Törőcsik András: A magyar futball meg nem értett zsenijének életútja

A magyar labdarúgás egyik legnagyobb legendája, Törőcsik András 67 éves korában, hosszú betegeskedés után hunyt el. Elegáns cselei, szenzációs góljai örökre megmaradnak a szurkolók emlékezetében. Az utolsó magyar világsztárként is emlegetett focistát a magyar FourFourTwo magazin a 21. helyen választotta be minden idők 50 legjobb magyar játékosa közé, és többször került fel a France Football Aranylabda-szavazásának listájára, ahol legjobb eredménye a 9. hely volt. Minden idők egyik legjobb magyar csatára és egyben világsztár volt a zseniális képességű labdarúgó, akinek az életében a futball jelentett mindent.

A kezdetek és az Újpesthez igazolás

Törőcsik András 1955. május 1-jén Budapesten született. A labdarúgást tizenkét évesen a BVSC-ben kezdte, ahol Farkas József, majd Mezey György edzette. Mezey György szerint: „Én Törőcsikhez fogható tehetséggel nem találkoztam sem akkor, amikor a BVSC-ben edzője voltam, sem azóta, sem pályafutásom egyetlen szakaszában!”

1974-ben igazolta le az Újpesti Dózsa. Édesapja, a Fradi lelkes híve, örült volna, ha a Ferencvárosba kerül, de a Bp. Honvéd is vitte volna, sőt, be is akarta vonultatni. Törő semmiképpen nem akart oda menni. Akkor jött a fordulat: a Belügyminisztérium által támogatott Újpesti Dózsa tudott segíteni. Mezey javaslatára, végül a lilákhoz igazolt.

A lila-fehérek ikonja: Dicsőséges évek a Megyeri úton

Az Újpesti Dózsa játékosaként Törőcsik háromszor lett magyar bajnok (1975, 1978, 1979) és háromszor Magyar Kupa-győztes (1975, 1982, 1983). A Kesének is becézett játékos kiismerhetetlen cseleivel, parádés rúgótechnikájával vált a lila-fehér drukkerek legnagyobb kedvencévé. Virtuóz játéka kapcsán született a legendás "Táncolj, Törő!" rigmus, egyéni megoldásait, fifikás trükkjeit még pályafutása befejezése után évtizedekkel is emlegetik a szurkolók. A lila-fehér szíveket eufóriába borította varázslatos cseleivel, „táncaival”, de miatta még a fradisták is kijártak az ellenfél oroszlánbarlangjába futballmeccset nézni.

Pályafutása során több emlékezetes gól fűződik a nevéhez. 1974. október 16-án a Pécs elleni NB I-es mérkőzésen góllal mutatkozott be. Emlékezetes a 8:3-as Fradi elleni derbin lőtt gólja is: „15 méterről ritkán látható nagy gólt lőtt. A jobbösszekötő helyéről átemelte a labdát a kapujából kifelé helyezkedő Hajdu fölött, a labda pedig a jobb felső sarokba hullott.” Az 1977-es ősz Törőcsik egyik legjobb időszaka volt. Duplázott az UEFA-kupa első fordulójában, az osztrák LASK Linz ellen, majd a válogatott színeiben is megtette ugyanezt a jugoszlávok elleni barátságos találkozón. Még ebben az évben megrúgta az év talán legszebb találatát az Athletic Bilbao elleni UEFA-párharc első meccsén, egy lágy emelést, amit a baszk kapus, Iribar kővé dermedve bámult.

Az 1983/1984-es Kupagyőztesek Európa Kupája (KEK) szezonban az Újpest a negyeddöntőig jutott, ahol az előző évi győztes, skót Aberdeennel szemben maradt alul. Az idény KEK-mérkőzésein Törőcsik újra pályafutása csúcsát idézte. Ki ne emlékezne a Köln elleni mutatványaira? Egy alkalommal rárajtolt a balszélre, átvette a labdát, majd háttal az alapvonalnak talppal hirtelen hátratolta. A mellette szorgoskodó védő, Paul Steiner elkaszálni sem tudta. Törőcsik úgy csinált, mintha be akarná adni a labdát, Steiner dobta is magát az elképzelt röppályára. Ám a Megyeri út kedvence visszavette a labdát, aztán jobbal hajszálpontosan középre emelt, amit Kiss Sándor Toni Schumacher kapujába fejelt. A stadionban zúgott a legendássá vált „Táncolj, Törő!” kiáltás.

