A Téli Olimpia: A Jég és Hó Legendájának Fejlődése és Felejthetetlen Történetei

A téli olimpia a világ legrangosabb sporteseményei közé tartozik. Ez egy nemzetközi, több sportágat érintő esemény, amely hóban és jégen zajló sportágakra specializálódott. A mai téli játékokat négyévente rendezik meg, felváltva a nyári olimpiai játékokkal. A téli olimpia nem csupán verseny, hanem hatással van a turizmusra, a nemzeti identitásra, a sporttechnológiára, a diplomáciára, a városfejlesztésre, a fenntarthatósági politikákra és arra, ahogyan emberek milliói elképzelik a hegyeket.

A kezdetektől a független téli olimpiáig

A műkorcsolya már az 1908-as londoni nyári, a jégkorong pedig már az 1920-as antwerpeni nyári olimpián is szerepelt. Azonban nyáron igen körülményes és költséges biztosítani a téli sportokhoz szükséges körülményeket, ezért 1921-ben a NOB megállapodott a téli sportok egységesítéséről. A téli olimpia megrendezésének gondolatát először Brunetta d'Usseaux olasz gróf vetette fel a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) 1911-es budapesti ülésén. Bevezetését azonban sportdiplomáciai viták, majd az első világháború kitörése is hátráltatta. Végül 1922-ben döntöttek arról, hogy a következő olimpiai évben, 1924-ben a nyári olimpiától függetlenül a téli sportágakban is rendeznek versenyeket.

Három évtizeddel az 1896-os athéni, első újkori nyári olimpia után, 1924-ben a franciaországi Chamonix-ban meghirdették a "Nemzetközi Téli Sporthetet". Ezt az eseményt még „nemzetközi téli sporthét”-ként hirdették meg. Mivel sikeresnek bizonyult, átnevezték téli olimpiának. Az esemény téli olimpiává hivatalosan csak két évvel később, 1926-ban vált, amikor a NOB döntött a téli olimpiai játékok rendszeres, négyévenkénti megrendezéséről, és a chamonix-i versenyeket az első téli olimpiai játékokként ismerte el, a győztesek pedig olimpiai érmeket kaptak. A NOB 1925-től életbe léptetett új számlálási rendszere szerint, az első téli olimpiát 1924-ben tartották meg.

Az első téli olimpia: Chamonix 1924

Az első téli olimpiai játékokat 1924-ben rendezték meg a franciaországi Chamonix-ban, a Mont Blanc lábánál. Ezen az eseményen 9 sportág, illetve szakág 16 versenyszámában osztottak érmeket. A sportágak a következők voltak: bob, curling (körling), északi összetett, gyorskorcsolya, jégkorong, military patrol - ebből fejlődött ki a biatlon -, műkorcsolya, sífutás, síugrás. Az I. téli olimpia a nyáron rendezett párizsi olimpia téli folytatásaként a NOB „téli nemzetközi sporthetet” rendezett, melyet utólag „Téli Olimpia” elnevezéssel illettek. A már korábban, a nyári olimpián szereplő jégkorong és műkorcsolya mellett megjelentek az északi síversenyek, a gyorskorcsolyázás és a bob, bemutató jelleggel pedig a curling és a sílövészet.

Az első olimpián a svájci bobosok, akik igazi pályán Chamonix-ban siklottak le először, tombolán nyert, fából készült járművükkel, a felmelegedő időnek és a megolvadó jégnek köszönhetően megszerezték az aranyérmet a kásás jégen lelassuló modernebb felszerelésekkel induló csapatok előtt. A rendezvényen 16 ország 258 versenyzője vett részt 16 versenyszámban. Abban az időben a részvétel még mindig korlátozott volt a modern normákhoz képest, és a nők csak műkorcsolyában versenyeztek.

A téli olimpiák fejlődése és fontos mérföldkövei

A téli olimpiák sikeres lebonyolítása nagyban függ az időjárási és földrajzi tényezőktől. 1964-ben Innsbruckban a hóhiány és az enyhe idő, 1984-ben Szarajevóban pedig a hirtelen leesett hatalmas hómennyiség okozott gondot. A New York állambeli, mindössze 549 méteres tengerszint felett fekvő Lake Placidben pedig úgy rendeztek kétszer téli olimpiát (1932, 1980), hogy először vasúton szállították oda a havat, másodszor pedig a kor legkomolyabb hóágyúparkjával biztosították a sípályákon a megfelelő hóréteget.

