A szurkolói kultúra kialakulása és a hűség pszichológiája
Az, hogy valaki egy sportág, egy sportoló vagy egy kedvelt csapat rajongója lesz, egyértelműen egy hosszabb folyamat eredménye. Ebből következik, hogy kell lennie olyan befolyásoló tényezőknek, amelyek ezt folyamatosan alakítják. Milyen lépések előzik meg a szurkolói hűség kialakulását? Minek köszönhető a továbblépés a korábbi, a szurkolói lojalitást megelőző szintekről? Hoffmann Dorisz okleveles pszichológus írása bepillantást enged a szurkolói lélek mélységeibe, Daniel C. Funk és Jeff James modellje pedig rendszerezi a lojalitás fejlődésének stádiumait.
A szurkolói lojalitás pszichológiája és dimenziói
A szurkolói lojalitás egy szubjektív fogalom, amely megköveteli azt, hogy a személy önmagát is rajongónak minősítse. Viselkedéses- és attitűddimenzió mentén tudjuk értelmezni (Bauer, Stokburger-Sauer & Exler, 2008). A lojalitás viselkedésbeli megnyilvánulásának számítanak az olyan tevékenységek, mint a korábbi meccsek látogatása, klubtermékek vásárlása (kulcstartó, bögre, stb.), lógók és klubszínek viselése, továbbá az olyan jövőbeli szándékok, mint például a betervezett meccsnézések.
Az attitűddimenzióban azonban a pszichológiai kapcsolat, a sportolóhoz vagy csapathoz való hozzáállás kap nagy szerepet; azon belül is a kötődés, a csapat/sportoló melletti kitartás és a kritikákkal szembeni ellenállás. A szurkolói hűség kialakulásának folyamatáról Daniel C. Funk és Jeff James amerikai kutatók alkottak egy elméleti modellt 2001-ben, amely a pszichológiai kontinuum-modell nevet viseli.
A szurkolói hűség fejlődésének modellje: A pszichológiai kontinuum-modell
A Funk és James modell alapján négy szint különíthető el a lojalitás fejlődése során: a megismerés, a vonzalom, a kötődés és a hűség. A négy szint egymásra épül, így annak, aki végül egy sportcsapat vagy egyéni sportoló hűséges rajongójává válik, korábban az összes szintet „teljesítenie” kellett. Valahogy úgy lehet ezt elképzelni, mint egy piramist, melynek emeletein keresztül lehet felérni a csúcsra.
A megismerés szintje
Kezdetekben a személy megismerkedik egy számára új sportemberrel, csapattal, vagy éppen egy teljesen új sportággal. Ezzel kapcsolatban két kérdés merülhet fel: mikor és hogyan szerezhetünk tudomást egy számunkra új sportolóról? Nagyon gyakori látvány, hogy már egészen kicsi gyermekek is egy adott csapat mezében szurkolnak a lelátóról, amit nyilvánvalóan a szülői befolyás eredményez.
Ám ez nem jelenti azt, hogy a gyermek korai tudomása révén rögtön elkezdené a lojalitáshoz vezető útját: ehhez ugyanis szükséges a sportok közötti különbségtétel, több csapat/sportember ismerete, amelyek közötti döntés akár elhúzódhat tizen-, vagy huszonéves korig is. Kutatások eredményei alapján elmondható, hogy ez a megismerési szint nagy részben alakított a számunkra fontos emberek által: ha szüleink, barátaink, szerelmünk rajong egy sportért, hajlamosabbak vagyunk mi is beleásni magunkat.
A vonzalom szintje
Ahhoz, hogy a második, vonzalmi szintre lépjünk, a kezdeti tudásunk bővítésére van szükség. Ilyenkor a személy már több személyt/csapatot ismer, amelyeket képes összehasonlítani, és már tisztában van az adott sport alapvető szabályaival. Fontos megemlíteni, hogy a fejlődés bármelyik szinten megragadhat: lehet, hogy valaki csak a vonzalom, valaki pedig a kötődés szintjén marad.
Ha elképzelünk egy személyt, aki ismer különböző csapatokat, de nem érdekli különösebben a sport, akkor ő valószínűleg sokáig a megismerési szinten fog maradni. Mivel a személy már ismer több csapatot/sportembert, ilyenkor kezdődik el az a kiválasztási folyamat, amikor az egyiket elkezdeni jobban kedvelni, mint a többit. Ez már a vonzalom szintjének a biztos jele.
