Állatkínzás Elleni Tüntetések Magyarországon: A Szurkolók az Állatokért Mozgalom Harca az Igazságért

A Petőfi tér megtelt élettel, kutyákkal és elkötelezett emberekkel, akik szeptember 16-án közösen álltak ki az állatok jogaiért. A demonstráció középpontjában egy országos felháborodást kiváltó eset állt. Politikától vallástól függetlenül soha ekkora tömeg még nem fogott össze az állatokért, a cél, hogy elriasztó büntetési tételeket akarnak kiharcolni.

A Rozika Esete: Katalizátor az Országos Felháborodásnak

Szeptember elején Tiszaalpár és Kiskunfélegyháza között egy 66 éves férfi autóval indult el úgy, hogy a jármű vonóhorgához egy közel öt méteres lánccal kikötötte saját kutyáját. A közepes testű keverék, Rozi, több száz méteren át vonszolódott a betonúton, miközben súlyos sérüléseket szenvedett.

Szemtanúk szerint egy arra közlekedő autós dudálással és villogással próbálta megállásra bírni a férfit, aki végül levette a láncot, majd az állatot betette a csomagtartóba, és hazavitte. Állatorvoshoz azonban ekkor még nem vitte el a kutyát, pedig az állatkínzás következtében szerzett sérülései életveszélyesek voltak. Az egyesület vezetője, Orbán Györgyi a tüntetésen könnyek között beszélt arról, milyen nehéz harcot vívtak Rozika életéért. - Hatalmas összefogásra volt szükség: állatorvosunk, dr. Pesír Zoltán, önkénteseink és támogatók segítsége nélkül Rozika ma már nem lenne köztünk.

A történtek mégis sokkoló tanulsággal szolgálnak: az állatkínzó végül nem jogerősen 425 ezres pénzbüntetést kapott - azt mondta, nem vette észre, hogy az autójához kötötte a kutyáját. A közvélemény arra számított, hogy a bíróság letöltendő börtönbüntetésre ítéli az elkövetőt, azonban mindössze 425 ezer forint pénzbírságot szabott ki. Az enyhe ítélet miatt tüntetést szervezett kedd délutánra a Szurkolók az Állatokért Alapítvány. Az este végére egyértelmű üzenet rajzolódott ki: mi vagyunk Rozika hangja, és minden elnémított, bántalmazott állaté.

Országos Felháborodás és Tüntetések a Szigorúbb Törvényekért

A felszólalók keményebb büntetéseket és átfogó jogszabályi változtatásokat követeltek az állatkínzások visszaszorítása érdekében. „Hol az igazság?” - kiabálták a Parlament felé az állatvédelmi tüntetés több ezer résztvevője. A szónokok borzalmas állatkínzásokat említenek, és ismétlik: az állatok is éppúgy éreznek fájdalmat, mint az emberek.

A tüntetések során számos követelés hangzott el:

• Szerintük elengedhetetlen, hogy az állatkínzók letöltendő börtönbüntetést kapjanak.
• Határozottan megkövetelték, hogy állatkínzási ügyekben ne ítélkezhessen olyan bíró, aki érzéketlen az állatok szenvedése iránt.
• „Ahogy elvárjuk, hogy egy cigánygyilkos ügyében ne ítélkezhessen előítéletes bíró, úgy mostantól azt is elvárjuk, hogy állatkínzási ügyben ne ítélkezhessen az állatok szenvedése, élete-halála kérdésében érzéketlen bíró” - fogalmaztak.
• A szervezők szerint a jövőben kötelezővé kellene tenni a bírók és ügyészek állatvédelmi érzékenyítését, civil szervezetek bevonásával.
• Újra felvetették azt is, hogy az állatkínzás kerüljön be a három csapás jogszabályi körébe, és a legsúlyosabb elkövetők akár életfogytig tartó büntetést kapjanak.
• A tüntetők egy nyilvános adatbázis létrehozását is szorgalmazták az állatkínzók nevével, hasonlóan a pedofil bűnelkövetők nyilvántartásához.
• Követelték továbbá, hogy minden nagyobb nyilvánosságot kapó ügy vádlottját ne csak állatkínzás, hanem garázdaság vádjával is felelősségre vonják, mivel szerintük az állatkínzás alkalmas a köznyugalom megzavarására is.