A téli olimpiákat 1924 és 1992 között a nyári olimpiákkal azonos évben rendezték. Ez azt jelentette, hogy négyévente volt két olimpia. A kicsit arányosabb elosztás miatt a következő téli olimpiát 1994-ben Lillehammerben rendezték meg. Így azóta kétévente van egy olimpia. A téli olimpiák számozása eltér a nyáriakétól, itt csak a megtartott olimpiák kapnak sorszámot, a második világháború miatt elmaradt játékokat nem számozzák. A második világháború miatt az 1940-es és 1944-es kiadásokat törölték, de a téli játékok 1948-ban folytatódtak St. Moritzban. A téli olimpia gyorsabb, biztonságosabb és látványosabb lett a mesterséges hóágyúzásnak, a hűtött pályáknak, a fejlettebb felszereléseknek és a jobb időmérő rendszereknek köszönhetően. A sportolók tudományosabb módszerekkel edzettek, a szponzoráció bővült, és a televíziós jogok központi szerepet játszottak az esemény gazdaságában.

Az olimpiai játékok megrendezése a „minden sportág, minden nemzet” alapelvet képviseli. A sportágak fejlődése azonban lehetetlenné tette, hogy az összes sportág küzdelmeit egyetlen nagy verseny keretében lehessen összefogni. A téli olimpiák statisztikája a nyári olimpiákéhoz hasonlóan alakult. Az évek során folyamatosan nőtt a versenyszámok, a résztvevő országok, a versenyzők és a nézők száma. A versenyzők nem szerinti megoszlása jóval kiegyenlítettebb napjainkban, mint a kezdeti olimpiákon.

Új sportágak az olimpiai palettán

Az alpesi sí 1936-ban Garmisch-Partenkirchenben szerepelt először az olimpián. A biatlon vagy sílövészet elődje, a military patrol már Chamonix-ban is szerepelt, a biatlon azonban csak 1960-ban, Squaw Valley-ben került be az olimpiai programba. A szánkó sport az 1964-es innsbrucki olimpia óta szerepel a palettán. A síakrobatika az 1960-as évek Amerikájának terméke. Az olimpián először 1992-ben, Albertville-ben mutatkozott be. A rövidpályás gyorskorcsolya pedig 1992 óta szerepel a programban. A snowboard az egyik legfiatalabb sportág. Az olimpiára is csak 1998-ban, Naganóban sikerült betörnie. A curling, bár bemutatkozott már Chamonix-ban is, valamint öt további olimpián 1932-ben, 1936-ban, 1964-ben, 1988-ban és 1992-ben, nem aratott túlzott sikert. Érmet először az 1998-as naganói olimpián osztottak ebben a sportágban. A szkeleton szerepelt ugyan 1928-ban és 1948-ban is az olimpián, de lekerült a programról. Legközelebb 2002-ben, Salt Lake City-ben került vissza. Új versenyszámként jelent meg 2002-ben a női bob. A 2018-as pjongcsangi olimpia programjába időközben bekerültek a curling vegyes páros, a hódeszka Big Air (ugrás), az alpesi sí csapat, valamint a gyorskorcsolya tömegrajtos versenyszámok.

Magyar sikerek a téli olimpiákon

Magyarország valamennyi téli olimpián képviseltette magát, téli olimpikonjaink eddig két arany-, két ezüst- és hat bronzérmet nyertek. Magyar sikerek elsősorban páros műkorcsolyában születtek. A Rotter Emília - Szollás János-páros 1932-ben Lake Placidben és 1936-ban Garmisch-Partenkirchenben szerzett bronzérmet. A Kékessy Andrea - Király Ede-páros 1948-ban St. Moritz-ban ezüstérmes lett. A Nagy Marianna - Nagy László-páros pedig 1952-ben Oslóban és 1956-ban Cortina d'Ampezzóban szerzett bronzérmet. 1980-ban a Regőczy Krisztina - Sallay András-kettős szerzett ezüstöt jégtáncban. Más dobogós helyezésünk nem született téli olimpián, de pontszerző helyen több páros és egyéni műkorcsolyázónk is végzett. A 2000-es évektől pedig rövidpályás gyorskorcsolyában is születtek sikerek.

