A Szegedi Vízilabda Gazdag Története a Kezdetektől Napjainkig
Szegeden a férfi vízilabda tradicionális sportágnak számít, közel százhúsz éve indult hódító útjára. A szegedi vízilabdasport múltja, jelene és jövője is rendkívül gazdag. Hullámvölgyekkel teli volt a szegedi vízipóló szereplése, de mindig sikerült talpra állni és újabb sikereket elérni. A "Szegedi sporttörténelem" című cikksorozatunkban a huszadik és a huszonegyedik század legjelentősebb és legemlékezetesebb sporteseményei, sportsikerei és Szeged legpatinásabb sportklubjai kerülnek terítékre.
A Szegedi Vízilabdasport Kezdetei (1912-1921)
110 éve a Tiszában fogant a szegedi vízilabdasport, amit a múlt század derekáig vízipólónak emlegetett a testedzésben jártas közvélemény. A játék helyi szerelmeseinek próbálkozásait első ízben a Délmagyarország említette. A lap 1912. június 9-i számában a partfürdő megnyitásáról írt cikkben arról számoltak be, hogy a népszerű fürdőhelyen milyen sportokat gyakorolhatnak a vendégek, s a felsorolásban ott szerepelt, hogy „időnkint vízipóló-mérkőzést is rendeznek.” Augusztusban ismét részletes tudósítást közölt az újság a tiszai víziéletről, amelynek legnépszerűbb helyszínei az uszodák voltak.
Az év szeptemberében egy pár szegedi úszó társult és Szeged tanácsától engedélyt kért arra, hogy a városi gőzfürdő (a mai Anna fürdő) úszómedencéjét kedd és pénteki napon engedje át úszó tréning és „póló-játék” céljaira. A tanács engedélye után élénk úszóélet indult meg. 1912. november elsején az újság a kezdeményezés sikerét hirdette, sőt még nagyobb részvételre buzdította a település lakóit: Úszóink a városi gőzfürdő uszodájában a tél folyamán is minden kedden és pénteken reggel 6-8-ig rendszeresen treníroznak és vízipóló mérkőzéseket tartanak.
Az önszerveződés új szintre lépett 1913. január 10-én, mikor a Royal-kávéházban a Szegedi Testgyakorlók Köre úszószakosztályt alapított. Az úszók irányítását Tóth Jánosra, a Ferencvárosi Torna Club Szegedre települt hosszútávúszójára, míg a vízipólósok vezetését Berke Árpádra bízták. Bő egy évvel később, 1914. március 16-án a Kass-vigadó sakktermében megalakult a Szegedi Úszó Egyesület (SZUE), elnöknek dr. Lévay Ferenc ügyvédet választották meg. Azonban az első világháború közbeszólt, és éveken keresztül életjelet sem adott magáról a szegedi úszósport.
Legközelebb 1918 júniusában hallattak magukról: akkor Barcsay Károly gyógyszerész lépett az elnöki székbe. A következő esztendőkben minden nyáron nagyszabású úszóversenyt rendezett a Tiszán a SZUE, amelynek elnökletét 1919-től Dragodán Pál folyammérnökre bízták. 1921-től egy szénhordó uszályból átalakított úszóház lett legfőbb bázisuk, ahol öltözők, terasz, villanyvilágítás, sőt zongora is szolgálta a tagság kényelmét. Az elhivatottabb sportemberek a Rókusi, mai nevén Búvártavon is edzettek délelőttönként, holott annak vízminősége hagyott kívánnivalót maga után.
1921. augusztus elseje a szegedi vízilabdasport bemutatkozásának elsőként dokumentált dátuma. A másnapi Délmagyarország írta meg, hogy a Szegedi Úszó Egyesület tagjai tegnap Orosházára rándultak át, hogy az ottani OTK meghívásának eleget teendő, vízipóló mérkőzést játszanak az OTK csapatával. A vízmélységnek legalább 1,4 méternek kellett lennie. A pálya hossza 18-27, szélessége 10-20 méter lehetett.
