A TAO támogatási rendszer és hatása a magyar labdarúgásra

A társasági adó (TAO) támogatási rendszer bevezetése, azaz 2011 óta jelentős mértékű forrás áramlott az államkassza helyett különböző sportszervezetekhez Magyarországon. Összesítésünk szerint több mint 330 milliárd forintnyi társasági adó áramlott a TAO-támogatási rendszer bevezetése, azaz 2011 óta az államkassza helyett különböző sportszervezetekhez.

A TAO-támogatás az az állami juttatás, amiről a kormány hat évig próbálta elhitetni, hogy nem közpénz, de október közepén a Transparency International Magyarország által indított perben a Kúria is kimondta, hogy az. A rendszer lényege, hogy a cégek a nyereségük után fizetett közteher, a társasági nyereségadó (TAO) egy részét vagy egészét nem a költségvetésbe fizetik be, hanem odaadják azt egy számukra szimpatikus sportklubnak (vagy kulturális szervezetnek). Ráadásul nem is az egészet. A szabályozást ugyanis (a cégek aktivitásának növelése érdekében) már a kezdetekben úgy alkották meg, hogy a vállalatok nagyobb összegű adóbefizetést kerülhetnek el, mint amennyit a kinézett szervezetnek adnak. Azaz az adóforintok egy része náluk marad. A költségvetésből ténylegesen kieső bevétel így még több is, mint a sportszervezeteknek juttatott 330 milliárd.

A Magyar Országgyűlés 2011. június 27-én módosította a sporttörvényt, valamint a Társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvényt. A változások lehetővé tették a hat látvány-csapatsportág (labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda, jégkorong és a röplabda) támogatását a támogató vállalkozások társasági adó kötelezettségük terhére.

A TAO rendszer előnyei és működése

Érdemes támogatni! Az a vállalkozás vagy társaság, amely él a támogatás lehetőségével, leírhatja a támogatás összegét adóalapjából, majd a csökkentett adóalapból még a támogatás mértékével megegyező adókedvezményt is igénybe vehet. Minden nyereséges, társasági adót fizető magyar vállalkozás adhat támogatást.

A támogatás igénylésének lépései:

1. Sportfejlesztési program benyújtása: A támogatásra jogosult sportszervezet sportfejlesztési programot nyújt be a Magyar Labdarúgó Szövetséghez (MLSZ), amelyben az egyesület a következő sportévben végrehajtani kívánt programját mutatja be, a megvalósítani kívánt projektelemek és működési költségek részletes költségvetésével. E programot az MLSZ - mint hatóság - elbírálja, és a tartalmi, formai követelmények megléte esetén részben vagy egészben jóváhagyja.
2. Támogató keresése: Következő lépésben a sportszervezetnek támogatót kell keresnie. A támogató olyan köztartozásmentes gazdasági társaság lehet, amely pozitív társasági adóalappal bír. A támogatás összegéről, annak folyósításának feltételeiről a sportszervezet és a támogató szerződést köt, és ez alapján a sportszervezet támogatási igazolási igényt nyújt be az MLSZ-hez. Az MLSZ 8 napon belül kiállítja a támogatási igazolást.
3. Támogatás átutalása: A támogató a TAO törvény 22/C. §-a szerint kiállított támogatási igazolás alapján közvetlenül teljesíti a támogatás utalását a kedvezményezett sportszervezetnek. A 24/A típusú támogatási igazolás esetén az adóhatóság utalja át a támogatási összeget a támogató már befizetett társasági adójából a kedvezményezett sportegyesület részére.
4. Adókedvezmény: A támogató a támogatási igazolásban szereplő összegig a támogatás idejének adóéve vagy az azt követő évek adójából (legfeljebb 8 évig) adókedvezményt vehet igénybe.

Fontos! A TAO-támogatás nem szponzoráció: nem kapható érte ellenszolgáltatás (pl. reklámfelület). A támogatást a támogatott szervezetek csak meghatározott területek fejlesztésére használhatják fel: utánpótlás-nevelési feladatok ellátására, versenyeztetéssel összefüggő költségek támogatására, személyi jellegű ráfordításokra, tárgyi eszköz beruházásra, felújításra, ide értve a biztonsági követelmények teljesülését szolgáló infrastruktúra-fejlesztést is, képzéssel összefüggő feladatokra, valamint üzemeltetésre.

