Gödöllői Röplabda Club

A magyar NBA kultúra formálói: Török Péter és Kátai Tamás (Makomajom)

2026.06.22

Az amerikai kosárlabda, azon belül is az NBA iránti rajongás mély gyökereket eresztett Magyarországon, és ebben két ikonikus alak, Török Péter sportkommentátor, valamint Kátai Tamás, ismertebb nevén Makomajom, a ThrowUsBack vintage sportruházati üzlet alapítója, elévülhetetlen érdemeket szerzett. Kátai Tamás az 1990-es és 2000-es évek dresszeinek kultuszát ápolja üzletével, amely mára a "magyar mezpápaként" is emlegetett alapítója révén a rajongók zarándokhelyévé vált.

Kátai Tamás pályafutásáról és a gyűjtőszenvedélyéről beszélgetve szó esett a hamisítványokról, az 1990-es évek és a jövő dizájnjairól, az egyre gyorsuló NBA-trendekről, és a csapatok iránti személyes kötődés változásáról.

Kátai Tamás kosárlabda iránti szenvedélyének kezdetei és az NBA

Kátai Tamás, a ThrowUsBack alapítója NBA mezek között

Kátai Tamás általános iskolásként szeretett bele a kosárlabdába, amikor elment az első edzésre a Kőbányai Darazsakhoz. Az NBA világa az 1998-as Chicago Bulls-Utah Jazz döntővel került közelebb hozzá, amit a legendás Török Péter kommentálásával volt szerencséje nézni. Ettől a szezontól követte az NBA mérkőzéseit is. Ráadásul az 1990-es években mindenhol elérhetők voltak a kosaraskártyák, és általános iskolásként ezeket is gyűjtötte, ami még jobban növelte a szenvedélyét az amerikai profiliga iránt.

A gimis éveiben részben a zene miatt kopott ki a sport a mindennapjaiból, előtte azonban aktívan játszott. Azokban a csapatokban, ahol megfordult, leginkább egyes-kettes poszton játszott, és akadtak sikeresebb időszakai is: volt olyan szezon a Malévban, amikor a hárompontos dobások listáján első helyen állt. Amíg nem kezdődött el az alapozás, addig a szabadtéri kosárlabdázás számára egyértelműen életstílusnak számított. Minden nyáron reggeltől estig kosarazott a kőbányai ligetben, ami akkoriban a streetball rendezvények első állomása is volt. Pár szendviccsel és vízzel felvértezve egész nap bírta a játékot, és rengeteg streetballbajnokságon is részt vett azokban az években. Minden hétvégéje úgy telt, hogy korán kelt, és már szállt is vonatra a többiekkel, hogy eljussanak egy-egy torna helyszínére.

Később sajnos megsérültek a bokaszalagjai, így gyakorlatilag újra kellett tanulnia kosárlabdázni, főleg ugrani. Ez egy traumatikus élmény volt számára, mivel szinte mindent elvesztett, amire azelőtt képes volt. Ekkor jött rá, hogy erre egy életet felrakni nagyon kockázatos, és nem ez lesz az ő útja.

A mezgyűjtés művészete és a ThrowUsBack története

NBA Mezek - Nike Authentic VS. Nike Swingman

Kátai Tamás úgy gondolja, hogy a játékosok, a csapatok, a liga maga a mezekben fejeződik ki a legjobban. A cipő egy szükséges sporteszköz, egy mez viszont sokkal több kapcsolódási pontot jelent számára a játékossal vagy a klubbal. Az eBayen már 8000-10 000 forintért remek mezeket tudott vadászni magának, szemben az új Jordan cipők 50-60 000 forintos árával. A labdarúgás soha nem érdekelte, sőt dacból távol tartotta magát a sportágtól, mivel a kőbányai lakótelepen a betonpályákon mindig többen fociztak, és elfoglalták a pályát.

2018 szeptemberében nyílt meg az első „zarándokhely”, a ThrowUsBack üzlete a Vörösmarty utca 36. szám alatt. Azóta már hat év tapasztalat van mögötte, és bő fél évtized alatt szerencsére sok dolog változott. Amikor belekezdett, csak a szenvedélye és a vonzalma volt meg a mezek világához. Hálás lehet, hogy hagyta magát belesodródni egy olyan dologba, amit sokan elutasítanának a félelem vagy a kishitűség miatt. Az, hogy ezt az utat választotta és továbbra is járja, rengeteget tett hozzá az ő karakteréhez is.