Az Első Megmérettetések és a Tehetségek Felemelkedése
1924 augusztusában Békéscsabán rendezték a sportági szövetség ötödik úszókongresszusát, itt mérettette meg magát először nagyobb mezőnyben a Szegedi Úszó Egyesület vízipóló csapata. A vidéki gárdáknak kiírt viadalon végül 7 együttes versengett. A szegediek a selejtezőben az orosháziakkal csaptak össze, és 4-1-es félidő után 6-1-es vereséget szenvedtek. A vigaszágon az ETE következett, de ott sem termett túl sok babér, az egriek ugyanis 7-1-re győztek.
Az újabb vízilabda eseményre egy évet kellett várni. Ismét Békéscsaba volt a helyszín 1925. július 26-án, ahol Orosháza volt az ellenfél egy meghívásos úszóverseny keretében, ám ezúttal történelmi sikernek örülhettek a szegediek. Az OTK-t 7-1-re győzték le, a félidőben már 3-0-ra vezettek. „Szép stílussal, leleményes értelmes játékkal biztosan győzte le a SZUE csapata, nem kis meglepetésére a közönségnek. A legjobb ember Vágó (SZUE) volt. Ő lőtt 3, Wanie 2, Hullmann 2 gólt…” - tudósított a Délmagyarország. Egy hét múlva a szegedi Rókusi tavon felállított pályán került sor a visszavágóra. Az orosháziak itt 7-0-s vereséget szenvedtek. A Délmagyarország külön kiemelte: „a verseny folyamán különösen feltűntek ifj. Wanie Rezső, aki mindinkább igazolja atlétikai hivatottságát, továbbá Vágó Sándor, akinek képességeiről és eredményeiről sokat írtak a jugoszláviai magyar lapok.”
Az igazi erőpróba 1925 augusztusában következett, amikor az éves vidéki úszókongresszusnak Kaposvár adott otthont. A vízipóló bajnokságra összesen 10 csapat nevezett. A szegediek a selejtezőben az Esztergomot 9-2-re múlták felül, majd a vendéglátó somogyiakat 19-0-ra. A Nemzeti Sport külön megjegyezte, hogy a Gál Tibor, Tolnaffy László, Hay Ferenc, dr. Csapó Ödön, Hullmann László, Wanie Rezső és Vágó Sándor összeállítású csapat „a bajnokság egyik favoritja.”
A Baja ellen vívott elődöntőben a fiatalabb Wanie fivér, a 14 éves András is szerepet kapott. A cikkből kiderült, hogy a 7-0-ra megnyert mérkőzésen Wanie Rezső 5, Vágó 2 gólt szerzett. A fináléban az egri MOVE SE-val mérkőztek meg a szegediek, de a korábbiaktól eltérő felállásban. A Délmagyarország Wanie Rezsőt és Vágó Sándort magasztalta, utóbbi kapcsán megjegyezték: „Szabadkáról, tehát a szerbek prédájául jutott magyar területről futott vissza Szegedre, szüleinek régi lakhelyére.” A szakmai elismerés sem maradt el az idény végén. Mindkettőjüket, valamint szegedi csapattársukat, dr. Csapó Ödönt is meghívták a vidék válogatottjába azon a nyáron. 1925. augusztus 23-án Budapesten a 14 tagú magyar nemzeti csapat egyik fele Belgiummal, a másik fele a vidék legjobbjaival találkozott. A vidékiek 3 góljából kettőt a szegedi Vágó szerezte.
