A Futballista Karrierjének Életútja: A Fiatalszabálytól az Öregfiúk Szenvedélyéig
A labdarúgásban egy játékos karrierje számos szakaszon megy keresztül, a fiatal tehetségektől a tapasztalt profikig, majd az amatőr öregfiúk bajnokságokig. A „kiöregedés” fogalma is többféleképpen értelmezhető a futball világában: jelentheti a professzionális szabályok által támogatott korosztályból való kilépést, a fizikai teljesítőképesség csökkenését, de akár a játék iránti szenvedély töretlen folytatását is egy más szinten. Cikkünkben a magyar labdarúgás szabályozási kihívásain, a modern technológia karrierhosszabbító szerepén és a futball iránti életre szóló elkötelezettségen keresztül mutatjuk be a játékosok életútját.
A Fiatalszabály és a Korosztályi Kihívások a Magyar Labdarúgásban
A magyar labdarúgásban 2015 tavaszán több forradalmi változásról is döntött az MLSZ. Ezek közé tartozott, hogy az NB I létszámát 12 csapatra csökkentették, és bevezettek a klubok díjazásában a minden résztvevőnek egységesen járó normatív támogatáson felül olyan pénzügyi ösztönzőket, melyek anyagilag érdekeltté tették a klubokat, hogy a szövetség hosszú távú céljaival összhangban alakítsák a keretüket és szerepeltessék a hazai, illetve a 20 éves vagy annál fiatalabb magyar játékosokat. Egyrészt úgy lehetett tehát a normatív támogatáson felüli, jelentős összeghez jutni, ha adott klub minden bajnoki mérkőzésén pályára küldött legalább két 20 éves vagy annál fiatalabb hazai játékost.
A szabályozás egyik mintája alighanem az osztrák, a saját nevelésű futballisták szerepeltetését elősegítő úgynevezett Österreicher-Topf intézménye volt, amely azonban azóta már megszűnt. Itthon három év alatt nagyon sok kritikát kapott a fiatalok és a hazai játékosok szerepeltetését ösztönző rendszer. Az egyik kifogás az volt, hogy több edző nem küldhette pályára a lehető legerősebb csapatot, mert a klubvezetés elvárta, hogy a plusz támogatásért megfeleljenek a szabályban rögzített ajánlásnak, még azon az áron is, hogy nem a legjobbak alkotják a kezdőcsapatot. Aztán azért is többen bírálták a rendszert, mert ezzel megemelkedett a magyar, kiváltképp a húsz év alatti hazai játékosok piaci értéke és fizetési igénye. Miközben az is látható volt, hogy a fiatalszabály következtében az első kerethez kerülő játékosok jelentős része azonnal kikerült a csapatból, mihelyt
kiöregedett a támogatott korból
. Ez a jelenség rávilágított a rendszer visszásságaira és a valódi tehetséggondozás helyett a puszta szabálykövetés veszélyeire.A sok kritika hatására az MLSZ 2018 nyarán úgy döntött, megszünteti a 20 év alatti és a hazai nevelésű játékosok szerepeltetését ösztönző rendszert, eltörölték a légiósajánlást és a fiatalszabályt. Azonban még egy év sem telt el, már látszott, hogy visszájára fordultak azok a folyamatok, amiket az elmúlt években a szövetség elért, és amelyek részei a hosszú távú szövetségi stratégiának. Csányi Sándor onnan indította a klubvezetőkkel szembeni kritikáját, hogy 2010-ben, amikor felállt az általa vezetett elnökség, az egyik stratégiai cél a külföldi játékosok arányának és játékperceinek csökkentése, illetve a hazai fiatalok számának, játékperceinek növelése volt.
Ebben az elmúlt években eljutottak odáig, hogy 75 százalékra emelkedett a magyar játékosok játékperceinek aránya - köszönhetően az úgynevezett fiatalszabálynak és a légiósajánlásnak. Ez utóbbiakat azonban a klubszuverenitást szem előtt tartva tavaly megszüntette az MLSZ, és máris 70 százalékra csökkent a magyar futballisták játékperceinek aránya, és folyamatosan apad. A 20 éves vagy annál fiatalabb hazai játékosok aránya pedig húsz százalékról négy százalék alá esett vissza. Ezen negatív tendenciák hatására a szövetség újra bevezette a szabályozást, a labdarúgó NB I 2019-2020-as idényében ismét életbe lépett a fiatalszabály.
