Török László: Edzői Pályafutás és Az Utánpótlás Fejlesztésének Kihívásai
A labdarúgás világa folyamatosan változik, és ezzel együtt az edzői szerepek, valamint az utánpótlás-nevelés fontossága is felértékelődik. Török László, akinek neve nem ismeretlen a magyar labdarúgást kedvelők körében, hiszen játékosként és edzőként is ért el sikereket, most a Nyíregyháza Spartacus FC második számú csapatának vezetőedzőjeként tevékenykedik. Pályafutása és edzői filozófiája, valamint a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) utánpótlás-fejlesztési stratégiája rávilágít a magyar labdarúgás jelenlegi kihívásaira és jövőbeli céljaira.
Török László Pályafutása és Edzői Filozófiája
Török László Baján született, de Kecskeméten járt általános és középiskolába. Már 17 éves korában a Kecskeméti SC NB III.-as csapatában rúgta a labdát, egy évvel később pedig már a másodosztályban szerepelt. Játékos-pályafutása során megjárta az NB I-et is, a Tiszakécske és a Honvéd labdarúgójaként. Később visszatért Tiszakécskére, ahol a megyei I. osztályban gólkirály lett negyvenhét találattal, ami még mindig rekordnak számít. Aktív pályafutását Szentesen középcsatárként fejezte be, ahol már játékosedzőként dolgozott, ezzel indult szakmai karrierje. Vezetésével 2003-ban meg is nyerték az NB III-at.
Török László már aktív labdarúgóként is gondolt arra, hogy mi lesz majd vele, ha nem fog már focizni. 2003-ban UEFA B, majd két évvel később UEFA A diplomát szerzett. Ezt még kevésnek tartotta, mert 2012-ben UEFA Pro diplomát, egy évvel később pedig UEFA Elite Youth „A” diplomát, 2015-ben pedig eljutott a Master Class Elyte Academy Management Double Pass végzettségig. Vezetőedzőként dolgozott a Szentes és a Kiskunhalas NB III.-as csapatánál, valamint a Kecskeméti TE és a Budapest Honvéd másodosztályú gárdájánál. Volt a KTE-nél utánpótlás szakmai igazgató, régiósközpont-vezető, NB I.-es vezetőedző. Irányította a Hatvan és a Törökszentmiklós harmadosztályú gárdáját, majd a Kisvárda NB I.-es csapatát.
Török László a támadó focit preferálja, és a saját játék fejlesztését tartja kulcsfontosságúnak. Véleménye szerint hetven százalékban a saját játékot kell fejleszteni, harmincban pedig készülni kell az ellenfélre. A bátor, felépített támadójáték híve erős középpályás dominanciával, és határozott, improvizatív befejezéssel. Képesítése szerint akár külföldön is edzősködhetne, de szívesebben maradna itthon, és hangsúlyozza, hogy vármegyénkben egyedül neki van pro licensze, ami a legmagasabb edzői végzettség.

A Nyíregyháza Spartacus FC II Projektje
Újoncként vágott neki a labdarúgó NB3 Észak-Keleti csoportjának a Nyíregyháza Spartacus FC második számú csapata, amelynek vezetőedzője Török László. A klub előtt adódott egy olyan lehetőség, hogy indíthatják a harmadosztályban a tartalékcsapatukat, amivel élni kívántak. Fekete Tivadar, a Nyíregyháza Spartacus FC sportigazgatója kereste meg Török Lászlót a feladattal, aki szinte egy napot sem gondolkodott, és elvállalta a munkát. Az első edzéseken 26 mezőnyjátékos, valamint 3 kapus vett részt. Török László vegyes első benyomásokról számolt be, mivel egy nagyon fiatal csapatot látott, akik tele voltak hiányosságokkal, valamint egyesek képességbeli problémákkal küzdöttek. Ennek ellenére látta bennük a minőséget, így vágtak neki a közös munkának, heti 7-8 edzéssel és felkészülési mérkőzésekkel.
Az elején sok hibával játszottak, főként passztechnikai hibák voltak a részükről, ami betudható annak, hogy új rendszert gyakoroltak. A szezon elején Tímár Krisztián, az első csapat vezetőedzője és Fekete Tivadar is kérte, hogy próbálják meg azt a stílust játszani, amit a felnőtt keret is játszik hétről hétre az NB1-ben, tehát három belső védős rendszerben kellett futballozniuk. Ez nem volt egyszerű, ráadásul a felkészülési mérkőzéseken két belső védőjük megsérült, így kénytelenek voltak négy védős rendszerre átírni a felkészülési programjukat. Az első fordulóban a Mátészalka ellen csak egy döntetlent játszottak, majd Salgótarjánban 3-1-s győzelemmel tértek haza. Azonban ezt zsinórban négy vereség, majd egy döntetlen és egy újabb vereség követte, ami figyelmetlenségnek volt betudható.
