Tápanyag-utánpótlás tervezése és optimalizálása a modern mezőgazdaságban
A magas hozam eléréséhez optimális műtrágya használatra van szükség. A komplex (NPK) - és nitrogén (N) műtrágyák adagolása és kijuttatása kézi számítással is megtervezhető, de a ma már rendelkezésre álló digitális eszközök forradalmasítják a tervezést.
A tápanyag-utánpótlási terv elkészítésének alapjai
A tápanyag-utánpótlási terv készítésénél figyelembe veendő szempontok például: az elvárt hozam, talajtípus, a különböző növények eltérő igényei, műtrágyatípusok, a növények fejlődési szakaszai stb. Ezenkívül elengedhetetlen a kijuttatás megfelelő idejének meghatározása. Egyrészt jogszabályi kereteket kell figyelembe venni, másrészt az alkalmazott műtrágya hatékonysága a növények tápanyag-felvételi képességétől függ.
Digitális eszközök a tápanyag-utánpótlás tervezésében
A tápanyag-utánpótlás tervező alkalmazások számos növénykultúra adatait tartalmazzák. Világszerte érvényes agronómiai irányelvek kerülnek az adatbázisba, miközben a számítási képleteket a különböző regionális körülményekhez igazítják. Miután a felhasználó megadja a szükséges termesztési adatokat, például a hozamot, az előveteményt, a korábbi műtrágya- és szervestrágya felhasználást, és a talaj tápanyag-ellátottságát, a számítás másodpercek alatt megtörténik, és az eredmény átlátható módon jelenik meg.
A komplex műtrágyák hosszú távú hatása és a vetésforgó
A tápanyag-utánpótlás hatása - különösen a komplex (NPK) műtrágyák szempontjából - több termelési évre szól. A komplex (NPK) műtrágyák hatása hosszú távú, mivel a bennük lévő tápelemek, mint például a kálium és foszfor több éven keresztül a talajban maradnak és felvehetők a következő növények számára is. Ezért a digitális tervezőeszközöknek képesnek kell lenniük a több éves vetésforgók teljes időszaka alatti tápanyag-utánpótlás optimalizálására.
NutriGuide®: Egy innovatív megoldás a Borealis L.A.T-tól
A Borealis L.A.T agronómiai szakértő csapata kidolgozta a NutriGuide® tápanyag-utánpótlás tervező programot. Ez egy ingyenesen használható webalkalmazás, amely könnyedén képes kezelni az összes fent említett feladatot. A parcella adatok bevitele a tápanyag-utánpótlás tervező programokba általában sok időt vesz igénybe, mivel mindent egyenként kell beírni és elmenteni. A Borealis L.A.T fejlesztői úgy alkották meg a NutriGuide®-ot, hogy egyetlen kattintással beemelhető a gazdaság összes parcellájának listája. Rendszerünk azért működik így, mert a legjobb eredményt és a legoptimálisabb technológiai javaslatot a probléma és a növényi kultúra pontos megismerése után tudjuk garantálni, vagyis azok után, hogy beszélt a konkrét adottságokról, lehetőségekről kollégánkkal. Az online rendeléssel vásárlási szándékát tudja jelezni felénk, illetve egy előzetes árajánlatot kaphat, majd tanácsadó kollégánk a rendelés további részleteivel kapcsolatban megkeresi Önt.
A talaj termékenységének fenntartása és a tápanyagok körforgása
A folyamatos, utánpótlás nélküli tápanyag kivét a talaj kimerüléséhez vezet. Ez azt jelenti, hogy tápanyag hiány alakul ki, főleg a foszfor és kálium hiánya befolyásolja károsan a hosszú távú hozamot és a talaj termékenységét. A jó foszfor és kálium ellátottságú talajokon ezen tápelemek kijuttatása csak kis mértékben növeli a hozamot, mégis a betakarítással a területről kivont tápanyagok mennyiségét pótolni kell. Ezzel a módszerrel a talaj termékenységének fenntartása megoldott, ráadásul csupán csekély mennyiségű P és K műtrágyázás szükséges (a betakarítás által kivont mennyiség pótlására).