2018-ban Phjongcshangban a Burján Csaba, Knoch Viktor, Liu Shaoang, Liu Shaolin Sándor összeállítású magyar férfi 5000 méteres rövidpályás gyorskorcsolya váltó megszerezte a magyar sport történetének első téli olimpiai bajnoki címét, összesítésben az ország 177. olimpiai aranyérmét. Magyarország 38 év, a Regőczy Krisztina, Sallay András jégtánckettős 1980-as Lake Placid-i ezüstérme után nyert újra medált téli olimpián. A magyar váltó olimpiai rekordot is döntött, a 2014-es győztes orosz csapat eredményét javította meg. A 19 éves Liu Shaoang a legfiatalabb magyar férfi olimpiai bajnok lett. A XXIII. olimpián szerzett 15 olimpiai pont a legtöbb, amit Magyarország valaha szerzett a téli olimpiák történetében. 2022-ben Pekingben Liu Shaoang rövidpályás gyorskorcsolyában (500 méter) megszerezte Magyarország első egyéni aranyérmét.

A magyar részvétel nehézségei az első téli olimpián

1923 december közepén olyan hírek terjedtek, hogy a Magyar Atlétikai Club saját költségén 2 bobsleigh csapatot is indít az olimpián. A két öt fős csapat vezetői Déván István és Dr. Rácz Vilmos lettek volna. Némileg ellentmond a fentieknek, hogy Dr. Rácz Vilmos hirdetésben verbuvált bob csapatot a téli sporthétre, amelyre előre el is küldte a nevezését. A Nemzeti Sport hasábjain keresett vállalkozó szellemű társakat. Valószínűleg a magas költségek miatt nem talált társakat Rácz. 1924. januárjában a Pesti Napló jelenti, hogy nem nevezte csapatát. Úgy tűnik, hogy a későbbiekben azért voltak sportsikerei, ugyanis 1929-ben a svábhegyi ródliversenyt megnyerte. Ekkor már számos ródliversenyt nyert külföldön (Semmering, Tátra) is.

Legendás történetek és emlékezetes pillanatok

A téli olimpia tele van olyan pillanatokkal, amelyek túlmutatnak az érmeken. Némelyik hősies, némelyik ellentmondásos, némelyik érzelmes, mások pedig szinte hihetetlenek. A téli olimpiák több mint egy évszázados története nemcsak rekordokról és érmekről szól, hanem olyan emberi drámákról, váratlan győzelmekről és felejthetetlen pillanatokról is, amelyek generációk emlékezetébe égtek.

Sportdiplomáciai és erkölcsi dilemmák

Az 1948-as St. Moritz-i olimpián Japán és Németország háborús bűneik miatt nem vehetett részt a versenyeken. Ezen az olimpián történt az első műkorcsolya zsűri által elkövetett pontozási csalás is. Az amerikai Dick Buttont kiváló gyakorlata ellenére olyan mértékben lepontozták, hogy az már a nemzetközi szövetség elnökének is szemet szúrt. Az 1968-as grenoble-i téli játékok volt az első, ahol a versenyzőket doppingtesztnek vetették alá. Ekkor merült fel, hogy a szánkójuk talpát felmelegítették, hogy az gyorsabb legyen a jégen, ezért kizárták őket. A X. téli olimpián érdekesség volt, hogy a szlalomversenyen az osztrák Karl Schranznak lesiklás közben meg kellett állnia, mivel egy néző tévedt a pályára, emiatt két kaput kihagyott és ezért érvénytelenítették az egyébként első helyre jogosító eredményét. Az olimpiák történetében először volt „szexvizsgálat”, ahol a női versenyzőknél biológiai tesztet végeztek, hogy bizonyított legyen nőneműsége.