Ez egy tanulási folyamat volt, amelyen végig kellett menniük. Megtalálták azokat a megfelelő minőségű játékosokat, hogy eredményesek legyenek a bajnokságban. Szerződtették a szintén harmadosztályú Dorogtól Selmeci Józsefet és Harmat Zsombort, Bicskéről Savanya Ferencet, valamint Németországból Katkó Kendét. Mellettük csak saját nevelésű játékosok alkotják a keretet, többségében 2005-ös, 2006-os, 2007-es születésűek, de bemutatkozott már náluk 2008-as születésű is a harmadosztályban. Fontos kihangsúlyozni, hogy náluk nem büntetésből jönnek az NB1-es keretből a futballisták, inkább a védelemben mutatkozó hiányosságok pótlására szolgálnak, általában egy kapus és egy belső védő formájában.
A szezon során akadtak kellemetlen események is. Pataki Bence egy szerencsétlen ütközést követően elveszítette az eszméletét, majd Savanya Ferenc is súlyos sérülést szenvedett a Sényő elleni mérkőzésen. Szerencsére mindketten felépülőben vannak. A cél a szezon elején megfogalmazott NB3-as tagság megőrzése, amit túlteljesítettek, hiszen 17 forduló elteltével a tabella 6. helyén állnak. Az U19-es csapatban szereplő játékosok nyáron kiöregednek, ezért már most meg kell találni azokat a futballistákat, akiket be lehet építeni. Van egy nagyon jó kezdeményezésük, miszerint az U16-os, U17-es és U19-es játékosok három napot náluk edzenek, majd a hétvégén visszatérnek a saját csapatukba.

Az Utánpótlás-Válogatottak Megújítása az MLSZ-nél (Fehér Péter Szemlélete)
A Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) egységes játékelvek, nemzetközi benchmarkok és mérhető teljesítménymutatók révén próbálja átalakítani az utánpótlás-válogatottakat. A cél, hogy több magyar játékos jusson el a világ legerősebb bajnokságaiba - és onnan a felnőttválogatottba. Fehér Péter, az utánpótlás-válogatottak vezetéséért felelős szakember elmondása szerint 2025 júniusában Magyarországnak összesen 22 játékosa volt, akit a tíz legerősebb bajnokság valamelyikébe értékesítettek. Ez a szám elmarad a környező országok mutatóitól:
| Ország | Játékosok száma a TOP 10 bajnokságban (2025. jún.) |
|---|---|
| Magyarország | 22 |
| Románia | 30 |
| Szlovákia | 68 |
| Szerbia | 89 |
| Dánia | 122 |
Fehér Péter szakmai tudását Dániából hozta magával, ahol az FC Nordsjaelland utánpótlásában töltötte a legtöbb időt, amely a Ride to Dream modell alapján tucatszám képez nemzetközi viszonylatban piacképes játékosokat. Az ő alapvetése, hogy az utánpótlásban valójában nincs „igazi verseny”, mert a legjobbak gyakran már fiatalon a felnőttek között játszanak. A korosztályos eredmények így önmagukban félrevezetők lehetnek; az egyetlen valódi verseny a felnőttfutballban zajlik, ezért a korosztályos válogatottak feladata, hogy olyan közösséget teremtsenek, amely a játékosokat felkészíti a felnőtt nemzetközi szintre.
Az alsóbb korosztályokban, az U14-es, az U15-ös és U16-os csapatoknál olyan szakembereket kerestek a szövetségi edzői posztra, akik jó pedagógiai érzékkel rendelkeznek, örömöt találnak a nevelésben, illetve példaképként szolgálnak. Számukra a legfontosabb cél a megfelelő játékosok kiválasztása és a klubokkal történő szoros együttműködés. A rendszer átalakításának egyik eleme a versenykorosztályoknál a folytonosság: az U17-et ugyanaz a szövetségi edző viszi végig az U19-ig, hogy valódi játékosismeret alakuljon ki.