A demonstrálók követeléseiket Horváth István országgyűlési képviselőnek adták át, ő továbbítja majd a házelnöknek. Ígéretet tett, hogy a Parlament illetékes szakbizottsága megvizsgálja a javaslatokat. A térre érkező tömeg békésen, csendben, de határozottan fejezte ki véleményét. Jókora tömeg jött össze, a Parlament felé haladva gyakorlatilag megtöltötte az Alkotmány utcát, és fél három körül megérkezett a Kossuth térre. Annyian vannak, hogy megtöltötték a főlépcső előtti területet. Tudósítónk szerint nagyon sokan vannak, de a tömeg békés.

Az állatvédők is szimbólummal: kék sállal, szalagokkal szeretnének üzenni a kormánynak. Sokan otthonról vállalnak szolidaritást a tüntetőkkel, a kék sál az állatvédelem melletti kiállást szimbolizálja. A szervezők arra kérnek mindenkit, aki megy, hogy a négylábú kedvenceiket ne vigyék magukkal most, „hiszen a Parlament elé vinni se lehet őket és ez a tömeg félő, hogy hatalmas stresszt okozna nekik.

Nem várt tömeg gyűlt össze a meghirdetett demonstrációra Nagycserkeszen, hogy felemeljék a hangjukat az állatkínzás ellen. Több száz ember jelent meg Nagycserkeszen, hogy hallassák hangjukat, és követeljék az állatkínzók szigorúbb büntetését. A helyszín sem véletlenül került kiválasztásra: ezen a településen találtak rá az állatvédők a hordóhoz láncolt Fülöpre. A kutyának óriási kínokat kellett átélnie, a segítség pedig már túl későn érkezett. Fülöp esete az egész országot megrendítette, egy emberként szurkoltunk a gyógyulásáért. Halál azonban nem lehet értelmetlen. Több állatvédő szervezet is csatlakozott a felhívásukhoz, végül vasárnap több mint 500 ember jelent meg a demonstráción! A tüntetés békésen zajlott.

A Btk. jelenleg lehetővé teszi, hogy állatot kínozni, megölni, megcsonkítani, magára hagyni, szaporítással vagy bármilyen más módon kihasználni, verekedtetni gyakorlatilag büntetlenül lehessen. A leggyakoribb ítélet a felfüggesztett börtönbüntetés, már ha egyáltalán eljutnak ezek az ügyek a hatóságokig. - Nem elég törvényeket hozni, azokat következetesen be is kell tartatni. Azonban az is látható, hogy van némi elmozdulás: csütörtökön - mikor már világos volt, hogy az állatvédelem szigorításáért rendezett tüntetés nem sóhaj, hanem erőteljes kiáltás lesz a Parlament előtt - meglepő hír érkezett a MTI-ben: 5 hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélték a lánycsóki kutyakínzót.

A Szurkolók az Állatokért Szervezet és Küldetése

Több száz fős állatvédelmi szervezetté nőtte ki magát a Szurkolók az Állatokért, vagy másnéven a Szurkolók az Állatkínzás Ellen nevű civil szervezet. Az erőteljes fellépéseiről ismert csoport tagjai ha kell, az éjszaka közepén is megjelennek az állatkínzók kapujában, és aligha távoznak üres kézzel. Küldetésük az olyan ügyek érdekében jött létre, melyekben csak együttes fellépéssel lehet tenni az állatkínzás ellen. Céljuk, hogy a társadalom figyelmét szeretnék felhívni a Magyarországi, állatkínzással kapcsolatos ügyekre! Jogszabályokkal kapcsolatos törekvéseik során szeretnék a legszélesebb társadalom számára érthetően elmagyarázni az állatvédelemre vonatkozó jogszabályokat, méghozzá olyan nyelven, hogy megismerjék és elfogadják azokat.

A szervezetet Kapin Richárd vezeti, mellette minden megyének külön vezetője van, és nagyjából 150-300 főre teszi a tagságot, de ez rugalmas. Nincs nyilvántartott tagság. Egyre több híresség is csatlakozik hozzájuk, például Curtis, Gianni Annoni, Kapocs Zsóka, és még sorolhatnánk.

