A Szívroham Megértése: Tünetek, Okok és Sportolók Egészsége
Az elmúlt években számos alkalommal rázta meg a közvéleményt egy-egy sportoló vagy ismert ember tragikus halála, akik látszólag minden előjel nélkül, szó szerint másodpercek alatt lettek rosszul, összeestek és életüket már a gyors segítség sem tudta megmenteni. De mi is valójában a "szívroham" és milyen formái vannak? Mi a különbség a hirtelen szívhalál és a szívinfarktus között? Mit jelent pontosan a közbeszédben és a sajtóhírekben gyakran használt „szívroham” kifejezés? Ezekre a nem túl vidám, de ugyanakkor mégis nagyon fontos és sok embert érdeklő kérdésekre kerestük a választ dr. Kiss Róbert Gábor, a Honvédkórház kardiológiai osztályának osztályvezető főorvosa segítségével.
Fontos tisztázni, hogy a köznyelvben használt „szívroham” kifejezésnek nincsen orvosi definíciója. Ezt a fogalmat egyaránt használják infarktusra, ritmuszavarra, szívelégtelenségre, sőt a hirtelen szívmegállásra is.
Hirtelen Szívhalál - Okok és Azonnali Teendők
„Ez a hirtelen szívhalál, amiből Magyarországon naponta átlagosan hetven történik. Ami nagyon sok!” - mondja dr. Kiss Róbert Gábor. A Honvédkórház kardiológiai osztályának főorvosa szerint a hetven ember egy részének életét, az időben elkezdett újraélesztésnek köszönhetően meg tudják menteni, sokukat azonban nem tudják visszahozni a halálból. Vagy azért, mert nincs a közelükben senki, aki meg tudná kezdeni a reanimációt, vagy pedig azért, mert a beteg szíve nem indul újra.
„A hirtelen szívhalálok legalább nyolcvan százaléka valamilyen elektromos eredetű problémára, azaz szívritmuszavarra vezethető vissza. Ennek következtében a szív - valóban egyik pillanatról a másikra - megszűnik dobogni. Az agyunk vérellátása leáll és körülbelül 15 másodpercen belül ájultan összeesünk” - részletezi a főorvos. Hozzáteszi, az esetek egy részénél - miután megszűnik ez az elektromos probléma - a szív spontán újraindul, ilyenkor a beteg saját magától tér eszméletre, s általában nem is tudja, hogy mi történt vele. Azonban a hirtelen szívhalálok többségénél a ritmuszavar nem szűnik meg saját magától, szükséges azt valamilyen külső eszközzel „helyre tenni”. Ez az eszköz a leggyakrabban egy automata defibrillátor, hiszen az ilyen esetek 80 százaléka úgynevezett kamrafibrilláció miatt következik be, amit egy elektromos áramütéssel helyre lehet „billenteni” és a szív újra elindul.
Fenn kell tartani a beteg keringését
A főorvos hangsúlyozza: nagyon fontos, hogy már a defibrillátor megérkezéséig is fenn kell tartanunk a beteg keringését. Ezt pedig szívmasszázzsal tudjuk elérni. „A szívmasszázsnak van egy elfogadott, szakmai protokollja. Először is arról kell meggyőződnünk, hogy az illető valóban meghalt-e? Ki kell tapintanunk a nyaki artériát. Magát a mozdulatot egyébként érdemes otthon, a tükör előtt, saját magunkon gyakorolni, hogy szükség esetén alkalmazni tudjuk. Ha nem érezzük a lüktetést a verőéren, akkor a beteg halott. Ebben az esetben azonnal el kell kezdeni a szívmasszázst.