A TAO rendszer kritikái és a magyar labdarúgás eredményessége

Akármit is gondolunk arról, túl sok-e vagy elegendő a magyar fociba öntött pénz, ennek az összegnek csak apró töredéke hasznosul úgy, hogy eredmény is lesz belőle a pályán. A rendszert a kezdetektől körüllengi a politika: sok esetben azok az egyesületek, klubok jutnak a legtöbb pénzhez, amelyeknek megvannak a megfelelő kapcsolatai. Kocsis Máté érkezése óta a kézilabda a focinál is több pénzhez jutott; a 2015/2016 és a 2016/2017-es szezonokban rendkívüli módon megugrott a kézilabda támogatása is: két év alatt 48 milliárd forintot kaptak a csapatok.

Pedig már ez az összeg is azt jelenti, hogy a lehetséges társasági adóbevétel több, mint 11 százalékáról mondott le az elmúlt hat évben a kormányzat. A vizsgált időszakban 2940 milliárd forintnyi TAO folyhatott volna be az államkasszába, a tényleges bevétel azonban csak 2608 milliárd lett, a többi a sportszervezetekhez került.

Összességünk szerint a TAO-támogatás bevezetése óta több mint 330 milliárd forint áramlott az államkassza helyett sportszervezetekhez. Ha a teljes hat éves ciklust nézzük, akkor a labdarúgás és a kézilabda sportágnak jutott a teljes támogatás nagyjából kétharmada, és a maradék egyharmadon osztozott a vízilabda, a jégkorong és a kosárlabda.

A százmilliárdokból nagyjából két-háromezer különböző sportszervezet részesedett, de a pénz nagyon egyenlőtlenül oszlott el a különböző klubok, egyesületek és sportvállalkozások között. A kisebb egyesületeknek ugyanis valóban semmilyen piaci forrás nem áll rendelkezésére, hogy finanszírozzák magukat, és sok száz olyan sportszervezet van, amely évente pár millió, sőt esetenként csak néhány százezer forinthoz jut ilyen forrásból, és ezeknek valóban a túléléshez van szükségük a támogatásra.

Miközben a legkisebbek minden fillérért megküzdenek, valamennyi sportágban akad néhány nagyobb egyesület, amely százmilliókkal, esetleg milliárdokkal gazdagodik évente. Ráadásul ennek a körnek a nagy része akár piacról is képes lenne részben vagy egészben ellátni magát, így a hozzájuk utalt közpénz többnyire biztosan jobb helyen lenne az államkasszában.

TAO és az utánpótlás-nevelés: A válogatott játékosok eredete

Az Orbán-kormány büszke a magyar utánpótlás-nevelésre, és tényleg iszonyatos mennyiségű pénz ömlött oda (a mostani játékosok utánpótláskorában 257 milliárd forint), az Európa-bajnokságon a magyar válogatott meghatározó része nem Magyarországon nőtt fel, sőt még többen lettek így, mint az előző, 2021-es Eb-n voltak. A 2016-os csapatban még azok voltak elsöprő többségben, akik 2010 előtt voltak utánpótláskorúak, logikus volna azt várni, hogy amint ők kiöregednek, ha már ennyi pénz megy a fociba, a helyüket fokozatosan egyre inkább azok vegyék át, akik az állami pénzből felpumpált akadémiákról jöttek ki.

