A szerb futballhuligánok sötét világa: politika, bűnözés és erőszak

Szerbiát az elmúlt években mélyen megrendítette a szervezett bűnözés és a politika közötti feltételezett összefonódás, amelynek középpontjában a futballhuligán csoportok állnak. Számos külföldi médium tudósít a nagyszabású tüntetésről Belgrádban, ahol a korrupcióellenes tiltakozások csúcspontjának tekintik a jelenlegi feszültségeket. A vádat emeltek harmincegy szerb maffiózó ellen, ám nemcsak az ő borzalmas tetteik, hanem a vallomásaik is sötét árnyékot vetnek déli szomszédunkra: a hatalmon lévőket vádolják ugyanis azzal, hogy együttműködtek velük.

Közben egyre több részlet lát napvilágot a focihuligánok bűntetteiről. Időnként maga Aleksandar Vučić elnök és Aleksandar Vulin belügyminiszter mutat be hátborzongató fotókat horrorisztikus gyilkosságokról. A kormányhoz lojális média pedig azt írja egy lehallgatott beszélgetésre hivatkozva, hogy a maffiózók ügyvédje egyeztetett arról a klienseivel, hogy belekeverik a hatalmat a szörnyű bűncselekményeikbe.

Veljko Belivuk és a „rémségek háza”: brutális bűncselekmények hálója

A szerb szervezett bűnözés egyik leghírhedtebb alakja, Veljko Belivuk, más néven „Velja Nevolja” - vagyis „Bajkeverő” - neve összefonódott a futballhuliganizmussal és a kokainkereskedelemmel. A gyilkos banda vezetője egy testes futballhuligán és kokainkereskedő, Veljko Belivuk volt. Belivukot és klánját, amely a belgrádi Partizan focicsapat szurkolóiból szerveződött bűnszövetségként működött, rendkívül kegyetlen bűncselekményekkel vádolják.

Sokáig vita tárgya volt, hogy néhány elborzasztó fotót megosszanak-e a nyilvánossággal - közölte Aleksandar Vulin belügyminiszter. Végül sokkoló előadás volt még egy olyan országban is, ahol sok felnőttnek van fájdalmas emléke a kilencvenes évek balkáni háborúiról, és az ott elkövetett kegyetlenkedésekről. A sajtótájékoztató azonban csak a kezdete volt a hátborzongató felfedezéseknek.

Az Europol által feltárt Sky ECC üzenetek jóvoltából megdöbbentő pontossággal lehet tudni, hogy mi történt azokkal, akik 2019-ben kezdtek eltünedezni Belgrádban. A Belivuk-banda néha kábítószer- vagy fegyverüzlettel csábította el az áldozatot, egy riválist pedig azzal csapta be, hogy társa elfogta Belivukot, és most végezhet vele. A „rémségek házának” rejtett henteskamráját minden gyilkosság után gondosan feltakarították. A banda kínzókamrát készített elő egy rejtett helyiségben, amelyhez a garázson át lehetett bejutni. Voltak ott bilincsek és szíjak, pengék, forró vasalók és eldobható munkaruhák. A helyiség egyik végében állt az ipari húsdaráló.

A vádirat szerint az egyik áldozatot kihallgatták, majd arra kényszerítették, hogy oldja fel a telefonját. Fogóval tépték le a körmeit, megverték, végül egy baltával lefejezték. Készítettek néhány fényképet, amelyeket elküldtek a telefonján talált ismerőseinek. Az emberi maradványokat műanyag zsákokba csomagolva a közeli Dunába borították. Az áldozatok ruháit, a padlót takaró fóliát és a „szemeteszsákokat” elégették, a darálót pedig savval és fehérítővel mosták ki. A szerb focihuligánok amúgy részt vehettek egy több országra kiterjedő maffialeszámolás-sorozatban is, amely eddig akár félszáz ember életét is követelhette.

Állítólagos politikai kapcsolatok: Vučić elnök és a Belivuk-klán

A gyilkosságok sorozata nem csak a brutális kegyetlenség miatt ragadta meg a szerbeket, hanem a gyilkos banda vezetőjének, Veljko Belivuknak az állítólagos kapcsolatai miatt is a szerb hatalommal. Korábban gyilkossággal és egy sor más súlyos bűncselekménnyel vádolták, mégsem töltött sok időt börtönben. Azt híresztelik: jó kapcsolatokat ápolt a szerb rendőrséggel és a titkosszolgálattal.

