Az emésztőrendszer titkai: Hogyan dolgozza fel testünk az ételt?
Az emésztőrendszer feladata, hogy a táplálékot felvegye és feldolgozza; a felesleges, fel nem szívott anyagokat pedig kiürítse. A táplálékot aprítja, tovább juttatja, majd a test számára felvehető, kis egységekre bontja le. Ezek az egységek felszívódnak a véráramba és az érpályán keresztül eljutnak a sejtekhez. Ezen kívül az emésztőrendszer számos egyéb, nem kizárólag emésztéssel kapcsolatos funkciót is ellát, például hormontermelést, immunológiai funkciókat és hangképzést. Az emberi emésztőrendszer fő részei: szájüreg, garat, nyelőcső, gyomor, bélcsatorna és az ahhoz kapcsolódó emésztőmirigyek, amelyeket járulékos emésztőszerveknek is nevezünk.
Tápanyagok: Az élet építőkövei
Az élet fenntartásának feltétele a szervezet tápanyagokkal való ellátása, azaz a táplálkozás vagy táplálás. A táplálkozással ugyanakkor nemcsak tápanyagok kerülnek az emésztőrendszerbe, hanem más, a szervezet számára nem hasznosítható anyagok is. A bevitt anyagokat a szervezet az emésztés során a számára szükséges tápanyagokra és nem hasznosítható salakanyagokra bontja. Az emészthetetlen részeket kiüríti, az emészthetőket tápanyagként pedig hasznosítja.
A tápanyagok két csoportra oszthatók:
- Szerves tápanyagok: szénhidrátok, fehérjék, zsírok és vitaminok.
- Szervetlen tápanyagok: víz és az ásványi anyagok.
Bőséges táplálkozás esetén is éhezhet a szervezet, ha a bevitt táplálék nem tartalmaz elegendő tápanyagot vagy nem a megfelelő arányban tartalmazza azokat.
A tápanyagok típusai
| Szerves tápanyagok | Szervetlen tápanyagok |
|---|---|
| szénhidrátok | víz |
| fehérjék | ásványi anyagok |
| zsírok | |
| vitaminok |
Az emésztőrendszer felosztása
Hagyományosan az emberi bélcsatornát 3 részre osztjuk fel: elő-, közép- és utóbélre. A bélcsatorna üregeit nyálkahártya béleli, amelynek felületét legnagyobbrészt egyrétegű hengerhám borítja. A nyálkahártya kötőszövetes rétegébe süllyedve sokféle mirigy található. A nyálkahártya alatt simaizom rétegek húzódnak a bélfalban, amelyek a bél mozgásait teszik lehetővé.
Az előbél
Az előbelet a szájüreg, garat, nyelőcső és gyomor alkotják. A nyál- és gyomormirigyek az előbélbe ürítik az emésztést segítő váladékukat. Az előbél feladata a táplálék felvétele, aprítása és kémiai lebontásának megkezdése.
A szájüreg: Itt kezdődik minden
Az előbél első része a szájüreg. Az étel a szájban jut az emésztőcsatornába. A szájüregben helyezkedik el 32 fogunk (gumós mindenevő fogazat), a kemény és lágy szájpad, a nyelv, illetve ide üríti váladékát a 3 pár nagy nyálmirigy (fültőmirigy, nyelv alatti és állkapocs alatti nyálmirigyek) és megannyi kis nyálmirigy.
A fogak rágják, amelyek az ételt kisebb darabokra bontják. A szájüregben a falat formálása, forgatása és az ízérzékelés a nyelv feladata. Az ételt keverjük a nyállal, amely enzimeket tartalmaz. A nyálmirigyek által termelt nyál a falatot bevonja, könnyebben lenyelhetővé teszi. Emellett a nyálban található emésztőenzim (amiláz) hatására a szénhidrátok bontása is megkezdődik a szájüregben. Biztosan te is megfigyelted már, hogy ha valamit sokáig rágsz, akkor édesebb lesz az íze. Ennek az az oka, hogy a keményítőt glükóz molekulák építik fel, tehát ezeknek az édességét érzed ilyenkor. A nyálnak ugyanakkor fertőtlenítő hatása is van. Sőt, egyes anyagok már innen felszívódhatnak, például az alkohol és egyes gyógyszerek.