Régebben azt mondtuk, hogy a szívkompressziót és a befúvásos lélegeztetést 4:1 arányban kell váltogatni, de ehhez legalább két ember kellett. Ma már tudjuk, hogy ez a módszer nem optimális a keringés fenntartásához. Így jelenleg már azt tanítjuk, hogy a vérben még ilyenkor is marad annyi oxigén, ami néhány percre elegendő a sejteknek. Éppen ezért a mesterséges lélegeztetésnél sokkal fontosabb a keringés folyamatos fenntartása. A szabályos mellkaskompresszióról több tucat videót találunk fenn az interneten, ezeket érdemes megnézni. Ami a lényeg: összekulcsolt két kezünkkel a szegycsont fölött kell a mellkast összenyomni, mégpedig legalább percenként százszor. Ezzel a módszerrel a mentők megérkezéséig fenn tudjuk tartani a keringést úgy, hogy elkerülhető legyen az agyhalál” - mondja dr. Kiss Róbert Gábor, hozzátéve: segíthet, ha a szívkompressziót egy gyors ütemű zeneszám, például a Stayin’ Alive című szám ritmusára végezzük - ahogy az az Országos Mentőszolgálat Alapítványa által készített kampányfilmjében is látható.
Az újraélesztés alapjai
Az újraélesztés azonnali megkezdésére azért van szükség, mert az agy sejtjei borzasztóan érzékenyek az oxigénhiányra. Már négy perc után olyan károsodást szenvednek, ami visszafordíthatatlan, s ha ilyenkor sikerül is újraindítani a szívet, általában már csak az agyhalál beálltát tudják megállapítani az orvosok. „Ha a hirtelen szívhalál után időben megkezdődik a mellkaskompresszió és sikerül újraindítani a szívet, akkor 30-40 százalék az esélye annak, hogy a beteg még egy év múlva is életben van. Azaz minden harmadik, hirtelen szívhalálon átesett embert meg lehet menteni, ha időben megkezdjük az újraélesztését” - mondja a főorvos, hozzátéve: éppen ezért nagyon fontos, hogy minél többen ismerjék az újraélesztés folyamatát, s tudják, hogyan kell mellkaskompressziót alkalmazni, miként kell kezelni az automata defibrillátort. Szerencsére utóbbi nem nehéz, hiszen csak azt kell csinálnunk, amit gép mond nekünk - ahogy azt szintén bemutatja egy kampányfilm.
Szívinfarktus - Tünetek és Kockázati Csoportok
Évi tizenhatezer infarktus
Dr. Kiss Róbert Gábor szerint a szívritmuszavar mellett az esetek felében a korábbról már ismert vagy éppen mindaddig rejtve maradt szívbetegségek miatt is bekövetkezhet hirtelen szívhalál. Sőt, nagyon nagy százalékban az infarktus első tünete is lehet a szívmegállás. „Az éves szinten több mint tizenhatezer magyarországi szívinfarktus kórtani oka, hogy a szívkoszorúerek közül az egyik hirtelen, általában egy vérrög miatt eldugul és a szív azon része nem kap vért. Ez a heveny vérellátási zavar nagy fájdalommal jár és akár szívmegállás is történhet. Ugyancsak jól felismerhető tünet a mellkas közepéből induló fájdalom, amely kisugárzik a bal karba, a nyakba, az alsó állkapocsba, vagy a gyomorszájba.”
Sajnos a szívinfarktusos betegek egyharmada nem éri el a kórházat, mert még az előtt meghal. Kétharmadukon viszont tudunk segíteni. Maga a folyamat egyszerű, az eldugult eret kitisztítjuk, általában egy szívkatéter segítségével. „Ilyen beavatkozást egyébként évente több, mint ezer alkalommal végzünk itt, a Honvédkórházban” - emeli ki az osztályvezető főorvos.
Dr. Kiss Róbert Gábor úgy látja: bármilyen furcsa, de annak a szívinfarktus-gyanús betegnek, akit szerettei körében érnek a tünetek, akár kisebb is lehet az esélye a túlélésre, mint annak, aki például a munkahelyén lesz rosszul. Utóbbihoz ugyanis azonnal mentőt hívnak, míg egy férj, egy feleség vagy egy gyermek először megpróbál „gondoskodni” a magát rosszul érző családtagról. Vizet ad neki, esetleg rábeszéli arra, hogy pihenjen le, „mert később biztosan jobban lesz”. „Mindez a lehető legrosszabb, ami egy beteggel történhet, mert minden ilyen halogatás, amit szaknyelven »tanakodási időnek« hívunk, időveszteséget jelent. Egyetlen dolgot tegyünk ilyen esetben: hívjuk a mentőket! Ma már minden mentőautón van EKG készülék, amelynek használatával azonnal megállapítható, hogy valaki szívinfarktust kapott-e vagy sem” - emeli ki a főorvos.
