A Szegedi Tudományegyetem és a szegedi kosárlabda története

A Szegedi sporttörténelem című cikksorozatunkban a huszadik és a huszonegyedik század legjelentősebb és legemlékezetesebb sporteseményei, sportsikerei és Szeged legpatinásabb sportklubjai kerülnek terítékre. A sorozat következő két része a szegedi kosárlabda történetét, a Szedeák történelmét dolgozza fel.

A Szegedi Tudományegyetem gyökerei és fejlődése

A kolozsvári és szegedi felsőoktatás kezdetei egészen Báthory István 1581. május 12-én kiadott alapító okleveléig vezet vissza. Az erdélyi fejedelem a jezsuita rend számára öt teljes falut és jelentős kolozsvári egyházi épületeket adományozott, hogy azok egy kétkarú egyetemet indítsanak be. Az intézmény a viharos történelmi és kusza vallási helyzetben többször kényszerült szüneteltetni a működését. 1603-ban például az épületeket is lerombolták a feldühödött protestáns polgárok. Az intézmény 1690 után mégis folytatta a bölcsész- és teológiai felsőfokú képzést.

A kolozsvári akadémiát 1776-tól a piarista rend tartotta fenn, s ettől kezdve jogi és sebészképzéssel bővült az intézmény profilja. Figyelembe kell azonban venni, hogy a kolozsvári jogi és sebészképzés 1872-ig nem számított teljesértékű egyetemi képzésnek: aki jogi vagy orvosi doktorátust kívánt, az a pesti vagy valamelyik másik egyetemen volt kénytelen befejezni a tanulmányait. Ezért 1867 után széleskörű szervezőmunka indult a kolozsvári tanintézetek egyetemmé fejlesztéséért. Ennek eredményeképpen 1872-re négykarú tudományegyetem alakult a kolozsvári tanintézetek és a városban működő Erdélyi Múzeum-Egylet eredményeire és gyűjteményeire építve. Az egyetem 1881-ben vette fel Ferenc József király nevét, ezután jelentős építkezések indultak, s 1914-re egy új városrész épült fel a legmodernebb elvek szerint.

Az egyetem épületeit és gyűjteményeit 1919. május 12-én a megszálló román hadsereg jogellenesen és erőszakkal foglalta el. A professzorokat elbocsátották, 1919 őszén erőszakkal kitoloncolták Magyarországra. A száműzött tanárok 1920 márciusától Budapesten folytatták tovább oktató-kutató munkájukat, s megkezdték az ideiglenes Szegedre kerülés előkészítését. Somogyi Szilveszter szegedi polgármester és a korabeli országos politikusok együttműködésének, valamint a szegedi lakosság áldozatvállalásának köszönhetően 1921. október 9-én tarthatták az első szegedi egyetemi tanévnyitót. 1922. június 29-én, vagyis alig 9 hónappal a szegedi egyetemi oktatás megindulása után már az egyetem fennállásának 50. évfordulóját ünnepelhették. Bár átmenetinek gondolták a szegedi elhelyezést, 1926-tól impozáns egyetemi építkezések kezdődtek meg a Dóm téren, a Tisza-parton és az egykori vasúti leszámítoló hivatal épületében. Szegeden is valóságos új városnegyed épült fel.

Már a XIX. század közepén megkezdték működésüket Szegeden olyan intézmények, amelyek a mai egyetemi szervezet elődeinek tekinthetőek. 1940. október 16-án, a második bécsi döntés után, a Ferenc József Tudományegyetemet visszahelyezték Kolozsvárra, ugyanakkor Szegeden jogilag új intézményt hoztak létre Horthy Miklós Tudományegyetem néven. A XX. század második felében megalakult az Élelmiszeripari Főiskola, Hódmezővásárhelyen a főiskola Állattenyésztési kara. 2003. szeptember 1-jén a szegedi konzervatórium a Szegedi Tudományegyetem 11. karaként integrálódott. 2004. december 9-én adták át az SZTE új épületét, a Tanulmányi és Információs Központot (TIK), amelynek nagy részét az egyesített kiadvány-állományú Egyetemi Könyvtár foglalja el.

