A Szpartak Moszkva: Híres nevek és meghatározó pillanatok a klub történetében
A Szpartak Moszkva az orosz labdarúgás egyik legpatinásabb és legsikeresebb klubja, melynek történetét számos emlékezetes esemény és ikonikus játékos fémjelzi. Ez a cikk a klubhoz köthető kiemelkedő személyiségekre, mint Nyikita Szimonyanra és Jevgenyij Lovcsevre fókuszál, valamint bemutatja a közelmúlt egyik fontos aktualitását, Dejan Sztankovics vezetőedzői kinevezését.
Dejan Sztankovics érkezése a Szpartakhoz
A Szpartak Moszkva életében a közelmúlt egyik jelentős eseménye Dejan Sztankovics, a Ferencvárost bajnoki címre vezető edző szerződtetése volt. A szerb szakember a Ferencváros idei utolsó, Újpest elleni bajnokiján már nem ült a zöld-fehérek kispadján, miután a Szpartak Moszkvához szerződött.
Sajtóhírek szerint az orosz csapat 200 ezer eurót, közel 80 millió forintot fizethetett a Fradinak a szerb szakemberért. A váltás kapcsán a Ferencváros szurkolói egy molinón üzentek Sztankovicsnak, kifejezve nemtetszésüket a távozása miatt.
Sztankovics utolsó mérkőzése a Fradi kispadján a Paks ellen elveszített kupadöntő volt. Az Újpest ellen 2-0-ra megnyert mérkőzésen már Leandro de Almeida ült a Fradi kispadján.
Nyikita Szimonyan: Egy legenda pályafutása és magyarországi kapcsolatai
Nyikita Szimonyan neve elválaszthatatlan a Szpartak Moszkva és a szovjet labdarúgás aranykorától. Az örmény származású egykori futball-legenda nemcsak a klub színeiben alkotott maradandót, hanem a magyar labdarúgáshoz is szoros kötelékek fűzik.
Szimonyan 1926. október 12-én született az oroszországi Armavirban. Pályafutása a Dinamo Szuhumi csapatában indult, majd a fővárosba került, ahol előbb a Krilja Szovjetov, majd a Szpartak Moszkva játékosa volt. Vitathatatlan, hogy pályafutása legszebb évei a Szpartakhoz kötődnek, ahol 1949 és 1959 között 233 bajnoki mérkőzésen 133 gólt ért el, és háromszoros gólkirály lett (1949, 1950, 1953).
A szovjet válogatott mezében 1954 és 1958 között 20 mérkőzésen tíz gólt szerzett, 1956-ban olimpiai bajnoki címet nyert, és részt vett az 1958-as világbajnokságon is. Pályafutása során összesen háromszor játszott a magyar nemzeti tizenegy ellen: 1954-ben, 1957-ben és 1958-ban az Európa-bajnokságok történetének első mérkőzésén, Moszkvában.
Nyikita Szimonyan újra történelmet írt a magyar nemzeti stadionban. Hatvanhat évvel ezelőtt ő lőtte a szovjetek egyik gólját a Népstadiont felavató Bp. Honvéd-Szpartak Moszkva-meccsen. Most pedig ő végezte el a kezdőrúgást a Puskás Aréna nyitómérkőzésén, megemlékezve Puskás Ferencről, akivel közösen lépett pályára a Népstadion avatásán.
November 15-én a Szent István Bazilika altemplomában indult az Orosz Labdarúgó-szövetség alelnöki posztját betöltő, örmény származású Nyikita Szimonyan programja, aki este a Puskás Aréna megnyitóján is részt vett. Érdekesség, hogy Szimonyan centiméterre pontosan onnan végezhette a kezdőrúgást, mint ahol a 66 évvel ezelőtti meccsen történt. Az 1953-as kezdőpontnál készült képen a két csapatkapitány látható: Puskás Ferenc és Nyikita Pavlovics Szimonyan.
Ceausescu - A mitíosz mögött
Jevgenyij Lovcsev és a futballkártyák története
Egy másik Szpartak Moszkva játékos, Jevgenyij Lovcsev neve szintén beírta magát a futballtörténelembe. Az 1970. évi mexikói világbajnokságon mutatkoztak be a színes kártyák a futballban. Az első sárga lapot a Szpartak Moszkva védőjátékosa, az orosz Jevgenyij Lovcsev kapta a német Kurt Tschenscher játékvezetőtől a gól nélküli döntetlenre végződött Mexikó-Szovjetunió nyitómérkőzésen.
Ezen a találkozón történt a világbajnokságok történetében az első csere is, melyet szintén a szovjetek hajtottak végre: a 45. percben Anatolij Puzacs állt be Viktor Szerebrjanyikov helyére.
A kártyák bevezetésének előzménye a négy évvel korábbi, 1966-os angliai világbajnokságra vezethető vissza. Ekkor a hazaiak Argentína elleni csoportmeccsén a német Rudolf Kreitlein kiállította a durván szabálytalankodó Antonio Rattint, aki csak hétperces huzavona után volt hajlandó elhagyni a pályát. Ez az eset döntésre késztette a FIFA-t a sárga és piros lapok bevezetéséről.
Utólag is elmondható, hogy bevált a sárga és piros lapok alkalmazása, hiszen a pályán és a nézőtéren is egyértelművé tette a játékvezető döntéseit, érthetőbbé és követhetőbbé téve a játékot.
A narancssárga lap és a jövő
A két sárgával vagy azonnali pirossal kiállított labdarúgó csapata óriási hátrányba kerül, különösen, ha a játékidő elején létszámban megfogyatkozik. Ezért évek óta elgondolkodtatja a sportág szabályalkotóit, hogy a kézilabdához vagy a vízilabdához hasonlóan a futballban is legyen időleges kiállítás.
Az amatőrök között már egy ideje tesztelik a narancssárga lapot. Az eddigi tapasztalatok kedvezőek: a forrófejű játékosok 10 perc alatt lehiggadnak, átgondolják feladatukat, majd a pályára visszatérve csapatuk hasznára válnak. Ha a további tesztek is igazolják a narancssárga lap alkalmazásának hasznosságát, akkor talán a következő világbajnokságra, a 2026-os Amerikai Egyesült Államok, Kanada és Mexikó által közösen rendezett eseményre be is vezethetik. Így akár Mexikóban is debütálhat a narancssárga lap, ahogy 1970-ben a sárga.
Legutóbbi eredmények: Orosz Kupa
A Szpartak Moszkva legutóbbi szereplései is hozzátartoznak a klub aktualitásaihoz. Az Orosz Kupa regions path play-off fordulójában a Szpartak Moszkva 1:0 arányban legyőzte a CSZKA Moszkvát.
| Esemény | Hazai csapat | Vendég csapat | Eredmény |
|---|---|---|---|
| Orosz Kupa - Play Offs | Szpartak Moszkva | CSZKA Moszkva | 1:0 |
tags: #szpartak #moszkva #nevsor