Az 1994-es lillehammeri olimpia előtti műkorcsolya-botrány a modern olimpiai történelem egyik legtöbbet emlegetett epizódjává vált. Nancy Kerrigant röviddel a játékok előtt támadták meg, a nyomozás pedig később az esetet riválisához, Tonya Hardinghoz közel álló emberekhez kötötte. Hardingot csak az olimpia után állították bíróság elé, és ő tagadta, hogy tudott volna a támadásról. A téli olimpiák történetében 1998-ban rendeztek először snowboardversenyt, abban bízva, hogy a fiatalok körében népszerűbbé teszi a játékokat, ugyanakkor a rendezők tartottak attól, hogyan alkalmazkodik majd a sportág lazább világa az olimpiai protokollhoz. A konfliktus gyorsan kipattant: a kanadai Ross Rebagliati megnyerte a parallel szlalomot, majd három nappal később elvették tőle az érmet, mert marihuánát mutattak ki a tesztjében. Rebagliati azt állította, csak passzívan szívta be a füstöt egy buliban.

2002. február 8-án, a Salt Lake City-i olimpia megnyitóján meghatódottság lett úrrá a jelenlévőkön és a tévénézőkön egyaránt, amikor a World Trade Center romjai közül kimentett amerikai zászlót bevitték a stadionba. A lobogót nyolc amerikai sportoló, valamint a New York-i rendőrség és tűzoltóság tagjai vitték, a 2001. szeptember 11-i eseményekre emlékezve. A 2002-es téli olimpián a műkorcsolya páros versenyt beárnyékolta egy pontozási botrány. Az orosz Jelena Berezsnaja-Anton Sziharulidze páros nyert, de sok szakértő szerint a kanadai Jamie Salé-David Pelletier teljesítménye sokkal jobb volt.

Felejthetetlen sportolói teljesítmények és sorsok

• Eric Heiden dominanciája: Az 1980-as Lake Placid-i téli olimpia egyik legdöbbenetesebb teljesítményét Eric Heiden produkálta. 500 métertől 10 000 méterig mindent behúzott, ráadásul több világcsúccsal. Ez nem pusztán dominancia volt, hanem fizikai és mentális bravúr: a sprinter és a hosszútávfutó képességeit egyesítette egyetlen sportolóban.
• Dan Jansen küzdelme az aranyért: Dan Jansen neve sokáig a „majdnem” szinonimája volt. Az 1988-as calgaryi olimpián az egyik legnagyobb esélyesként indult, ám a verseny napján meghalt a húga. Jansen azonban még így is rajthoz állt, de érthető okokból hibázott, majd elesett. Ezután négy évvel később Albertville-ben újra bukott. Majd 1994-ben, Lillehammerben végül összejött. Az 1000 méteren aranyérmes lett, és győzelmi köre során a karjában vitte kislányát, akit elhunyt húgáról nevezett el.
• Steven Bradbury váratlan diadala: Az ausztrál rövidpályás gyorskorcsolyázó 2002-ben, Salt Lake Cityben írta be magát a történelembe. Sokan szerencsének tartják, de kevesen tudják, hogy Bradbury addigra már túl volt egy combartéria-szakadáson és egy brutális baleseten is. Évekig küzdött, hogy egyáltalán versenyezhessen.
• Ester Ledecká történelmi duplázása: A 2018-as pjongcsangi olimpián a cseh Ester Ledecká az alpesi sí szuperóriás-műlesiklásban aranyérmet nyert, teljesen váratlanul, kívülállóként. Két különböző sportágban, egyetlen olimpián. Ilyenre korábban nem volt példa.
• Eddie "the Eagle" Edwards: Michael Edwards neve 1988-ban, a calgaryi téli olimpián vált világszerte ismertté. Az angol síugró - akit mindenki csak Eddie „the Eagle”-ként emlegetett - nem volt klasszikus élsportoló. Nem volt mögötte szövetségi háttér, nem volt profi edzői stábja, nem volt modern felszerelése. Vastag szemüvegben, gyakran túlméretezett sisakban és bérelt lécekkel készült. Az Egyesült Királyság 60 évig nem indított síugrót az olimpián - Eddie volt az, aki ezt a hosszú szünetet megtörte. A 70 és 90 méteres sáncon is utolsó lett. Nem volt esélye a mezőnyben, technikailag és fizikálisan is elmaradt a világ élvonalától. Hanem azért, mert nem félt ugrani. Mert vállalta a kudarcot a világ előtt. Mert miközben mindenki az érmeket nézte, ő az álmot nézte. Az ő története annyira erős lett, hogy később film is készült róla.
• A jamaicai bobcsapat: Szintén 1988, Calgary. Négy jamaicai atléta úgy döntött, hogy elindul a téli olimpián… bobban. Egy olyan sportágban, amelyhez jég, hó és speciális infrastruktúra kell - Jamaicában egyik sem áll rendelkezésre. Az ötlet elsőre abszurdnak tűnt. A világ nevetett. Keményen edzettek, sokszor külföldön, szűkös anyagi körülmények között. A versenyen végül nem értek célba, a négyes bob felborult a futam során. De ami ezután történt, az olimpiai történelem egyik ikonikus képe lett: a csapat tagjai felálltak, vállukra vették a bobot, és együtt átsétáltak a célvonalon. A jamaicai bobcsapat története később a „Cool Runnings” című filmben vált halhatatlanná, de a valóság önmagában is elég volt.

