Thomas Sowunmi: Egy Úttörő Pályafutás a Magyar Labdarúgásban

Thomas Sowunmi neve fogalom a magyar labdarúgásban, nemcsak kiemelkedő játékoskarrierje, hanem úttörő szerepe miatt is. Történelmet írt itthon, ő volt a válogatott első, színesbőrű játékosa. A nigériai születésű, de Magyarországon felnőtt és karriert befutott futballista pályafutásának sok állomása volt, a játékosügynöki tevékenységen át egészen a mai napig aktívan részt vesz a magyar labdarúgásban.

Gyerekkor és a Kezdetek Afrikától Dunaújvárosig

Thomas Sowunmi Nigéria akkori fővárosában, az Atlanti-óceán partján fekvő Lagosban született 1978. július 25-én. Gyerekkorában, Nigériában a yoruba nyelvet használta. Édesapja orvosi műszerész volt, Magyarországon tanult, és Dunaújvárosban ismerkedett meg édesanyjával egy Fejér megyei eszperantó konferencián. Egymásba szerettek, három gyermekük született, Thomas volt közülük a legidősebb.

A Lagosban eltöltött évek alatt már a focipályán rúgta a labdát későbbi világsztárokkal. 7-8 éves volt, jóval fiatalabb a társainál, általában őt állították a kapuba. A barátja unokatestvére volt a nála hat esztendővel idősebb Daniel Amokachi, az 1994-es, amerikai vb egyik legnagyobb sztárja. Jay-Jay Okocha is gyakran beszállt, ő még többre vitte, elképesztő karriert futott be Európában. Sowunmi azt mondja, ha maradnak Nigériában, valószínűleg nem lett volna labdarúgó, Lagosban a tanulást választotta volna.

Tizenegy évesen, 1989-ben került Magyarországra, elsősorban az édesanya honvágya miatt. A család Dunaújvárosban telepedett le, ahol anyukája született. Anyukája Dunaújvárosban él, apja momentán Angliában dolgozik, egy pláza menedzsere. Öccse és húga szintén Magyarországon él, előbbi Budapesten, utóbbi Cegléden. A Testnevelési Egyetemen végzett. Magyarországon az élsport sem volt a cél, de mivel ügyesnek bizonyult két sportágban is, másként alakult az élete.

Dunaújvárosban röplabdázni kezdett, és nem is ment rosszul, az unokatestvére is ezt a sportot űzte. Mégis a focit választotta, iskolák közötti bajnokin látták futballozni, ügyesnek találták, és hívták a Dunaferrhez. A Dunaferrben 16 évesen mutatkozott be, Tajti József volt az edző. Akkoriban Újvárosban kötelező érvényűnek számított, hogy a felnőttben szerepeltetni kell a saját nevelésű fiatalokat. Szombaton játszott az ifiknél, vasárnap a felnőttben. Volt olyan szezon az ifiben, amikor 51 gólt szerzett, és be is hívták az utánpótlás-válogatottba. Az első hét meccsen 28 gólt rúgott, az ESMTK ellen azonnal nyolcat, szombaton délelőtt.

Profi Pályafutás: Jó Klubok, Rossz Időpontok

Sowunmi tehetsége nemcsak itthon volt szembetűnő. A Dunaferr NB II-es csapatában focizott tinédzserként, amikor a görög Olympiakos Pireus jelentkezett érte. Középiskolásként tanulmányi szerződést kötött volna a görögökkel, később a portugál Boavistával is. Azonban az újvárosi klub vezetői annyit kértek érte, mint az 50-szeres válogatott Telek Andrásért, a Fradi középhátvédjéért. Mindkét klub elállt a szerződéstől. Végül a Vasasba ment, először kölcsönben, aztán végleg megvették. Az NB I-ben is nagyon jól kezdett, Vasasban 9 meccsen 7 gólt lőtt.

