A Futball: Szurkolók Nélkül Nincs Élet – A Rajongás Pszichológiája és Gazdasági Hatásai

A foci sokkal több sportnál. Üzlet és politika is. Ennélfogva a jobb csapatok - legyen szó akár válogatottakról, akár klubokról - gondosan válogatott játékosokból állnak. Képzeljük el a foci Eb-t üres lelátókkal: vajon milyen érzés lenne a focistáknak a rajongók morajlása nélkül végigjátszani egy mérkőzést? A COVID-19-járvány miatt sajnos sok meccsen fogadta szomorú, üres stadion a focistákat. Mostanra azonban a védőoltások felvételével lehetővé vált a meccsek látogatása. A buzdításnak, az összetartozásnak és a nemzeti érzésnek a sportban is óriási szerep jut. Miért olyan megható, felemelő érzés, amikor a mieink győzedelmeskednek? Hogyan hat a rajongók jelenléte a játékosokra? Erről kérdeztünk pszichológus szakértőnket, Máténé Áfra Viktóriát.

A Rajongás Lélektana: Az Önbecsüléstől a Közösségi Élményig

Tulajdonképpen, ha végiggondoljuk, a futballnak mint sportnak az egyetlen állandó résztvevői a rajongók, akik ott vannak akkor is, amikor lecserélik az edzőt, vagy amikor egy-egy játékos átigazol egy másik csapathoz. Talán nem is gondolnánk, de a szurkolás nem csupán részvétel egy sporteseményen: számos pozitív vagy épp negatív hatása lehet az egészségünkre, pszichénkre. Különös mechanizmusok hajtják a lelátókon tömörülő csoportokat és a játékosokat is.

A Rajongás Pszichológiai Háttere

Milyen lélektani háttere van a rajongásnak? Amikor magunkénak érezzük azt, amiért rajongunk, az az egyéni önmeghatározásunkat, a világban való elhelyezkedésünket is elősegíti, például erősítheti a nemzeti hovatartozás érzését. Emellett értékteremtő erővel is bír, hiszen akár egy focicsapat is megtestesíthet számunkra olyan tulajdonságokat, értékeket, melyeket fontosnak és követendőnek könyvelünk el - futball esetén gondolhatunk a kitartásra, a csapatmunkára vagy a sport szeretetének értékeire.

A szurkolói táborhoz való csatlakozással egy társaság értékes tagjaként lehetünk jelen, melynek számos pozitív testi-lelki hatása van. Jó irányba befolyásolja az önértékelésünket, és bizonyítottan pozitív hatást gyakorol az egészségünkre és a lelki egyensúlyunkra. Érdekesség például, hogy általában egyedülálló módon a drukkerek feltétel nélkül befogadják tagjaikat - ezt más csoportok esetén elég ritkán tapasztalhatjuk.

A szurkolás egy életérzés, amit csak az érezhet, aki alázattal és odaadással küzd csapatáért. A szurkolás összehozza azokat is, akik régen ellenségek voltak: egy csapatjáték, ami jó hatással van a szurkolók mentális egészségére is. És miért ne lehetnének lányok is szurkolók? A női drukkereknek sem számít más, csak a csapat. Olyankor elfelednek minden gondot, csak a csapat számít, egymás bajtársai lesznek és átérzik a helyzetet. Sokan lenézik a női szurkolókat, pedig ugyanolyan egyenrangú drukkerek, mint férfi drukker társaik.

A Szurkolók Jelentősége a Játékosok Számára

Miért olyan fontos a drukkerek jelenléte a játékosoknak? A szurkolás a pályán játszó csapatnak is óriási hajtóerő, hiszen mások jelenlétében plusz tétje lesz a játéknak. A rajongók hite az egyén vagy a csapat képességeiben önbizalom-fokozó erővel bír, amely jó hatással van a játékosok hatékonyságára. Emellett a közönség látható és hallható jelenléte, buzdítása révén a sportolók közvetlen visszajelzést kapnak, ami emelheti azt a fajta pozitív stresszt, mely fokozza az egyéni teljesítményüket.

A stressz alapvetően negatív jelentésű szóként él a köztudatban, holott nem csak rossz oldala van. A negatív stressz (distressz) mellett ugyanis létezik az ellenkezője is, az eustressz vagy pozitív stressz, amely motiváló erőként hat, fokozza az energiát és a teljesítményt, azonban - szemben a distresszel - csak rövid távon hat. Jó típusú feszültség lehet például a házasságkötés, a gyermekvállalás, egy nyaralás vagy amikor új munkahelyre kerülünk, de ide sorolhatjuk azt is, amikor egy lelkes közönség egységes erővel biztat egy csapatot a verseny ideje alatt.