Statisztikák és rekordok

Az első téli olimpián még két földrész, Európa és Amerika legjobbjai versenyeztek. Négy évvel később - hat japán férfi sportoló révén - már Ázsia is képviseltette magát, Ausztráliából először 1936-ban, Afrikából pedig 1960-ban érkeztek versenyzők. Az első téli játékokon 16 ország versenyzői 16 versenyszámban álltak rajthoz, a 2018-as XXIII. phjongcshangi játékokon csúcs született, 92 ország 2922 versenyzője 102 versenyszámban indult, ebből 1242 női versenyző volt, ami szintén rekordot jelentett.

Az egyetlen sportoló, aki nyári (1920) és téli olimpián (1924, 1928) is egyéni számban tudott nyerni, a svéd Gillis Grafström műkorcsolyázó volt, ráadásul ugyanabban a számban, mivel 1920-ban a műkorcsolya még nyári olimpiai program volt. Rajta kívül még az amerikai Eddie Eagan nyert nyári és téli olimpiát, ő két külön számban: 1920-ban ökölvívásban, 1932-ben Lake Placidben négyes bobban győzött. A keletnémet Christa Luding-Rothenburger az első és egyedüli sportoló, aki ugyanabban az évben (1988) szerzett érmet téli és nyári olimpián: Calgaryban 1000 méteres gyorskorcsolyában első és második, míg Szöulban pályakerékpárosként második helyen végzett. Ezzel ő az első nő, aki a nyári és téli játékokon is érmet nyert.

A téli olimpiák történetében a legtöbb (nyolc) aranyérmet hárman szereztek: Marit Björgen norvég sífutó (2002-2018), Ole Einar Björndalen norvég biatlonos (1998-2014) és Björn Dählie norvég sífutó (1992-1998). Közülük a téli olimpiák legeredményesebb sportolója Marit Björgen, aki nyolc arany-, négy ezüst- és három bronzérmet nyert. Björgen egyben a nők között is a legeredményesebb, őt követi a legeredményesebb férfi sportoló, Björndalen, aki nyolc aranyat, négy ezüstöt és két bronzérmet gyűjtött be. Ireen Wüst holland gyorskorcsolyázó az egyetlen sportoló (téli és nyári olimpiákat is beleértve), aki öt különböző olimpián is tudott egyéni aranyérmet nyerni.

A téli olimpiák legidősebb bajnokai a curlingesek közül kerültek ki. A férfiak doyenje, a skót Robin Welsh az 1924-es curlingtorna megnyerésekor 54 éves és 101 napos volt, a nők legidősebbje, a svéd Anette Norberg 2010-ben 43 évesen és 104 naposan lett olimpiai bajnok. A téli olimpiák legfiatalabb női bajnoka, Kim Junmi dél-koreai rövidpályás gyorskorcsolyázó 13 éves és 85 napos volt, amikor 1994-ben Lillehammerben olimpiai aranyat nyert. A legfiatalabb férfi, Toni Nieminen finn síugró, aki 1992-ben Albertville-ben, 16 évesen és 261 naposan lett olimpiai bajnok.