A talajban lévő foszfornak és káliumnak csak egy kis hányada vehető fel a növények számára. Ezeknek a tápelemeknek a nagy hányada csak lassan, és hosszú távon táródik fel. A műtrágyával kijuttatott P és K szintén lassan tölti fel a talajban ezeket a készleteket. A fentiek okán a talajoldatban csak akkor van megfelelő P és K ellátottság, ha a talaj tartalék készlete ezen elemekből magas szintű. Ezért ezen elemek kimerülése a talajból hosszú távon befolyásolja negatívan a terméshozamot. Csökkenő hozamok, csökkenő talaj K ellátottság mellett (CAL kivonás módszerével). Csökkenő hozamok, csökkenő talaj P ellátottság mellett (CAL kivonás módszerével). A foszfor és a kálium esetében előnyös a vetésforgó összes növénykultúráját figyelembe vevő műtrágyázás.
PK-műtrágyázás kritériumai
A PK-műtrágyázás módja négy kritériumon alapul:
- A növény igényszintje
- A talaj PK-tartalma
- Tápanyag-ellátási előzmények
- A növénymaradványok által visszapótolt mennyiség
A trágyázás tervezésének részletei: Fő tényezők
A műtrágyák használata elengedhetetlen a termeléshez. A trágyázáskor kijuttatandó tápanyag mennyiségét több tényező együttes elemzése mellet lehet meghatározni. Ismernünk kell: a talaj tápanyagtartalmát, az adott növényi kultúra tápanyagigényét, a kijuttatott trágya összetételét, valamint azokat a korrekciós tényezőket, amelyek hatnak a trágyák hatóanyagának felvételére.
A talaj tápanyagtartalma
A talaj tápanyagtartalmát laboratóriumi talajvizsgálattal határozhatjuk meg. A vizsgálat eredménye csak akkor lesz megbízható és használható, ha a talaj mintavétel szakszerűen történik. A talajban lévő tápanyagok mennyiségét a típusától függően határozzák meg. Az alapvizsgálati adatok kitérnek az aranyféle kötöttségi szám értékére, a humusz tartalomra, a kalcium, foszfor és kálium szint meghatározására. Ennek megfelelően a talaj tápanyag-ellátottsága lehet: igen gyenge, gyenge, közepes, jó és igen jó az ellátottság szintje.
Az egyes növények tápanyagigénye
A növények tápanyagigényénél tudjuk, hogy egy tonna terméstömeghez hozzávetőlegesen mennyi makroelemre van szükségük. Ebből következően, a tápanyag-utánpótlás meghatározása érdekében, terveznünk kell az adott évi termésátlagot. A tervezést a terület adottságainak megfelelően kell megtenni. Ehhez segítséget nyújt az ott korábban termelt növények elért termésátlagának az áttanulmányozása. Ha meghatároztuk az adott kultúra várható hektáronkénti termésátlagát, akkor az egy tonna terméstömeghez szükséges makroelem mennyiségből ki tudjuk számolni, hogy mennyi N, K, és P hatóanyagra van szüksége a növénynek. Ezeket az értékeket kell a talaj tápanyagtartalmával összevetni, és a különbséget trágyázáskor kijuttatni.
