A magyar jégkorong és a Szeles, Zoltán nevek hatása: stratégia, történelem és eredmények

A magyar jégkorong sport számos tehetséges és elkötelezett személyiség nevét őrzi, akik hozzájárultak a sportág fejlődéséhez. A „Szeles” és „Zoltán” nevek több formában is felbukkannak a hazai jégkorong történetében, mint játékosok, edzők vagy éppen szakmai vezetők. Cikkünkben átfogó képet adunk a magyar jégkorong jelenlegi helyzetéről, a válogatott jövőjét érintő stratégiákról, valamint bemutatjuk a Szeles és Zoltán nevű kiemelkedő alakok pályafutását a sportágban.

A válogatott jövője Szilassy Zoltán másodedző szemével

A magyar férfi jégkorong-válogatott szövetségi kapitánya, Majoross Gergely, keretet hirdetett a február 3-án kezdődő összetartásra. Horváth Gábor, a Rádio GaGa műsorvezetője, Majoross Gergely szövetségi kapitánnyal és Szilassy Zoltán másodedzővel beszélgetett a csapat céljairól és programjáról.

Szilassy Zoltán kiemelte, hogy Majorossnak hároméves szerződése van, ami hosszú távú megbízatást jelent a magyar stáb számára. Ilyen rég volt, hogy magyar stáb és egy hosszabb távú megbízatás. Ez lehetőséget ad arra, hogy elkezdjünk a junior válogatottal foglalkozni, azokkal, akik középhosszú távon opciók lehetnek a felnőtt válogatott számára. Nyáron már volt két ilyen táboruk, ahol egyéni taktikai specialitásokkal tudtak foglalkozni. A magyar stáb hosszú távú megbízatása amiatt is fontos, hogy a fiatalokkal így többet tud foglalkozni, mint egy légiós edző. Emellett a TAO is hozzájárul az egész finanszírozásához.

Fiatal tehetségek és tapasztalt vezérek a keretben

A szakvezetőség elsősorban a májusban Herningben rendezendő elit világbajnokságra készül, ugyanakkor gondol a középtávoli jövőre is. A mostani keretben három teljesen új játékos neve is szerepel. Majoross Gergely elmondta, hogy nem szabad elfelejteni Tornyai Gábort sem, aki gyakorlatilag utolsóként került be a decemberi keretbe egy sérülés miatt. Már akkor is úgy érezték a stábban, még mielőtt látták volna játszani a válogatottban, hogy ő lehet az, aki a saját játékát, erősségeit ki tudja domborítani magasabb szinten is. Tornyai tökéletesen igazolta az elvárásokat az Olaszország elleni mérkőzéseken.

Ennek van egy üzenete is, hogy az U25-ös, fiatalokkal foglalkozó program fontos hátországot teremt. Ez nem csak arra van, hogy játékosokat képezzünk, hanem arra is, hogy szezon közben lehetőséget adjunk másoknak is. A junior válogatott teljesítményét a vébén a helyszínen követte, így testközelből látta, hogy a játékosok mire képesek, hogy viselkednek, mik az erősségeik és ki mikor csatlakozhat a felnőtt válogatott programjához. Harangi Bence és Mihalik Gergő játéka meggyőzte a stáb tagjait, átemelhető most azonnal a felnőtt hokira. Farkas Olivér úgy került képbe, hogy habár első számú hátvédként számolt az U20-as stáb vele, a vébét sérülés miatt kihagyta. Látták őt az U25-ös táborokban, tudják, mit képvisel. Farkas Olivér a magyar védelem egyik alappillére lehet majd.

A válogatott korelnöke, Sofron István már 172-szeres válogatott. Szilassy Zoltán rutinos hokisnak tartja, aki talán a legjobban lövő játékos, és gólokat várnak tőle. Benne azt szereti, hogy már 172-ről beszélünk, de ő mindig nagy örömmel jön. A karaktere, a győzni akarása nagyon nagyot lendít a csapaton, karakterben is sokat ad. Szerinte ahogy érik, és mondjuk öregszik, egyre jobb figurája lesz ennek a válogatottnak, fontos pillér tud lenni ő még mindig. Nagy Krisztián visszatérése is fontos esemény. Majoross Gergely szerint ő a munkát nem spórolja ki a karrierjéből. Mindig keményen dolgozott és sokat tett azért, hogy ott tartson, ahol most van. Ugyanezt tette a sérülése alatt is, és emiatt szerintem zökkenőmentesen fog újra bekerülni a klubcsapatába. Majoross megnézte, és meggyőződött róla, hogy készen áll nemzetközi szinten is újra játszani. Egyértelmű, hogy neki esélyt fognak adni, és bíznak benne, hogy akár pozitívan is meg tud lepni.