Vajda Tamás, aki 1976-ban született Kecskeméten és 1994-1999 között a szegedi József Attila Tudományegyetemen végezte történelem-földrajz szakos tanulmányait, 2004 óta a Szegedi Tudományegyetem Levéltárának igazgatója. A levéltár gyűjti, rendezi és kutathatóvá teszi az egykori kolozsvári és a mai szegedi egyetem történelmi dokumentumait. Ez a kötet mellett további hatvan egyetemtörténeti publikációja jelent már meg. Vajda Tamás a Történeti Intézet vendégoktatójaként 1999 óta levéltári, forrástani, kutatásmódszertani és egyetemtörténeti kurzusokat tart, és 2015 óta a Karrier Irodával közösen meghirdetett önkéntes levéltári gyakornoki program mentora. A hallgatók bevonásával Budapestre, Kolozsvárra és Marosvásárhelyre irányuló tanulmányi gyűjtőutak vezetője. A tudomány az egyetemi élet alfája és ómegája, mely megköveteli a szorgalmat és az újító gondolatok mögötti folyamatosságot.

A kosárlabda meghonosodása Szegeden

A kosárlabdát 1941-ben egy vasutas fiatalember, Tasnádi József honosította meg Szegeden. A háború utáni években pezsgő kosárlabda élet alakult ki a városban. Elsőként a Vasutas férfi és női csapatai képviselték az élvonalban Szegedet. A szakosztályuk 1957-ben megszűnt, majd húsz év múlva 1977-ben újjáalakult, és 1982-ig a második osztályban szerepelt.

Komoly siker volt, hogy 1946-ban vidékbajnokságot nyert az együttes. A 40-es évek végén a másik élvonalbeli szakosztály Szegeden a Szegedi Postás volt, a férfiak és nők egyaránt az NB I-ben dobálták a kosarakat. A férfi csapat kezdő ötöséből Halász János az 1948-as olimpián szerepelt a magyar válogatottban.

A magyar kosárlabdasport egyik legnagyobb egyénisége, Greminger János is a Postás csapatában kezdte pályafutását, amely során 239-szeres válogatottságig jutott. A Klauzál Gábor (1950-től Radnóti Miklós) Gimnázium tehetségek egész sorát adta ebben az időben a magyar kosárlabdasportnak. Greminger mellett Szegedről indultak a Hódy testvérek, László és János, akik szintén kivették részüket az 1955-ös Európa-bajnoki sikerből. 2023 őszén, a Szedeák első bajnoki mérkőzése előtt ünnepélyes keretek között visszavonultatták a tavaly május 26-án elhunyt Hódy László mezét. A 31-szeres válogatott center életrajzi könyve előbb angolul, majd 2017-ben magyarul is megjelent „Osztályidegentől a halhatatlanig” címmel.

Ingázás az első és második vonal között: A SZEAC korszaka

A Postás vezető szerepét az 50-es években a Szegedi Haladás, majd SZEAC vette át. A Kovács Imre vezette SZEAC férfi csapata 1968-ig zsinórban szerepelt az első osztályban. Legjobbjai, Faragó József, Merényi Kálmán és Martonffy Zoltán a címeres mezt is többször felöltötték. A második vonalban eltöltött három év után 1971-ben a csapat visszakerült az élvonalba, és Kovács Imre helyett Faragó József került az edzői kispadra, méghozzá kilenc évre. Az 1990-ig terjedő időszakban, néhány idénytől eltekintve, a csapat stabilizálta magát az első osztályban.