Az Infrastruktúra Fejlődése és a Szegedi Pólós Legendák
Újszegeden volt található a SZUE versenyuszodája. Gróf Klebelsberg Kuno kultuszminiszter, Szeged város országgyűlési képviselő hathatós támogatása révén városképi jelentőségű versenyuszodát kapott a város és az egyesület 1930-ban, mely télen-nyáron nyitott volt. A versenymedence 50 m-es volt és 1500 nézőt volt képes befogadni a lelátó. Az úszó egyesületnek 1930-ig nem volt uszodája, edzéseik is a mai kor követelményeihez viszonyítva nomád körülmények között zajlottak a szegedi „Rókusi” tóban. Az Újszegedi Versenyuszoda 1930. szeptember 18.-án ünnepélyes átadásra került. Ez alkalomból ünnepi úszóversenyt és vízilabda mérkőzést is rendeztek.
A szegedi úszó- és vízilabdaélet egy korszerűbb otthont kapott 1979. április 4.-én: átadták a Városi Sportuszodát. Ez a létesítmény jobb körülményeket biztosított, télen sátortető alatt edzhettek a fedett sportuszodában. Az 50 m-es versenymedence feszített víztükrű és vízforgató berendezéssel volt már ellátva.
Hosszú várakozás után 2021. elhozta azt, amit már nagyon várt a szegedi sportág. Átadásra került hazánk egyik legkorszerűbb és legszebb sportuszodája: a Tiszavirág. Ebben a csodás létesítményben szeretnék tovább írni azt a történelmet, amit az elődeink teremtettek meg.
A szegedi úszó- és vízilabdázók számos kiváló sportolót adtak az országnak és a világnak. A Ligetfürdő társalgójában 2004-ben, majd 2005. december 9-én a Városi Sportuszoda bejáratánál avattak fel „Dicsőségfalat”, melyre 20 sportoló neve került fel. Név szerint a következők: dr. Wanie András, dr. Wanie Rezső, dr. Herendi Ferenc, Kőrösi István, Engel György, id. Szívós István, Maróthy Andor (András), Littomeritzky Mária, dr. Dobay Gyula, Lantos László, dr. Bánki Horváth Béla, Molnár Ákos, Molnár János, Molnár Péter, Könyves Géza, dr. Szabó Zoltán. Ezek a sportolók valamennyien nyertek magyar bajnokságot, de többen Európa bajnokságot, világbajnokságot, és olimpiai győzelmeket is szereztek. Pályafutásukat a SZUE Versenyuszodában és a Városi Sportuszodában kezdték, itt érték el sikereiket, vagy a későbbi években máshol jutottak a sportolói csúcsra.
Kiemelkedő szegedi sportolók a korai időszakból:
- Wanie András, dr. (Szeged, 1911 - Sacramento, 1976): 1926-ban EB ezüstérmes, 1927-ben EB bronzérmes, 1928-ban amszterdami olimpián negyedik, 1931-ben párizsi EB-n első 4x200 m-es gyorsváltó tagjaként, 1932-ben Los angelesi olimpián 4x200 m-es gyorsváltóban harmadik. Huszonegyszeres magyar válogatott 1926-33 között, majd szövetségi kapitány 1940-43 között.
- Wanie Rezső, dr. (Szeged, 1908 - Sacramento, 1986): 1928-ban párizsi főiskolai VB-n 50 m-es gyorsúszásban, 100 m-es gyorsúszásban és a 4x50 m-es gyorsváltóban első lett. Tízszeres magyar válogatott 1926-31 között. A SZUE vízilabdacsapatának is tagja volt.
- Herendi (Hay) Ferenc, dr. (Szeged, 1909 - †): 1930-ban darmstadti főiskolai VB-n első 4x100 m-es gyorsváltóban, kétszeres válogatott a SZUE versenyzőjeként. OB első 100 m-es hátúszásban 1929-ben és 1931-ben. A szegedi vízilabdacsapat tagja is volt.
- Engel (Angyal) György (Szeged, 1919 - Németország, 1944): 1936-ban legyőzte a berlini olimpiai bajnokot. Háromszoros válogatott, 1938-ban londoni EB-n negyedik 200m-es mellúszásban. Többszörös országos bajnok.