Ízérzékelés
Az ízérzésért felelős receptorok főként a nyelven helyezkednek el, mégpedig az egyes ízérzékelő receptorok annak különböző részein, de megtalálhatóak a szájüregben máshol is, például a gégefedő porcokon. Ezek a receptorok alapvetően 5 alapíz érzékelésére alkalmasak: édes, sós, savanyú, keserű, és umami. Az ízérzékelés zavarai különböző betegségekre utalhatnak, például COVID-19, nátha, gyógyszermellékhatások, nyálkő, Sjögren-szindróma, de a dohányzás és a nem megfelelő szájápolás is ízérzékelési zavarokhoz vezethet.
A garat és a nyelőcső: Az út a gyomorba
A nyállal kevert falatot a nyelv tolja hátra a szájüregben, ami így a garatba halad tovább. Ezen a ponton kereszteződik a levegő és a táplálék útja. Annak érdekében, hogy a falat a nyelőcsőbe, és ne a légutakba jusson, a lágy szájpad megemelkedik, elzárva az utat az orrüreg felé, a gégefedő porc pedig a légcső felé zárja el az utat. Félrenyeléskor a falat nem a tápcsatornába, hanem a légutakba kerül. Gyakran előfordul, ha evés közben nevetünk vagy csuklunk, beszélünk. Igen, evés közben nem érdemes beszélni, hiszen a falat könnyebben kerülhet a légutakba.
A garatból a táplálék a nyelőcsövön keresztül a gyomorba kerül. A nyelőcső egy, a mellkasban elhelyezkedő, kb. 2 cm átmérőjű, izmos falú, nyálkahártyával bélelt szerv. Feladata, hogy a falatot továbbítsa a garatból a gyomorba. A nyelőcsőben nincs emésztés, ez a szerv kizárólag a hullámzó továbbító mozgással vesz részt a táplálékfeldolgozás folyamatában.
Emésztőrendszer
A gyomor: A fő emésztőedény
A gyomor a hasüregben helyezkedik el, a rekesz alatt, két végén gyűrűs záróizmokkal. Az emésztőrendszer legtágasabb szervének funkciója a táplálék pépesítése és a fehérjék bontása (pepszin), savas pH-ja révén a mikroorganizmusok elpusztítása és a folyékony gyomortartalom középbélbe juttatása. A gyomornedv pH-ja alacsony, vagyis savas, és arra szolgál, hogy elősegítse az élelmiszerek emésztését és a potenciálisan káros baktériumok elpusztítását. A gyomorban néhány perctől akár nyolc óráig is maradhat a táplálék; innen szívódnak fel egyes anyagok, pl. a víz, a gyógyszerek, a koffein és az alkohol. A gyomor a megrágott táplálék befogadásával és továbbításával foglalkozik, jól meg is keveri, és hozzáadja a saját készítményét, a gyomornedvet, mely mindenféle enzimet tartalmaz, ami segít az emésztésben.
A középbél: A tápanyagok felszívódásának központja
A középbelet a 3 részre (patkóbél, éhbél, csípőbél) tagozódó vékonybél alkotja. A máj és a hasnyálmirigy ide, a középbélbe juttatják az emésztőnedveket. A vékonybélben folytatódik a tápanyagok alkotóelemekre bontása, és itt zajlik a felszívódás jelentős része. A vékonybél a gyomorbél-rendszer leghosszabb szakasza. A vékonybélben a béltartalom a nyálkahártya szekrétumával, a hasnyálmirigynedvvel és az epével keveredik. A vékonybél feladata a tápanyagok emésztése és felszívódása.