A trágyákból felvehető tápanyagtartalom és a fellépő veszteségek
A növény által igényelt makróelem-mennyiség és a talajvizsgálati eredmények alapján meghatározott talaj tápanyag-szolgáltató képesség alapján a trágyázáskor kijuttatandó hatóanyagokat tudjuk számolni. Azonban a trágyák nem száz százalékban tartalmazzák ezeket a hatóanyagokat, mert azok mellett egyéb, pl.: ballaszt anyagokat is hordoznak. Ezért a trágyamennyiség nem egyenlő a hatóanyag mennyiségével. A Magyarországon engedélyezett növényvédő szerek és műtrágyák jegyzékének második kötete tartalmazza a hazánkban forgalomba hozott és felhasználható műtrágyák pontos leírását. Ebből vagy a műtrágyák csomagolásáról leolvasható azok hatóanyagtartalma. Ebből számolunk vissza a szükséges műtrágyamennyiségre.
A szerves trágyáknál ugyanez a helyzet. Azoknak is eltérő az N, a K és a P szolgáltató képessége. Ráadásul a legtöbb szerves eredetű trágyánál számolnunk kell azzal, hogy két-három évig folyamatosan, egyre csökkenő mértékben adja le tápanyagait. A trágyázási irányelvek alapján kiszámított és a trágyázás során kijuttatandó hatóanyag mennyiséget sok esetben korrigálnunk kell. Ezt az adott területről begyűjtött információk alapján tehetjük meg. A korrekció nem mindig veszteségekkel számol. Sok esetben a kijuttatandó hatóanyagot kell csökkentenünk. Ennek eldöntéséhez az alábbi információkra van szükség: elővetemény meghatározás, szervesanyag trágyázás módja az előző években. Az elővetemény meghatározása, ismerete azért szükséges, mert például pillangósokat követő évben a nitrogén hatóanyag mennyiségét korrigálni, csökkenteni kell. Ezzel szemben a nagy szervesanyag maradványt visszahagyó gabonáknál a szerves anyag lebomlását segítendő, azaz a pentozán hatás elkerülése érdekében plusz nitrogént kell kijuttatnunk. Viszont a szármaradványoknak a kálium tartalma magas, így ezt a hatóanyagot kell megfelelően csökkentenünk a túl adagolás elkerülése érdekében.
A talajélet és a szervesanyag-gazdálkodás jelentősége
Akárhogyan is nézzük, a mezőgazdasági termelés célja a nagy mennyiségű, egészséges, eladható termés. Ahhoz, hogy ez előállítható legyen, megfelelő termesztési körülmények szükségesek, a termesztést befolyásoló tényezők közül pedig a legalapvetőbb a talaj. A talajon termesztünk, az ad tápanyagot, a talaj nyújt nedvességet és a fejlődéshez szükséges teret a növényeknek. A talaj él, ezt nem szabad elfelejtenünk. Nem csak homok, agyag, tápanyag és víz, hanem rengeteg élő összetevő nagyon bonyolult rendszere. Akkor egészséges, ha működni képes, ha képes a vizet befogadni és leadni, ha a tápanyagokat tárolja és szolgáltatja. Ahhoz, hogy amit belefektettünk, az megtérüljön, a talajnak megfelelően kell működnie. Az élő komponensének szerves anyagot kell felhalmoznia és lebontania. Tápanyagraktárakat kell létrehoznia, vizet kell megkötnie és szolgáltatnia. Valójában nem is kell sokat tenni, hiszen az egészséges talaj, a természet megoldja - újraépíti, fenntartja magát. Persze ez csak akkor valósulhat meg, ha nem kizárólag kizsarolni akarjuk, hanem fenn is szeretnénk tartani.