Amikor a sokkoló sajtótájékoztató után a vádlottak padjára került, Belivuk a zárt ajtók mögött tartott bírósági meghallgatáson elmondta a saját verzióját. Bandáját „Aleksandar Vučić igényei szerint és parancsára” szervezték meg - ezt állította a bírósági jegyzőkönyvek szerint. Részletesen leírta, hogy az irányítása alatt álló bűnszervezet milyen háttérmunkákat végzett a kormánynak. Megfélemlítette például a politikai riválisokat, és megakadályozta, hogy a szurkolók Vučić ellen skandáljanak a futballmérkőzéseken. Ha Vučić „folytatja az eljárást ellenem”, akkor még sok mindent el fogok mondani - fenyegetőzött a bandavezér.

Vučić azonnal tagadta a vádakat, sőt felajánlotta, hogy hazugságvizsgálatnak veti alá magát, bár valószínűleg a haja szála se görbülne. A Belivuk-ügy azonban szembesítette Szerbiát a közvetett bizonyítékokkal, amelyek arra utalnak: Vučić engedélyezte a gengsztereknek, hogy az állam virtuális pallosává váljanak. A felvetés, hogy mindez Vučić tudta nélkül történhetett, Belgrádban derültséget vált ki. Mielőtt átvette volna az elnöki tisztséget, kormányfő volt, és egy évtizeddel ezelőtt átszervezte Szerbia biztonsági szolgálatait. Mára teljes ellenőrzést gyakorol a közélet szinte minden területe felett. A parlamentben, a bíróságokon, a rendőrségen és az üzleti életben Vučićot hízelgő tisztelettel kezelik.

A Sky ECC üzenetek és a nyomozás

A bizonyítékok zöme ugyanis az európai rendőrségtől származik - egészen véletlenül. Két éven át próbálták megfejteni a Sky ECC üzenetküldő alkalmazás titkát. Ez az észak-európai kikötőkben a kokainkereskedők kedvenc, titkosítottnak számító kommunikációs eszköze volt. Amikor végre feltörték az alkalmazást, a legalább hetvenezer felhasználóval rendelkező applikációról kiderült, hogy nemcsak a drogcsempészek, hanem a globális szervezett bűnözés központi eszköze, amely révén fényképes és szöveges üzenetek tömkelegét váltották a különböző nyelvek bábeli zűrzavarában. A Sky bizonyítékainak nagy része a Balkánról, kivált Szerbiából származott. Nagyon érzékeny kérdés volt, továbbítsák-e Belgrádba, mert félő volt, hogy kiszivárognak. Bár a szerb rendőrség végül letartóztatta Belivukot és bandáját, a jelek szerint vonakodva tették.

Az ügy odáig fajult, hogy vasárnap este Aleksandar Vučić bejelentette, ő és belügyminisztere eljárást kezdeményeznek maguk ellen és hazugságvizsgálatnak vetik magukat alá. A kormányhoz lojális média viszont azt írja egy lehallgatott beszélgetésre hivatkozva, hogy a maffiózók ügyvédje egyeztetett arról a klienseivel, hogy belekeverik a hatalmat a szörnyű bűncselekményeikbe. A februárban letartóztatott Belivuk kihallgatásakor ugyanis nem a Kavac- és Skaljari-klánokról beszélt az ügyészségen, hanem a jelenlegi szerb kormánypártokhoz fűződő kapcsolatairól. Erről pedig a független sajtó Szerbiában megmaradt lapjai, a tényfeltáró KRIK nevű oldal, illetve a Danas című lap részletesen beszámolt. E lapokat most a Vučićhoz lojális bulvársajtó támadja. A lejárató cikkek egyike maffiakapcsolatokkal vádolja a KRIK-et. Az Informer című lap szerint már Vučić biztonságát is veszélyeztetik a tényfeltárók. Egy másik bulvárlap, az Objektiv pedig a KRIK-et egy maffia-leszámoló szervezetnek nevezte.

Táblázat: A Belivuk-ügy főbb állításai és tagadásai

A futballhuliganizmus gyökerei és politikai szerepe Szerbiában

A szerbiai stadionok a hatalom legvadabb formájának helyszínei - a zsoldosok és a bűnözők toborzóhelyei. A stadionok voltak a Jugoszláviát szétromboló etnikai nacionalizmus olvasztótégelyei. A huligánok az elsők között indultak háborúba a kilencvenes évek elején, és ők voltak azok, akik egy évtizeddel később az erőt képviselték a Slobodan Milošević megbuktatását célzó mozgalomban.