A vékonybél és bélbolyhok
A vékonybél belsejét apró, kesztyűujjszerű nyúlványok, a bélbolyhok borítják. A vékonybél-nyálkahártyán számos kitüremkedés, bélboholy figyelhető meg, melyeknek a funkciója a felszívó-felület megsokszorozása. Ezek a bél belső felületét jelentősen megnövelő nyúlványok veszik fel a tápanyagokat. Innen kerülnek azok a véráramba és a nyirokkeringésbe. Ezeken a bolyhokon található a kefeszegély (microvillusok), ami még tovább növeli a felületet, nagyjából egy teniszpálya méretű, 180-200 m2 plusz felületet adva a 6-7 méter hosszú vékonybélhez. A táplálék felszívásához elengedhetetlen a bolyhok hossztengelyében található artéria, ami fel tudja venni ezeket az anyagokat, de csak a nagyon kicsi molekulák juthatnak be.
A hasnyálmirigy és a máj szerepe
A vékonybél kémhatása enyhén lúgos. Első szakaszába, a patkóbélbe ömlik a hasnyálmirigy és a máj váladéka. A hasnyálmirigynedvben mind a fehérje, mind szénhidrát, mind zsír és nukleinsav bontó enzimek megtalálhatók. A hasnyálban lévő enzimek (amiláz, lipáz, tripszin) felelősek a szénhidrátok, fehérjék és zsírok bontásáért is. Itt történik a fehérjék aminosavakra, illetve kisebb peptidekre való bontása a fehérjebontó-enzimek által (pl. tripszin). A szénhidrátbontó enzimek (amiláz) a keményítőt és a glikogént bontják le kisebb egységekre, először diszacharidokra ("kettős cukrok"), majd monoszacharidokra, mint pl. a glükóz. Zsírbontás is történik, glicerin és zsírsavak keletkeznek (pl. lipáz által).
A máj által termelt és epehólyagban tárolódott emésztőnedv az epe. Az epe emésztőenzimet nem tartalmaz, csupán epesavakat, melyek a zsírok apró cseppekre való oszlatásáért felelősek. Az epe körülbelül 80 százalékát víz alkotja, ebben oldva koleszterin, epesavak és foszfolipidek találhatók 5-70-25 százalékos arányban. Ha ezen arányok eltolódnak, az epe besűrűsödik, és epekő alakulhat ki. A széklet barna színe az epefestékeknek köszönhető. A vékonybél falának mirigyei termelik a vékonybélnedvet, melynek fő szerepe a béltartalom hígítása.
A felszívódás folyamata
A lebontott tápanyagok, valamint a vitaminok, a víz és az ionok a bélcsatorna falán át a keringési rendszerbe jutnak. Ez a folyamat a felszívódás, amely aktív vagy passzív transzporttal megy végbe a bélfal hámsejtjein keresztül. A víz passzív transzport folyamattal jut át a bélbolyhok sejthártyáján, míg a különböző ionok és a tápanyagokat felépítő építőegységek pedig aktív transzporttal. Az egyszerű cukrok és az aminosavak a vérkeringésbe jutnak, míg a zsírok nagy része a nyirokerekbe kerül. A vékonybél mozgása keveri és továbbítja a béltartalmat a vastagbél felé. A vékonybél mirigyei által termelt nedv segíti a táplálékok felszívódását, valamint védi a patkóbelet a gyomorsav károsító hatásától. Számos hormon, valamint idegrendszeri hatás fokozza a bélnedv elválasztást.
Az utóbél: Vízvisszaszívás és salakanyagok ürítése
Az utóbelet a vastagbél alkotja, melynek részei a vakbél, vastagbél, végbél. Nagyjából 6-8 órával az első falatok után megérkezünk a vastagbélbe. A tápanyagfelszívás oroszlánrészét letudta a vékonybél, az ételből származó fehérjékből aminosavak, a szénhidrátokból glükóz és a zsírokból zsírsavak szívódnak fel. Mire a vastagbélhez érünk már nem is nagyon táplálékról, hanem inkább emésztési maradékról beszélünk. De egy nagyon fontos összetevőt azért ez is tartalmaz, ami nem más, mint a víz.