A Szurkolói Táborhoz Tartozás Előnyei

Sok drukker hobbiként, egyfajta kikapcsolódásként tekint a focimeccsekre, hiszen egy sportesemény még passzív résztvevőként is kiszakítja a mindennapi rutinjából. Nem véletlen, hogy minden meccsre nagy lelkesedéssel, jó érzésekkel indulunk el. Minden olyan eseményen, melyben egy összetartó csoport egyik tagjaként veszünk részt, olyan kötődést élhetünk meg, aminek nincsen előfeltétele, csupán az azonos irányú ragaszkodás.

Mivel nem szükséges teljesítményt felmutatni ahhoz, hogy befogadjanak bennünket, könnyen kialakul az a jóleső érzés, ami miatt újra és újra visszatérünk ezekhez a helyzetekhez, doppingol minket a következő meccs közeledése, amikor ismét átélhetjük ezt az élményt. Nincs különbség az irodista vagy a fizikai munkás, a férfi vagy nő, esetleg a tehetősebb vagy szerényebb életmódot élők között: a csapat tagja lehet bárki, aki azonosulni tud a közös értékeivel. A meccsek emellett fontos szervezőerővel bírhatnak az életünkben: a mérkőzés időpontjához igazítjuk a többi elfoglaltságunkat, a hétköznapokban egy motiváló célként lebeghet a szemünk előtt, ami stresszcsökkentő hatású, és a lehangoltság valószínűségét is mérsékli.

A sportesemény megtanít, hogyan kezeljük az érzéseinket. Egy-egy játék közben számos pozitív és negatív érzést élhetnek át a rajongók: az öröm és a kudarc szélsőségei mellett több árnyalata is megjelenik az emocionális reakcióknak, amely befolyásolja az egyéni érzelmeink kezelését is - tulajdonképpen megtanít minket arra, hogy hogyan bánjunk a ránk törő érzelmekkel. Nem utolsó sorban, a csapat eredményes szereplése úgynevezett „tükröződő dicsőséget” jelent a szurkolóknak is, ezáltal fokozni képes a rajongótáborban lévők önbizalmát is.

Az ugyanis, hogy egy közösséghez tartozunk, amelynek a tagjai épp ugyanazt szeretik (imádják) mint mi, megerősít minket, önbizalmat ad és növeli a komfortérzésünket, az identitásunk részévé válik. Jó dolog valahová tartozni. Jó dolog még akkor is, ha ez a csoport nem megfogható, ha tagjait nem ismerjük személyesen. Tudjuk, hogy vannak, tudjuk, hogy sokan vannak, és mind ugyanazt teszik: szurkolnak annak a csapatnak, akinek mi is. És ez roppant megnyugtató dolog.

A Feszültséglevezetés és az Új Világ

A szurkolók egy része arra használja a csapat buzdításának lehetőségét (akár a lelátón, akár tévé előtt teszi), hogy mindennapi feszültségeit levezesse. Végre lehet tombolni, üvöltözni, felugrani, gyerekként viselkedni, kicsit végre fegyelmezetlennek lenni. El lehet felejteni a főnököt, a gyereket, aki már megint kihúzta a gyufát, a munkahelyi vagy magánéleti kudarcokat - helyette másfél órára ingyenjegyet kapunk abba a világba, ahol még minden lehetséges, és ahol a mi csapatunk is lehet győztes.

Ha szurkolóvá válunk, akkor kinyílik egy új világ: új információk áramlanak be, megtanuljuk a csapatunk történetét, összeállítását, összes ismérvét, megfigyeljük a többi szurkoló tag viselkedését és beilleszkedünk, azonosulunk, alkalmazkodunk. Ez jó érzés, mert hasonszőrű emberek közé kerülünk, akiknek - ebből a szempontból - hasonló az értékrendjük. Ezt az azonosulást kifejezzük az öltözködésünkkel, szóhasználatunkkal, viselkedésünkkel. És ha szurkolni kell, akkor érezzük a közös erőt, ez pedig a hatalom érzetét kelti bennünk, a biztonságot, és azt, hogy részesei vagyunk egy nagy egésznek - ami ráadásul azt a célt szolgálja, hogy a kedvenc csapatunk a lehető legjobban szerepeljen. Egyszóval szurkolni kifejezetten jót tesz a lelkünknek - és ez még akkor is igaz, ha a csapatunk veszít. Mert ilyenkor a többi ember segít túllépni a csalódáson, együtt lehet megélni a kudarcot is. És az tény, hogy az egyén a közösségben (valódi vagy virtuális közösségben) jobban fel tudja dolgozni a kudarcát, mintha ezzel egyedül kellene megbirkóznia.