A kluboknak megküldött MLSZ-tájékoztatóból kiderül, hogy a 2019-2020-as idényben, a labdarúgó NB I-ben valamennyi sportszervezet feltétel nélkül, 350 millió forint díjazásban részesül, a meccsenkénti győzelmi prémium pedig tízmillió forint lesz, az NB I 1-6. helyezettje között pedig 420 millió forintot osztanak szét. A szabályozás egyik fele a hazai játékosokra vonatkozik: ötvenmillió forintos pluszhoz akkor lehet hozzáférni, ha legalább 20 790 percet a pályán töltenek az idény során a hazai játékosok, és az U20-as hazai játékosok percei itt duplán számítanak. A szabályozás másik fele a fiatalokra vonatkozik, akik az 1999. január 1-jén és azután születettek. Az ő összes játszott perceiket összegezzük, méghozzá úgy, hogy az 1999. január 1-jén és azután született labdarúgók perceit egyszeres, a 2000. január 1. után születettekét kétszeres szorzóval kell figyelembe venni. Átlagolva a számokat ez azt jelenti, hogy egy csapatban egy U20-as játékosnak minden meccsen kilencven percet kell játszania, ahhoz, hogy meglegyen a 2970 perc. Viszont a 19 éves és annál fiatalabb játékosok percei duplán számítanak, tehát azok a csapatok, amelyek mondjuk egy U19-es futballistát szerepeltetnek rendszeresen, akár már az idény felénél elérhetik az ötvenmilliós díjazáshoz szükséges 2970 percet. Láthatjuk, hogy az egy évvel ezelőtti szabályozáshoz képest engedékenyebb a többletdíjazás feltételeiben, de a lényeg, hogy a szövetség ismét szeretné anyagilag motiválttá tenni a klubokat a fiatal és hazai labdarúgók szerepeltetésére.
A Játékosok Hosszú Életútja és a Modern Technológia Szerepe
A futballisták fizikai "kiöregedése" napjainkban egyre inkább kitolódik a modern tudomány és technológia segítségével. A labdarúgás szabályalkotó testülete, az IFAB a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) indítványára átmenetileg megváltoztatta a cserékre vonatkozó szabályozást, amely később állandósult. A szabályváltásra a játékosok egészségének védelme érdekében volt szükség: a koronavírus-járvány miatt sok bajnokságot a szokásosnál jóval sűrűbb program mellett fejeznek be, emellett a nyári időjárás is megviselheti a labdarúgókat. Fentiek miatt a labdarúgás szabályai átmenetileg úgy változtak, hogy az eddigi három helyett öt cserelehetőségük lett a csapatoknak. A 2022/2023-as szezonban a csapatok a hagyományos három helyett öt cserét is bevethetnek egy-egy mérkőzésen, amely jelentősen hozzájárul a játékosok terhelésének menedzseléséhez és karrierjük meghosszabbításához.
A labdarúgásban a cserék a reaktív változtatásokból a valós idejű adatokkal alátámasztott proaktív stratégiákká fejlődtek. A Catapult eszközei, például a viselhető GPS-nyomkövetők és a valós idejű adatplatformok olyan kritikus mérőszámokat követnek, mint a sprintsebesség, a megtett távolság, a pulzusszám és az általános terhelés. Ezeket az információkat azonnal feldolgozzák, átfogó képet nyújtva az egyes játékosok fizikai állapotáról a mérkőzések során. Például a fáradtságküszöbükhöz közeledő játékosokat mutató adatok lehetővé teszik az edzők számára, hogy friss lábakat hozzanak be, mielőtt a teljesítmény csökkenne.
Bár a labdarúgásban mindig fennáll a sérülések kockázata, a Catapult technológiája segít csökkenteni ezeket a kockázatokat azáltal, hogy azonosítja azokat a játékosokat, akik a fáradtság vagy a munkaterhelés miatt fokozottan veszélyeztetettek. Az edzői stáb például felhasználhatja ezeket az információkat a cserék időben történő ütemezéséhez, ha egy játékos munkaterhelési adatai túlzott stresszt vagy túlterhelést jeleznek. A Catapult Pro Video Suite tovább javítja a döntéshozatalt azáltal, hogy a valós idejű mérkőzésadatokat a korábbi teljesítménytendenciákkal összesíti, így a csapatok teljes képet kapnak az egyes sportolók állapotáról. Ezek a fejlett technológiák kulcsfontosságúak a játékosok egészségének megőrzésében és karrierjük meghosszabbításában, lehetővé téve, hogy a játékosok tovább maradjanak a legmagasabb szinten, mielőtt fizikailag "kiöregednének".
Ha a Barcelona nem, az Arsenal MEGVESZI Rashfordot! 🙄 Valverde véletlenül nekiesett egy ASZTALNAK!