A ThrowUsBack az 1990-es és a 2000-es évekből származó NBA-mezekben a legerősebb, de pólók, dzsekik, sapkák, a négy amerikai profi sportliga termékei, sőt Nascar- és focicuccok is megtalálhatók náluk. Egy olyan amerikai mintára felépített vintage sportswear üzlet, ahol a major sportok szerelmesei akár teljes outfiteket tudnak összerakni maguknak. Jelenleg körülbelül 4000 termékük van, és ki tudja hány ezer ment át a kezük alatt az elmúlt években. Sőt, mostanában elkezdtek streetwearrel is foglalkozni, így igazán széles a paletta.

Az 1990-es évek NBA-jének bűvöletében

Vintage NBA mezkollekció a ThrowUsBack üzletében

Az 1990-es években Kátai Tamás egyik kedvenc játékosa Grant Hill és a Detroit Pistons volt. Az ő kosaraskártyáit gyűjtötte tiniként, aztán a mezeit is. A Minnesota Timberwolvesban játszó Kevin Garnettért is odavolt. Az említett két csapat mezeinek dizájnja nagyon menőnek tartotta, Garnett karakterét és utcai, odaszólogatós, agresszív játékstílusát pedig nagyon megkedvelte, amely sok fiatalnak volt a kedvence. A harmadik pedig Robert Horry volt, aki a Shaq-Kobe fémjelezte Los Angeles Lakersben játszott. Nagyon kedvelte, mert bármikor képes volt előre lépni, jól bírta a nyomást, miközben vígan elvolt reflektorfény nélkül is.

Szerinte az ízlés szubjektív dolog. Akkor szeretett bele az NBA-be, és fiatalságának pillanatait idézik vissza a 30 évvel ezelőtti dizájnok. Szakmai és objektív szempontok alapján viszont sokkal játékosabbak, kreatívabbak és színesebbek voltak. Mostanság az összes sportszergyártó a minimalitás és a modernizálás felé megy, ami számára kevésbé szimpatikus. Üzleti szempontból azonban a Bulls-Lakers-Raiders szentháromság az, ami széles körben értékesíthető. Azon kívül gyakorlatilag nyista; nagyítóval kell keresni a többi csapatra a piacot.

Kátai Tamás kedvenc NBA játékosai és csapatai az 1990-es évekből

Játékos Csapat Indoklás
Grant Hill Detroit Pistons Kosaraskártyáit gyűjtötte tiniként, aztán a mezeit is.
Kevin Garnett Minnesota Timberwolves A csapat mezének dizájnja menő volt, Garnett karakterét és utcai, agresszív játékstílusát kedvelte.
Robert Horry Los Angeles Lakers Képes volt előre lépni, jól bírta a nyomást, reflektorfény nélkül is vígan elvolt.

Eredeti vagy hamisítvány: a mezgyűjtés etikája és a piaci dinamika

NBA mezek árusítása egy vintage boltban

Kátai Tamás sokáig élharcosa volt annak, hogy fontos az amerikai profi sportligákért rajongóknak eredeti mezt hordani, és nem tudná megszámolni, hogy hányszor került összetűzésbe emberekkel, akik a hamis mezek mellett kampányoltak. Úgy gondolta, ha egy embernek van kötődése egy amerikai sportliga iránt, és az a liga annak a bizonyos cégnek adta a licencet a gyártásra, akkor azzal tudja kifejezni legjobban a rajongását, hogy olyat választ, amire a liga is igent mondott. Mára azonban ezt már másképp látja. Az igazság az, hogy tökmindegy, hogy a Nike vagy a kínai cég zsebét tömjük, mivel senki nem fogja megköszönni, hogy náluk vásároltál. Ha a sportszergyártó cég nem kezeli az adott liga termékét bizonyos szinten kiemelve, akkor nem várhatjuk el a vásárlóktól, hogy mi felemeljük.

Minden fogyasztói preferencia kérdése, szíve joga a vásárlónak, hogy milyen terméket választ. Vitái inkább olyanokkal voltak, akik hamis termékeket árultak, és el akarták magyarázni, hogy az miért ugyanolyan jó, mint az eredeti. Mindig azt az üzleti ars poeticát hangoztatták, hogy nem mindenkinek van pénze eredetire. Ez igaz, de akkor hol húzzuk meg a határt? Ennyi erővel mindenki vegyen magának egy sima fehér pólót, rajzoljon rá egy Chicago Bulls-logót, és hordja azt! Ne egy kínai gyárban megalkotott kópiáért fizessen, hanem alkosson valamit magának! Teljesen szubjektív, hogy kinek mi a fontos. Teljesen mások vagyunk, és ez a szép ebben a világban. Ha van szabálya a mezgyűjtésnek, akkor csak egy dolgot mondana: számodra jelentsen valamit, és hű legyél önmagadhoz. Szerinte csak az önazonosság számít.