Külföldi Élmények és Hazai Sikerek

A Fradiban három évet töltött, kétszer nyertek kupát, egyszer bajnoki címet. Azonban megélni alig lehetett az akkori jövedelemből, bár a gárda sikeres volt, a zöld-fehérek nagyon sok problémával küzdöttek. Onnan igazolt a cseh élvonalba, a Slovacko csapatához, akiket fel kellett jelentenie, mert meghamisították a szerződését. Egy évet írt alá, de az UEFA-hoz kétéves megállapodást küldtek, nem az ő aláírásával. Ezután került a skót Hibernianshoz. Itt mindössze fél évet töltött, de sikeres időszak volt, játszott több bajnokin, a Skót Kupában gólt is lőtt, a kupát meg is nyerték, ami hatalmas siker volt. A fináléban nem léphetett pályára, mert a menedzsere lerúgta edzésen.

Bár csak fél évet töltött Cipruson, jól érezte magát a szigeten, amikor 2011 év elején Ciprusra igazolt, az APOP csapatához. Télen igazolt ki Paphosra, illetve egy közeli kisvárosba. A csapat tulajdonosa elindult a következő helyhatósági választáson, a város regnáló polgármestere ezt nem vette jó néven, a lehetséges, későbbi rivalizálás miatt a képviselőtestülettel egyetemben elzárta a csapokat, a csapat tönkrement. Így aztán a nyáron hazajött, Siófokra, ahol az élvonalban folytatta. Mielőtt kiszerződött, kimondottan jó volt az ősze a déli parton, ciprusi megfigyelők jöttek a DVSC elleni, hazai bajnokijukra. A francia Adamo Coulibalyt akarták szemügyre venni, neki nem igazán ment azon a derbin, neki viszont nagyon jól, 4-1-re nyertek, két gólt lőtt, jól teljesített az egész csapat.

A korábbi csatár szerint pályafutása során jó kluboknál futballozott, csak mindig rosszkor. Ezt szokta mondani: „Jó klubokban fociztam, csak mindig rosszkor voltam ott”. Úgy érzi, hogy tíznél többször is játszhatott volna a magyar válogatottban, ha szerencsésebb, és a klubváltásai jobban sikerülnek. Amikor a csehországi Slovacko játékosa lett, egy évet írt alá, de a dokumentumokat meghamisították, nem az ő aláírásával juttatták el a FIFA-hoz, így tudta meg, hogy két évre szegődött a klubhoz. A nevelőegyesületéhez, a Dunaferrhez is rossz időpontban került vissza. Amikor lejárt a szerződése Angyalföldön, 2001 nyarán hazatért. Fél évet még maradt Újvárosban. Azonban folyamatosan, egyre több pénzzel tartoztak, a Ferencvároshoz igazolt.

Az előző szezonban, a Balatonfüredben még 42 évesen pályára lépett három bajnoki és egy kupameccsen, noha már edzősködött is. Azért hagyta ott, mert még negyven felett is jobban akart nyerni, mint a fiatalok, akik csak focizgattak, és inkább befizették előre a büntetéseket, mint hogy küzdjenek.

A Magyar Válogatott: Történelmi Szereplés és Változó Idők

Tízszer szerepelt a válogatottban, egy gólt szerzett Azerbajdzsánnak. A portugál válogatott elleni meccsen Figóval többször találkozott a gyepszőnyegen, de más, ismert futballisták ellen is pályára léphetett. Itthon nagy élményt jelentett, hogy együtt szerepelhetett Illés Bélával, Halmai Gáborral, Gera Zoltánnal, Váczi Zoltánnal és Galaschek Péterrel. A nemzeti együttesben Dárdai Pál a szobatársa volt, együtt focizott Király Gáborral, Szélesi Zoltánnal, Torghelle Sanyival. Azt szokták mondani viccesen, ők voltak a már nem, még nem korosztály. Nigériában a feketék között fehér volt, Magyarországon a fehérek között fekete. Thomas Sowunmi gyakran bukkan fel az újpesti stadionban, a Megyeri úti létesítményben.