A szegedi élcsapatok hátországát elsősorban a gimnáziumokban folyó pezsgő kosárlabda élet biztosította. A Radnóti Miklós Gimnázium fiú, majd később leány csapatai az utánpótlás legbiztosabb forrásainak számítottak. A Radnótis fiúk három ízben (1964, 1980 és 1984), a lányok ugyancsak három alkalommal (1980, 1986 és 1990) nyerték meg az országos középiskolás bajnokságot.

A SZEDEÁK megalakulása és első sikerei

A Szegedi Deákok Kosárlabdázó Egyesülete, rövidített nevén a SZEDEÁK 1992-ben alakult meg. A név a szegediségen kívül arra is utal, hogy az egyesület sportolói diákok, s bázisuk pedig a Deák Ferenc Gimnázium volt. 1995 őszén az NB II. megnyerése után az NB I. B csoportban indulhatott a Szedeák, kiegészülve a Szegedi Postás játékosaival. Ez a csapat hosszabbította meg NB I-es tagságát 1995 tavaszán.

Állnak, balról: Török Pál elnökségi tag, Valaczkay József edző, Vitaszek Attila, Buzás Sándor, Rónai András, Szasa Zogovics, Lestár Mihály, Antal András, Mustos T. János szakosztályvezető, Laluska Pál technikai vezető. Guggolnak: Havasi Ádám, Országh Károly, Thuma Róbert, Czakó Gábor, Tiszai Árpád, Fekete Ádám, Velcsov István.

Egy álom valóra válik: Az NB I. A csoportban

A folyamatos munka meghozta az eredményét, és a nagy álom végül 2001-ben valósult meg: a csapat feljutott az NB I. A csoportba. A 2001-2002-es és a 2002-2003-as évad a csoda volt a Szedeák számára. A keret kilencven százaléka továbbra is saját nevelésű, szegedi születésű játékosokból állt. A profikkal és külföldi játékosokkal felvértezett csapatok bajnokságában a Szedeák így is megállta a helyét, stabil bennmaradó volt mind a két szezonban.

2003-ban az NB I. A csoportos csapat, annak ellenére, hogy a bajnokság 9. helyén végzett, az anyagi lehetőségek beszűkülése miatt kénytelen volt visszalépni az élvonalbeli indulás lehetőségétől. Az egyesület által kinevelt játékosok többsége az A csoport más csapataihoz igazolt.

Újjászületés és a stabilitás felé

A 2003-2004-es, valamint a 2004-2005-ös szezonban a megmaradt utánpótlás-bázissal újra az NB II-ben szerepelt a felnőtt Szedeák. Mivel a támogatások tovább csökkentek, 2005-re az egyesület vezetőségének döntenie kellett, hogy a rendelkezésre álló forrásokból a több mint százfős utánpótlást tartja fenn, vagy a felnőtt NB II-es csapat létezését biztosítja. Az egyesület vezetése az utánpótlás fenntartása mellett tette le a voksát, és kénytelen volt felvállalni azt a döntést, hogy szünetelteti a felnőtt csapat működését. Több mint 50 év után a 2005-2006-os szezon volt az első évad, amikor Szegednek nem volt felnőtt férfi kosárlabdacsapata a Nemzeti Bajnokságban. Bár a támogatások csökkenése miatt egyre nehezebb volt az egyesület működésének fenntartása, a szakmai munka továbbra is magas színvonalon folyt. A Szedeák utánpótlás csapatai az Magyar Kosárlabda Szövetség által kiírt korosztályos bajnokságokban folyamatosan az élmezőnyben végeztek, többek között országos 3., 4., 7. helyezést értek el.