Sokszor belefutott hamisítványokba, főleg az elején. Eléggé el van árasztva minden piac hamisítványokkal, és sajnos egyre meggyőzőbb kamumezeket készítenek. A Nike új termékeinél csak a legapróbb részletek összehasonlításánál jön rá az ember, hogy hamisítvánnyal van dolga. Olyan ez, mintha azt kérdeznéd, hogy miről lehet felismerni a rossz sört. Minden egyes korszak mezének vannak specifikációi és adottságai, hogy mi jellemzi az igazit. Lehet, hogy egyféle mezből 20-30 féle hamisítvány is létezik. Valójában nem arról érdemes beszélni, hogy miről ismered fel a hamisítványt, hanem hogy milyen az eredeti. Ez sem könnyű, mivel a gyártók évről évre váltogatják a gyártástechnológiákat. A ThrowUsBacknél alapszabály, hogy nem árulnak hamis mezeket.

Európához viszonyítva Amerikában bármelyik városban rengeteg jó mezt lehet találni. Nekik a kultúrájuk része, hogy minden major ligát követnek. Bármilyen helyre betér az ember a tengerentúlon, legyen az étterem, bevásárlóközpont, gyorsétterem, ott amerikai sportcsapatok mérkőzéseit látja a tévéken. Akkora sportboltjaik vannak, mintha itthon összevonnál két szupermarketet. Ráadásul minden évben újra és újra kiadják ezeket a cuccokat, és belegondolni is félelmetes, hogy hány márkának van merchandising szerződése. Az amerikai brandek már az 1940-es évektől kezdve több százezer darabot gyártanak különféle termékekből.

Evolúció az NBA-ben: trendek és rajongói hűség

LeBron James és Stephen Curry mezek

Stephen Curry és LeBron James még mindig két olyan név, akik az első tízben vannak az eladások szempontjából. Éveken keresztül egy olyan reflektorfény volt rajtuk, hogy a rajongói cuccoknak folyamatosan emelkedett az ázsiójuk. Azóta megváltozott a helyzet. Minden szezonban van egy nagyon menő játékos, viszont a kereskedelem ennél sokkal lassabb. Például Anthony Edwards a Minnesota Timberwolvesból nagyon menő ebben a szezonban, és egyfajta pillangóhatásként olyan helyzetet generál, hogy sokan akarták megvenni a mezét. Tavaly a Nike viszont még ezt nem tudta, mikor leadta a darabszámokat, így Edwards összes meze elfogyott. A dedikált kosarascipője is kijött, így nyilván az is emelni fogja a darabszámot a következő évre. Ha viszont a rájátszásban súlyosan megsérül, akkor egyből visszaesik az emelt darabszám, és még a polgári outlet is tele lesz az ő mezeivel. Kátai Tamás arra gondol, hogy annyira gyors a liga, annyi minden történik, hogy nincs olyan tendencia, hogy mi jelenleg a menő. Korábban összeállt a Brooklyn Nets nagy hármasa, és mindenki vett pár James Harden-mezt, de három hónap múlva már le se tojták őt. Nincsen olyan hullám, ami miatt emelkedhetne egy mez ázsiója. Egyébként LeBron presztízse sincs már olyan magasan, mint a Miamiban vagy a Clevelandnél töltött időszakában. Összeségében elmondható, hogy több évnyi csúcsteljesítmény kell, hogy egy csapat mezei népszerűek legyenek és sok fogyjon belőlük. Az embereknél az megy át, ha valaki folyamatosan az arcukba van tolva, s ez csak több év után éri el a hatását.

Kátai Tamás akkor kezdte követni LeBron James pályafutását, amikor a Miami Heatben játszott. Ott egy folyton nyávogó, floppoló játékos benyomását keltette, csalódás volt számára. Ő a kosárlabdázás egyik istene, aki anatómiai szempontból erre a játékra termett, s átgázolhatott volna mindenkin. Az unszimpátiája anno ellenszurkolásba torkollott. Mikor hazaigazolt Clevelandbe, akkor mindig várta, hogy veszítsen. Ő persze szinte mindig nyert. Levonta a konzekvenciát, azaz, hogy LeBron ellen sose fogad. Nem lehet tőle elvenni, hogy a liga legnagyobb játékosai közé emelkedett, nemrégiben elérte a 40 000 pontot az NBA-ben. Tőle is van néhány ritkább meze. Olyan darabokat raktak el, amik maga a mez felépítése vagy összetettsége miatt számítanak extrának.