Az MLSZ lehetőséget biztosít minden akadémiának, hogy a korosztályos válogatottak összetartásaira edzőt delegáljon megfigyelésre, tapasztalják a szakmai munkát. Az induló Talent Programban salzburgi mérési módszerekkel, nemzetközi benchmark alapján végeznek rendszeres fizikai, technikai, mentális és taktikai méréseket az U15-ös és U16-os korosztályban. Ezáltal a klubok részletes profilt kapnak a náluk nevelkedő futballistákról.
Fehér Péter szerint az utánpótlás-válogatottakat igyekeznek a magyar hagyományoknak és a nemzetközi trendeknek megfelelő elképzelésekkel szerepeltetni, ez összecseng azzal, hogy a felnőttválogatott évek óta igyekszik visszatérni a magyar futballtradícióhoz. Az utánpótlás-válogatottak értékrendje öt pillérre épül: ezek a nemzeti büszkeség, az egység, a szenvedély, a felelősség és a bátorság. A szakvezetés nagy vonalakban előretekintő, intenzív, kontrollált, ravasz és hatékony futballt vár a korosztályos csapatoktól.

Adatok és Elemzések az Utánpótlásban
A háttérbeszélgetés során az is szóba került, milyen dilemmák vetődnek fel az utánpótlásban. Fehér Péter fontos kérdésnek tartja, mikor érdemes „felfelé” játszatni egy futballistát, illetve mikor maradjon a saját korosztályában. Az érdekek ugyanis ellentétesek, hiszen ha a legjobbak idősebbek között kapnak helyet, gyorsabban fejlődnek, viszont a kiválásukkal a saját korosztályos csapatuk gyengül. Mégis, ezen a téren egyre inkább az a felfogás uralkodik az MLSZ-ben, hogy a játékos fejlesztése élvez prioritást, semmint az eredményesség. A folyamat a siker kulcsa, hiszen ha a mutatók javulnak, hosszú távon eredmény is párosul a játékhoz és egyre többen kerülnek ki a rendszerből.
Az utánpótlás-válogatottakat jellemző játékfelfogásnak utat kijelölve a szakmai vezérkar arra jutott, hogy a cél nem a „fejjel a falnak” direkt futball, de nem is a passzív, mély védekezés. A hangsúly sokkal inkább a hatékonyságon van: úgy játszani, ahogyan az adott helyzetben a legnagyobb esély kínálkozik veszélyteremtésre. Ehhez objektív teljesítménymutatókat használnak adatelemző szoftverek segítségével, így kerülhetnek előtérbe az xG-, illetve a PPDA-mutatók, vagy például a progresszív labdavezetések és a támadóharmadban végrehajtott passzok száma.
A számok alátámasztják, hogy az elmúlt másfél évben az U17-U21-es korosztály vonatkozásában nőtt a kidolgozott helyzetek száma, csökkent az ellenfelek xG-je, azaz a várható gólszáma, intenzívebb lett a visszatámadás. Bár az átmenetekben kifejezetten veszélyesek a korosztályos együtteseink, jelentős hiányosság mutatkozik labdabirtoklás közben. Nemzetközi összevetésben a magyar csapatoknál rendkívül kevés a magas intenzitású futás: labdabirtoklásnál lelassul a játék, hiányoznak az önzetlen mélységi mozgások, pedig a modern futballban a labda nélküli futás teremti meg a területet a társnak. A „gólpassz-zóna” elemzése különösen beszédes. Nemzetközi szinten a legveszélyesebb passzok jelentős része a félterületekből érkezik, nem a klasszikus szélső beadásokból, a hazai gyakorlat viszont még mindig erősen beadásközpontú.
A korosztályos válogatottak célja, hogy tudatosan juttassák a labdát a legveszélyesebb zónának számító félterületekbe, igazodva a nemzetközi trendekhez. A statisztikák nem önmagukért vannak, hanem az edzésmunka iránytűi. Ha a befejezések 74 százaléka egy érintésből születik, a gyakorlatokat is ehhez kell igazítani. A számok segítenek abban is, hogy a kiválasztás ne szubjektív benyomásokon alapuljon: nem azért játszik valaki, mert „az edző szereti”, hanem mert megfelel a teljesítménykritériumoknak. Beszédes, hogy a 2023-as hazai rendezésű U17-es Európa-bajnokságon a tizenegyedik helyen végzett a magyar válogatott, de a legtöbb mutatóban a 15-16. helyen zárt a tizenhat csapatos mezőnyben. Az adatok alapján kevés volt a sikeres csel, a felépített támadás, és ezen változtatni akarnak az MLSZ-ben.
tags: #torok #laszlo #focista #utanpotlas #valogatott