- Kőrösi István (Szeged, 1915 -): 1937-43 között magyar válogatott keret tagja, 1938-ban londoni EB-n harmadik 100 m-es gyorsúszásban. Ötszörös országos rekorder, 1937-ben világrekordot állított fel 4x100 m-es gyorsváltóban.
- Maróthy Andor (András) (Szeged, 1918 - Szeged, 1986): Kétszeres válogatott, 1934-ben magdeburgi EB-n első 4x200 m-es gyorsváltóban.
- Szívós István (Szeged, 1920 - 1992): Szegeden kezdte sportolói pályafutását, majd budapesti színekben lett kétszeres magyar bajnok, kétszeres olimpiai bajnok (1952, 1956) és egyszeres olimpiai ezüstérmes (1948) vízilabdázó.
A Második Világháború Utáni Korszak és a Megújulás
A második világháború befejezése után nemcsak az ország társadalmi, politikai és gazdasági életében következett be döntő fordulat, hanem a sport területén is. A háború még magyar földön zajlott, amikor Szegeden 1944. december 8-án a Szabad Szakszervezetek székházában a város jelentősebb sportegyesületeinek vezetői már a szegedi sport mielőbbi újraindításáról tárgyaltak. Ahogy teltek az évek Szegeden a sportmozgalom bázisa egyre inkább kiszélesedett. A város és egyben Csongrád megye legnagyobb egyesülete a SZEOL AK lett. A kisebb egyesületekből ide irányították, nem egyszer utasítással, a tehetségeket.
Az egyesületek közötti munkamegosztás és a profiltisztítás eredményeként a négy nagy szegedi sportegyesület (SZVSE, Volán, DÉLÉP, SZEOL AK) között a SZEOL AK foglalkozott többek között a vízilabdával is. A szegedi vízilabda az SZVSE és a SZUE jóvoltából többször szerepelt az első osztályban. A háború után először az SZMTE fogadta be a pólósokat, akik 1946-ban megnyerték az OB II-t, és bejutottak az első osztályba. Az 50-es évek elején már a helyi Dózsa képviselte az élvonalban a szegedi színeket.
Hullámvölgyek és Jelentős Sikerek a Későbbi Évtizedekben (1950-1990)
Egy botrányba fulladt hazai mérkőzés után a pályaválasztói jogától egy évre megfosztott Dózsa úgy esett ki az első osztályból, hogy 20 évig csak az újságok sportrovatából ismerhették a szegediek a magyar póló elitet. Bár a SZEAC néven versenyző pólósok stabil OB II-es csapatot alkottak, elsőosztályú csapata Szegednek újra, csak 1973-ban lett.
A SZEOL SC korszakában a szakosztály nemcsak a felnőtt, hanem az ifjúsági és serdülő csapatok szereplését is szorgalmazta. Az utánpótlás nevelés sikerét jelentette, hogy 1989-ben az országos serdülő bajnokságot nyerte a Lihoczky Károly edzette csapat. Egyedülálló teljesítményként értékelhető, hogy 1980 novemberében a Magyar Népköztársasági Kupa döntőjét játszotta a szegedi csapat, és a második helyen végzett. A 80-as évek sikeres elsőosztályú szereplésében fontos szerep jutott az edző Pozsgay Zsoltnak, akinek a vezetésével a szegediek a bajnokság harmadik helyén végeztek. A saját nevelésű Lengyel Gábor első szegedi pólósként lett tagja a magyar válogatottnak.
