Szűcs Sándor: A Rákosi-diktatúra koncepciós perének áldozata
A magyar labdarúgás történetének egyik legtehetségesebb, ugyanakkor legtragikusabb sorsú alakja volt Szűcs Sándor. A sportsajtó az Újpest FC „ledönthetetlen oszlopaként” emlegette, a szurkolóknak, a játékostársaknak, de még az ellenfeleknek is csak Szűcs Sanyi, vagy Pulyka volt. A focicsapat örök mókamestere korának egyik legígéretesebb tehetségeként került a lila-fehérek kötelékébe, és senki sem gondolta volna, hogy ő lesz az a sportoló, akivel kíméletlen példát statuál a Rákosi-diktatúra.
Pályafutása kezdete és az Újpesthez vezető út
Szűcs Sándor 1921. november 23-án született Szolnokon. Géplakatosszakmát tanult a MÁV Szolnoki Járműjavítóban, alig tizenhét évesen már játszott a helyi NB I.-es labdarúgócsapatban. „A szolnoki grundokon nőttem fel” - így elevenítette fel pályája korai szakaszát Szűcs egy Képes Sportnak adott interjúban, miután 1944-ben az Újpesthez igazolt.
Hamar felfigyeltek a fiatal futballistára: 1941. március 23-án már a felnőttválogatottban lépett pályára Jugoszlávia ellen. 1948-ig tizenkilencszer szerepelt a nemzeti válogatottban - hétszer a Szolnoki MÁV, 1944 után tizenkétszer az Újpest játékosaként. „Csupaizom testemről a gyengébb játékosok úgyszólván lepattannak” - így hárította el a „favágó” játékára vonatkozó kritikákat a 23 éves játékos, aki ekkor már hét válogatott meccset tudhatott maga mögött.
A végzetes szerelem és a koncepciós per háttere
1948 nyarán - nem sokkal második gyermeke születése után - került sor arra a találkozásra, ami végleg megpecsételte Szűcs Sándor életét. Kovács Erzsi, az akkor húszesztendős táncdalénekesnő a férjével, Boros László zongoristával balatoni turnéra utazott, ahol a focisták edzőtáborával találkoztak. Ekkor habarodott egymásba a csinos énekesnő és a híres futballista.
A házasságtörő románc nem sokáig maradt titokban: a Dózsa elnöke, Csáki Sándor többször is behívatta magához Szűcsöt, hogy véget vessen „a szocialista erkölcsbe ütköző” viszonynak. A két fiatal úgy döntött, hogy disszidálnak. Szűcs végül kapcsolatba került egy magát embercsempésznek kiadó, Kovács József nevű ÁVH-ügynökkel, aki ígéretet tett arra, hogy a nyugati határon kiviszi a párt Ausztriába.
A román diktátor: Nicolae Ceaușescu - Dokumentumfilm magyarul 2020
Az árulás és a halálos ítélet
Szűcséket 1951. március 6-án hajnalban a Vas megyei Nagytilajon vették őrizetbe. A határ előtt „segítőjük” megkérte Sanyit, hogy fogja meg a fegyvert, amit a kezébe ad, és állítsa élesre. Néhány perc múlva az árkokból fegyveres katonák ugrottak elő. Szűcs azzal próbált védekezni, hogy ők az embercsempészt akarták lebuktatni, nem akartak disszidálni, de azt nem tudhatta, hogy Kovács József eleve ügynök volt.
A Budapesti Katonai Törvényszék 1951. május 19-én, az 1950. évi 26. számú, a Magyar Közlönyben soha ki nem hirdetett, szigorúan titkos törvényrendelet alapján halálra ítélte. Puskás Ferenc, Bozsik József és Szusza Ferenc hiába fordult kegyelmi kérvénnyel Rákosi Mátyás titkárságához, elkéstek: Szűcs Sándort június 4-én felakasztották.
| Dátum | Esemény |
|---|---|
| 1941. március 23. | Első válogatottság |
| 1951. március 6. | Letartóztatás |
| 1951. május 19. | Elsőfokú halálos ítélet |
| 1951. június 4. | Kivégzés |
Emlékezete
Szűcs Sándor halálhírét 1989-ig nem hozták nyilvánosságra, nem beszéltek róla, még sírjának pontos helye is államtitok volt. Nevét 1993-ban egy újpesti általános iskola vette fel, és az Új köztemető 298-as parcellájának 18. sorában lévő sírjára emléktáblát készítettek.
tags: #szucs #gyorgy #valogatott #labdarugo