Az újjászületést a 2006-os év nyara hozta meg, miután a SZEDEÁK irányítását elnökként Dr. Kardos Péter vette át. Látva a klub heroikus küzdelmét a túlélésért, és az utánpótlás területén elért kimagasló eredményeket, a Szegedi Tudományegyetem és a SOLVO Biotechnológiai Zrt. vezetői úgy döntöttek, hogy a SOLE-MIZO Zrt. mellé állnak. A felnőtt csapat újra összeállt, és SZTE-SZEDEÁK néven benevezett a Nemzeti Bajnokság II. osztályába, ahol egy csodálatos szezon végén bajnokságot nyert. 2007 őszétől az SZTE-SZEDEÁK az NB I. B csoportjában folytatta a küzdelmeket. A szegedi férfi kosárlabda a városi sportéletben egyre közelebb került a népszerűségéhez méltó helyhez. A felnőtt csapat a B csoportban előbb a 13., majd a 9. helyen zárt, végül 2010 májusában a másodosztály bajnokaként ismét feljutott az élvonalba. A fiúk újoncként nem vallottak szégyent: a csapat - Dél-Konstrukt-SZTE-SZEDEÁK néven - többek között a 2008-as bajnok Falcót és a 2009-es aranyérmes Paksot legyőzve a 2010-2011-es bajnokság 11. helyén végzett.

Történelmi sikerek és kupaszereplések

2011-ben a Szegedi Deákok Kosárlabdázó Egyesülete és az LP Invest Kft. megalapította a SZEDEÁK Kosárlabda Nonprofit Kft-t, mely Maronka Zsolt ügyvezetésével átvette a teljes utánpótlás nevelés feladatát. A klub stabilitása és fejlődése a következő évek szereplésén is nyomon követhető. A 2011-2012-es idényben - immár Naturtex-SZTE-SZEDEÁK-ként - a csapat újra a 11. pozícióban zárt, majd 10. lett, a 2013-2014-es szezon végén pedig - beállítva az addigi legjobb eredményt - a 9. helyen végzett. A 2014-2015-ös szezon kezdetén az Egyesület és a SZEDEÁK Nonprofit Kft. által alapított PROFIKOSÁR Kft. - Bonifert Domonkos vezetésével - átvette a felnőtt csapat működtetését. Az új szervezeti keretek közt, de a korábban már hozzánk csatlakozó Nikola Lazic szakvezetésével, valamint a Naturtex Kft. támogatásával folytatták a munkát.

A 2014-2015-ös évad a klub történetének addigi legnagyobb sikerét hozta. A Szedeák egymás után szállította a szebbnél szebb győzelmeket, és fennállása során először bejutott a magyar bajnokság legjobb nyolc együttese közé. Csapatunk a rájátszásban is remekül helytállt: noha a bajnoki negyeddöntőt 3-0-val elveszítettük a későbbi aranyérmes Szolnoki Olaj ellen, a párharc során két mérkőzésen is reális esélyünk volt a győzelemre. 2015 nyarán másodedzőként Milenko Topics is csatlakozott a szakmai stábhoz.

Az újabb mérföldkövet a 2016-2017-es szezon jelentette: a remek bajnoki szereplésnek köszönhetően csapatunk kiharcolta a részvételt a Magyar Kupa nyolcas döntőjében. A győri kupahétvége negyeddöntőjében remek játékkal győztük le a Pécs gárdáját, és bejutottunk az elődöntőbe. A fináléba kerülésért lejátszott mérkőzésen nagy csatára késztettük a Szolnokot, és bár az újabb bravúr elmaradt, a fiúk nem akartak üres kézzel hazatérni. A bronzérem reménye elképesztő energiákat mozgósított csapatunkban, és az emberfeletti küzdelem jutalma nem is maradt el.

2017 nyara változást hozott a kispadon: Nikola Lazics három és fél év után távozott Szegedről. A klub vezetése Andjelko Mandicsot nevezte ki vezetőedzőnek, a másodedzői pozíció pedig a Szedeák korábbi emblematikus játékosáé, Kiss Zsolté lett. Jött a 2018-2019-es évad, amely az előzőnél jóval több izgalmat hozott, sajnos nem a remélt “irányban”.

