Szűcs Lajos: Egy Futball-legenda Pályafutása és Hagyatéka

Szűcs Lajos, a magyar labdarúgás kiemelkedő alakja, akinek pályafutása során számos sikert könyvelhetett el, haláláig aktív résztvevője maradt a sportéletnek. Az egykori világklasszis védő, akit emlékezetünk elsősorban kivételes mezőnyjátékosként őriz, a Király Gábor Nemzetközi Kapusiskola tavaszi turnusának díszvendégeként osztotta meg gondolatait a labdarúgásról és az utánpótlásról.

A Kezdetektől a Csúcsig

Szűcs Lajos 1943. december 10-én született a vajdasági Apatinban, majd családjával Budapestre költözött. Tizenkét éves volt, amikor „külső sugallatra” végleg elhatározta, hogy labdarúgó lesz. A nagyszünetben dribliztek az iskola udvarán, s a kerítésen kívül egy középkorú férfi figyelte a gyerekek játékát, aki megszólította: „Öcsi! Te, te hát. Gyere csak ide! Jó mozgású gyerek vagy, tudod-e?” Pár nap múlva már kinn volt az Ú. Dózsa pályáján, jelentkezett próbajátékra.

Tizenhárom évesen a Dózsa kölyökcsapatába került, majd az Újpesti Dózsa ifjúsági csapatában nevelkedett (1957-1962), eljutott az ifjúsági válogatottba, a lilák tartalékegyüttesébe. Ám a Megyeri úton lemondtak róla. Az 1957-es esztendőt, amikor igazolt játékos lett, és az 1961-es UEFA-tornát is fel tudta idézni, amelyről hazatérve váratlanul eltanácsolták a Dózsától.

Szerencséjére Buzánszky Jenő a Dorogi Bányászhoz hívta, miután az Újpest-Dorog edzőmeccs után feltette a kérdést: volna-e kedve Dorogon focizni? Szűcs igent mondott, de klubja nem adta ki, ezért csak egy évvel később, 1963-ban játszhatott új klubjában. 1963. július 9-én, a Vasas ellen mutatkozott be az élvonalban, a Dorogi Bányász játékosaként. Bár első NB I-es mérkőzésén öt gólt kaptak a Vasastól a Fáy utcában, Buzánszky Jenő elégedett volt bemutatkozásával. A következő mérkőzését éppen az Újpesti Dózsa ellen vívta, ahol balszerencséjére megsérült, bokaszalag-szakadása miatt három hónapot ki kellet hagynia. De már játszott 1963. november 27-én azon az elhíresült mérkőzésen, amelyen a Dorog legyőzte a Ferencvárost, s ezzel a Győri Vasast segítette a bajnoki címhez.

Az egyébként jó erőkből álló bányászcsapat a következő idény végén kiesett az élvonalból. Szűcs Lajos nem követte a társakat a második vonalba, hanem 1966-ban a Ferencvároshoz igazolt. Első tétmérkőzése zöld-fehérben a kor legjobb csapata, a BEK- és Világkupa-győztes olasz Internazionale elleni nemzetközi kupamérkőzés volt a San Siróban. Az első meccsén túlesett a legsúlyosabb vereségen: 4:0-ra kikaptak, ilyenben nem volt része aztán a következő években.

„Mit mondjak, nem akármilyen érzés fogott el, hogy azokkal játszhatok majd együtt, akiktől nemrégen még autogramot kértem… Nem csoda, hogy túlfűtött voltam, s a pályán szinte mindenkinek nekirontottam.” Az 1967-es és ’68-as esztendő valóban csodálatos volt számára. A Fradival kétszer egymás után bajnokságot nyertek, 1967-ben 28, 1968-ban 24 NB I-es mérkőzésen lépett pályára, utóbbi évben 3 góllal járult hozzá a bajnoki címhez.

A klubunknál töltött évek alatt (1966-1969) kétszeres magyar bajnok lett. A Fradinak köszönhette a csodálatos emlékeit, hiszen itt érte el a fantasztikus eredményeket. Huszonötödik évében járva érkezett pályafutása csúcsára: a mexikói olimpián aranyérmet szerző ötkarikás válogatott legjobb játékosaként tündökölt, a Fradival eljutott a VVK döntőjébe, a Népsport osztályzatai alapján a bajnoki esztendő legprímább játékosának bizonyult, a Labdarúgás ankétján is a legjobbnak bizonyult, s mindezek tetejébe novemberben Rio de Janeiróban játszhatott a brazilok ellen a világválogatottban. Ezután szavazatot kapott az Aranylabda-szavazáson is, ahol a 17. helyen végzett.