Politikai Párbeszéd és Jogszabályi Szigorítások

Kapin Richárddal, a szervezet vezetőjével beszélgettünk politikai támogatásról, a szurkolók és a rendőrök együttműködéséről, a mentésekről és a legnagyobb tervről: egy saját menhelyről. Tavaly ősszel a főváros kinevezte Szabó Rebekát állatvédelmi ombudsmannak, majd nem sokkal később a kormány is hasonlóan lépett, amikor Ovádi Péter országgyűlési képviselőből állatvédelmi miniszteri biztost csináltak. Őszinte leszek, én azért az is látom, hogy hamarosan választások lesznek, és az is világos, hogy mennyi állatszerető ember és állatvédő szervezet van Magyarországon. Persze alapvetően örülök, hogy mind a bal-, mind a jobboldal kezd ráébredni arra, hogy az állatvédelem fontos.

Szabó Rebekával és Ovádi Péterrel is találkoztam személyesen, remélem, hogy tényleg szívből fogják csinálni azt, amit mondtak. Péter nagyon sokat segített a szőrmeellenes harcban, Rebeka pedig kint volt velünk Zuglóban egy bejáráson, ahol problémákat vetettünk fel a hajléktalanok állattartásával kapcsolatban. Abban az esetben egy elfoglalt MÁV-telepen jelentünk meg, és ki is mentettünk egy kutyát.

Ovádi Péter miniszteri biztosnak egy 8-9 pontos listát vittek arról, min szeretnének változtatni. Ezzel kapcsolatban azt az ígéretet kapták, hogy idén megpróbálnak segíteni ezek végrehajtásában. Az első pont az ivartalanítási akcióról szólt, úgy tudják, ebben a kormány is hajlandó lépni. Azt be kell látni, hogy ha Hollandiában meg tudták oldani, hogy nincs kóbor állat az utcákon, akkor mi is meg tudjuk csinálni. Emellett eléggé belefolytunk a kutyaviadaloztatás és a kutyaszaporítás elleni ügybe is, utóbbi kapcsán áprilistól lesz egy törvényi szigorítás, ugyanis a jövőben bejelentésköteles lesz ez a tevékenység. Ezeken felül szeretnék bevezetni a kutyajogosítványt is, ami azt jelenti, hogy bizonyos kategóriájú kutyákra legyen egy engedély. Azt is javasolták, hogy mivel országszerte nagyon sokan vagyunk, szívesen segítenének az önkormányzatoknak egy pontos ebösszeírásban. Hírek szerint jelentősen szigorodott az állatok tartásának állatvédelmi szabályait előíró, a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet.

Az ivartalanítási akció a macskákat is érintené. Macskákkal szemben a kóbor kutyák amiatt is kockázatosabbak, hogy a falkába verődött állatok veszélyt jelenthetnek a kisgyermekekre, de például postások is sokszor panaszkodtak már nekik emiatt. Macskáknál ezzel szemben csak a létszám óriási, de persze Kapin Richárd azt mondja, hogy igenis, minden olyan állatot ivartalanítani kell, ami eljutott arra a pontra, hogy csak felesleges szaporulatot képezhet. Vidéken a macskák hagyományosan szabadon élnek, de ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne ivartalanítani, majd a fülbevágásos nemzetközi jelzéssel ellátni őket.

Együttműködés a Rendőrséggel és Helyi Közösségekkel

Említette a viadaloztatást. Ez egy elég komoly rendészeti ügy, a rendőrség is nagyobb erőkkel vonul ki, volt olyan eset is, amikor egyenesen a TEK csapott le a harcoltatókra. Milyen kapcsolatuk van a rendőrséggel? Kapin Richárd szerint soha nem szabad elfelejtenünk, hogy mi kik vagyunk, és ők kik. A szurkolók és a rendőrök soha nem lesznek barátok. Azonban nem lehet megkerülni a rendőrségnek ezt a részét, mert fel kell készülni arra, hogy ha mondjuk van egy fülesünk egy viadalos telepről, akkor ott általában kábítószer, fegyverek, prostituáltak, minden van. A rendőrséggel ilyenkor együtt kell dolgoznunk. Mi az erőt tudjuk adni, a köztünk lévő kutyás szakértők a rehabilitációhoz szükséges tapasztalatot, a rendőrség pedig azt az egységet, ami ide kell.