Az 1980-81-es szezonban a középmezőny csapata volt a Szegedi EOL AK, amely a kilencedik helyen végzett. Pozsgay Zsolt háromszor volt kedvenc városának az edzője. A Szeged teljesítménye visszaesett a következő szezonra, egészen az utolsó előtti helyig zuhantak vissza a szegedi pólósok. A klub névváltásai is gyakoriak voltak: Szegedi EOL AK elnevezés az új szponzor belépésével Szegedi EOL-DÉLÉP SE-re változott, majd egy évad után Szeged SC néven futott a csapat. Utóbbi név alatt ötödik helyen, jelentős előnnyel a mezőny további része előtt. Mindössze öt pontra a második pozíciótól.
1986-ban mindössze tíz éves korában már igazolt játékos lett Szegeden egy bizonyos Fodor Rajmund, aki egészen 1996-ig volt a Tisza-partiak meghatározó embere, amíg a Ferencvároshoz nem igazolt. Pályafutását kétszeres olimpiai és Európa-, és egyszeres világbajnokként zárta. 1988-ban hatalmas sikert értek el a fiatal szegedi férfi vízilabdázók: megnyerték a Komjádi-kupát. A csapat tagjai: Molnár Péter, Zsarkó István, Csapó István, Lihotzky Károly, Juhász Gábor, Szedmák Péter, Kárász László, Bolya László, Dongó László, Szabó Zoltán, Molnár Tamás, Török Tibor, Prisztai Zoltán, Orosz Balázs, Miller Zsolt, Megyeri Attila. Edzők: Pozsgai Zsolt, dr. Kiss Lajos.
Külön érdemes kiemelni Molnár Tamást (becenevén Papesz), aki 1998-ig erősítette a Szegedet, mielőtt még az UTE-hoz szerződött. Pályafutása során három olimpiai, két Európa-bajnoki és egy világbajnoki aranyérmet szerzett a magyar válogatott tagjaként. Jelenleg a szegedi klub ügyvezető igazgatója. Az 1989-1990-es magyar férfi vízilabda-bajnokságban meccseinek felét megnyerve elcsípte a dobogó harmadik fokát a Szeged SC, amely kettő ponttal zárt a Vasas mögött. A bajnok a Ferencváros lett.
A Szegedi Vízilabda Egyesület (SZVE) és az Utánpótlás-nevelés
Az új évtized egy kisebb visszaeséssel kezdődött a szegedi vízipóló életében, de 1993-ban megkapta a ma is ismert nevét a csapat: Szegedi Vízilabda Egyesület (SZVE) néven szerepelt a gárda. Az új nevén az első szezonjában a hatodik helyen végzett a csapat. Ezt követte mégegy hatodik, majd egy ötödik hely. Egy szezonra szólt a Heliomed-Szegedi VE elnevezés, 1996-97-ben az OB I. ötödik legjobb együttese volt a szegedi. A következő hat szezonban pedig már a Tabán Trafik-Szegedi VE nevet viselte a pólócsapat, amely ezekben az években közel sem a legszebb időszakát élte. Ötödik majd tizedik hely, utóbbi miatt 1999-2000-ben sajnálatos módon az OB l/b-t is megjárta a Szeged.
Ebben az évben a felnőtt csapat bizonytalan helyzete miatt védve az utánpótlást, kivált, és új egyesületet alapítva (Lihótzky Károly vezetésével) folytatták a munkát. A Szegedi Vízipóló Sulit (SZVPS) 1999-ben Lihótzky Károly alapította, az egyesület kitűzött célja a szervezett vízipóló utánpótlás-nevelés volt. Lihótzky Károly, aki az egyesület elnöke is volt, a magyar vízilabda sport meghatározó alakja. Szigorú, következetes, jó pedagógiai érzékkel megáldott ember volt, több olimpiai bajnokunk felfedezője, nevelőedzője. Nevesebb tanítványai: Fodor Rajmund, Dr. Molnár Tamás, Király György, Kiss Csaba, Lengyel Gábor, ifj. Lihotzky Károly, Mód Péter. A mai napig a két klub közös munkája együttműködési szerződés formájában történik. A Szegedi Vízipóló Suli a Szegedi VE hivatalos utánpótlásbázisa.