A mezőgazdasági művelésbe vont talajok nagy része az intenzív gazdálkodás miatt sokszor nem képes regenerálódni, mert nincs ideje vagy megfelelő forrása egészséges életfolyamatainak megújításához, fenntartásához. Ezért leromlik, elveszti gazdaságos termőképességét. Ahhoz, hogy ez ne történjen meg, mi, gazdálkodók járulhatunk hozzá a leginkább. A talaj szerves anyagait visszapótoljuk, életképességét fenntartjuk, ha pedig nagy a baj, megújítjuk. A termesztett növények szármaradványai mindig fontos részét képezték a talajéletnek, mert ez adja táplálékát a lebontóknak, feltáróknak. A talajban lévő nitrogén 95%-a szerves kötésben található. Ez azt jelenti, hogy a kijuttatott műtrágya nagy része a növény vagy a mikroorganizmusok szervezetébe kerül, másik része pedig szervetlen formában a talajoldatban marad. A másik két makroelem, a foszfor és a kálium nehezebben mozog a talajban, de ezekből is jelentős mennyiség megy kárba. A megfelelő talajélettel rendelkező táblán a szerves és szervetlen tápanyagok egy lassú körforgásba kerülnek. Tápanyagok kötődnek és szabadulnak fel az ásványok, kolloidok felületéről. Szerves és szervetlen tápanyagutánpótlás ad inputot, aminek egy részét a terméssel elvisszük, egy részét pedig a növényi maradványokkal visszaadjuk. A helyes műveléssel kíméljük szerkezetét és a benne élőket, cserébe a talaj is többet ad a termesztéshez.
Myco’Sol PTC: Mikrobiológiai megoldás a talaj egészségéért
A Malagrow Protect portfólió alapvető terméke a Myco’Sol PTC. Ez a készítmény egy mikrobiológiai összetevőkkel kiegészített alaptrágya, a Malagrow komplex megoldása az egészséges talajért és a gazdaságos termesztésért. Pseudomonas baktériumai hatékonyan tárják fel a lekötődött tápelemeket. A benne található Trichoderma gombák igen gyorsan kölcsönösen kedvező kapcsolatot alakítanak ki a növényekkel, tápanyagokkal és fitohormonokkal támogatják a gyökereket, a növényi fejlődést. Vivőanyaga a Calkonutrium, amely egy hatásos talajszerkezet-javító anyag, magas hatóanyag-tartalmú nitrogén- és kéntrágya, de elsősorban mikroba tápanyag. A Myco’Sol PTC-vel kezelt talajok a szerves élettani támogatás segítségével képesek megújulni, átlagon felül teljesíteni, egészséges és bőséges termést biztosítani. Nem csak a romló vagy gyenge minőségű talajokra kínál megoldást, hanem a jól működő talajok magas teljesítményét is képes növelni, esetleges hibáikat kijavítani. Hatására a talajélet intenzívebbé válik, a káros folyamatok háttérbe szorulnak, lecsökkennek. A tápanyagok feltárása, körforgása jelentősen javul, nem tolódik el a tápanyagmérleg. A termék javasolt felhasználása technológiától, növénytől és fenológiától függően változik. Általánosságban 150-200 kg dózissal javasoljuk hektáronként, de szélsőséges esetekben ennél kisebb vagy nagyobb dózisra van szükség ahhoz, hogy a legjobb eredményt érjük el. Azoknak a gazdálkodóknak ajánljuk ezt a terméket, akik egy kipróbált, működő, minőségi készítményt szeretnének használni megfizethető áron.
Különleges növénykultúrák tápanyag-utánpótlása: Az almaültetvények esete
A gyümölcstermő növények tápanyag-ellátottságát alapvetően a talaj termékenysége és az örökletes növényi tulajdonságok határozzák meg. A gyümölcstermő növények tápanyag-ellátottsági harmóniáját a terméshozam nagyságának, a gyümölcs minőségének alakulásával, a kondicionális állapot figyelembevételével és az egyes növényi részek tápelem-vizsgálatával ítélhetjük meg. Az almaültetvények trágyázásának első szakasza a telepítést megelőző tartalékoló vagy feltöltő trágyázás, a második a fenntartó trágyázás, melyet talaj- és növényvizsgálat (levélanalízis) alapján végzünk.