Felkészülés a nemzetközi kihívásokra és a játékstílus fejlesztése

A februári négy nemzet tornáját Majoross Gergely és Szilassy Zoltán is komolyan veszi, bár fiatal játékosokkal vesznek részt. A célok a fejlődés, a vébére való felkészülés, a játékrendszer és a védekezés fejlesztése. Rengeteg változáson ment keresztül a válogatott, sok új dolgot csinálnak, szeretnének agresszívebbek lenni. Az utóbbi évekhez képest egy merőben új dologgal próbálkoznak, ami meglepően jól működik. A tornák alkalmasak arra, hogy ezt a játékrendszert minél több emberrel megosszák, hogy aki például sérülés miatt, vagy nagyon jól játszik és beesik a csapatba, akkor ne legyen új neki. Az olasz, a szlovén, a lengyel válogatott nagyon jó kihívás, mindegyik presztízsmeccs is. Fontos, hogy a lehető legtöbb információval rendelkezzenek, amikor a végleges keretet kell majd kialakítani.

A játékstílus és alapelvek kapcsán Majoross Gergely elmondta, hogy a fiatalítás közben lévő válogatott könnyen hezitálhatna, bátortalan lehetne, de az volt a céljuk, hogy ezt nem szeretnék viszont látni. Ebben szerepe van a tapasztalt öregnek, a beérkező fiatalnak és óriási szerepe van a közegnek. Szilassy Zoltán szerint mindenen kell javítani, különösen a támadójátékon, amivel a legkevésbé foglalkoztak. A védekezésen volt mit javítani, hiszen az emberhátrányos játék borzalmas volt novemberben. Agresszívebbé kellett válniuk, több mozgást belevinni, dinamikát. Szilassy Zoltán nem elégedett a válogatott emberhátrányos játékával, sokat kell még dolgozni rajta. Fontos szempont a pálya szélessége, ami Dániában meghatározó lesz.

Majoross Gergely szerint nagy dilemma, hogy mi a helyes út. A feladat az, hogy megtalálják, mi az, ami a leginkább fekszik a magyar jégkorong-válogatottnak, a magyar jégkorongsportnak. Hogy tudja legjobban kidomborítani az erősségeit és eltüntetni a gyengeségeit, és ezt a stílust tökéletesítsék akkor is, ha az USA vagy Csehország ellen kell játszaniuk. Nem feltétlenül a leghatékonyabb stratégia rövid távon, de a nagyobb kép szempontjából nagyon fontos, hogy minket erősítsen. És ezt az utat fogják járni. Hangsúlyozza, hogy tudniuk kell, kik ők, és ezt az erősségüket hogyan tudják a legjobban megmutatni. Vannak dolgok, amiből nem engednek, mint például az odaadásuk. Ha ez megvalósul, akkor minden elkezd újraépülni, a játékosok és a szövetség kapcsolata, a szurkolók és a csapat közötti kohézió. Majoross Gergely kiemelte, hogy a határon túl is nagyon sok olyan szurkoló van, akinek nagyon fontos az, hogy mi történik a magyar jégkorong-válogatottal. Ezért is hangsúlyozzák a játékosoknak, hogy értsék meg, ez az egész sokkal nagyobb, mint az, hogy nyernek egy meccset, vagy sem, vagy hogy éppen szerencséjük van, és bennmaradnak, vagy pechjük van és négy ponttal kiesnek. Itt sokkal nagyobb dolgokról van szó, és ezért nagyon sokat kell tenniük.

A magyar férfi jégkorong-válogatott aktuális kerete és stábja

A stáb tagjai: Majoross Gergely szövetségi kapitány, Szilassy Zoltán másodedző, Kiss Dávid másodedző, Tokaji Viktor másodedző, Bartalis Balázs másodedző, Samuli Nordman kapusedző, Puskás Sándor erőnléti edző, Hubay Zsombor fizioterapeuta, Mallinger Sándor fizioterapueta.

További jelentős „Szeles” és „Zoltán” nevek a magyar jégkorongban

A sportágban más kiemelkedő személyiségek is viselik a „Szeles” vagy „Zoltán” nevet, akik különböző szerepekben járultak hozzá a magyar jégkorong gazdag történetéhez.