Az SZVPS alapelvei a következők:
- Utánpótlás-nevelés: Lehetőséget biztosít a szegedi fiatalok számára a rendszeres sportolásra, szabadidő hasznos eltöltésére, egészséges életmód kialakítására, elősegítésére.
- Hagyomány: A magyar vízilabda hagyományainak megőrzése.
- Büszkeség: Az SZVPS-hez tartozni büszkeség, egy érzés és mentalitás.
- Játékosok fejlődése: A folyamatos gyakorlás és játék révén biztosított az egyéni és csapatképességek fejlesztése, a csapatmunka és az önbizalom.
- Sportszerűség: Tiszteletteljes és pozitív, konstruktív hozzáállás a játékhoz, egymáshoz, az ellenfelekhez és a közreműködőkhöz.
- Verseny: A verseny és a győzelem iránti vágy és elkötelezettség alapvető elemei az egyesületnek.
- Igazságosság és Átláthatóság: Tisztességes és megbízható képzés és működés, a jogszabályoknak megfelelő átláthatóság.
- Szórakozás és Biztonság: A fiatalok sporttevékenységének legfontosabb oka, hogy jól érezzék magukat egy kiváló környezetben.
A Modern Kor Kihívásai és Az SZTE Vízilabdacsapatának Jelene
2002-ben e rendkívül nehéz helyzetben lépett színre Körtvélyessy Péter, akinek munkássága a mai napig meghatározza az egyesület működését. Nyolc éven keresztül Európa legjobb csapata között szerepelhetett, rendszeres résztvevője volt a Bajnokok Ligája sorozatnak. A klub ontotta a tehetségeket, olimpia-, világ-, Európa-bajnok és Universiadé-győztes játékosokat nevelt. 2011-ben tragikus hirtelenséggel elhunyt Körtvélyessy Péter, akivel az egyesület nem csupán elhivatott vezetőjét, hanem szívét-lelkét, valódi mozgatórugóját veszítette el. Özvegye, Cserhalmi Julianna a mai napig - Péter hagyományait követve - komoly erőfeszítések árán segíti a klubot.
Az elmúlt tíz évben nagynevű, jó szakembernek tartott edzők irányították a szakmai munkát. 2014. július 1-től Varga Péter vette át a csapat irányítását, aki egész pályafutása alatt a Szeged színeiben játszott. A cél magyar, elsősorban szegedi nevelésű játékosokból csapatot építeni. A bajnokságban a kitűzött minimum cél a biztos bent maradás, de a szoros középmezőny miatt, a legjobb középcsapat is lehetünk, így akár odaérhet az 5-6. helyre. Mód Péter az utánpótlás klub elnöke, Szabó Zoltán tanácsadó. Dr. Molnár Tamás a Szegedi VE ügyvezetője, Kiss Csaba vezetőedző.
Mindenképpen szólnunk kell a Szegedi Tudományegyetemhez fűződő kapcsolatról is. A csapat vezetése - elsősorban Péter kezdeményezésére - nagyon fontos kapcsolatot alakított ki az SZTE-vel. Az együttműködés - amellett, hogy az Egyetem anyagilag is támogat bennünket - elsősorban arra alapul, hogy a játékosokat támogassuk abban, hogy a sportpályafutásuk befejezése után hosszú távon is megfelelő életminőséget tudjanak biztosítani maguknak. A sporttámogatási rendszerben bekövetkezett változások miatt - a TAO-nak köszönhetően - az utánpótlás egyesületben is komoly változások mentek végbe. Mára megduplázódott a vízilabdázó gyerekek száma az öt évvel ezelőtti állapothoz képest.