A válogatottban: Világbajnokságok és nemzetközi elismerés

Baróti Lajos szövetségi kapitány 1976. október 13-án az osztrákok ellen, a Práterben dobta be a mély vízbe. A magyar válogatottal Törőcsik András részt vett az 1978-as argentínai és az 1982-es spanyolországi világbajnokságon, 45 válogatott mérkőzésén 12 gólt szerzett. Cselezése, helyzetfelismerése, ritmusváltásai és robbanékonysága nemzetközi szinten is kiugró pályafutásra predesztinálták.

Már a hetvenes évek végén irdatlan pénzekért vitték volna külföldre, de akkor még érdem és kor szerint osztogatták az OTSH-ban a légiósélet lehetőségét. A France Football Aranylabda-szavazásán 1977-ben és 1981-ben is kapott szavazatot. Brian Glanville, a hetvenes évek végének egyik leghíresebb szakírója az argentinok elleni meccs kapcsán így írt róla: „A magyar válogatottnak két kulcsembere volt, a 23 éves Törőcsik András, az apró termetű szőke középcsatár, aki bámulatosan bánt a labdával és csodálatos cselekkel képes volt megőrjíteni minden ellenfelét.”

Nehézségek és fordulópontok: Élet a pálya és a rendszer árnyékában

Törőcsik András pályafutását azonban több nagy törés is hátráltatta. Az 1978-as argentínai világbajnokságon történt kiállítása, amelyet Garrido portugál játékvezető okozott, miután Törőcsik apró csodákat művelt a rárontó, s minden egyes pillanatban rugdosó védőkkel. Bocsák Miklós sportújságíró megértő volt: „Elégtételt egyszer sem kapott: akik megrúgták, egyszer sem bűnhődtek. Így torlódott fel valami a szőke fiatalemberben, ami túlnyomást váltott ki.” Az MLSZ Kutas utasítására 1979. július 31-ig kizárta Törőt a válogatottból. A „Táncolj, Törő!” rigmusra az ellenfelek szurkolói ekkor úgy feleltek, „menyasszonyod betörő!”

1979-es súlyos autóbalesete, amelyben megsérült a bal csípője, emiatt nem tudott eleget tenni a meghívásnak a világválogatottba. A ZTE-Újpest (3-3) után a csatár nem a csapat buszával, hanem barátja FIAT 500-asával utazott haza, a kocsi a csúszós 76-os úton Zalacsány határában egy fának ütközött. Törő csípőjéből letört egy csontdarab, szalagjai, ízületei roncsolódtak, gyakorlatilag újra kellett tanulnia járni. Ő maga később azt mondta, attól kezdve nem tudott a régi színvonalon futballozni, de Vitray Tamás szerint ez talán túlzottan szigorú megállapítás.

A hetvenes évek szocialista Magyarországán még a legjobb focisták is csupán aprópénzre válthatták tehetségüket. Törőcsik ekkor még mindig az Uzsoki utcában, imádott szüleivel lakott. A magyar labdarúgó-szövetség, látva a disszidálók számának növekedését, akik vállalták a FIFA eltiltását a nyugati fizetések reményében, azt ígérte, hogy amennyiben a csapat kijut a világbajnokságra, a legjobbak külön engedéllyel nyugatra igazolhatnak. Törőcsik és Nyilasi Tibor számára ez nagy lehetőségnek tűnt. Sajnos, a sportvezetés gyakran nem tartotta be ígéreteit, és a lehetőségek töredékét sem sikerült megvalósítania.

Pályafutását bundagyanúk árnyékolták be, nem mindig élt sportemberhez méltó módon. Egyszer azt mondta: „Egy haverom mondta, hogy minden üveg sör, amit megiszom, mínusz ezer dollárt jelent az életemből.” Az italhoz való viszonyáról az egyik életrajzi könyvében azt mondta: „Amikor megkóstoltam a piát, azt vettem észre, hogy kezdenek feloldódni a gátlásaim. Ez aztán nagyon tetszett nekem, hiszen nagyon gátlásos gyerek voltam.” Ez az állapot egyre inkább állandósult, és mielőtt kikerült volna Franciaországba, már kemény piásnak számított. Később Tatabányán egy szerencsétlen belépő következtében lába és karrierje is kettétört. Felépült, de már képtelen volt visszatérni.

Külföldi légiósélet és a visszatérés

Törőcsik András 1985-ben külföldre igazolt, egy évig a francia Montpellier csapatában játszott, ahová Zombori Sándor ajánlotta be. Habár a szerződtetését megelőző FTC-Újpest mérkőzésen kiállították, a Montpellier elnöke, látva a rá irányuló figyelmet, mégis megvette. Később erről az időszakról azt mondta: „Talán sok minden hiányzott belőlem, elsősorban az erő, az akarat…”

1986-tól kanadai teremlabdarúgó-csapatokban (Toronto, North York Rockets) szerepelt. Hazatérése után, 1987 tavaszán a budapesti Honvédhoz szerződött, ám ott egyetlen mérkőzésen sem kapott lehetőséget. Ezután előbb a másodosztályú Bp. Volán, majd az első osztályú MTK-VM játékosa lett, de itteni második meccsén lesérült, többször nem is lépett pályára. Végül az MTK-VM-ben zárta élvonalbeli pályafutását.