Ez a jelenség részletesen a következőképp jött ki a legutóbbi keretben (játékpercek alapján):

• Akik még 2010, a Nemzeti Együttműködés Rendszere (NER) indulása előtt voltak utánpótláskorúak: Gulácsi Péter (270 játékperc), Fiola Attila (180), Lang Ádám (45), Dibusz Dénes (0), Szappanos Péter (0).
• Akik nem Magyarországon éltek utánpótláskorú focistaként: Willi Orbán (270), Szoboszlai Dominik (270), Varga Barnabás (251), Dárdai Márton (175), Szalai Attila (95), Callum Styles (61), Loic Nego (0).
• Akik már 2010 után voltak utánpótlásban, de a NER előtt is működő akadémiáról jöttek ki: Schäfer András (Szombathely/MTK - 270), Bolla Bendegúz (Főnix/MTK - 206), Botka Endre (Kispest - 90), Gazdag Dániel (Kispest - 3), Balogh Botond (MTK - 0), Kata (MTK - 0).
• És akik 2010 után felfutó és/vagy a NER-hez köthető magyarországi utánpótlásból érkeztek: Sallai Roland (Felcsút/Fehérvár - 267), Kerkez Milos (Győr - 240), Nagy Ádám (Szentlőrinc/Ferencváros - 160), Kleinheisler László (Felcsút/Fehérvár - 49), Nagy Zsolt (Felcsút - 19), Csoboth Kevin (Pécs/Főnix/Ferencváros/Kozármisleny - 7), Horváth Krisztofer (Zalaegerszeg - 0).

A rengeteg pénznek köszönhetően a többi utánpótlás-képző klub elkezdte megközelíteni a korábban is működő akadémiákat, miközben a külföldiekkel még mindig nincsenek versenyben. Sőt, amint kiderül egy magyar focistáról, hogy tehetséges, elmegy az országból. Hozzá kell tenni, hogy az MTK-ban, a Kispestben és az Illés Akadémiával korábban együttműködő Szombathelyi Haladásban van még egy közös pont: a felnőtt fociban mindhárom a történelme valaha volt legrosszabb éveit éli.

A TAO-rendszert 2011-ben vezették be, a mostani válogatott utolsó játékosa, Kerkez pedig 2020-ban hagyta el az utánpótlást, e tíz év alatt összesen 257 milliárd forint TAO-pénz került a magyar klubokhoz. Ennek nagyjából 6,6 százaléka, 17,4 milliárd forint ment el úgy, hogy abból a válogatottban is látható eredmény legyen. A pénzek több mint fele a felcsúti akadémiáé, ebből jött ki egy stabil kezdőjátékos, Sallai, és egy csereember, Nagy Zsolt, a második legtöbb a Győré, ahol egyetlen Eb-kerettag egy szezont töltött csak el. Az MTK, amely a legtöbb játékost adta a keretbe, bár közülük hárman pályára sem léptek, a középmezőnyben van, és a Kispest akadémiája sincs sokkal előttük.

További támogatási formák a labdarúgásban

Fontos része a magyar focitámogatásnak az is, hogy a focisták évi 500 millió forintig kedvezményesen adózhatnak az ekhó (egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás) révén. Egy friss kormánypárti javaslat jelentős adókönnyítésekkel toldaná meg az eddigieket, lehetővé téve, hogy a sportkluboknak ne kelljen 20 százaléknyi ekhót fizetniük a versenyzők, tehát például egy fociklubnak a labdarúgók bére után. Az ekhó amúgy is könnyebbséget jelent a normál adófizetéshez képest.

Jövőre már nem számítanának bele az árbevételükbe a sporttevékenységgel összefüggésben szerzett bevételek, vagyis a jegy- és bérleteladásból, a reklámokból származó bevételek, vagy a szponzoroktól kapott pénzek, ezek után nem kell majd iparűzési adót fizetniük. Ezen felül az NB I-be más országokhoz képest kimondottan sok hirdetési és más szponzorációs bevétel érkezik állami cégektől.