2006-ban, egy norvégok elleni 1-4 után a közönség „egyszerűen senkik vagytok” rigmussal köszönt el a magyar futballcsapattól. Thomas Sowunmi akkor játszott utoljára a csapatban. Irigyelte a mostani játékosokat, hogy nekik az angolok elleni 0-4 után a Himnuszt énekelték a múlt héten. Elmondása szerint mi nem tudtunk Eb-re kijutni, ezért irigyli ezeket a srácokat, nekik az áttörés, az elitbe kerülés nem jött össze. Feladata így is van, ő most már abban tud segíteni a magyar futballnak, hogy megkeresi a következő kapucsínófiút a válogatottnak, és amennyire tudja, egyengeti az útját.

A Menedzser: Új Szerep a Labdarúgásban

Pályafutása végeztével edzősködni kezdett, Ajkán pályaedző volt, dolgozott a Vidi utánpótlásában, később Balatonfüreden játékosedző volt az NB III-ban, valamint a Vasasnál klubmenedzser. Ez sok volt egyszerre, az északi partiaktól néhány forduló után távozott. Az NB II-es Vasasnál is befejezte a munkát, összesen két évet töltött a piros-kékeknél. Dolgozott a Vasas technikai vezetőjeként is. Az utóbbi időszakban menedzserként tevékenykedik, a Footballers iroda munkatársa.

Egy éve dolgozik nagyobb lendülettel menedzserként, az utolsó ügynöke, a ciprusi Panikos Makedonas kereste meg, hogy dolgozzanak együtt. Panikos itt végzett a Testnevelési Egyetemen, magyar lányt vett feleségül, pár éve alapította menedzserirodáját. Az ő közreműködésével került ki 2011 év elején Ciprusra. Ciprusi társa, az irodát alapító Panikos beszél magyarul, de a magyar nyelvet egy görög anyanyelvű ember számára nem könnyű elsajátítani, ezért kérte a segítségét a magyar futballistákkal való kapcsolattartásban. Valamint a külföldi transzfereknél is tud segíteni, angolul. A füredi távozása után kezdett besegíteni, aztán egyre több munkája lett.

A jelenben akad külföldi, válogatott játékos, akit képviselnek, de az iroda többnyire hazai, utánpótlás-válogatott futballistákkal foglalkozik. Olyan tehetségekkel, akik bár pályafutásuk elején járnak, az NB I-ben szerepelnek. De van olyan játékosuk is, aki már játszott külföldön, a jelenben a hazai élvonalban bizonyít. A legkomolyabb transzfereik itthonról Thiam Khaly, Szalai Attila és Schön Szabolcs.

Sowunmi azt mondja, a jelenben egy menedzser jól megélhet a futballisták kiközvetítésével. Leginkább az, aki hosszú távon gondolkodik, nem hirtelen akar sok pénzt keresni. Szabadság nincs, ha vége az adott szezonnak, akkor indul az igazi munka, a csapatok megkezdik az igazolásokat a következő idényre. Persze, év közben is történnek változások, például az ukrajnai háború is borította a viszonyokat, a bajnokságuk megállt, nem folytatják a küzdelmeket. A nemzetközi szövetség döntése értelmében az oroszoknál külföldiek szerződést bonthattak és távozhattak. Úgy gondolja, lelkiismeretes, rengeteg sok rossz példa van előtte, tudja, mit kell másként csinálni. Nagyon sok menedzser eladja a játékost, aztán magára hagyja, ő nem szeretne ilyen lenni.

Rasszizmus és Társadalmi Üzenetek

Thomas Sowunmi életének fontos része a kettős identitás és a rasszizmus tapasztalata. Elmondása szerint: „Kint a feketék között fehér voltam, itthon a fehérek között fekete”. Nigériában a nagyapja kint a feketék közül elsőként vezethetett kaszinót, abban az utcában nőtt fel, amit róla neveztek el. A nagymamája hercegnői státuszban volt a yoruba törzsben, emiatt volt egy kis megfelelési kényszer benne, jól viselkedett, nehogy azt mondják, az egy szem fehérrel csak a baj van.