Szeles Dezső: az Újpest legendája játékosként és edzőként

A '80-as években az Újpesti Dózsa jégkorong csapata sorozatos sikereket ért el. A hat bajnoki cím megszerzéséből Szeles Dezső előbb játékosként, majd edzőként vette ki részét. Abban a csapatban is szerepelt egy legendás sor, Farkas József - Ancsin János (a XX. század legjobb magyar jégkorongozója) - Pék György, valamint az akkori válogatott oszlopos tagja, Kovács Csaba. Pályafutása végén a Dunaferrben is szerepelt, tizenhat világbajnokságon játszott.

Hetényi Zoltán és Szeles Martin: kapusok a DEAC és BJA összecsapásán

A közelmúlt egyik izgalmas döntőjében a Budapest Jégkorong Akadémia HC nyerte 3-1-es összesítéssel az ob I aranyérmét, miután kedden 3-2-re győzött a DEAC vendégeként. A két nappal ezelőtti meccsről betegség miatt hiányzott a hazaiak elsőszámú kapusa, Hetényi Zoltán, akit kiválóan helyettesített Szeles Martin, most is utóbbi állt a kapuban. Óriási BJA-helyzettel indult a meccs, Szabó Bence lövését védte Szeles, de az ellentámadásból a hazaiak megszerezték a vezetést, amikor még csak harminc másodperc telt el a kezdéstől. Aztán a 35. percben Nagy Krisztián félpálya közeléből elengedett lövését az addig remeklő Szeles bevédte. Hetényi Zoltán neve emellett szerepel a 2008-as szapporói világbajnokságot megnyerő magyar hokisok listáján is.

Jeney Zoltán: a főiskolai világbajnok

A magyar jégkorong korai sikerei közé tartozik az 1933-as Főiskolai Világbajnokság megnyerése az olaszországi Bardonecchiában. A csapat tagjai között szerepelt Jeney Zoltán, dr. Margó György, gróf Bethlen István, Szamosi (Sztoics) Ferenc, Miklós Sándor és Hircsák István is.

Szeles Imre és a Goodwill Pharma Szegedi Vízmű Öregfiúk

A szabadidős jégkorong is jelentős szerepet játszik a magyar sportéletben. A Délmagyarország egész oldalas interjút közölt a Goodwill Pharma Szegedi Vízmű szeniorcsapatának játékosával, Szeles Imrével, az „Arcélek” elnevezésű sorozatban. A Goodwill Pharma Szegedi Vízmű öregfiúcsapata 2018 januárjában jött létre a szegedi amatőr, szabadidősportot űző játékosokból megszervezve. A csapat játékosállománya négy csoportból állt össze, a legrutinosabbak még 1987-1988-ban kezdték el a jégkorongot Szeged első OB II-es csapatában, a későbbi Tisza Volán elődjében, és azóta is - 30 éve - a jégen vannak, képviselik a szegedi jégkorong folytonosságát. Mások az 1990-es évek közepén és végén kezdtek, vagy az utánpótlásképzésben vettek részt a 2000-es években. A keret többségét azonban olyan játékosok alkotják, akik az elmúlt 5-8 évben felnőttként vagy fiatal felnőttként kezdték el a jégkorongot, és annyira megszerették, hogy azóta is ezt űzik. Rendszeresen edzenek, heti két alkalommal, és barátságos, valamint nemzetközi tornákon is részt vesznek. A 2019-2020-as idei csonka szezon utolsó tornáját remek játékkal nyerték meg Szabadkán. A csapatba várják az új játékosok jelentkezését, melynek feltétele a teljes védőfelszerelés, a magabiztos korcsolyázás, és legalább 1-2 éves, bármilyen szintű jégkorongos tapasztalat.

A magyar jégkorong történetének mérföldkövei

Magyarország 1927. január 23-án nyert felvételt a Nemzetközi Jégkorong Szövetségbe (LIGH). Az azóta eltelt évtizedek során számtalan magyar hokisikernek örvendhettünk. Egy szép kort megélt, küzdelmektől sem mentes, sikerekben gazdag, folyamatosan fejlődő és egyre jobban elismert sportág a mi szeretett jégkorongunk.

A kezdetek és az első bajnokságok

Európában a bot- és labdajátékok a kereszténység előtti időkre nyúlnak vissza. A befagyott tavakon folyókon hasonlóan lehetett kergetni, ütni, rúgni a labdát, ráadásul nem csak futva, hanem a jégen csúszva is. Ezekből a jégen játszott, labdát bottal ütő játékokból alakult ki Angliában a bandy, amely széles körben elterjedt, nemcsak Angliában, hanem a kontinensen, így Magyarországon is. Mindeközben Kanadában és az Egyesült Államokban egészen más irányt vett a jégen űzött csapatjáték. Az első szervezett mérkőzést 1875. március 3-án rendezték a montreali Victoria Jégpályán. Az új játék viharos gyorsasággal terjedt el Kanadában, immáron valóban jéghokinak hívták.