Vučić és Belivuk egyaránt a szurkolói csoportokban kezdte pályafutását. A szurkolók kemény magjából származó, a neve elhallgatását kérő egyik veterán huligán azt állította, hogy a háborúk kezdete előtt az összes fiatal focihuligán, Vučićot is beleértve, „bimbózó nacionalista” volt. „Szerbia, nem Jugoszlávia” - skandálták. Egy 1988-as meccs után „vadászatra” indultak Belgrádban abban a reményben, hogy megleckéztetik az albánokat, és szétverhetik néhány üzletüket. Vučić elismerte, hogy ott volt a zágrábi lelátón 1990-ben, amikor a helyi, horvát Dinamo vendége a belgrádi, szerb Crvena zvezda volt.

Vučić jellemét a futballstadion formálta, a politika fortélyait pedig a háborúban sajátította el. A jogi egyetem után, 1991-ben annak a szélsőjobboldali Vojislav Šešeljnek a tömörüléséhez csapódott, akit később háborús bűnökért ítéltek el. „Ha bombáznak minket, ha megölnek egy szerbet, száz muzulmán megölésével válaszolunk” - jelentette ki 1995-ben, napokkal a nyolcezer boszniai muzulmán lemészárlása után Srebrenica környékén.

A Crvena Zvezda „Ultra Delije” és a Partizán „Principii”

A Red Stars „Ultra Delije" (magyarul „bátor”) az egyetlen európai klubcsapat a történelemben, amely háborút indított. Ráadásul egy igazi háborút. Mindez 1990-ben történt, amit a történelem "Dinamo Zagreb-Red Star Belgrade lázadásként ismer". Heves verekedés tört ki a stadionban az ultrák, a rendőrök, sőt, még a játékosok között is, és 60 ember meg is sérült, ráadásul még a stadiont is felgyújtották. Ehhez az eseményhez fűzhető a horvát függetlenedési harc elindulása. A Delije biztosította a jugoszláv háborúkban részt vevő, számos zűrbe keveredett, sőt, Európában öt évre el is tiltott Željiko Ražnatović (ismertebb nevén Arkan) által vezetett félkatonai alakulat, a Szerb Önkéntes Gárda (ismertebb nevükön: Tigrisek) bázisát is. Később az ENSZ emberiesség elleni bűntett miatt elfogatóparancsot adott ki ellene.

Bár a Partizán Belgrád talán nincs azon a szinten, mint a Crvena Zvezda, de félteni őket sem kell. Hevességük azonban nem az „Örök Derbyre”, mármint a Crvena Zvezda-Partizán Belgrád meccsre van fenntartva, és a szurkolók boldogan harcolnak bárkivel, akit ellenfélnek tekintenek. Hírhedtek szélsőjobboldali nézeteikről és homofób dalaikról. Sajnálatos módon azonban náluk is végződött már tragédiával rendbontás: 2009-ben egy toulouse-i szurkoló vesztette életét a két szurkolótábor összetűzésében.

Belivuk felnőtt, és kidobóember lett a belgrádi éjszakai életben. Csatlakozott a Janicsárokhoz, a belgrádi Partizan focicsapat szurkolói huligánjaihoz, a banda a belügyminisztérium pártfogását élvezte. Utóbb, rendhagyó módon, tanúk szerint Vučić személyes felkérésére, a Janicsárok szavatolták a belgrádi melegfelvonulások biztonságát. Miután egy 2016-os belgrádi merényletben végeztek a Janicsárok és Belivuk közvetlen főnökével, a támadást túlélő Belivuk vette át a szurkolói csapat irányítását - belügyi utasításra. Első intézkedéseként a banda nevét Principire változtatta. Így tisztelgett Gavrilo Princip, a boszniai szerb nacionalista emléke előtt, aki 1914-ben Ferenc Ferdinánd főherceg szarajevói meggyilkolásával kirobbantotta az első világháborút.

Szerbia a Balkánon: kockázatok és nemzetközi megítélés

A Belivuk-ügy nem csak egy noir történet a lefejezésekről és a kokainról. A Vučić alatt virágzó gengszterizmus, és Belgrád időnkénti fenyegetései, hogy a Balkán térségében „oltalmazza” a szerbeket, végül felboríthatja azt a megállapodást, amely 1995-ben helyreállította a békét a Balkánon. Az európaiak tisztában vannak ezzel, akárcsak Putyin elnök, akinek újabb oka van arra, hogy megossza és elterelje a Nyugat figyelmét saját háborújáról. A Kreml régóta támogatja "ostromlott szláv honfitársait", a szerb nacionalistákat, és az ukrajnai háború miatt minden eddiginél több indítéka van arra, hogy tüzet szítson a Balkánon.