Ilyenkor is fontos még a szociális befolyás: lehet, hogy a gyermek csak azért szeret egy csapatot, mert az édesapja is; vagy egy másik személy azért szurkol a helyi csapatnak, hogy beilleszkedjen a közösségbe. Ez a szint azonban még meglehetősen képlékeny: korántsem mondható biztosra, hogy a személy egy stabil, örök döntést hoz. Bár már egy gyenge kapcsolatról beszélünk a személy és a választott sportoló/csapat között, a szituációk változásával, illetve egy konkurens fél megjelenésével döntésünk akár változhat is. Gyakori ezen a szinten, hogy a személy támogatja a sportolót/csapatot, amíg azok jó teljesítményt nyújtanak, viszont amint rosszabbra fordulnak az eredményeik, elpártol. A drukkerek gyakran fejezik ki szolidaritásukat a csapat színeinek, jelképeinek viselésével.
Hogyan befolyásolja a közösségi média a 13-17 éves gyermekek mentális és viselkedési egészségét?
A kötődés szintje
Ha a személy eléri a kötődési szintet, már egy stabil pszichológiai kapcsolatról beszélhetünk a szurkoló és sportoló/csapat között. Ilyenkor történik egy váltás: sokkal fontosabbakká válnak belső érzéseink, motivációink, mint a külső világból érkező információk. Ebből kifolyólag gyakrabban kezdünk beszélni rajongásunk tárgyáról: akár megpróbálhatjuk meggyőzni ismerőseinket, barátainkat arról, hogy miért is a mi választottunk a legjobb.
Előfordulhat azonban az is, hogy a személy immáron erősen kötődik egy sztárjátékoshoz, azonban a csapatával még nem azonosul. A vonzalom és a kötődés szintje közötti alapvető különbség csupán a pszichológiai kapcsolat erőssége: azok számára, akik a kötődés szintjén helyezkednek el, nem csupán a csapat jó teljesítménye esetén rajonganak, de kitartanak a rossz időszakok alatt is.
A hűség szintje
Piramisunk tetejére érve a pszichológiai kapcsolatunk a választott sportolóval/csapattal a lehető legmagasabb szintet éri el, ahol képesek vagyunk azonosulni a rajongásunk tárgya által képviselt értékekkel, meggyőződésekkel, célokkal. Korábbi kutatások során a lojalitás viselkedéses megjelenésére fektették a hangsúlyt: a hűség vizsgálata során többnyire meccslátogatások mintázata alapján következtettek eredményeikre.
Ennek megfelelően a cikk elején említett másik dimenzió - az attitűdök dimenziója - kevesebb hangsúlyt kapott, így sok nyitott kérdéssel rendelkezünk még a témában.
A szurkolói kultúra és a kereskedelem kapcsolata
A kereskedelem is igyekszik kihasználni az emberek sportolókhoz, illetve csapatokhoz fűződő szeretetét, így fordulhat elő például az, hogy egy sportoló valamilyen termékhez/céghez adja a nevét, vagy éppen saját márkát alapít. Nemrégiben például Lionel Messi világhírű argentin focista kötött szerződést a Huawei kínai telekommunikációs céggel, sőt, a német Bayern München futball-klub egy bankkal való közös együttműködés során megalkotta az „FC Bayern Banking”-ot.
Magyar szurkolói csoportok kialakulása és története
A szurkolói kultúra kialakulásának egyik legkézzelfoghatóbb megnyilvánulása a szervezett szurkolói csoportok létrejötte. Ezek a csoportok gyakran közös gondolatok, ismeretségek és együttes élmények mentén formálódnak, ahogy azt az alábbi ferencvárosi példák is mutatják.
Történetük szinte megegyezik a többi szurkolói csoport megalakulásával, miszerint ha egy helyen több ismeretlen személy ugyanazokat a gondolatokat vallja magáénak, akkor már csak az időpont kérdéses, hogy mikor találja meg a zsák a foltját. Az ismeretség az idegenbeli túrákon vált teljessé.