A vízilabda nemzeti sport. Igazi Hungarikum. A magyar vízilabda sportnak és Szeged városának szüksége van egy erős vidéki bázisra, amellyel komolyan kell számolni, hogy jövőben is szerves részét képezze a vízilabda életnek, és amely kiemelkedő tudású első osztályú, válogatott játékosokat, és a felnőtt életre kész férfiakat nevel. A „Sportolók a Drog Ellen” egyesület elnökeként hangsúlyozzák, hogy a vízilabda egy olyan közeg, ami erre a problémára is megoldást adhat, hiszen a közösséghez tartozás óriási motiváló erővel bír, és aki sportol, annak sokkal kevesebb a lehetősége és igénye engedni az élvezeti szerek kísértésének.
A Szegedi Tudományegyetem vízilabdacsapata a bajnokságban
A Szegedi Tudományegyetem hallgatóiból álló férfi vízilabdacsapat idén ősszel elindult a bajnokságban. Fekete György, az SZTE IKIKK Sport és Egészség Fejlesztési Programjának vezetője kezdeményezett egyeztetéseket az egyetem és a szegedi csapatsportok vezetői között idén nyár elején. A Szegedi Vízipóló Suli az SZTE hallgatók részére edzés, illetve versenyeztetési lehetőséget ajánlott. Az SZTE-n fogorvosi diplomát szerzett Dr. Kovács Dávid csapatkapitány hívó szavára azonnal jelentkeztek a vízilabdasportban érdekelt egyetemisták.
A 25 fő neve és egyéb adatainak leadását követően, a vízilabda egyesület ügyvezetője, Juhász Zsolt az OB II. bajnokságba nevezte a csapatot. Az együttműködéstől azt remélik, hogy a Medikus Kupában és a Magyar Egyetemi és Főiskolai Országos Bajnokságon (MEFOB), versenyzői létszámban és mérhető teljesítményben is előreléphetnek. Ezzel jelentősen hozzájárulnának az egyetem számára rendkívül fontos indikátorok teljesítéséhez is. A csapat szakmai hátterét az SZVPS adja, a hallgatók edzéseit és mérkőzéseit Dankó Zoltán vezetőedző irányítja. A koprodukciós csapat keretét a számos karról érkező jelenlegi és korábbi hallgatók adják, valamint a klub 18-20 éves játékosai.
Szeptember elején kezdték a munkát heti három edzéssel, és a kezdeti lelkesedés a hideg, ködös novemberi estéken is kitart. Nem ritkán 20 játékos jelentkezik edzésre, ami kihívást jelent a 25 méteres medencében. Ez az első év ebben a felállásban, teszt jelleggel indultak. Bízunk benne, hogy ebben a szezonban le fogjuk tenni az alapjait egy hosszú távú, sikeres együttműködésnek, melyből az egyetem és a klub is profitálni tud.
Az SZTE-SZVPS fontos hazai megmérettetésre készül. A november 30-i, hazai fordulóban elsődleges cél, hogy az OB II-es szinten kimondottan erős csoportban megerősítse a 3. helyét és maradjon esélye a 2. Az első meccs rögtön egy erős rangadó lesz a szintén szegedi SZUVTE BT ellen 10:00-kor, majd 13:00-kor a listavezető Csongrád ellen szállnak vízbe a fiúk. Parázs, szoros meccsekre lehet számítani, ahol jól jön majd a bíztatás. Az OB II alapszakasza december közepén fejeződik be, majd februárban folytatódik a bajnoki középszakasszal.
2025-ben az SZTE rendezi a Medikus Kupát, ahová az ország orvosegyetemeiről érkeznek csapatok, hogy női-férfi kézilabda, kosárlabda, röplabda, vízilabda és férfi kispályás labdarúgás sportágakban küzdjenek meg a társegyetemek sportolóival. Ez a többnapos rendezvény felelősség és lehetőség is egyben a Szegedi Tudományegyetem és hallgatói számára. 2025-ben lesz vízilabda MEFOB is, valamint a hazai rendezésű Medikus Kupa.
tags: #szegedi #vizilabda #kezdetek