Raisza Szmetanyina szovjet-orosz sífutó az első nő a történelemben, aki 1976 és 1992 között, tíz téli olimpiai érmet (négy arany, öt ezüst, egy bronz) nyert. A svájci Vreni Schneider az első nő, aki alpesi síben öt olimpiai érmet szerzett. Az 1988-ban Calgaryban nyert két arany után 1994-ben győzött a műlesiklásban, és egy-egy ezüstöt (kombináció) és bronzot (óriás-műlesiklás) is begyűjtött. A német Georg Hackl azzal írta be magát a sporttörténelembe, hogy öt egymást követő olimpián (1988-2002) nyert érmet szánkó versenyszámban.

A szenegáli Lamine Gueye alpesi síző volt az első feketeafrikai versenyző, aki téli olimpián indult, 1984-ben, majd 1992-ben és 1994-ben is részt vett a játékokon. A kanadai Jarome Iginla volt az első színesbőrű téli olimpiai bajnok, 2002-ben Salt Lake Cityben a kanadai jégkorongcsapat tagjaként állt a dobogóra. Kasai Noriaki japán síugró 1992 és 2018 között nyolc olimpián állt rajthoz. Legjobb eredménye a csapattal elért ezüst 1994-ben. Egyéniben a legjobb eredményét 2014-ben, 41 évesen érte el, amikor nagysáncon ezüstérmes lett. Az indiai Shiva Keshavan hat olimpián (1998-2018) versenyzett szánkóban. Costa Rica első téli olimpikonja, Arturo Kinch, aki 1980-ban rajtolt először sífutásban, és ötszörös olimpikonként, 49 évesen, 2006-ban ott volt még Torinóban is. A jelenlegi monacói uralkodó, II. Albert herceg (Albert Grimaldi néven) 1988 és 2002 között öt téli ötkarikás játékokon indult el bobban. A venezuelai Werner Hoeger egyedi rekordot tart: ő az egyetlen, aki fiával együtt, azonos sportágban indult téli olimpián. 2002-ben, Salt Lake City-ben szánkóban versenyeztek. Az első trópusi ország, amely téli olimpiai küldöttséget indított, a Fülöp-szigetek volt 1972-ben, két alpesi sízővel vettek részt a szapporói megmérettetésen.

Éremtáblázat: A domináns nemzetek

A téli olimpiák éremtábláját Norvégia uralná, a maga 406 olimpiai érmével (148-134-124), de az összesített éremtáblázatban a németek (163-154-118) után a második helyen áll, mivel az NSZK, az NDK, az úgynevezett közös német csapat, továbbá az egyesült Németország eredményeit együtt számolják. Oroszország (139-120-125) a harmadik, mivel a Szovjetunió és a Független Államok Közössége eredményeit is hozzászámolják. Magyarország (2-2-6) Liechtensteinnel holtversenyben a 26. az örökranglistán.

A téli olimpiai játékok legeredményesebb nemzetei, 1924-2022

A téli olimpiák rendezési helyszínei és különlegességeik

A nyári olimpiákat néhány kivétellel fővárosokban rendezték a fejlett infrastruktúra miatt, míg a téli olimpiák rendezési jogát kis lélekszámú hegyvidéki üdülőfaluk is elnyerték. Peking az egyetlen város, amely nyári (2008) és téli olimpiának (2022) is otthont adott. A 2022-es pekingi téli olimpiát szigorú koronavírus-protokoll mellett, "buborékban" rendezték meg. Kína a harmadik ázsiai ország, amely téli játékok házigazdája volt. A legtöbb, szám szerint négy téli olimpiának az Egyesült Államok adott otthont. A téli olimpiai játékok földrajza maguknak a téli sportoknak az evolúcióját mutatja be. Európa: az alpesi sportok bölcsője, Franciaország, Olaszország, Svájc, Ausztria és Norvégia formálta a téli játékok hagyományait, helyszíneit és versenykultúráját.