Ferencvárosi VETERÁNOK Baráti Köre
A VETERÁNOK alapításakor kisebb-nagyobb haveri társaságok egyesítésével egy "öreguras" baráti társaság létrehozása lebegett a szemünk előtt. Látásból több éve ismerték egymást, a mérkőzések szüneteiben való beszélgetések alapján egyértelműnek bizonyult, hogy mentalitásban, csapatunk iránti szeretetben közös a nevező. Egyöntetű véleményük hamar megfogalmazódott, miszerint szeretnénk, ha újra és lehetőleg mielőbb -a pályán és a pályán kívül is- a Ferencváros méltó körülmények közé kerüljön.
Eldöntöttük, hogy a mérkőzések látogatása és a szurkolás mellett, a lehetőségeinkhez képest maximálisan élni kívánunk a figyelemfelkeltés módszereivel, építő jellegű kritikáinkat eljuttatjuk akár a csapathoz, akár a "vezetőkhöz", a "tulajdonosokhoz" egyaránt. A fenti ideológia szellemében a hasonlóan gondolkodó lelkes ismerősök, barátok révén 2004 nyarán megalakult a Ferencvárosi VETERÁNOK Baráti Köre elnevezésű szurkolói csoportosulás. Csoportunk tagjai -mint ahogy az elnevezésünk alapján sejthető- nem a tizen, huszonévesek generációjából verbuválódott. Ebből kifolyólag sok kérdést másként látunk, mint az ifjak, de a problémának több aspektusból való megközelítése csak elősegítheti a közös célok megoldását. Elvárjuk a Ferencváros összes játékosától, vezetőjétől az FTC tradíciójához méltó viselkedést és az EEE szellemében való tevékenységet! Hisszük és valljuk: A Ferencváros és szurkolói többet érdemelnek!
A hazai mérkőzéseken a Szentély II. szektorában buzdítjuk csapatunkat. A futball mérkőzéseken kívül rendszeresen megjelenünk kézilabda- és jégkorong csapatunk mérkőzésein is. Nem célunk és lehetőség szerint kerüljük a szurkolói balhékban való részvételt és minden olyan tevékenységet, ami csapatunkat hátrányos helyzetbe hozza, vagy hozhatja.
Már az első alapító gyűlésükön megfogalmazódott a régi idők régi módszereivel dolgozó vezetőségének kipellengérezésének gondolata. Saját gondolataikat és ötleteiket megvalósítva a 2004-es kupaszezon első hazai mérkőzésére többlépcsős figyelem felhívási kampányba kezdtek, melyről bizonyára többen is hallottak. Az egy póló egy betű szlogent követve elkészítették az úgynevezett VETERÁNOK póló projektet, amely segítségével megüzenték a manapság már oly népszerű Furulyá$ takarodj! hitvallásukat. Elzarándokoltak Vácszentlászlóra, ahol a település végét jelölő táblát "egyesítették" az általuk készíttetett Furulyá$ táblával. A fényképeket és egy rövid kommentárt tucatnyi újságnak és egyéb fórumnak elküldték, de a Fradidrukker honlapján kívül senki sem mutatott affinitást az anyag bemutatására. Több száz Furulyá$ matricával terítették be a belváros és az Üllői út környékét, illetve a szurkolók között is szétosztásra került jó pár darab matrica. Az akciót sikeresnek tekintették, annak ellenére, hogy a vártnál kevesebb nyilvánosságot kaptak, illetve akkor még szép számmal kritizálták őket a vezetőség párti, a problémát nem látó szurkolók.
Mivel rendszeresen látogatják kézilabda csapatunk mérkőzéseit, szomorúan tapasztalták, hogy a hosszú ideje sikeresnek mondható szereplés ellenére, a marketing és reklám tevékenység, valamint a szurkolók kiszolgálása tekintetében egyre nagyobb a szakadék az FTC és a vidéki klubok között. 2004 őszén közvetlenül a szakosztály vezetőségének eljuttattak egy állásfoglalást, melyben aggódásukat fejezték ki a lemaradásukkal kapcsolatban és egy-egy ötlet felvázolásával javaslatot tettek a szurkolók minőségi kiszolgálására. Sajnos a kézilabda szakosztály vezetősége érdemben nem foglalkozott a javaslataikkal!