A Szurkolói Elkötelezettség Különböző Szintjei

Nem mindegy, milyen szurkolók vagyunk. Lehetünk passzív szurkolók, akik, még ha tehetnék, akkor sem járnak el mérkőzésekre, hanem inkább otthon szurkolnak, ritkább esetben csupán utólag értesülnek az eredményekről és akkor örülnek vagy bánkódnak. Számukra nincs nagy pszichológiai hatása a csapatuk támogatásának. Hasonlóan kevés pozitívumot ad a szurkolás ténye azoknak, akik ugyan kijárnak mérkőzésekre, de azt ritkán teszik. Viszont kifejezetten nagy pszichés előny mutatható ki azoknál, akik családostól vagy egyedül, de rendszeresen drukkolnak a csapatuknak. Ennél is több pozitív hatást tapasztalnak a törzsszurkolók, akik komoly csapatot képeznek a drukkerek között is, és a társas támogatás erős közöttük. Barátságok szövődnek, tartják a kapcsolatot, segítik egymást a meccseken kívül is.

Egyfajta hovatartozás- illetve kötődésérzés alakul ki, a szurkolás révén az emberek különös köteléket alkotnak egymás között. Bajtársiasságot, egy témában azonos értékrendet alakít ki a közösség. Elköteleződünk, tartozunk valakikhez. Ráadásul a szurkoló egy ideig úgy érezheti, hogy ő is része a csapatnak, aki a pályán van - részese a küzdelemnek és a sikernek is.

Hormonális és Élettani Hatások

A lélektani változásokon, a pszichológiai hasznon túl a szurkolás más, hormonális változásokat is elindít a szervezetben. Kutatók 2010 júliusában vizsgáltak ötven focirajongót: olyanokat, akik vagy otthon, vagy egy nyilvános helyszínen nézték a vébédöntőt. Arra voltak kíváncsiak, hogy már napokkal a meccs előtt, közvetlenül a kezdés előtt, a meccs közben és után milyen a tesztoszteron- és kortizolszintjük. Dr. Alicia Salvado és kollégái (Laboratorio de Neurociencia Social Cognitiva) eredményei szerint a szurkolók tesztoszteronszintje a meccs kezdetéig egyre emelkedett, és magasabb volt a meccs napján, mint bármely más addigi napon. Ezzel együtt megemelkedett a vérükben a kortizol nevű stresszhormon szintje is. Ez arra utalt, hogy a szociális státuszukat fenyegetettnek érzik, tehát a meccs egyfajta támadás volt a csapatuk ellen.

Persze nem mindenki reagált egyformán. A fiataloknál jobban megemelkedett a kortizolszint, illetve a nőknél kevésbé, mint a férfiaknál. A tesztoszteron esetében nem tapasztaltak ilyen eltéréseket. Végül a meccs után mindkét hormon szintje újra a megszokott értékre csökkent.

Veszélyes Lehet a Heves Szurkolás?

Egy időben kutatások folytak arról, hogy a szurkolás (pláne ha az igazán szenvedélyes és felfokozott érzelmi állapottal jár) akkor szívritmuszavarokat, illetve akár szívinfarktust okozhat. Egy 2006-os vizsgálat szerint ugyanis a németországi világbajnokság alatt a stadionokban, de még az otthonukban, a képernyő előtt drukkolók között is több volt a szurkolás okozta szívbetegség, mint a foci iránt nem érdeklődők körében. Ám pár évvel később kölni egészségügyi szakértők a minta újraelemzésekor már nem találtak kockázatnövekedést a szurkolók között. Így egyelőre a vita még nem dőlt el, de talán elég annyi: ha valaki szívbeteggént szurkol kedvenc csapatának, akkor ne feledje el rendesen beszedni a gyógyszereit, és ha szokatlan tüneteket észlel, akkor hívjon orvost, ám maga a betegség ténye ne tántorítsa el attól, hogy szurkoljon a kedvenceinek. Ennyi izgalom, ennyi öröm mindenkinek kell!