Az 1920-as évek közepén Magyarországon is központi kérdéssé vált, hogy a labdás jégjátékot, a bandy-t vagy pedig a kanadai stílusú jéghokit űzzék. 1928-ban az FTC-ben is eldőlt ez a kérdés, és mint a sportvonalon szinte mindig, ezúttal is abban az irányban, amely a további fejlődést szolgálta. Az FTC vezetői 1928. október 28-án tartották meg a jégkorong szakosztály alakuló ülését. Az első hivatalos mérkőzés dátuma 1929. február 18-a volt. Ekkor még nem volt idehaza szövetség, így bajnokságokat sem írtak ki, csupán barátságos és díjmérkőzéseket játszhattak a csapatok. 1937-ben rendezték meg az első magyar bajnokságot, amelynek győztese a BKE lett. Az első bajnoki mérkőzésre várni kellett a következő, 1937/38-as bajnokságig. 1951-ben nyerte meg az akkor Bp. Kinizsi néven versenyző csapat az első magyar bajnoki címet, méghozzá elsöprő fölénnyel, 100%-os eredménnyel.

Fejlődés és nemzetközi sikerek

A hatvanas években a Fradi négyszer nyert bajnokságot, így nem csoda, ha a magyar válogatott is rá épült. A hetvenes években a Fradi egyeduralkodóvá vált Magyarországon, 1971 és 1980 között zsinórban tíz alkalommal nyerte meg a magyar bajnokságot. A Fradi hoki történelmének ezen pontján feltétlenül meg kell emlékezni egy hatalmas nemzetközi sikerről, sőt inkább sikersorozatról. Ez pedig nem más, mint az aktuális magyar bajnok, a Ferencváros, menetelése a BEK-ben, azaz a Bajnokcsapatok Európa Kupájában. 1973 őszén, telén csoda történt, amikor a Fradi kettős győzelemmel búcsúztatta az olasz HC Bolzanót, majd a német bajnok EV Füssen ellen is remekül helytállt.

1983-ban Budapest C-csoportos világbajnokságot rendezett a Budapest Sportcsarnokban, ahol állandó telt ház mellett döntőnek is beillő mérkőzésen Kínát vertük 4:3-ra Palla Antal győztes góljával, amivel ismét a B-csoportban voltunk. 2001 a magyar jégkorong első nagy, nemzetközi, személyre szóló elismerésének éve volt, amikor dr. Pásztor Györgyöt beválasztották a torontói Hall of Fame tagjai közé. A magyar hoki komoly elismerése, hogy az elmúlt másfél évtizedben többször is világbajnokságot rendezhettünk. 2007 egy újabb mérföldkő: ekkor indult először az osztrák EBEL bajnokságban az Alba Volán csapata, válogatottunk pedig újra nagy skalpot szerzett, a telt házas BS-ben legyőzte az olimpiai és világbajnoki címvédő Svédországot! A válogatott a 2008-as szapporói világbajnokságot is megnyerte, így 70 év után ismét a világ legjobbjai között szerepelhetett: feljutott az A csoportba. A magyar jégkorong fejlődése és az utóbbi évek sikerei meghozták a nagyszámú szurkolóközönséget, amelynek legmarkánsabb bizonyítéka a hetedik hazai világesemény, a Papp László Budapest Sportarénában megrendezett 2011-es jégkorong Divízió I-es világbajnokság, ahol minden mérkőzés telt ház előtt zajlott.

2015. április 25-én, Krakkóban egy új mérföldkőhöz érkezett a magyar hoki, mert jégkorong-válogatottunk másodszor jutott fel az elit osztályba, a 16 legjobb csapat világbajnokságára. Ekkorra Magyarországon már 19 szabványméretű pálya üzemelt, Szapporó előtt ez a szám nem érte el a tízet. 2016-ban másodszor szerepeltünk a világelit csoportjában, Szentpéterváron, ahol válogatottunk tisztesen helytállt a játékosokat elkísérő magyar szurkolók támogatásával.

tags: #szeles #zoltan #jegkorong

Népszerű bejegyzések:

• Részletek az olasz futsalválogatott Eb-jéről
• A nemzetközi szurkolói utazások kihívásai
• a fővárosi röplabda bajnokságokról
• Egy röplabdalegenda története
• A futballisták fizikai fejlődése az NFL-ben