2005. év első felében megszólaltak a vészharangok! Nyilvános segítségkérés a klub vezetőitől és játékosaitól a mindennapi élet részévé vált. A médiának köszönhetően az ország minden részén értetlenül álltak a kézilabdát szerető Ferencváros szurkolók, sőt az ellenfelek drukkerei is, hogy egy nemzetközi élcsapat, hogyan, milyen módon jutott a csőd közelébe. A segítség kérést magukra vették. Mindent elkövettek, hogy lehetőségeikhez mérten támogassák a szakosztályt. Egyik tagjuk, mint később kiderült szenzációs ötlettel állt elő. Csináltassanak a megasztáros karkötő mintájára zöld karkötőket, Ferencváros felirattal! Csoportjuk egyes lelkes és áldozatkész tagjainak köszönhetően elkészítettek 5000 db karkötőt. A karkötő megvásárlásával az emberek az FTC női kézilabda szakosztály munkáját támogatták! Ezúton is köszönet érte!
A Seven Side csoport
Itt ezen a helyen szeretnénk azért leszögezni, hogy a Seven Side, még mindig inkább egy nagyobbacska baráti társaság, mint szurkolói csoport. Saját drapijukkal 2001 októberében, az Újpest ellen kupamérkőzésen jelentek meg a hetes szektorban. A társaság életkora átlag 30 év körül mozog. Létszámuk 30-40, olykor 50 főt is elér, ami nem jelenti azt, hogy szurkolásukat ne vegye át az egész szektor, mikor aktivizálják magukat. Az angol típusú zászlójuk, illetve a Side megnevezés is mutatja, hogy az angol szurkolói kultúrát tartják irányadónak. Szektorukban igyekeznek jó hangulatot teremteni, ez hangos szurkolásban és az ellenfél játékosaival való foglalkozásban merül ki. Idegenbeli meccseken természetesen a többiekkel együtt, általában a vendégszektor valamelyik szélén helyezkednek el.
A Greenternet: Az első internetes szurkolói csoport
1994 környékén, mikor még az Internetet kevesen ismerték, Zsoldos Endre és Johnson elindított egy ún. levelező listát, aminek a Fradi volt a témája. Pár év alatt összegyűlt kb. 200 olyan ember, aki nap mint nap leveleket váltott itt. A tagok nagy része egyetemista, vagy főiskolás volt és az ország minden részéről írogattak, sőt az USA, Kanada, Ausztrália, Franciaország, Anglia, stb. Mivel általában egymást nem ismerő emberekről volt szó, hamarosan igény lett arra, hogy találkozzanak. Ennek a szervezése természetesen a Neten keresztül történt és közben újabb ötletek láttak napvilágot. Először tréfás formában vetődött fel, hogy akkor már alakítsunk egy internetes szurkolói csoportot is. Ez aztán egyre több embernek tetszett meg és érkeztek a név-ötletek.
A várva várt találkozó és az ország első internetes csoportjának megalakítása 1997. június 14-én jött létre a IX. kerületben lévő Berliner Sörkatakombában, ahol 20-an gyűltek össze. Megfogalmazták, majd aláírták az alapító okiratot és megválasztották elnöknek a ma is "hivatalban" lévő Boros Bánk Levente sporttársat. Elhatározták, hogy ezentúl közösen járnak meccsekre és az utána lévő "eszmecserére" is. A következő bajnokság egy siófoki túrával indult, itt voltak először közösen meccsen. Az ötletek, tervek persze egyre csak jöttek így kezdtek virtuális szurkolói csoportból egyre inkább valós csoporttá válni.
Első lépésként természetesen a saját honlapjukat kellett elkészíteni, ez most is itt, a www.greenternet.hu címen érhető el. Utána jöttek a "kézzelfoghatóbb" dolgok: előbb hazai-, majd idegenbeli drapéria, legutóbb pedig saját mez elkészítése. Igyekeznek minden focimeccsen képviseltetni magukat, de kisebb-nagyobb létszámú csoport kézilabda-, vízilabda- és jégkorong meccsekre is kilátogat. Sőt megjelentek Teplicében, Splitben, Viborgban és Bécsben is. A tábor közös koreográfiáihoz pedig segítséget nyújtanak. Az Interneten keresztül szerveztek már fórumot, találkozókat, amelyek elolvashatók a honlapon is. Ezek mellett tudósításokat, beszámolókat, elemzéseket, aktuális információkat, képeket találhatnak itt az érdeklődők.