Az Európát érintő kockázatok ennél súlyosabbak: Vučić etnikai sovinizmusa és demagógiája nagyban hasonlít szövetségesére, Putyinéra, miközben az illiberális demokrácia terjedése talán még baljósabb fenyegetést jelent. A Belivuk-ügy egy lehetséges komor jövőt vázol, amelyben Vučić belülről ássa alá az európai projektet, és egy olyan államot épít, ahol a demokrácia csak álca, a bűnözői bandák pedig félelemkeltésre szolgálnak.

Vučić hatalma alatt a szerb futballhuligánok és a velük átfedésben lévő bűnbandák belekeveredtek a régió ingatag etnikai politikájába is, és nem kis mértékben járultak hozzá a szerb villongások kirobbantásához más balkáni országokban. A legnyilvánvalóbb kockázatok Koszovóban vannak. Szerbia vezetése képtelen megbékélni azzal, hogy az egykori, zömmel albánok lakta tartomány elszakadt Szerbiától. A visszacsatolási próbálkozás újabb háborút válthat ki.

„Nyitott Balkán” és a kettős arc

Szerbia a külvilág felé mosolyoffenzívát folytat. Szerbia, Észak-Macedónia és Albánia a „Nyitott Balkán” projektre keresztelte át az eddig „Mini-Schengen” néven emlegetett kezdeményezést, és azt tervezi, hogy 2023. január 1-jén megnyitják határaikat az állampolgárok előtt. Vučić államfő történelminek nevezte ezt a lépést. Gesztusokat tesz Belgrád Pekingnek is: Vučić a Kínai Kommunista Pártot dicsérte a napokban, ami nem meglepő, hisz Kína nem ismeri el Koszovó függetlenségét.

A mosolyoffenzíva azonban hiába folytatódik külföldön, ha a pályáját szerb radikális nacionalistaként kezdő, mára „haladóvá” (a Szerb Haladó Párt vezetőjévé) átvedlett Vučić elnök otthon kimutatja a foga fehérjét. A lejárató kampányok a Vučićhoz baráti bulvárlapokban olyan újságírók ellen irányulnak, akik a kormányzat számára kínos ügyeket vetnek fel. A KRIK valójában rövidítve, a forrást ellenőrizve közölt cikket arról a jegyzőkönyvről, mely Belivuk kihallgatásáról készült az ügyészségen. A KRIK szerkesztője, Stevan Dojcinovic szerint hangsúlyozták, hogy Velja Nevolja nem tekinthető teljesen megbízhatónak, de állításai egybecsengtek olyan információkkal, melyekkel már korábban is rendelkeztek. Dojcinovic szerint dokumentáltak a banda kapcsolatai bizonyos állami hivatalnokokhoz, illetve a Szerb Haladó Párt által irányított kormányzat egyik emberéhez.

A szerb futballhuligánok nemzetközi kontextusban: UEFA Euro 2024

A foci kétségtelenül egy gyönyörű játék, amely tele van szenvedéllyel, adrenalinnal és eufóriával. Ám amikor az érzelmek kikerülnek az irányítás alól, és a szurkolóknál elpattan valami, a dolgok halálosan erőszakossá válhatnak. A háborúk kirobbantásától a stadionok felgyújtásán át a halálos áldozatok tucatjaiig, a rajongótáborok már világszerte bemutatták a foci világának a csúnya oldalát.

Egyes szerb futballhuligánok a közelgő Európa-bajnokságon is aggodalomra adnak okot. A német rendőrség magas kockázatúnak minősítette a foci-Eb Anglia és Szerbia közötti mérkőzését, amire Gelsenkirchenben kerül sor. A hatóságok arra számítanak, hogy a két ország szurkolói is összecsapnak majd. Becslések szerint mintegy negyvenezer angol szurkoló és hat-nyolcezer szerb drukker utazik a mérkőzésre, akik közül akár négyszáz vagy ötszáz erőszakra készülő szerb huligán is érkezhet. A szerb ultrák arról ismertek, hogy háborús bűnösöket éltetnek, az angolok pedig az európai városokban való randalírozásukról váltak hírhedtté. A rendőrség egy átlagos Bundesliga-mérkőzésnél jelentősen nagyobb erőkkel készül, több mint 1000 rendőrrel és ideiglenes határ-ellenőrzésekkel. Az angol szurkolókat azzal próbálják visszafogottságra kényszeríteni, hogy a lelátón nem ihatnak, és a stadionban egyszerre csak két italt vásárolhatnak, ráadásul csak „lebutított” 2,8 százalék alkoholtartalmú sört.