A legeslegelső sokk akkor érte, amikor a gyerekcsapatukból, nagyjából 1991 nyarán Németországba ment el két srác, és miután hazatértek, váratlanul és hirtelen elkezdték buzinégerezni őt. Dunaújvárosban parádés volt a fogadtatása az iskolában, aminek Barátság volt a neve, és ennek megfelelően, mindenki barátságosan viselkedett. Ezt az inzultust senki sem értette. A csapat amúgy a fiúkat kiközösítette. Nem is értette, mi történt, az biztos, hogy a fővárosi kollégákhoz képest ő burokban nőtt fel, nekik garantáltan nehezebb lehetett. A bőrszín miatti szidás akkoriban kezdődött, de különösebben nem érdekelte, ha a vendégszurkolók kiabáltak neki, mert az azt is jelentette egyben, hogy valamit jól csinált. Amikor a pályán volt, nem ütötte szíven őt semmi.

Ott volt az angolok elleni múlt heti vb-selejtezőn a nézőtéren, a szurkolótáborról összességében kellemes benyomásokat szerzett a 90 perc alatt. Nem tud immunissá válni a szitkozódásra, de el tudja engedni a füle mellett, még ha nem is mindig könnyű. Egy meccsen könnyebb elengedni a nem tetsző hangokat, mert akkor szurkolnak. A Puskás Aréna azon szegletében ült, ahonnan az angolok harmadik gólja előtti szögletet adta be Luke Shaw. Elszomorodott, amikor látta, hogy Raheem Sterlinget dobálták, és a fotón látható gyűlölettel teli arcoktól is.

„Olyan szívesen feltenném én is a kérdést ezeknek az uraknak: miért? Miért gyűlöltök? Remélem, utólag elgondolkodtak, miért így engedték ki a gőzt. Rossz érzéssel töltött el, amikor már akkor fütyülték, ha a labdához ért, holott ennek nem volt előzménye, nem provokált senkit” - mondta. Azt sem érti, miért nem kaphatja meg a tiszteletet egy csapat, amikor letérdel, és miért kell fütyülni. Ha most lenne válogatott futballista, ő is letérdelne együttérzésből. Nem mindegy, hogy az asztal melyik részén ülünk.

Átment azon, amikor a boltban utána jöttek, és azt figyelték, nem tűnik-e valami. Nem tudták megmagyarázni, miért néznek meg jobban, mint másokat. Dél-Amerikából jöttek haza, a magyar válogatott melegítőjében volt, a német határőr őt szúrta ki ellenőrzésre. Maté tea volt nála, a csomag legtetején, ő a kábítószert kereste. A csapat mellé állt, de akkor is kiemelték közülük. Nem kényszerítene térdelésre senkit, de azt el kell fogadni, ha a világ efelé halad, felesleges fekete pontokat gyűjtögetni emiatt.

Szerinte Magyarország soknemzetiségű ország. Csak nézzük meg a középpályánkat: Schön, Kleinheisler, Schäfer. Korábban soknemzetiségű volt a futball, a Kárpát-medence egy nagy olvasztótégely, van itt porosztól oroszig mindenki, ezért olyan tehetséges nemzet a miénk, ezért szépek a magyar nők. Nem tudja, hány olyan magyar van, akinek a felmenői között csak magyarok szerepelnek. Ezért érthetetlen ez az utálatvágy, mert ugyanolyanok vagyunk, csak külsőleg különbözünk.

tags: #thomas #shoumi #magyar #valogatott

Népszerű bejegyzések:

• A Puskás Stadion aranyának növekedése
• Ferencváros kézilabda története
• Ismerje meg a DVTK aréna múltját és jövőjét!
• Podravka Koprivnica
• Kulináris élmények Törökszentmiklóson