Tudjuk azt is, hogy a nők esetében még hosszabb, akár három óra is lehet a „tanakodási idő”, mert „valahogy senki nem hiszi el, hogy egy nő is kaphat szívinfarktust”. Pedig igen. Sőt, a nőknél veszélyesebb ez a betegség, mégpedig azért, mert a szívük és a koszorúereik is kisebbek, vékonyabbak, „törékenyebbek”, így nehezebb felhelyezni a katétereket és megnyitni a vérrög által elzárt eret.
A főorvos elárulja: nagyon sok a felelőtlen ember, akik azt hiszik, a katéter felhelyezése után minden megoldódott és folytatják addigi, egészségtelen életüket. Dohányoznak, mozgásszegény életet élnek, nem figyelnek a vérnyomásukra, a vércukorszintjükre és a túlsúlyra. Pedig a szívinfarktus azért is veszélyes betegség, mert sajnos jó esély van arra, hogy másodszor, sőt, akár harmadszor is elzáródhat a koszorúér. Márpedig - egy népi mondás szerint - a harmadik infarktus szinte biztos, hogy „elviszi” az embert…
Dr. Kiss Róbert Gábor szerint a szívinfarktus elsősorban a 45 év felettiek rettegett betegsége, azonban bárkire veszélyt jelenthet. A Honvédkórház kardiológiai osztályán jelenleg is nem egy huszonéves beteget kezelnek. Sőt, vannak olyan esetek, amikor nem is kell koszorúér-betegség ahhoz, hogy valaki infarktust kapjon. „A kokain és az amfetamin olyan érgörcsöt tud okozni, hogy az illető teljesen egészséges koszorúerekkel is vérrög általi elzáródást szenved el és infarktussal hozzák be az osztályunkra. Jellemzően péntek és szombat éjszaka találkozunk ilyen esetekkel. Azt is kevesen tudják, hogy a nők - a nagy lelki megrázkódtatások hatására - koszorúérgörcsöt kaphatnak, ami olyan szűkületet okoz, hogy kialakul az infarktus. Aztán amikor ez a trauma megszűnik, elmúlik a szűkület is” - meséli a főorvos.
Sportolók és a Szívproblémák
Az utóbbi időben számos hír szólt ismert sportolók szívproblémáiról, ami rávilágít a téma fontosságára. Az olimpiai bajnok korábbi tornász, Ónodi Henrietta például súlyos szívinfarktust kapott. „Kétségbeesetten kérek segítséget, hogy pénzt gyűjtsek nővéremnek, az ötvenéves Ónodi Henriettának, aki súlyos szívinfarktust kapott. Mint azt sokan tudjátok, Heni magyar nemzeti hős, olimpiai arany- és ezüstérmes, aki mindig az elsők között nyújtott kezet és támogatta a rászorulókat. Március 28-án egy floridai élelmiszerboltban volt, abban a városban, ahol él, és a három kisgyermekének vásárolt, amikor hirtelen összeesett. Henit azonnal kórházba szállították, útközben többször is leállt a szíve. Stabilizálták, és kórházba szállították, ahol szinte teljes artériás elzáródást diagnosztizáltak nála. Azonnal megműtötték, hogy megmentsék az életét. Jelenleg is kórházban van kezelés alatt. Ez a váratlan esemény hihetetlen kihívást jelent Heni és családja számára mind érzelmileg, mind anyagilag. Állapota hosszú távú gondozást és kiterjedt rehabilitációt igényel, hogy visszanyerje egészségét. A jelenlegi biztosítása nem fedezi a gyógyuláshoz szükséges ellátást” - írta Ónodi Barbara, aki gyűjtést szervez testvére kezelésére.