Almaültetvények feltöltő trágyázása
A feltöltő trágyázás lényege, hogy talajvizsgálat alapján megállapítjuk a talaj tápanyag-ellátottságát (humusztartalom, felvehető foszfor és kálium tartalom), és kiszámítjuk azt a trágyaadagot, mellyel elérjük a talaj optimális foszfor és kálium feltöltöttségét. Amennyiben a talaj kalciumban (<1%) és magnéziumban (< 60 ppm) szegény, úgy ezen elemek pótlását is ekkor végezzük. Túlzottan savanyú talaj esetén a melioratív meszezést (2-10 t/ha) is a feltöltő trágyázással egy időben hajtjuk végre. A feltöltő trágyázással a talajt az aktív gyökérzóna mélységében, a növény igényeit meghaladó mértékben egy optimális szintre töltjük fel.
Az almaültetvények talajának (0-60 cm) optimális foszfor és kálium ellátottsága talajtulajdonságoktól függően 60-120, valamint 80-250 ppm között változik.
Optimális foszfor és kálium ellátottság almaültetvények talajában (0-60 cm)
| Talajtulajdonságok | Optimális foszfor (P) ellátottság (ppm) | Optimális kálium (K) ellátottság (ppm) |
|---|---|---|
| Általános tartomány | 60-120 | 80-250 |
Levélanalízis: Az azonnali szükségletek felmérése
A levélanalízis kalkulátor segít értelmezni a levélvizsgálat eredményeként kapott számadatokat. Amennyiben kiemelkedően kevés egyes elemek jelenléte, úgy azok pótlásra szorulnak. A NaturAgro termékei a tápanyagok természetes utánpótlását teszik lehetővé.
Általános tudnivalók a trágyákról
A növények megfelelő fejlődéséhez szükség van néhány alapvető feltétel teljesülésére: az adott fajta igényeihez illő talaj- és fényviszonyok, az öntözés és a megfelelő virágföld kiválasztása mellett elengedhetetlen a megfelelő tápanyagellátás is. Ha rendszeresen kertészkedsz, biztosan otthonosan mozogsz már a különböző szerves és szervetlen tápanyagok, tőzegek és komposztok világában. Ha azonban még kezdő kertbarát vagy, némi fejtörést okozhat ez a téma.
Szerves trágyák
A szerves trágyák lehetnek növényi és állati eredetűek is. A hobbikertekben leggyakrabban az utóbbit, egészen pontosan baromfi- és szarvasmarhatrágyát használnak. Természetes eredetű tápanyagokat szolgáltatnak a növényeknek, emellett javítják a talaj szerkezetét is, növelve a szervesanyag-tartalmat. Használatuk ültetéskor, majd később a tavaszi vagy őszi időszakban a növények tövéhez adagolva javasolt. Ha szerves trágyát használsz, nagyon fontos, hogy jó minőségű, ellenőrzött helyről származó terméket válassz!
Műtrágyák
A műtrágyák mesterségesen előállított tápanyagok. Fontos azonban szem előtt tartani, hogy ezek vegyi anyagok, és ha nem megfelelően használjuk őket, akkor a növényeknek és a környezetnek egyaránt árthatunk velük, például túladagolásukkal. A műtrágyákat a növények oldott formában tudják felvenni. Összetételük meghatározza, hogy a növény vegetatív (levél, szár) vagy generatív (virág, termés) fejlődését segíti elő, és ettől függ a felhasználási idejük is. A nitrogéntúlsúlyos műtrágyák például az intenzív növekedése idején segítik a megfelelő fejlődést, míg a foszfor- és káliumtartalom a termésmennyiség és -minőség növeléséhez járul hozzá. A vízben oldható műtrágyák használata a vegetatív időszakban ajánlott, 2 hetente, az öntözővízzel kijuttatva. A műtrágyák összetételét a gyártás során pontosan tudják szabályozni, ezért léteznek olyan készítmények is, amelyeket kifejezetten egy-egy növénycsoport igényeihez igazodva alkottak meg.
tags: #tapanyag #utanpotlas #szamitasa