A pálya utáni élet és a betegség elleni küzdelem

Pályafutása utáni civil élete véleményes. Önsorsrontó cselekedeteivel távol került a labdarúgástól, nem sok köze maradt a sportághoz. Többen, többször próbáltak segíteni rajta, olyan munkát találni neki, mely felkelti érdeklődését. Sajnos eredménytelenül. Törő egyre lejebb csúszott, egészsége is teljesen megromlott.

2011-ben visszatért Újpestre, az egyesület utánpótlásának koordinátoraként dolgozott. Egészségi állapota ekkor már nem volt a régi, többször volt kórházban, hol csípőműtéten esett át, hol fejsérülései miatt. Ültettek már be neki csípőprotézist, volt agyvérzése is. Éveken át Budakeszin, a Honvéd Rehabilitációs Intézetben ápolták miután 2014 márciusában elesett, s olyan súlyosan beütötte fejét, hogy kómába került, az operáció során vérömlenyt távolítottak el az agyáról. Később a masszőrként tevékenykedő Pintér István a velencei nyaralójában ápolta a focilegendát és segítette felépülését.

A tavalyi Európa-bajnokság szinte összes mérkőzését figyelemmel követte Törőcsik, és a magyar válogatott meccseiből merített erőt a gyógyuláshoz. „Amikor a meccseket nézi, érezhetően jobb a kedve, a focidömping szerencsére feldobja a hangulatát. Nem akarok nagy szavakat használni, de a labdarúgás az egyik legjobb orvosság a gyógyulására. Amikor a magyar válogatottat látja játszani, csillognak a szemei. Ha feltűnnek a nemzeti csapat meggypiros mezét viselő játékosok, rögtön mosolyogni kezd” - mesélte Pintér István, aki hosszú éveken át segítette Törőcsik András felépülését.

A 2020-as év végén a korábbi kiváló labdarúgó elkapta a koronavírust, amiből teljesen felgyógyult, de később állapota rosszabbodott és végül a tüdőgyulladást már nem tudta leküzdeni a szervezete. Törőcsik András hatvanhét évesen, sok kórházban töltött év után 2022. július 9-én hunyt el a Honvédkórházban, tüdőgyulladásban.

Törőcsik öröksége: A meg nem értett zseni

Futballtudásáról mindennél többet elmond néhány edzőjének a véleménye. Mészöly Kálmán fenoménnek nevezte, Várhidi Pál azt emlegette vele kapcsolatban, hogy egyszer a Barcelona ellen Cruyff és Neeskens is pályára lépett az ellenfélnél, de a közönség mégis Törőcsik megmozdulásait ünnepelte felállva. Baróti Lajos úgy emlékezett, hogy „akkoriban szinte mindenkit ismertem, aki csak labdába rúgott, de ilyen tehetség egy sem volt”. Mezey György úgy vélte, olyan zseni volt a pályán, aki a génjeiben hordozta a játék minden elemét. Mezey doktor ezt még meg is fejelte: „Törőcsik András tehetségesebb volt, mint Diego Maradona…” Vitray Tamás pedig úgy véli, Törőcsik „bőven benne van az első tízben, ha ugyan nem az első ötben!”

Máig sok felvétel maradt fent róla. Az egy dolog, amikor a szögletzászlónál megalázta a kölni Steinert, azok a filmkockák fennmaradtak az utókornak. De hol van az Iribarnak rúgott gólja, hol van, amit a jugoszlávok ellen rúgott 1977 októberében Katalinicsnak, hol van, amit a legendás 8:3-on rúgott Hajdúnak, hol van, mikor ülve megtáncoltatta Judikot Fekete gólja előtt az Üllői úton 1980 októberében? A szurkolók emlékezetében azonban mindezek a pillanatok, cselek, táncok és gólok örökké élnek. Mert ő volt a Törő. És mert mindezek mellett ilyennek szerettük Törőt.

Karrier statisztikák és eredmények

Az alábbi táblázat Törőcsik András pályafutásának főbb állomásait és eredményeit mutatja be.

tags: #torocsik #andras #foci

Népszerű bejegyzések:

• Útmutató focicsapat kereséséhez
• United lépések a bajnoki cím felé (2009)
• Barcelona és Real Madrid Szuperkupa mérkőzések
• Rögbi Játéktér Leírása
• A magyar sport legfőbb kérdései