Az egész tornásztársadalmat letaglózta a hír, Ónodi nevelőedzője, Unyatinszkiné Karakas Júlia is csak kereste a szavakat. „Le vagyunk taglózva, borzasztó, hogy ötvenévesen ilyen súlyos szívrohama volt. Nem is tudom, hogy mit mondjak! Aggódunk érte és gyógyulást kívánunk neki.” Szarvas Péter polgármester Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata nevében jobbulást kívánt Békéscsaba Díszpolgárának és ígéretet tett, hogy az önkormányzat is részt fog vállalni pénzügyileg Ónodi Henrietta gyógykezelésben.
Nemrégiben a barátaival focizott, amikor szívrohamot kapott és összeesett az 52-szeres válogatott Nabil Bentaleb, akit újra is kellett éleszteni. Az algériai válogatott focista egy kispályás focimeccsen játszott a barátaival, amikor hirtelen szívrohamot kapott, összeesett, és a társai közbeavatkozásának köszönhetően maradt életben, akik segítettek újraéleszteni őt. Az RMC Sport úgy tudja, hogy a történtek után a Lille-i Egyetemi Kórházban mesterséges kómában tartották egy ideig, majd szerdán sikeres műtéten esett át, amely során szívritmus-szabályozó készüléket is kapott. Nabil Bentalebnek korábban is voltak szívproblémái (szívizom-gyulladást diagnosztizáltak nála régebben), azokkal mégis folytathatta a profi karrierjét. A 29 éves játékos hamarosan már haza is térhet, de feltehetően így is be kell fejeznie a profi labdarúgó-pályafutását, ha az egészségügyi dokumentumait látva a Francia Labdarúgó-szövetség orvosi bizottsága így dönt. A francia származású középpályás a profi karrierjét az angol első osztályban szereplő Tottenham Hotspur csapatában kezdte.
Szívinfarktuson esett át Sávolt Attila, a Magyar Tenisz Szövetség (MTSZ) szakmai igazgatója, korábbi top 100-as játékos. Az MTSZ tájékoztatása szerint a 48 éves sportembert egy alattomosan, váratlanul érkezett szívroham döntötte le a lábáról. Hála Dr. Merkely Béla professzornak és gyors, szakszerű orvosi beavatkozásnak, Attila túljutott a kritikus időszakon. Élsportolói múltjának is köszönhetően egyre jobban van, türelemmel koncentrál a gyógyulásra, a rehabilitációra és a teljes felépülésre. Sávolt Attila 1995-től 11 éven át szerepelt a profi teniszben.
Szalai Ádám, a magyar válogatott korábbi csapatkapitánya egyelőre nem szeretne beszélni a rosszullétéről, de egy orvos megfejtette, hogy mi történhetett. Mi is beszámoltunk korábban Szalai Ádám rosszullétéről, ami egy mérkőzésen történt. A magyar válogatott asszisztensedzője nem sokkal később már a közösségi oldalán üzent arról, hogy Szalai jobban van. Elsőre úgy tűnt, újra kellett éleszteni a korábbi kiváló csatárt, az új, meg nem erősített hírek azonban arról szólnak, hogy epilepsziás rohama lehetett. Az esetről nemrég megszólalt dr. Szilágy György is, aki hosszú évekig ült a magyar labdarúgó-válogatott kispadján, valamint az MTK-nál szintén sok esztendőt eltöltött, mint csapatorvos. „Gyorsan szeretném kijelenteni, hogy ameddig nem láttam a képernyőn, hogy rángatózik valakinek a lába, addig magam sem tudtam, mi történt a magyar kispadnál. De amikor láttam, hogy mozog a láb, akkor tudtam, hogy szívinfarktus nem lehet, epilepsziás rohamra gyanakodtam” - mondta dr. Szilágy a Ripostnak. „Hivatalosan még senki sem jelentette be vagy ki, hogy mi is történt. Sem a kórház, sem a magyar szövetség, sem pedig maga a játékos nem adott konkrét felvilágosítást” - árulta el az orvos. Hangsúlyozza, orvosi szakvéleményt nem adhat, mert semmilyen kézzel fogható információja nincs.