Illetve szükség van arra a jogi garanciára is, amit a rendőri jelenlét biztosít. A szurkolók fellépése erőteljes, de nyilvánvalóan nem lehet törvénytelen sem, mert az visszaütne. Nagyon vékony jégen táncolnak, néha át is lépik azt amit át kell, de figyelve arra, hogy még betartsák a szabályokat. Kapin Richárd szerint nincs kegyelem. Hadd szemléltessen egy példát: tavaly decemberben, Nyíregyházán volt egy viadalos rajtaütés, az egyik ott jelen lévő személyről pedig megtudták, hogy egy bizonyos üzletláncnál dolgozott. Felvették a kapcsolatot a céggel, bizonyítékokkal alátámasztva bemutatták nekik, hogy mit csinált az alkalmazottjuk, akit így több mint tíz év munkaviszony után elbocsátottak. Köztük is sok csibész gyerek van, sokaknak volt már valamilyen ügye, de egyikük sem volt soha állatkínzás miatt elítélve.

Mentések és Adománygyűjtés

Bár vannak eltérések a vidéki és a budapesti működés között, a fővárosban a szervezet úgy csinálja, hogy ha volt egy mentés, akkor rögtön hívják az állatorvosi rendelőt és elkezdik intézni a szállást is. Nemrég Iváncsáról mentettek ki három bull-típusú kutyát, oda este 8 óra körül mentek 2-3 kocsival. Míg utaztak, már megbeszélték a komáromi csapattal, hogy ők át tudják venni a kutyákat. Mire odaértek a találkozási pontra, a helyi társaink mellett már ott voltak rendőrök és a polgárőrök is. Alapvetően nem az a céljuk, hogy mindenképpen elvegyék az állatot. Nem egyszer volt olyan, hogy akinek nem volt pénze megcsináltatni a kerítést, annak megjavították ők, vagy vittek futóláncot. De az olyan esetekben, mint az iváncsai, egyszerűen nincs miről beszélni.

Vagy egy másik példa: három hete Nógrád megyében egy elhagyatott házból mentettek ki egy kutyát, aminek a nyakába bele volt nőve a lánc. Már visszafelé út közben hívták az állatorvost, hogy van egy nyakas kutyájuk, és ők egy óra múlva már előkészített műtővel vártak. Végül a FORTE Kutyaiskola és Állatvédő Egyesület segítségét követően a Noé Állatotthon fogadta be a kutyát, mert épp nem volt máshol helyük.

A szervezet adományokból tartja fenn magát, emellett saját termékeiket árulják. Nehéz kérdés, de ha úgy nézzük, hogy az is segítség, ha egy menhelyre viszek két tonna tápot, akkor ez a szám több ezres nagyságrendű. De sokszor a fuvarozásban segítenek, vagy egyéb adományokat osztanak szét az ország különböző pontjain. Minden gazdi kereső kutyus, kisállat egy törvényes örökbefogadáson megy át! Alább minden információt megtalálsz az anyagi és tárgyi segítségnyújtáshoz, hogy el tudd juttatni a támogatásodat.

Jövőbeli Tervek és Nemzetközi Példák

Valóban tervben van egy nagy, európai színvonalú menhely építése. Hisznek benne, hogy meg fogják tudni csinálni. Az elején a szervezetükben sem hitt senki, most pedig látható, hogy működnek, és már nem kávézókban interjúznak, hanem saját irodájuk van. A leendő menhely helyszínével kapcsolatban jelenleg is nagyon sok várossal és kerülettel tárgyalnak. Úgy vannak vele, hogy az első megadott lehetőséggel élni fognak.

Közben igyekeznek kifelé nyitni és jó kapcsolatot ápolni nyugat-európai szervezetekkel is. Tőlük sokat tanulhatunk arról, milyen egy jó menhely, a látogatások során tapasztalatokat cserélnek. Spanyolországban a menhely kapuja alatt ott a tenger, Horvátországban hatalmas kifutók vannak, Luxemburgban padlófűtés van a kennelekben, Németországban alig van kutya a menhelyeken és szintén hatalmasak a kifutók.

tags: #szurkolok #az #allatkinzas #ellen #tuntetes #a

Népszerű bejegyzések:

• Hogyan indult a vízilabda és miért vagyunk sikeresek?
• A magyar kick-boxolók Eb-n elért eredményei
• Az Arsenal legendás kapitányának sikerei
• a kapus vicces hibája
• Modern csoda Liverpoolban