A 2020-2021-es bajnoki kiírásban a Szedeák egymás után aratta a nagyobbnál nagyobb győzelmeket és Govens Darrin vezérletével többek között Székesfehérváron, Körmenden és Szolnokon is nyerni tudott. Az alapszakasz harmadik helye pályaelőnyt jelentett a rájátszás első fordulójában. Elindult a playoff és a Szekulovics-legénység 3-0-val kisöpörte a Paksot, majd az elődöntőben heroikus csatára késztette a toronymagas favorit Falco gárdáját. A párharcban 3-1-re végül a szombathelyiek bizonyultak jobbnak, ám az a hangulat, amit az 1500 szegedi szurkoló a második és a negyedik meccsen teremtett, életreszóló élményt jelentett.

2021 novemberében Szrecsko Szekulovics váratlanul lemondott, helyére az addigi másodedző, Simándi Árpád lépett és a folytatásban a másik klublegenda, Kiss Zsolt segítségével irányította a szakmai munkát. Csapatunk kiváló bajnoki szereplésével kivívta a szereplést a 2022. évi Magyar Kupa nyolcas döntőjében és ott újabb történelmi magasságba jutott. A negyeddöntőben a címvédő Falco, az elődöntőben az Alba Fehérvár hajtott fejet, és büszkeségünket a Szolnoki Olaj döntőbeli 100-72-es győzelme sem árnyékolta be. A dicsőséges szezonnak azonban ezzel még nem volt vége: a Szedeákkal először fordult elő, hogy két egymást követő évben is bejutott a bajnoki playoffba. Nyolcadik kiemeltként ellenfélül a Falcót kaptuk és a történelem megismételte önmagát.

A Szegedi Tudományegyetem belső kosárlabda bajnoksága

A 2025/2026-os tanév második félévében a Szegedi Tudományegyetem a kosárlabdázó hallgatói számára versenyzés biztosítását szervezi meg. A bajnokságba nevezhetnek a Szegedi Tudományegyetem karjainak aktív nappali vagy levelező tagozatos hallgatói, 2024 után végzett öregdiákjai és aktív munkaviszonnyal rendelkező tanárai. A csapatoknak legalább 8 fővel kell nevezniük. A Sportközpont ad lehetőséget a bajnokság megszervezésére, lebonyolítására, egész évre a mérkőzések idejére terem és labdák használatára, valamint a helyezettek díjazására.

Akik a nevezésüket leadják, aláírásukkal nyilatkoznak a bajnokság szabályainak elfogadásáról és arról, hogy a bajnokságban saját felelősségükre vesznek részt. A lebonyolítás bajnoki rendszerben történik a nevezett csapatok számának függvényében a szorgalmi időszak keddi napjain. Az alapszakaszban sorsolással mindegyik csapat körmérkőzést játszik. A győztes és vesztes mérkőzések függvényében kialakuló alapszakasz sorrend lesz a végső sorrend is.

Játékszabályok és fontos tudnivalók

• Csapat távolléte: Ha egy csapat nem jelenik meg egy mérkőzésen, az automatikusan 20:0-s győzelmet jelent az ellenfelének. Amennyiben a meg nem jelenést a csapat 1 héttel előre jelzi, a mérkőzés elhalasztásra kerül.
• Játékidő: 4x8 perc futóórával (az óra csak az időkérés, büntetődobás idejére áll meg). A negyedek között 1 perc, a félidők között 2 perc játékszünet van. A hosszabbítás az első szerzett pontig tart.
• Egyéb szabály: A mérkőzéseken résztvevő női sportolók dobását a férfi játékosok váll felett nem szerelhetik.

tags: #szegedi #egyetem #kosarlabda

Népszerű bejegyzések:

• A jövő bajnokai Brescia-ban
• Világbajnoki selejtezők: Litvánia
• Monaco felemelkedése és kihívásai
• Mogyorósi Péter és a Fradi Suli
• Premiership útmutató