A Válogatottban és az Olimpia Színpadán

Szűcs Lajos a magyar labdarúgó-válogatottban 1967 és 1973 között 37 alkalommal szerepelt és két gólt szerzett. Bár már 1964-ben bekerült a válogatott bő keretébe, 1967. április 23-án, a jugoszlávok ellen mutatkozott be. Részese volt a brazilok elleni riói 0:0-nak és az 1972 tavaszi Eb-menetelésnek is.

Az olimpia válogatottban 11 alkalommal szerepelt és 4 gólt ért el. Az 1968-as mexikói olimpián aranyérmes lett a nemzeti csapattal. Az 1968-as japánok ellen 5-0-ra megnyert olimpiai elődöntőben mesterhármast jegyzett. Az aranyérem mellett őt választották meg a mexikóvárosi torna legjobb játékosának. „Az ötkarikás aranyérem, s az, hogy engem választottak a torna legjobb játékosának, kimondhatatlan boldogságot jelentett.” Az olimpiához kapcsolódik a legemlékezetesebb meccse, az elődöntőbe jutásért játszottak Guatemalával, és nagy küzdelemben az ő fejesgóljával sikerült 1-0-ra megnyerni a mérkőzést. Ez volt az egyetlen fejesgólja. Négy évvel később, Münchenben, az 1972-es olimpián ezüstérmes lett.

Ugyanebben az évben, 1968-ban a világválogatott tagja volt Brazília ellen Rio de Janeiróban, Novák Dezsővel, Albert Flóriánnal és Farkas Jánossal együtt. Az All Stars-együttes a felejthetetlen riói Maracanában, Brazília legjobbjaival és Sesztyernyev a Szovjetunióból, Dzsajics Jugoszláviából, Perfumo Argentínából, Mazurkiewicz Uruguayból. A meccset a brazilok nyerték 2-1-re, de a világválogatott gólját éppen Albert Flóri rúgta.

Az 1972-es belgiumi labdarúgó Európa-bajnokságon a negyedik helyen végzett. 1973 nyarán, a svédek elleni hazai vb-selejtezőn kényszerűségből balhátvédet kellett játszania. Soha többet nem szerepelt a válogatottban, 1973. június 13-án a 37. szereplésével lezárta karrierjét a nemzeti tizenegyben.

Klubkarrier: Újpesttől Hévízig

Szűcs Lajos 1969-ben egy kicsit megváltozott körülötte a helyzet a Ferencvárosnál. Varga távozása, majd Albert sérülése miatt sok minden megváltozott a korábbi évekhez képest. Az idény végén - miután ráadásul megsértették az érzékenységét is a vezetők - úgy döntött, hogy a Bp. Honvédba kéri az átigazolását. A klub nem adta ki, így az akkori átigazolási szabályok értelmében egy évet ki kellett hagynia. Csak 1971-ben léphetett pályára új egyesületében.

1971. január 14-én igazolt hivatalosan a katonaklubhoz, ahol gyorsan visszanyerte régi formáját, sőt az esztendő végén az MLSZ ismét megválasztotta az Év játékosának. Ő volt az első, aki két különböző klub játékosaként is kiérdemelte ezt az elismerést. A Budapesti Honvédban több bajnoki meccset játszott, mint a Fradiban (180 kontra 102). A piros-fehéreknél hat és fél szezont töltött a hetvenes években (1971-1977), időnként kivételes formában futballozva. Az 1974-1975-ös szezonban a második legmagasabb átlagosztályzatot érte el, a következőben, az 1975-1976-osban egyenesen a legmagasabbat. A Honvéddal szemben az ezüstkorszakot élte meg, 1972-ben és 1975-ben is a második helyen végzett a csapata, mint ahogyan második lett az 1972-1973-as MNK-sorozatban is.

1977-ben 34 évesen a másodosztályú Bp. Vasas Izzóhoz szerződött. Az együttessel az első szezonjában rögtön sikerült kiharcolnia az NB I-es szereplést, de az utolsó idényében ismételten a másodosztályban játszott. 1980-ban itt fejezte be az aktív sportot. Szűcs Lajos pályafutása során 377 NB I-es mérkőzésen 30 gólt szerzett, s kétszer is kiérdemelte az év labdarúgója címet.