A Szurkolók Hiányának Gazdasági Vetületei

A szurkolók és a futball közötti kapcsolatnak jelentős gazdasági vetületei is vannak, amelyek különösen a nagy nemzetközi események idején válnak nyilvánvalóvá. Makrogazdasági szempontból az ilyen típusú nagy események általában inkább kis hatással bírnak, a turizmust kivéve. A Neue Zürcher Zeitung által megkérdezett szakértők is elismerik, hogy például a szállás- és vendéglátóhelyek profitálnak az eseményből. Összességében azonban nem feltétlenül emelkednek majd a költések. Ez pedig nem túl jó hír a német gazdaságnak, amely nem túl acélos mostanában.

A most zajló németországi foci-Európa-bajnokság egymilliárd euró pluszbevételt hozhat a német gazdaságnak az eseményre kilátogató külföldi turisták révén - állítja a müncheni székhelyű Ifo gazdaságkutató intézet. A szintén német rendezésű 2006-os foci-vb elején a külföldiek és az általuk eltöltött vendégéjszakák száma mintegy 25 százalékkal emelkedett - mondta Gerome Wolf, az intézet kutatója. Ez alapján mintegy plusz 600 ezer külföldi turistát és plusz 1,5 millió vendégéjszakát jósolnak a mostani Eb-re. A hangulat is jobb, a sör is jobban fogy - szurkolók Londonban az angol-szerb meccset nézik kivetítőkön.

A futballvilágban sajnos tapintható a félelem attól, hogy a mégoly szigorú óvintézkedések ellenére a szurkolók keveredése a járvány újabb hullámát indíthatja el. Nem véletlen, hogy a legtöbb rendező város csupán 25-50 százalékos stadion-kihasználtságot vállalt, egyedüliként Budapesten terveznek telt házzal az illetékesek.

„Imádom ezt a játékot, de a fokozott kockázatvállalást nem tudom támogatni, és nem fér a fejembe, hogy miközben az oltási programjával még nálunk is előbbre járó Egyesült Királyságban nem vállalnak 100 százalékos kapacitást - a döntőre sem! -, addig nekünk miért kell ebbe az irányba menni.” Ez is rávilágít a szurkolók jelenlétével járó kockázatokra és a szervezési dilemmákra.

Üzlet vagy Identitás? A Futball Elüzletiesedése és a Rajongók Szerepe

Furcsa helyzet ez: a szurkolók hiába tudják, hogy a futball ma már globális üzlet, mégis kulturális termékként, az identitásuk részeként tekintenek rá. A futballpiaci szereplők viszont, mint minden vállalkozó, a befektetett összeg többszörösét akarják visszakapni. Valóban ez most a labdarúgás legfontosabb konfliktusa. Azért roppant izgalmas történet ez, mert ez a küzdelem harminc éve eldőlt, amikor elindult az angol Premier League, majd a Bajnokok Ligája, s kialakult az említett hierarchia és nemzetközi munkamegosztás.

Az elmúlt három évtizedben az iparág minden szereplője rendkívül sok pénzt keresett azzal, hogy a tehetség a tőke köré összpontosult. Az elmúlt 20 évben egy átlagos európai klub négy és félszeresére növelte bevételeit. Nem nagyon van még egy olyan iparág, amely ennyi idő alatt ekkorára növelte volna a méretét. A vonat azonban már elment, a futball elüzletiesedését már nem lehet megállítani.

A Szuperliga Tanulságai és a Bevételek Kérdése

A Szuperliga-tervet nem a kétségbeesés szülte? A csúcsklubok sokszáz millió dollárt veszítettek a koronavírus-járvány miatt. A legnagyobbaknál a bevételek majd’ fele ma már a tévés közvetítésből, a második legnagyobb tétel a kereskedelmi tevékenység, az emléktárgyak értékesítése, és a legkisebb rész származik a jegyeladásból. Mégis megütötte őket a járvány, mert a készpénz még mindig a meccsnapi bevételből van. A Manchester United a világ egyik leggazdagabb klubjaként a járvány kezdetén százmillió fontos tartalékon ült, mégis kénytelen volt hitelt felvenni a fizetések folyósítására, mert a meccsnapi bevételek hiányában elmaradt a készpénz. A folyamatos növekedésre berendezkedett modellben a járvány a nézők elmaradásán túl is komoly bizonytalanságot hozott.

A Manchester United szurkolói a klub tulajdonosai, az amerikai Glazer család és a Szuperligában való részvétel ellen tüntetnek az Old Trafford Stadion pályáján, a Liverpool ellen az angol első osztályú labdarúgó-bajnokságban játszott mérkőzése előtt 2021. május 2-án. Nekik a foci nem üzlet, luxus, hanem közösség, s a multinacionális vállalatként működő csúcsklubok nem adják meg az élményt.