A Cannibals csoport
A csoport 1994. novemberében, a már létező Fanaticsből ill. csoportokon kívüli, de az akkor még elég kezdeti, B-közepes időket idéző szurkoláson javítani akaró fiatalokból jött létre. A bajnoki szünet után, a tavasz derbijére időzítették nagyközönség előtti bemutatkozásukat, így Újpesten transzparenssel ill. A '95-ös év mind a Ferencváros, mind pedig a csoport életében kiemelkedő időszaknak számított. Az egyik legjobb-talán azóta sem felülmúlt,- túrájuk, a brüsszeli BL selejtezőre történő utazás. A nagyrészt "kannibálokból" álló busz, a többeknek első külföldi út, és az 1-0-ás győzelem mind a jó hangulatot és a még inkább egybekovácsolódást segítette elő. (Az olyan apróbb kalandokkal együtt mint pl. a buszvezető vezetés közbeni álomba merülése egy németországi autópályán) Az ezt követő mérkőzések mindenki számára aki azokat a helyszínen átélhette, -így nekünk is- felejthetetlenek maradnak.
Később a kezdeti létszám jelentősen visszaesett, és jórészt kicserélődtek az emberek is. Jelenleg a Cannibals név egy állandó, 15-20 fős baráti társaságot takar, amely hazai meccseken az ultrák melletti "O" szektort választotta törzshelyéül. Vidéki túrákra autókkal és/vagy egyéb csoportokkal közösen, vonaton utaznak. Idegenben és az Újpest elleni derbiken általában aktívan részt vesznek a szurkolásban, ill. alkalmanként görögtüzeket, füstöket is használnak, így az eddigi pirotechnikai bemutatók legtöbbjének mi is kivitelezői, részesei voltak. Természetesen a Ferencvárost mindenhová elkísérik, így számos szervezett külföldi utazás van a hátuk mögött és az utóbbi években sehonnan sem hiányzott egy, a Cannibalst képviselő kisebb-nagyobb mag. De rendszeresen kilátogatnak a magyar válogatott meccseire is, főleg az olyan mérkőzéseken igyekeznek jelen lenni amelyeken úgy érzik demonstrálni kell Magyarországot, magyarságunkat. A csoport "Cannnibals '94" hímzéssel ellátott egyenpolóval rendelkezik, de nem csak ez, hanem a hazai meccsek előtt órákkal történő találkozás is jellemző.
A 16-os Szektor és elődformációi
A 16-os szektor bemutatásához időben egy kicsit vissza kell utaznunk. Bár ezen helyen nem cél az elődcsoportokat bemutatni, azonban a teljesség kedvéért néhány szóban utalni kell rájuk. Az első ilyen csoport, mely a későbbiekben is meghatározója volt mind az újabb kori hool-mozgalomnak, mind pedig a későbbi 16-os szektornak a KGG, azaz a Killer Green Group volt. Ez a csoport már egyértelműen hooligan csoportosulásként jött létre 1991/92-ben. A zömében középiskolás tizenévesekből alakult csoporthoz mintegy 50-60 közel állandó tag tartozott. Elsőként a hazai hooligan-csoportok közül, önálló drapijuk is volt, melyet az évek múlásával továbbiak is követtek. A csoport nagyon hamar ismert és elismert lett Magyarországon. Talán még fontos megjegyezni, hogy a csoport elődje a "kapu mögött" kezdte (mint mindenki), de mint KGG már a vendégszektorban alakította ki törzshelyét.
Lakóhely szerint a csoport jelentős része valóban a Ferencvárosból, elsősorban a Középső-Ferencvárosból, de a Belső-Ferencvárosból és a József Attila lakótelepről egyaránt, verbuválódott. Az előbbivel közel párhuzamosan fejlődött a Pumukli Casuals. A csoportnak 1993-ban már külön drapija volt a hazai és idegenbeli meccsekre. Ismertséget inkább a KGG oldalán vívott ki magának. Törzshelyük a kezdetektől a Stadion Üllői út felőli oldalán volt. 1993-ban megalakult az Aryan Greens, mely főként a KGG-ből kivált skinheadek és egyéb jobboldali fiatalok által került megszervezésre. A csoport drapija hamar bekerült a közismeretbe, hiszen elsőként a hazai lelátói csoportok között egy keltakeresztes zászlót is felhasznált a drapija készítéséhez. Az állandó létszám 20-30 között alakult, de mivel sosem vált el teljesen a KGG-től, pontosan nem meghatározható. A csoport "első" törzshelye a 9-es szektor volt.
