Gyergyószentmiklós építészeti öröksége: Műemlékek és reprezentatív épületek
Gyergyószentmiklós, a Gyergyói-medence szíve, gazdag építészeti örökséggel rendelkezik, amely magában foglalja a történelem rétegeit, a hagyományos téglaépületektől a jelentős kulturális értékekkel bíró modern építményekig. Az elmúlt időszakban olvasóink körében többször is felvetődött a kérdés, hogy Gyergyószentmiklóson hány épület szerepel a műemlék épületek listáján, az azokban lakóknak milyen kötelezettségeik vannak, mit jelent az, hogy műemlékzóna, és mi a módja annak, hogy egy épület erre a listára felkerüljön.
Műemlékvédelem Gyergyószentmiklóson
Gyergyószentmiklóson 17 műemlék épület szerepel a listán, beleértve a városkép megnevezéssel jelölt utcarészeket is. Az épületek védelme és megőrzése létfontosságú a város kulturális identitásának fenntartásához.
Mi számít műemléknek és mi a műemlékvédelmi zóna?
Madaras Szidónia ismertetése szerint a műemlékvédelmi zóna a műemléknek nyilvánított épület százméteres körzetét jelenti alapértelmezésben. Ennek határát módosíthatja a szakhatóság, amennyiben városrendezés és városkép szempontjából egymástól szervesen különálló egységek tartoznak a százméteres körzetbe.
A lakók kötelességei és a műemlékké nyilvánítás folyamata
Madaras Szidónia kiemelte, hogy a műemlék épületek lakóinak kötelességük az épületek állagának megőrzése és a biztonsági óvintézkedések megtétele, hogy sem a lakók, sem a járókelők testi épségét ne veszélyeztesse az ingatlan. Egy épület két úton nyilvánítható műemlékké, az eljárás ideje pedig nyolc hónaptól egy évig terjed.
Állami, önkormányzati, egyházi tulajdonban lévő ingatlanok és régészeti lelőhelyek esetén hivatalból indítja el az országos kulturális és örökségvédelmi hatóság a műemlékké nyilvánítási eljárást. Másik esetben kérelmezheti az ingatlan tulajdonosa, az illetékes önkormányzat, a történelmi műemlékek országos bizottsága vagy más műemlékvédelmi alapítványok, szervezetek.
A kérvényezési dokumentációnak tartalmaznia kell a megfogalmazott igénylés mellett szakvéleményeket, terveket, fényképeket, felméréseket, funkcionális besorolást, a tulajdonjogot igazoló okirat másolatát, kataszteri térképet és telekkönyvet. Az adminisztratív procedúra viszonylag hosszas, ellenben a kérelmezés és a minősítés véglegesítése közötti időszakban védelmet élvez az épület - hivatalból műemlékként kezelik a szakhatóságok, amennyiben a kérelem leadásától számított 15 napon belül egyértelmű kizáró okra nem derül fény. Amennyiben a kérvényező ez idő alatt nem kapott nemleges választ, az épületre vonatkozó bármilyen intézkedést illetően a végleges döntés előtt is a műemlékekre vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.
Műemlék épületek átalakítása és hasznosítása vendéglátásra – építész szemmel | HoReCa Design 2025
Nemleges válasz esetén a következő három évben nem kérelmezhető a műemlékké nyilvánítás, kivétel ez alól, ha ez idő alatt más bizonyító okirat vagy egyéb bizonyíték előkerül, ami egyértelműen igazolná a műemléki státust. Minderről a 2001/422-es műemlékvédelmi törvény rendelkezik.
A besorolási kritériumnak számít az épület kora, építészeti, művészeti, illetve városrendezési szempontok, a gyakoriság (mennyire számít egyedinek az épület), illetve a szimbolikus érték-emlék kritérium. Mindezekben a kategóriákban pontot kap az épület, ennek eredményeképp pedig eldől, műemlék-e, és ha igen, melyik kategóriában.
Gyergyószentmiklós műemlék épületeinek listája
A városban az alábbi épületek és utcarészek szerepelnek műemlékként:
- Both vára
- Pricskei vámhivatal romjai
- Szabadság tér 1-30. szám között városkép
- Első hitelszövetkezet épülete - Fürdő utca 5. szám (jelenlegi Szarvasmarha-tenyésztők Egyesületének székhelye)
- Alszegi csengettyű - Békény utca 70. szám
- Tinka malom - Békény utca 77. szám
- Örmény templom - templom, kápolna, fal
- Felszegi csengettyű - Csengettyű utca 2. szám
- Szent György templom - Miron Cristea utca 12. szám
- Benedek-kúria - Gábor Áron 18. szám
- Bíróság épülete - Kossuth Lajos 4. szám
- Salamon Ernő Gimnázium - Gyilkostó sugárút 3-5. szám
- Czárán-ház - Márton Áron utca 7. szám
- Szent Miklós katolikus templom - templom, fal, régi parókia
- Márton Áron utcaképe - Márton Áron utca 10., 12., 14. szám
- Örmény plébánia - Petőfi Sándor tér 4. szám
- Tarisznyás Márton Múzeum - Vertán-ház - Rákóczi Ferenc Utca 1. szám
Reprezentatív Épületek Gyergyószentmiklóson
Gyergyószentmiklóson több épület, épülethomlokzat szerepel az 1999-es évből származó 38-as számú helyi tanácshatározatban, melyek különleges odafigyelést igényelnek. Madaras Szidónia hangsúlyozta, hogy ezekre az épületekre a műemlékvédelmi törvény előírásai értelemszerűen nem érvényesek. Ezek csupán a helyi testület által reprezentatívnak ítélt épületek, helyszínek, amelyek ápolása-kezelése különleges odafigyelést igényel.
Az 38/1999-es helyi tanácshatározat értelmében reprezentatívnak minősített épületek és helyszínek a következők:
- A zsinagóga
- Likas zsomboly közvetlen szomszédsága
- A Gyilkos-tó közvetlen szomszédsága
- Új Élet utca
- Rózsák utcája 1-11. és 2-30. szám (kivéve 4. és 18. szám)
- Vár utca 20-28. és 8-10. szám
- Selyem udvar
- Petőfi Sándor tér 8-10. szám (megjegyzés: a koridegen vaskapuk cseréjével)
- Márton Áron utca 15., 16., 18., 20., 22., 23., 24., 26., 27., 29., 31., 36. szám
- A Szabadság tér 7-9. számnál lévő fa kapuk
- Kossuth Lajos utcai homlokzatok: 26-48., 52-58. és 144-158. szám
- A Kossuth Lajos utcában Csiky doktor lakóháza, melyet Kós Károly tervezett
- Rákóczi 11/b. szám, egykori gabonaraktár
- A nagyáruház homlokzata
Fontos megjegyezni, hogy a rendelkezésre álló anyag nem tartalmaz információt Gyergyószentmiklós stadionjának történetéről.
tags: #tegla #epulet #tegla #haz #gyergyo #gyergyoszentmiklos
