnepelte a helyi futballcsapat. A Balatonfüredi Sport Club alakuló közgyűlését ugyanis 1924. szeptember 17-én tartották. A fényes évfordulós ünnepség keretében hírverő mérkőzésen pályára lépett szeptemberben Füreden a Ferencváros, és a sportág helyi fejlődéséről szólva Borbola Bence, a Nemzeti Sport munkatársa akkori cikkében fel is hívta a figyelmet a fent említett különleges 19. századi mozzanatra.
A klubalapítás és a pályaavató
A Szántó étteremben 1923-ban elhatározott, majd a következő évben formába öntött klubalapítás pályaépítéssel is járt. A játékteret a Fürdőtelepen, a mai Huray utca mellett alakították ki. A pályaavató mérkőzésről fennmaradt egy szenzációs fénykép, az oldalvonal mellett az érdeklődők tömött sorával, a háttérben a Balatonnal - a Balatonfüredi Városi Helytörténeti Gyűjteménynek és Tóth-Bence Tamás gondos előkészítésének köszönhetően a Hátsó füves aktuális epizódjában más fotóritkaságokkal együtt ezt a felvételt is bemutatjuk. Mérkőzésjelenet az 1920-as években a mai Huray utca melletti sporttelepen.

Ami a Siófok elleni, 3:1-re elveszített első meccs részleteit illeti, idézzük a futballtörténeti kötetet: „Az ünneplőbe öltözött lányok, asszonyok, valamint a település előkelőségeinek jelenlétében Parcsamy Henrik lelkész szentelte fel a pályát. Brinzey Aurél, a később megválasztott elnök üdvözölte a két csapat játékosait, majd a Himnusz eléneklése után Horváth doktor sípjelére dr. Schmidt Ferencné őméltósága indította el 90 perces útjára a labdát.”
Érdekes epizódok és a futballisták mindennapjai
A téma példásan alapos és izgalmas feldolgozását kínálja Burka Tibor említett gigantikus munkája, amely az 1910-es évekkel kapcsolatban már hiteles tanúra is hivatkozik az 1980-as években meginterjúvolt Gőgös Sándor cipészmester személyében. Ő mesélt a Zsák Károly nevével fémjelzett 33 FC balatonfüredi vendégjátékáról, amely során a legendás kapus egy félidőt az egyik, egy félidőt a másik csapatban védett, és ami még inkább figyelemre méltó: „Letett egy üveget a kapufa tövébe, amelyből időnként jó füredi bort kortyolgatott, miközben óriási védéseket mutatott be.” Ne felejtsük, azokról az időkről beszélünk, amikor még nem volt divat a kapusok körében a vetődés, a legtöbbjük önérzetesen vallotta: csak a részeg ember dülöngél.

Érdekes eset borzolta a füredi futballnép kedélyeit 1928-ban: a BSC-Albertirsa mérkőzésen egy ütközés nyomán eltörött az albertirsai Giba István lába, noha az esetnél ő volt szabálytalan a füredi Pollák Sándorral szemben. Az ügy a veszprémi törvényszékig jutott, amely végül ötven pengő pénzbüntetésre ítélte Pollákot, mondván, a bíróság tagjainak nem kötelességük tisztában lenni a labdarúgás szabályaival, a tény pedig mégiscsak az, hogy a füredi sportember közbeavatkozása nyomán esett az albertirsai károsultnak testi bántódása. Az ítélet olyannyira sértette a balatonfüredi szurkolók igazságérzetét, hogy végül ők maguk összedobták neki a büntetéspénzt.
Az összefogás látványos jele volt a „Csak egy szál deszka” néven meghirdetett akció is, a klub a Balatonfüred újság 1932. június 18-i számában megjelent hirdetéssel igyekezett segítséget kérni a pálya kötelező bekerítéséhez. „Az egyesület reméli, hogy a mérkőzéseken a pályát körülvevő emberkerítést nemsokára deszkakerítés is fogja körülvenni, amelyet az élő emberkerítés áldozatkészsége hoz majd létre. Ha mindazok, akik a mérkőzéseinken részt vesznek, csak egy szál deszkát hoznának, vagy ennek pénzértékét (2 Pengőt), és ezt a BSC-nek adnák, akkor a kerítés megépítése biztosítva volna.” A happy end nem maradt el: elkészült a közösségi deszkapalánk.

Az idegenbeli mérkőzések és utazások békebeli hangulatát ismerhetjük meg a Dunántúli Sport 1933. május 8-án megjelent tudósításából: „Olyan kirukkolást viszont Fűzfőn még nem láttak, mint amilyen felvonulást a füredi szurkolók rendeztek. Szinte zárt sorokban vonultak az autók, motorkerékpárok, oldalkocsisok, biciklisták a Füred-Fűzfő országúton. Ezen kívül különhajók, autóbuszok és még vonatok is szállították az embersokaságot Füredről Fűzfőre, hogy szemtanúi lehessenek kedvenc csapatuk, a BSC fontos mérkőzésének. A szurkolók (800 néző!) mintegy 50 százaléka füredi volt. Mellesleg megjegyezzük, hogy Balatonfüred község 3000 lelket számlál, tehát lakosainak több mint 10 százaléka elkíséri csapatát a vidéki mérkőzésekre! Ezen adatok alapján nem szorul magyarázatra, hogy mekkora a futball és a helyi csapat népszerűsége Füreden.”

A sporttelep tízparancsolata
Külön kedvencünk A sporttelep tízparancsolata, amely a Balatonfüred lap 1934. november 16-i számában olvasható, egyebek mellett ezekkel a pontokkal:
- Mi okozta egykor Róma pusztulását? Egyszer a nép ítélt!
- A vendégcsapathoz légy mindig udvarias, de sohase feledd, hogy füredi és magyar vagy!
- Ne üsd fejbe a szomszédodat: gondolj arra, hogy ő is fejbe verhet téged!
A második világháború árnyékában és a folytonosság
A második világháború megpróbáltatásai a füredi futballélet mindennapjait is beárnyékolták, ráadásul az egyház visszavette a Huray utcai sporttelep területét és beültette diófákkal. Új pályát kellett kialakítani, és sokan hozzátették a magukét ahhoz, hogy a mai Vásárcsarnok területén mérkőzéseket játszhassanak. Közülük muszáj kiemelni Cs. Darab Józsefet, akinek rendkívül izgalmas életútját, németországi futballsikereit, így az FC Bavaria 08 csapatával 1939-ben elnyert kupa történetét fia, Csizmaz... A település korai futballtörténetének furcsa epizódjait. Aranykoszorú a klubalapítás tizedik évfordulójáról.
tags: #szatmari #zsolt #foci #gyak