A szerb válogatott első hivatalos németországi edzésén máris óriási botrány kerekedett, miután a csapatot elkísérő szurkolók egyike berohant a pályára. A rendezők gyorsan reagáltak, de a drukkerek sem maradtak tétlenek. Ezek az események aláhúzzák a biztonsági erők előtt álló kihívásokat. Peter Both gelsenkircheni rendőrfőnök szerint kihívás lesz számukra, hogy a szerb szurkolók közül kiszűrjék a huligánokat, és bár számos ismert angol huligán utazását megakadályozták, számolniuk kell azzal, hogy néhányan Németországban lesznek.

Párhuzamok a világ más pontjairól: az erőszak árnyoldala

A szerb huligánok agressziója nem egyedülálló jelenség, a világ számos pontján találkozhatunk hasonlóan veszélyes szurkolói csoportokkal:

• Olaszország: Az „Irriducibili" (Lazio) kétségtelenül elnyerte azt a kétes „díjat" mint Olaszország legelszántabb és legdurvább rajongótábora. Főleg rasszista énekeikről ismertek, de horogkeresztes molinókat is ki szoktak helyezni, és a fasiszta karlendítések is gyakoriak a lelátóikon. Az AS Roma szurkolói is számos verekedésbe keveredtek már bele, melyeket késelésekkel és rablással fűszereztek.
• Anglia: A „Millwall Bushwackers" Anglia legőrültebb radikális rajongótáboainak első helyét foglalja el. „Portfóliójukban” a késeléstől a garázdaságon át a gyújtogatásig szinte minden szerepel. A londoni Chelsea Headhunters szintén az egyik legrettegettebb futballhuligán-banda a ködös Albionban, köszönhetően a szélsőjobboldali szélsőséges csoportokkal, például a Nemzeti Fronttal való kapcsolataiknak.
• Törökország: Az Ultraslan (Galatasaray) Törökország legharcosabb szurkolótáborával szemben bármelyik ellenfél csapata (és tábora) úgy érezheti, mintha a pokolban lenne. Évekkel később, 2000-ben két brit szurkolót öltek meg a Galatasaray ultrái, amikor egy Leeds elleni UEFA-kupa-mérkőzés előestéjén machetákkal támadták meg a külhoni drukkereket.
• Lengyelország: A Wisla Krakow ultrái jórészt különösen veszélyes elemekből állnak. A Krakkó és az MKS Cracovia közötti „Szent Háborúban” szinte garantált a sebesülés, de a halálesetek sem minősülnek kirívónak.
• Magyarország: A ferencvárosi ultrák Magyarország legerőszakosabbjai. Radikális politikai nézeteikről, rasszizmusukról és erőszakosságukról ismertek. Még a hírhedt a millwalli „Bushwackers” huligánokat is megijesztették, amikor egy UEFA-kupa-meccs alkalmából 2004-ben megkéseltek négy angol szurkolót.
• Spanyolország: Az Ultras Boixos Nois (Barcelona) politikailag a szélsőjobboldali katalán szeparatizmushoz kapcsolódó és azt támogató csoport, melynek tagját 26 év börtönbüntetésre ítélték, mert meggyilkolta az Espanyol egyik szurkolóját. Az 1980-ban alakult Ultras Sur (Real Madrid) szurkolói csoportjáról azt tartják, hogy szintén erős a kötődése a jobboldali politikához, valamint a rasszista cselekedetekhez is.
• Görögország: A PAOK Szaloniki ultrái (Gate 4) a legrettegettebbek Görögországban. Elvetemültségük palettája magában foglalja a verekedést, a szurkolók és játékosok megtámadását, a gyilkosságot, valamint a fosztogatást is.

tags: #szerb #football #huligans

Népszerű bejegyzések:

• Lélektani hadviselés a gólörömökön keresztül
• A Wigan Athletic felemelkedése és bukása
• A sportújságíró Salgó Imre
• Minőségi és stílusos Lorus órák
• Thaiföldi boksz szabályai