NB1-es klubok gazdálkodása a TAO rendszer tükrében (2016)

A múlt héten kezdtük sorozatunkat a magyar NB1-es csapatok 2016-os gazdálkodásáról. A már az első részben elemzett MTK és Diósgyőr mellett a Debrecen számára is csalódás volt a szezon, de vélhetően Újpesten is jobb helyezésről álmodtak a szurkolók. Nézzük meg részletesebben néhány klub 2016-os gazdálkodási adatait:

8. DVSC Futball Szervező Zrt. (Debrecen)

A DVSC Futball Szervező Zrt. 988,4 millió forintos árbevételt ért el a beszámolója szerint 2016-ban, ez mindössze 0,7 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Ehhez viszont társult 1,3 milliárd forintnyi egyéb bevétel a 2015-ös alig 100 millió forinttal szemben. Vagyis elvileg a Loki majdnem 2,3 milliárd forintot költhetett volna el 2016-ban, amivel a harmadik leggazdagabb magyar klub lehetett volna. Azonban ezt a költségvetést nem használták fel teljes egészében, hiszen 688,8 millió forintos adózott eredménnyel zárta az évet a társaság.

A bevétellel kapcsolatban kiderül, hogy miközben 2015-ben még a teljes bevétel 90 százalékát a piaci árbevétel adta, addig tavaly a jelentős egyéb tételek miatt ez az arány már alig haladta meg a 40 százalékot. A beszámoló szerint ebben a körben a legnagyobb tételt a vagyoni értékű jogok hasznosítása tette ki. Emellett a klub az UEFA-tól kapott 223 milliós szolidaritási hozzájárulást, az viszont meglepő, hogy a tévés közvetítési jogdíjak mindössze 22,2 millió forintot tettek ki. Jegybevételből 95,6 milliós bevétele volt a Lokinak, további 25,3 millióért pedig Sky Boxokat értékesítettek a Nagyerdei Stadionban.

Érdekesebb a hirtelen megugró egyéb bevétel összetétele, ami mögött játékoseladások állnak, a DVSC bevallása szerint 1,1 milliárd forint értékben adott el játékjogokat. A fentiek mellett a kiadások legnagyobb részét a Lokinál is a személyi jellegű ráfordítások tették ki, az egymilliárdos összeg magasabb, mint a társaság teljes piaci árbevétele. Emellett volt 537,4 milliós anyagjellegű ráfordítás és 76,5 milliónyi egyéb kiadás.

Első ránézésre a DVSC gazdálkodása biztos alapokon áll, azonban azt érdemes hozzátenni, hogy a klub jelentős egyszeri bevételt könyvelt el játékoseladásokból. Ez azonban hosszabb távon nem tartható fenn, hiszen a klub tavaly kiárusította legtöbb piacképes játékosát, ami meg is látszott az idei eredményeken, hiszen csak az utolsó fordulóban sikerült megúszni a kiesést.

7. Újpest 1885 Futball Kft.

Nehezebb ennyire átfogó információt kapni az Újpest gazdálkodásáról, hiszen az Újpest 1885 Futball Kft. tavaly átállt az üzleti év június 30-i zárására. Ez azt jelenti, hogy csak 2016 első feléről vannak információink. Fél év alatt a klubnak 337,2 millió forintos árbevétele volt, emellett 781,8 milliós egyéb bevételre tettek szert. A fentiek alapján közel 1,1 milliárd forint volt az Újpest költségvetése fél év alatt.

Az árbevétel legnagyobb részét az Újpest esetében is a vagyoni értékű jogok hasznosítása tette ki, ez fél év alatt 192,1 millió forint volt. A nagyobb probléma, hogy az Újpest egyáltalán nem részletezte az egyéb bevételeket, pedig ahogy láthattuk, ezek adták a teljes bevétel kétharmadát. Az Újpest honlapján azonban megtalálható a TAO-programhoz beadott kérelem, melyben találunk 2016-os tervszámokat. Ezek szerint a klub azzal számolt, hogy 1,6 milliárd forintos saját bevételét 203 milliós TAO-támogatással egészítik ki, így az összes bevételük 1,8 milliárd lesz. Emellett 1,77 milliárdos kiadással számoltak.

Összességében nem egyszerű pontos képet adni az Újpest gazdálkodásáról, de az elérhető információk alapján úgy becsüljük, hogy 2 milliárd forint körüli költségvetésével a harmadik-negyedik helyen állhatnak az NB1-ben. A gond az, hogy az összes bevétel kétharmadát adó egyéb bevételek összetétele nem ismert.