Az előző csoportoktól függetlenül fejlődött a Hellish Greens. A csoport létszáma az előzőkéhez hasonlóan alakult. A Stadionban mindig is a "kapu mögött" foglaltak helyet a fiatalok. 1994-ben már a 16-os szektor volt a legfőbb előfordulási helye a II-es szektortól független hooloknak, ahol a KGG és az AG, valamint a Pumukli mellett már megjelentek más fiatalok is. A 16-os szektorbeli székfoglalásban jelentős szerepet játszott, hogy a Stadionban ebbe a szektorba lehetett a legolcsóbb jegyet kapni, nevezetesen a 16-osba szóló nyugdíjas jegyek a kapu mögötti jegyárakat is alulmúlták.
A 16-os szektor konkrét története új fordulatot 1995-ben vett, mikor is megalakult az Aryan Army. Elsősorban az Aryan Greens tagjaiból, valamint egyéb skinhead és hooligan fiatalokból szerveződött, és nagyon hamar ütőképes csoporttá vált. 1995 őszén, a BL-szereplésnek köszönhetően már egész Európa elé kilépett. Drapiját rettegték egész Amszterdamban, miután Vincze Ottó második góljával mind a Fradit, mind a közönségét "újra" megismerték! Ez az időszak mind a 16-os szektor, mind a Ferencvárosi hooliganok, mind pedig a Fradi focicsapatának legnagyobb sikereit felölelő időszak volt az elmúlt mintegy 10 évben. A szurkolói oldalról nézve, ekkorra a II-es szektor mellett kialakult egy hasonló létszámú, és megközelítőleg hasonlóan ütőképes csoport. A kialakult jó kapcsolatnak köszönhetően, a jelentős vendégtábort vonzó hazai mérkőzéseken (elsősorban az Újpest elleni derbiken és a nemzetközi kupameccseken) a II-es szektor is képviseltette magát a 16-os szektorban. Mivel ez az összefoglaló nem a balhékról, hanem a csoport kialakulásáról szól, nagyjából be is fejeződik 1996 környékén, hiszen azóta jelentős változás nem történt. A csoport jobboldali beállítottságú - mint a többi csoport - a különbség, hogy szélsõséges! Magyarok! Nacionalisták!
A 2-es szektor: A "Kettes" korszaka
A 2-es szektor alakulási éve, ellentétben a napjainkban alakuló csoportokéval, nem meghatározható, hiszen egy folyamat része volt. Az elnevezés sem fedi teljesen a valóságot, hisz "a Kettes" az 1-es szektor felső részén található. Azt is lehet mondani, hogy a "Kettes" volt az első olyan különálló csoport, amelynek nevet adtak, mert akkoriban még nem voltak csoportok, csak táborok. A kettesnek éppen ezért nem is volt, soha csoport drapija. A kettes szektor tagjai már az úgynevezett "Kettes" korszak kezdete előtti években is jártak meccsre és a Fradi tábor tagjai voltak, de a legtöbben nem ismerték egymást.
A hazai mérkőzéseken a kapu mögötti rész jobb oldalán egy főként kőbányai Fradistákból álló 8-10 fős társaság alakult ki, akik magukat "angol szárny"-nak nevezték. A 89-es Admira-Ferencváros mérkőzésen az "angol szárny" már 15-20 fővel volt jelen. Ez a túra, döntően befolyásolta az eseményeket, hisz ez volt az első olyan mérkőzés, ahova Ferencvárosi szurkolók külföldre nagylétszámban egy többnapos út keretében kísérték el kedvenceiket. Ebben rejlett a "Kettes" igazi ereje, hogy egy igazán összetartó barátságokon alapuló, az egységet kifejező csoport lett. A kettesen belül tényleg érezhette az ember azt az érzést, hogy milyen lehet a "Fradi nagy családjához" tartozni. A következő idegenbeli Újpest meccset megelőzően a Fradisták az Árpád-hídi aluljáróban találkoztak. A "Kettes szektor" létszáma némely meccseken a 150-200 főt is elérte. Pedig nem mindenki lehetett "Kettes szektoros", hiszen a "Kettes szektor" tagjának lenni rangot jelentett és a "Kettes szektor" törzstagjai nem engedtek akárkit maguk közé.
tags: #szurkoloi #kultura #kialakulasa