A Z-generáció és a Futball Fogyasztási Szokásai

A Z-generáció számára a kétszer 45 perc túl hosszú, egyszerűen nem ülnek le a tévé elé egy-egy meccsért. A kutatások azt mutatják, hogy a fiatalok is szeretik a focit, a videójátékok, az e-sport népszerűsége töretlen, a meccs-összefoglalókat például gyakran többen nézik, mint magukat a mérkőzéseket. De a koronavírus mellett a kevesebb nézővel törvényszerűen csökkenő tévés közvetítési díjak kilátása is megrengette a rendszert.

Devianciák és a Szurkolói Viselkedés

A deviancia egy másik, kifejezetten a sport világában előforduló formája a futball- (vagy más sportágakhoz kapcsolódó) huliganizmus, vandalizmus, szurkolói erőszak. A rivális csapatok szurkolói összetűzésbe keverednek, verekednek, szitkozódnak, tárgyakat dobálnak egymás felé, a másik csapat játékosainak emberi méltóságát sértik, rasszista szövegeket skandálnak. Sokszor a meccsek előtt és után is összeverekednek a rivális szurkolók. Az akciókat az úgynevezett „kemény mag” kezdeményezi, s olykor a meccsek alatt közülük néhányan igyekeznek beszivárogni az ellenfél csapatának szurkolóihoz, hogy konfliktust provokáljanak. Hazánkban is problémát okoz a futball-huliganizmus, nemcsak az erőszakos viselkedés, hanem a szurkolás közben elhangzó antiszemita, rasszista és xenofób megnyilvánulások miatt is. Ezek egyrészt az ellenfél szurkolóira, másrészt a csapatokra, a játékosokra és a bírókra irányulnak. Szóbeli megnyilvánulásokat, transzparenseken és ruházaton szereplő szlogeneket alkalmaznak véleményük kifejezésére, de a különönöző tárgyak bedobálásától sem riadnak vissza.

Az agresszív szurkolás okait valószínűleg a makrotársadalmi folyamatokban kell keresni, hiszen e jelenségeket nem a sport termelte ki, hanem a mindennapi élet velejárói, az agresszivitás a társadalmi gyakorlatból gyűrűzik be a sport világába. Ez a szurkolói magatartás egyrészt bizonyos, alapvetően alsóbb társadalmi helyzetűek, sajátos szocio-kuturális réteghelyzetükből fakadó frusztrációjuk levezetésének sajátos módja, másrészt szubkulturális jellegéből fakadóan identitásképző és -megerősítő szerepe van.

Sajátos, a sport világában előforduló rendbontók, közszeméremsértők, a streakerek, akik esetenként meztelenül, alulöltözötten vagy furcsa ruhákban szaladnak be a pályákra, mérkőzésekre megzavarva ezzel a játék menetét. Mark Robert, a világ egyik leghíresebb streakere, aki több száz nagy sporteseményen „mutatkozott be”.

A Futball Mágikus Ereje és a Szurkolói Hűség

A szurkolók és a semleges nézők is a nem tipikus meccsekre emlékeznek a legtovább, a nagyközönség pedig ezek miatt szereti a focit. Biztosan sokan vannak, akik már eldöntötték, hogy nem is néznek soha többé focit, mert a kedvenc csapatuk vesztett, mert az egész a pénzről szól, mert a kedvenc játékosai kiöregedtek stb. Azonban ez általában csak átmeneti állapot. Ugyanis a fociban van egy pillanat, amit - ha fellengzősen fogalmaznék - a „gól varázsának” neveznék. Bizonyára mindenki látott már olyan összeállításokat, mint „Pelé legszebb góljai”, és bár azok nagyszerűek, mégsem érnek fel egy élőben születő góllal. Kevésbé fellengzősen mondva, a fociban van olyan eset, hogy minden összeáll, és „megtörténik a gól”. A 90 perc nagy része várakozás, és a gól néhány másodperc alatt, de lehet, hogy csak egy megvillanó momentum alatt születik. Nos, emiatt tudnak megélni a fociból a FIFA és a sportfogadó irodák, a sörgyárak és forgalmazók, a csapatok és a játékosok is. Arról nem is beszélve, hogy egy államelnök, kormányfő vagy király mosolya aligha mesterkélt, amikor a csapata rúgja a gólt.

tags: #szurkolok #nelkul #a #foci

Népszerű bejegyzések:

• Stadler József stadionja
• Ismerd meg az FC Barcelona otthonát
• Megismerheti Kapusi József Antal életútját
• Veszprém kézilabda BL-szezonjának elemzése
• Primera A statisztikák