A vastagbél és a mikrobiom
A vékonybélből az emészthetetlen rostok, víz és ionok a vastagbél kezdeti szakaszába, a vakbélbe haladnak tovább, ehhez kapcsolódik a féregnyúlvány (appendix), amely egy nyirokszerv. A féregnyúlványból kiinduló gyulladásos megbetegedése a vakbélgyulladás (appendicitis).
A vastagbél a tápanyag lebontásában már nem vesz részt, fő funkciója a víz és ionok visszaszívása, melynek eredményeképpen a béltartalom besűrűsödik. A vastagbél végzi az emésztés során a víz és elektrolitok felszívását. A vastagbél nyálkahártya felszívó kapacitása rendkívül nagy. Ez teszi lehetővé gyógyszerek végbélen keresztül történő alkalmazását (kúpok). A vastagbélben emésztőenzimek nem választódnak ki, hiszen itt emésztés már nem, csak felszívódás történik.
A vastagbélben változatos baktériumflóra található, melyekkel az ember szimbiózisban él (mikrobiom): a baktériumok például vitaminokat termelnek, amelyeket a szervezet hasznosít, míg az emberi test a számára emészthetetlen rostokat szolgáltatja a baktériumoknak. A vastagbél a legoptimálisabb hely ennek a diverz ökoszisztémának, ugyanis az itteni lassabb perisztaltika bőven hagy nekik időt a szaporodásra, békén hagyják őket az emésztőenzimek, az oxigénszegény környezetben nyugalomban tudnak éldegélni az anaerob törzsek, illetve itt koncentrálódnak az emészthetetlen rostok, amik tápanyagként szolgálnak ezeknek a lakóknak. Ezért is szokás prebiotikumnak is nevezni a rostokat.
Mivel az egészséges emésztéshez és a vitaminok felvételéhez szükségünk van ezekre a bélbaktériumokra, fontos, hogy antibiotikum-kezelés során a normál flóra helyreállításáról és támogatásáról is gondoskodjunk (étrend-kiegészítő probiotikumok), mert az antibiotikum nemcsak a kórokozó baktériumokat, hanem a normál flóra tagjait is elpusztíthatja. Az immunrendszer súlyos károsodásakor a bélbaktériumok elárasztják a szervezetet, súlyos fertőzést, akár halált is okozhatnak. A különböző gyulladásos betegségek esetén széles körben alkalmazott antibiotikumok károsítják a normál bélflórát, ezáltal emésztési zavarokat, gyakran hasmenést váltanak ki.
A végbél és a székletürítés
A vastagbél gyűrűző mozgása jóval lassabb a vékonybélénél, de a folyamatot rostok fogyasztásával segíthetjük. A rostdús táplálékok fogyasztását azért javasolják, mert megnövelik a béltartalom mennyiségét, ezáltal fokozzák a belek perisztaltikáját. Számos hashajtó ezen az elven működik. A vastagbél mozgását nehezítő körülmények székrekedéshez vezethetnek (obstipáció).
Az emészthetetlen anyagokból, epefestékből és baktériumokból alakul ki a széklet, melyet a végbél záróizmának segítségével kisgyermekkortól akaratlagosan ürítünk. A széklet szervetlen anyagokat, emésztetlen növényi rostokat, baktériumokat és vizet tartalmaz. A széklet barna színét az epefestékekből a bélbaktériumok hatására keletkező pigmentek adják. A bélgázokat is részben a baktériumok termelik.