Teljesen normális, hogy a személyes kötődés manapság már kisebb egy klub meze iránt, mivel a nagyobb sztároknak már saját brandjük van. Kátai Tamás olykor nem érti, hogy miért várják el az emberek, hogy valaki hűséges legyen egy klubhoz. Azt szokta mondani, hogy ő játékosokat és szimpatikus karaktereket kedvel, így nincs kedvenc csapata. Tetszik, ahogy a Golden State Warriors vagy a Denver Nuggets felépítette magát, de nem tudna egy városért lelkesedni, mert nem amerikai állampolgár. Ha mondjuk Brooklynban nőtt volna fel, és kötődése lenne a Netshez, akkor valószínű, hogy nekik szurkolna élete végéig. De 8000 kilométerről miért kötődne egy olyan város klubjához, ahol még soha nem járt, és semmi viszonya nincs vele? Másrészről, ha valaki 12 évesen kiválaszt egy csapatot, és 20 évvel később is neki szurkol, azt egy remek dolognak tartja. Akik egy csapatban identitást találnak, és ezt egyfajta hovatartozásként elkönyvelhetik, ebben élik meg a boldogságukat, az ilyen gondolatmenetben abszolút van ráció és elfogadható.

Az elmúlt években mindig élőben nézte az All Star-gálákat, még a tavalyit is, bár végig szenvedte. Idén azonban úgy döntött, hogy nem hajlandó fennmaradni egy kétes élvezeti értékű meccsért. Másnap boldogan nyugtázta, hogy jó döntést hozott. A legszomorúbb ebben, hogy utána a játékosok azt nyilatkozták, hogy nem értik, miért vár el bárki tőlük kompetitív játékot.

Török Péter, a sport kommentátor: egyedi stílus és hihetetlen tudás

Sportkommentátor mikrofonnal

Török Péter, a legendás sportkommentátor, akinek hangja oly sok magyar kosárlabda-rajongó számára elválaszthatatlan az NBA-től, sajnos betegeskedik manapság. Nem hallható, látható nyilvánosan egy ideje. Sajnos TV-k, rádiók, internetes források nem keresik őt, pedig hihetetlen tudása van nem csak hazai, vagy nemzetközi kosárlabda, jégkorong, vagy labdarúgás, de szinte minden sport tekintetében. Az ország egyik ilyen téren legnagyobb tudású sportújságírója. Az Aczélsodrony sportkönyvben és az azonos című rádióműsorban is megcsillogtatja ezt a tehetségét, valamint rengeteg anekdótát és történetet ismer híres sportolókkal, leginkább labdarúgókkal kapcsolatban, főleg személyes elmesélésük alapján.

Kommentátori stílusát sokan kedvelik, egyedi megjegyzései és anekdótái színezik a közvetítéseket. Például az egyik emlékezetes mondása: "Döntő 7. "A kafferbivalyt előbb tanítod meg ministrálni, minthogy Odom ezt megcsinálja"." Sokan úgy vélik, jókat küld be TP, és szeretik a szövegeit, mert az alázat hiányzik a mai gengszter kinézetű kosarasokból. Egészen élvezetes volt a Bulls-Magic meccsen, ahol nagyon jókat tudott sztorizgatni, még el sem kezdődött a meccs, de már megmondta, hogy Howard meg fogja enni a Bulls centerét, aki hiába 120 kg-os, nincs izom rajta. Az egyik kedvenc sztorija a Bonzi Wells, Damon Stoudemire, Rasheed Wallece féle drogos története, mikor ők hárman félelemben tartották egész Portlandet.

Ugyanakkor egyesek belefáradtak bizonyos történetek ismétlésébe, mint például a Bonzi Wells-es vagy Jermaine O'Neal szemétszedésével kapcsolatos anekdótákba. Mégis, a legtöbben úgy tekintenek rá, hogy TP szinesíti a közvetítést. Sokan elismerik, hogy TP jó arc, ért a játékhoz, annak iskolájához. Tényleg a vérében van, de vannak, akik szerint inkább a tornateremben kellene tanítgatnia a srácokat, ne pedig a tévében görnyedjen, mert az nem neki való.

tags: #torok #peter #nba #makomajom

Népszerű bejegyzések:

GRC