Két év múlva, 1982-ben egy rövid időre még a hévízi csapatban szerepelt. A záróakkordokat Hévízen, Vértes Árpád mellett játszotta. Harminchét éves volt, amikor abbahagyta a futballt. Nagyon sokat köszönhetett ennek a szép játéknak. Bejárta a világot, a különféle egyesületekben összesen 377 NB I-es mérkőzést játszhatott.

Szűcs Lajos főbb klubjai és eredményei

Az alábbi táblázat Szűcs Lajos legfontosabb klubjait és velük elért eredményeit foglalja össze.

Edzői Pálya és Tisztelet

Szűcs Lajos az aktív évek végeztével nem sokáig tétlenkedett. 1981-ben edzői oklevelet szerzett a Testnevelési Főiskolán. A visszavonulása után - sőt, már a hévízi kaland előtt - visszatért a Ferencvároshoz, 1980 és 1995 között a klub utánpótlás-, tartalék- és ifjúsági edzője, illetve alkalmanként a felnőttcsapat pályaedzője lett. Eleinte furcsa volt a gondolat, hogy az a Szűcs Lajos edzi a mai ferencvárosi fiatalokat, aki néhány éve még a Honvéd játékosaként megcsókolta a Népstadion füvét, amikor gólt rúgott a Fradinak. Novák Dezső, Vincze Géza, Dalnoki Jenő és Rákosi Gyula mellett dolgozott pályaedzőként.

Szűcs Lajos és a Ferencvárosi Torna Club neve összeforrt egymással az évtizedek során. Az egykori hátvéd 1992-ben kiérdemelte az FTC aranydiplomáját, 1995-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, 2013-ban Gödöllő díszpolgára lett. Élete végéig irodája volt az FTC-MVM Népligeti Sportközpontban, betegen is többször elmondta, mennyire vágyik rá, hogy újra az imádott közegben lehessen, és megérte labdarúgócsapatunk 31. bajnoki címét. Ugyanakkor nemrég Pápa város díszoklevelét is átvehette, mivel Pápán próbált a közéletben is aktívan részt venni.

„Mindig azt mondom, én a legbüszkébb a két fiamra vagyok, az egyikük kapus a Fradiban, a másik mezőnyben focizik, ők a focidinasztiát örökítik tovább.” Szűcs Lajos 2020. július 12-én hunyt el.

Szűcs Lajos Szemével: Gondolatok a Kapusokról és az Utánpótlásról

Szűcs Lajos, Király Gábort nagyra becsülte, ezért is jött az első hívó szóra a kapusiskolába. „Már hallottam a Gabi kapusiskolájáról, de most először voltam a Király Sportlétesítményben és a Kapustáborban is.” Fontosnak tartotta, hogy találkozzon a gyerekekkel, azt a sok tapasztalatot és tudást, amit felhalmozott hosszú pályafutása során, átadhassa nekik.

„A kapus az egy külön poszt, speciális dolog.” - vallotta Szűcs Lajos. Egy vezetőjével folytatott beszélgetésére is visszaemlékezett, amikor megkérdezte tőle, ki lesz a kapusedzője, mire azzal válaszolt, hogy akkor legyen a jobb hátvédnek jobbhátvéd edzője, a balnak balhátvéd edzője. Ezzel le is zárult a beszélgetésük. „Én jelen pillanatban nem látok olyan előrelépést az utánpótlás-nevelésben, ami lehetővé tenné, hogy a mai labdarúgást kivezesse a gödörből a jövendő generáció, de kapusposzton Magyarország jól áll. Sok magyar kapus játszik erős nemzetközi bajnokságokban, erre büszkék lehetünk.”

tags: #szucs #lajos #kapus #gol #nelkuli #csucstartas

Népszerű bejegyzések:

• pályaélmények és kulisszatitkok Szombathelyről
• ZTE ZXHN H168N optimalizálás lépésről lépésre
• FTC-Rail Cargo Hungaria vs. Siófok KC: A mérkőzés részletei
• A Ferencváros hivatalos mobilalkalmazása
• A MU-Chelsea történelmi párharcai