Olaszország jelentős szerepet játszott a téli olimpiák történetében. Az 1956-os Cortina d'Ampezzo az eleganciát, a háború utáni újjászületést és az alpesi presztízst képviselte. A 2026-os Milano Cortina olimpia egy újabb fontos fejezetet jelentett: egy földrajzilag elosztott kiadást, amely Milánó, Cortina d'Ampezzo, Valtellina, Val di Fiemme, Anterselva és más észak-olaszországi helyszínek köré épült. A következő téli olimpia Olaszországban lesz 2026. február 6-22-között, a helyszínek Milánó városa és Cortina d'Ampezzo környéke. Ez lesz az első téli olimpia, ahol két település neve szerepel rendezőként. Milánó a jégkorong, a műkorcsolya és a rövidpályás gyorskorcsolya eseményeknek ad otthont, míg Cortina d'Ampezzo, amely már az 1956-os téli olimpiának is otthont adott, az alpesi sí, bob, szánkó és skeleton versenyszámok helyszíne lesz. A tervek szerint három olimpiai falu épül, egy-egy Milánóban, Cortinában és egy Livignóban. A férfi alpesi síelők is egy legendás helyszínen, Bormióban versenyeznek majd, a lesiklást a világkupa sorozat egyik legnehezebb pályáján tartják.

A téli olimpiai játékok soha nem léteztek a történelem határain kívül. A hidegháború alatt minden érmet politikai, tudományos vagy sportbeli felsőbbrendűség bizonyítékaként lehetett értelmezni. Az alpesi és északi nemzetek számára a téli olimpiai győzelmek gyakran valami mélyebbet fejeznek ki a sportnál. A 21. században a téli olimpia a „puha hatalom” erőteljes eszközévé vált. A rendező országok a játékokat arra használják, hogy modernnek, hatékonyan működőnek, technológiailag fejlettnek, kulturálisan gazdagnak és globálisan befolyásosnak mutassák be magukat. A kortárs téli olimpia egy globális megaesemény, amelyet televízión, streamingen, közösségi médián, összefoglalókon, élő adatokon és immerzív digitális formátumokon keresztül követnek nyomon. A helyszínek, a közlekedési rendszerek, a szálláslehetőségek, a biztonsági és a médiainfrastruktúra építése hatalmas beruházásokat igényelhet. A 2014-es téli olimpia rendezésére az oroszok, becslések szerint az előzetesen tervezett összeg több mint négyszeresét, 51 milliárd dollárt (11 300 milliárd forintot) fordítottak, ami még a 2008-as pekingi nyári játékok költségvetését is felülmúlja.

Olimpiai kabalák

A nyári és téli olimpiák arculatának meghatározó elemei a kabalafigurák, amelyek 1972 óta elválaszthatatlan jelképei a viadaloknak. Az 1972-es müncheni nyári olimpián szerepelt először hivatalos kabala, a Waldi nevezetű dakszli, őt követte az első hivatalos téli olimpiai kabala, az 1976-os innsbrucki olimpia hóembere. 1994-ben az olimpiák történetében először jelentek meg a valóságos emberekről mintázott kabalák, Haakon és Kristin, a lillehammeri téli olimpia vikingruhába bújtatott két gyermekfigurája.

Két hermelin, Tina és Milo lesz a milánói-cortinai téli olimpia és paralimpia kabalafigurája. A két testvér neve a rendező városokéból - Tina Cortinából, Milo Milánóból - ered. A fehér bundájú Tina, az olimpia kabalája az olaszországi hegyekből költözött a városba, hogy új dolgokat fedezzen fel, szereti a szórakoztató eseményeket és koncerteket. Őt a következő mondat testesíti meg: "álmodj nagyot!". A paralimpia kabalája, a barna bundájú Milo a leírás alapján álmodozó: szeret viccelődni, hóban játszani, rugalmas karakterét semmi sem tarthatja vissza. Annak ellenére, hogy mancs nélkül született, megtanult járni a farkával.

A Téli Paralimpiai Játékok

Az első téli paralimpiai játékokat 1976-ban a svédországi Örnsköldsvikben rendezték, alpesi és északi síelés sportágakban, amputáltak és látássérült sportolók számára. Ez volt az első alkalom, hogy a tolószékes atlétákon kívül más fogyatékos sportolók is versenyezhettek. Jelenleg hat sportágban (alpesi sí, sílövészet, kerekesszékes curling, sífutás, hódeszka és szánkós jégkorong) versenyeznek parasportolók.

tags: #teli #olimpia #holi #donto

Népszerű bejegyzések:

• Hol nézhető az Európa Liga Döntő?
• A magyar és walesi futball története
• Lépésről lépésre: Belépés a DIGI ZTE routerbe
• Igényeld Fradi kártyádat most
• Csíkszereda és Dunaújváros jegyvásárlás