6. Szombathelyi Haladás Kft.

Számításaink szerint a Szombathelyi Haladás Kft. is közel másfél milliárd forintból gazdálkodott tavaly, ami elsősorban annak volt köszönhető, hogy az árbevétel a 2015-ös 858,7 millió forintról 1,27 milliárdra emelkedett. Ehhez jött 199 milliós egyéb bevétel, az adózott eredmény pedig 6,15 millió forint volt. A bevétel több mint 95 százaléka két forrásból származik: a vagyoni értékű jogokból 633,8 milliót, míg reklámból 574,2 milliót kapott a Haladás.

Az előző évhez képest mindkettő jelentős ugrást jelentett, hiszen 2015-ben a vagyoni értékű jogokból 448,4 milliója, reklámból pedig 243,1 milliója volt a klubnak. A kiadások közül a Haladásnál is a személyi költségek tették ki a legnagyobb szeletet 846,6 millió forinttal, mellette az anyagjellegű ráfordítások 347,3 milliót, az egyéb kiadások pedig 219,1 milliót értek el.

Összességében a Haladás gazdálkodása kifejezetten biztató, komolyabb egyszeri tételek nélkül tudtak a magyar középmezőnynek megfelelő költségvetést előteremteni. Ugyanakkor óvatosságra ad okot az, hogy a bevételek tetemes része két fő forrásból érkezik, vagyis kevés lábon áll a működés.

5. Paksi FC Kft.

Pakson nyugodtan kijelenthetjük, hogy folyamatosan erőn felül teljesít a csapat, hiszen évek óta a bajnokság legkisebb költségvetésű csapatai között vannak, ennek ellenére jól szerepelnek. A 2016-os beszámoló szerint a Paksi FC Kft. árbevétele 594,2 millió forint volt tavaly, ez 36,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi összeget. Emellett volt 457,6 milliós egyéb bevétele a klubnak a 2015-ös 323,3 millió után.

Vagyis hiába tartozik az alacsonyabb költségvetésűek közé a Paks, így is jelentősen növelni tudta bevételét tavaly. Látszik, hogy az árbevétel több mint 90 százalékát itt is a vagyoni értékű jogok hasznosítása tette ki, a többi csapathoz hasonlóan ez vélhetően a szerencsejáték-jogokból származó bevételt jelenti. Az egyéb bevételt sajnos nem részletezi a Paksi FC Kft., de annyit elárultak, hogy 302 millió forint vissza nem térítendő támogatást kaptak anyavállalatuktól.

Többek között azért volt szükség erre a vissza nem térítendő támogatásra, mert csak a személyi jellegű kiadások 733,8 millió forintot vittek el, 2015-ben ez még csak 569,1 millió volt. Összegzésként annyit érdemes elmondani, hogy hiába szerepel évről évre erőn felül a Paks, a csapat gazdálkodása nem biztos, hogy betonbiztos lábakon áll. Egyrészt az árbevétel szinte teljes egészében egy forrásból származik, másrészt tavaly szükség volt a 300 milliós tulajdonosi támogatásra is ahhoz, hogy ilyen körülmények között tudjanak működni.

A Puskás Akadémia nonprofit, utánpótlás-nevelő alapítvány, amely a teljes összeget a fiatalok sportjára, egészséges nevelésére fordítja. Mintegy ötszáz gyermekről van szó az óvodásoktól a kollégiumban nevelkedő korosztályos válogatott játékosokig. Az atlatszo.hu internetes oldal publikálta azokat az adatokat, amelyek szerint a magáncégek összesen 2.8 milliárd forintot ajánlottak fel eddig az új sporttámogatási rendszernek köszönhetően társasági adójukból a felcsúti Puskás Akadémiát működtető alapítványnak.

tags: #tao #bevetelek #a #fociban

Népszerű bejegyzések:

• M4 Sport és Mediaklikk nézettségi adatok
• Hungarian Super Patch útmutató
• Kispesti röplabda edzések időpontjai
• Mindent a női kézilabda dresszekről
• Az Anno Kiadó Vörösmarty-válogatása