Labdarúgás és a Szívinfarktus Kockázata
A legszenvedélyesebb focidrukkerek számára sem jelent fokozott szívinfarktus veszélyt a nemzeti válogatott meccseinek nézése. Az erre vonatkozó legnagyobb tudományos elemzés eredményeit az International Journal of Epidemiology legújabb száma közölte. Két éve az orvosi szakirodalomban és a médiában nagy szenzáció volt az a tanulmány, mely a 2006-ban Németországban rendezett labdarúgó-világbajnokság szívgyógyászati következményeit elemezte. A szerzők kimutatták, hogy a német válogatott mérkőzései előtt, alatt és után csaknem háromszorosára nőtt a helyi szurkolók körében a szívinfarktus gyakorisága. Két kisebb svájci megfigyelés is hasonló adatokról számolt be, ezért mind többen aggódtak, hogy a labdarúgás kiemelkedő eseményei kardiológiai vészhelyzetet okoznak. Nemzetközi statisztikák szerint a szenvedélyes focirajongók között sokan a cigarettázás rabjai is, és az ilyen események táján még gyakrabban rágyújtanak, mint máskor. Az is tény, hogy a tévé előtt ülve ilyenkor több alkohol és kolbász fogy, ezek pedig mind növelik a koszorúér-betegség kockázatát.
A Torinói Egyetem kutatói Francesco Barone-Adesi vezetésével 25.159 olasz kórházakba szívinfarktus miatt fölvett beteg adatait dolgozták fel. Három fontos labdarúgó-esemény ideje alatt valamennyi olasz gyógyintézet forgalmát megvizsgálták. Azt is megnézték, volt-e valami különbség a szívroham gyakorisága szempontjából az egyes olasz területek között. Északon Milánó, az ország közepén a főváros, Róma, délen pedig Palermo és környéke szerepelt az adatgyűjtésben. A három esemény pedig a 2002-ben rendezett világbajnokság, a labdarúgó Európa-bajnokság (2004), és a 2006-ban lezajlott világbajnokság volt. A torinói doktorok nem tapasztaltak értékelhető növekedést a szívroham előfordulási gyakoriságában a három, nagy futballesemény alatt.
A labdarúgás, különösen a nemzeti csapat mérkőzései, hatalmas érzelmi terhet róhatnak nemcsak a szurkolókra, hanem a szakmai stábra is. Marco Rossi, a magyar válogatott szövetségi kapitánya is megemlítette a stresszt és a felelősséget: „Valahányszor pályára lép a válogatott, az infarktust kockáztatom, akkor nagy felelősség terhel. Minden edző átél hasonlót, de Magyarországon hatalmas felelősségérzetem van az ország, a labdarúgó-szövetség és a szurkolók irányába. Előfordulhat, hogy a döntéseim hibásak, de ma bejöttek.”
A Honvédkórház szerepe a kardiológiában
A „honvédikumok” osztálya
Dr. Kiss Róbert Gábor főorvos büszke arra, hogy az ország egyik legmodernebb kardiológiai osztályát vezetheti. A szívsebészet mellett érsebészet is működik a Honvédkórházban, azaz a keringési betegségek teljes spektrumában tudnak életmentő beavatkozásokat végezni. Az országban összesen 7 ilyen szívközpont van. Az is egyedülálló, hogy a kórháznak saját rehabilitációs intézete van Balatonfüreden, azaz a gyógyulási időszak alatt sem engedik el a betegek kezét.
Sőt, a Honvédkórház kardiológiai osztálya számos „honvédikummal” is dicsekedhet - azaz olyan egyedi sajátosságokkal, amelyek más kórházban nincsenek meg. Az egyik ilyen, hogy sürgősségi ellátóhelyként a náluk kezelt esetek mintegy 70 százaléka a sürgősségi ellátásból fakad. A sürgősségi ritmuszavar ellátásban, a pacemaker beültetésekben és az úgynevezett ablációs beavatkozásokban - vagyis, amikor a combvénán keresztül vezetnek fel speciális elektródkatétert a szívbe - is az élen járnak.
Mindezek mellett több olyan eljárást is alkalmaznak itt, amit más intézményekben nem. Ilyen például a vezetés nélküli pacemaker, amit közvetlenül a szívbe helyeznek fel. A szív néhány hónap alatt „benövi”, így az eszköz - a szövődmények és a fertőzés veszélye nélkül - akár 7-10 évig is képes vezérelni a szívet.
tags: #szivroham #magyar #valogatott