A Futball Örök Szenvedélye: Az Öregfiúk Mozgalma
Sokan vallják, hogy a fociból nem lehet kiöregedni. Lehet, hogy a fiúk „öregszenek”, de a játékszeretet, a csapatösszetartás, a kitartás, a barátságok, az egymásért küzdés annál inkább magasabb szintre kerül az idő múlásával. Magyarországon, a jelenleg érvényben lévő versenykiírás szerint, minden 34. életévét betöltött férfi szerepelhet Öregfiúk bajnokságban. Ez az a korosztály, amelyikből vannak még aktív profi játékosok is, elég csak Gera Zoli vagy Zlatan Ibrahimovics példáját említeni. Az ilyen korú játékosok szerint ezek után is van még játék, bár azt már viccesen a defibrillátorral játsszák. Viccet félretéve, a játék iránti rajongás nem csökken ilyen korban sem, és a profi karrier befejezése után is számos lehetőség adódik a folytatásra, legyen szó OldBoys, sőt Veterán korosztályú bajnokságokról.
A Kelen SC, mint közösségi egyesület nagyon nagy ritkaság ma Magyarországon, de különösképp Budapesten, ezért hatalmas kincs. Egyik fő feladatának, felelősségének tulajdonítja az olyan környezet biztosítását, ahol bárki jól érezheti magát, aki a labdarúgás iránt érdeklődik. Ezt a futballt imádó apukákból tevődő öregfiúk közössége maximálisan átérzi, és talán ez a legértékesebb, amit a klub számukra nyújthat. A csapat magja egy szomszédos budai klub, a Budapesti Erőmű SE színeiben kovácsolódott össze, ahol a Kelen SC jelenlegi szakmai koordinátora, Öhler László is évekig volt vezetőedző. Pályafutásaik bizonyos időszakaiban, a Kelen előtt is mind fociztak együtt valamilyen egyesületben. Akad néhány serdülő korosztályig visszanyúló, azaz több mint húszéves barátság is a csapatban.
A csapatban is akadnak még megyei és BLSZ szinten igazolt sportolók, mint például Takács Zoli, és Jerome. Habár van másodosztályt is megjárt játékosuk, NB III és BLSZ I szinten rúgták legtöbbet a bőrt. Sokan nem is tudják, hogy a Kelen SC öregfiúk csapata lassan két éve kiharcolta az indulás jogát az I. osztályú budapesti öregfiúk bajnokságba. Az említett példaképeken kívül is nagy számban játszanak a magyar és külföldi élvonal egykori képviselői, akik ellen mindig nagy élmény pályára lépni. Ugyancsak örömteli, hogy olykor tisztes számú nézőjük is akad annak ellenére, hogy hétfő esténként legtöbbször a lenti műfüves pályára kényszerülnek.
A szezon kezdetek előtt 3-4 edzőmeccset szoktak játszani felkészülés gyanánt, de a mérkőzéseken kívül nincs rendszeres közös sportfoglalkozás. Amint már említettük, vannak még igazolt játékosaik, akiknek az edzése megoldott. Akadnak olyanok, akik más körökben is futballoznak, többnyire kispályán, míg sokan elégítik ki egyéb sportok gyakorlásával a mozgásigényüket. Fontos a győzelem és a minél jobb helyezés is, mert hiába „papíron öregfiúk” a versenyszellem nem kopott ki belőlük. De mindannyiuk számára fontosabb talán, hogy a mai napig egy ilyen nagyszerű társaság tagjai lehetnek, tovább gyarapíthatják a közös élményeiket. Sokszor megkapják külső szemlélőktől, hogy „milyen remek brigád” és „nagy az összetartás”. Különösképp a szezon közötti, hosszabb szünetek után érzik a mai napig a gyermekkori izgalmat az első találkozások alkalmával. A sok éves barátságok a mérkőzések és az azokhoz kapcsolódó közösségi élmények által még inkább elmélyülnek.
Korosztályok és Szabályozások a Magyar Labdarúgásban
| Korosztály/Szabályozás | Jellemző életkor | Cél/Rövid leírás |
|---|---|---|
| Fiatalszabály (NB I) | 19-20 év alattiak (pl. 1999. január 1. után születettek) | Anyagi ösztönzők a kluboknak a fiatal magyar játékosok szerepeltetéséért, játékperceik duplán számíthatnak. |
| Öregfiúk bajnokság | 34. életévüket betöltött férfiak | Hivatalos amatőr bajnokság a szenvedélyes, idősebb játékosok számára. |
| OldBoys / Veterán korosztály | Idősebb korosztályok (nincs pontosan definiált felső határ a szövegben) | A játék iránti rajongás fenntartása, közösségi élmény, barátságok ápolása. |
tags: #szelso #jatekos #mikorra #oregszik #ki