A végbél, az emésztőrendszer utolsó komponense. A vastagbélben gondosan megformált széklet itt időzik egészen addig, amíg készen nem állunk arra, hogy kiürítsük azt a külvilágba. Ennek az ingere elsősorban a végbél falának feszülése, majd ezt követi a két záróizmunk összehangolt működése. Míg a belső izom nem szabályozható, addig a külső teljes mértékben a mi akaratlagos befolyásunk alatt áll. A belső izom küldi a jelet, hogy ideje WC-re menni, de csak a külső izom elernyedésével tudjuk a székletet üríteni. A végbél feszülésekor a záróizomzat elernyed. A végbélben a nyomás emelkedésekor megjelenik a székelési inger, amely egy bizonyos mértékig visszatartható, azonban a nyomás növekedése reflexes székletürítést eredményez.
Ami fontos még itt kiemelni, hogy a végbelünk egy különleges hely a vérkeringés szempontjából is, ugyanis az itt található vénák egy része kikerüli a májat és egyből a szív felé szállítja a vért.
Na de milyen a jó és egészséges széklet? Ha nem kell erőlködni ürítés közben, és úgy kinézetre is rendben van, akkor kijelenthetjük, hogy teljesen egészséges a széklet. Erre találták ki a Bristol skálát, ami 7 kategóriába sorolja a székletet a hasmenéstől a székrekedésig.
A táplálék továbbítása: Perisztaltika
Az üreges bélcsatorna nyálkahártyarétege alatt izomrétegek helyezkednek el. Ezen izmok működését akaratunkkal befolyásolni nem tudjuk. A bélfal simaizomzata körkörös és hosszanti rétegekre különül. A béltartalom feszítésének hatására a körkörös és hosszanti izomrétegek összehangolt működése hozza létre a féregszerűen gyűrűző mozgást, ami hullámként halad végig a tápcsatorna egyes szakaszain. Ez a mozgás általában a végbél irányába továbbítja a béltartalmat.
Nem emésztéssel kapcsolatos funkciók
Talán a legfontosabb funkció a hangképzés, melyben részt vesz a nyelv, illetve a fogak is. A hasnyálmirigynek az emésztésben betöltött szerepe mellett hormontermelő funkciója is van. Az agyunk kifejezetten különleges kapcsolatot ápol a beleinkkel. Az úgynevezett bél-agy tengely mentén tartják az oda-vissza kapcsolatot: az agy a motilitásra, a bélnedvek szekréciójára és a bél immun funkcióira figyel nagyon, illetve magát a mikrobiom összetételét is befolyásolni tudja. Ennek a tengelynek fontos komponensei az emésztő traktusban termelt hormonok is.
Minden a ghrelinnel kezdődik. Mikor már azon kapod magad, hogy az ebéden gondolkozol, akkor ezért ő a felelős. Ez a hormon a gyomorban termelődik és a hypothalamus evéssel kapcsolatos magjában fejti ki hatását. Mikor már eljutsz az ebédig, elkezd dolgozni a gasztrin hormon, amit szintén a gyomor termel. Van két nagyon kiemelkedő hormon, ami abban segít, hogy lassuljon a gyomorürülés, tehát ne árassza el egyből a táplálék a patkóbelet. Ez nem más, mint a kolecisztokinin (CKK) és glükóz függő inzulinotróp peptid (GIP). Az emésztés befejeztével megemelkedik a szomatosztatin szintje, ami gátolja az előbb sorolt hormonok termelődését, ezáltal szépen fokozatosan lelassítva az emésztést.
Gyakran Ismételt Kérdések
- Különböző kémhatású élelmiszerekkel befolyásolható-e a vér pH-ja?
Nem, a vér pH-ja alapvetően állandó értékek között mozog, melyet az elfogyasztott élelmiszer pH-ja nem befolyásol.
- Működő diétás módszer a lúgosítás?
Nem, ez a módszer tudományosan nem alátámasztott.
- Miért baj a fogak korai elvesztése?
Mert az állkapcsok csontállománya felszívódásnak indul, és a táplálék aprításában nélkülözhetetlen fogak nehezen pótolhatóvá válnak.
tags: #taplalkozas #szervrendszerenek #jatekos #tabulasa
