Tóth Bálint: Egy Élet a Futball Szolgálatában – Edzői Pályafutás és Szakmai Gondolatok
Hatvanhét esztendősen élvezhetné a nyugdíjasok hétvégét idéző hétköznapjait, ehelyett edzést vezényel, meccsre jár és persze bosszankodik. Lelkesen beszél a jelenről, márpedig aki ismeri Tóth Bálintot, a Vasas-szurkolók népszerű Pipijét, az pontosan tudja, hogy a rutinos szakember, az egykori kiváló labdarúgó a hétköznapokon is ilyen.
Életút és Edzői Karrier
Tóth Bálint neve összeforrt a magyar futballal. A Tatabánya, a Siófok, a REAC, a Pécsi MFC, a Budafok, az ESMTK és a Lombard Pápa korábbi szakvezetője, pro licences edző, aki 2006 óta a Vasas SC Örökös Tagja.
Kritikus Szemmel a Magyar Válogatottról
Tóth Bálint gyakran nyíltan és kritikusan fogalmaz a magyar labdarúgó-válogatott teljesítményéről és a szakmai döntésekről. Egy korábbi mérkőzés kapcsán, amit "égésnek" titulált, megjegyezte:
„Ez égés volt, sőt, egy kicsit több is annál, mert ha csak a játékot nézzük - márpedig mit nézzünk, ha nem azt?! -, az volt az igazán elszomorító, ugyanis teljesen szétesett csapat benyomását keltettük, elképzelés nélkül.”
Hozzátette, hogy „azt hitték, az ellenfél tagjai vakok, kimennek, és majd magától jön a három vagy négy gól - hát nem jött… Az andorraiak felvették a kesztyűt, ráadásul ez a pálya nem nagyon feküdt nekünk, mert azt azért el kell mondani, tele volt granulátummal, márpedig ez nagyon feküdt annak a csapatnak, amelynek tagjai lelkesen, agyba-főbe ütköztek minket, és ez bizony nem tetszett nekünk. Csak mire rájöttek a fiúk, hogy itt balhé van, addig már nem tudták megfordítani a meccset, mivel annyira lezserül álltak hozzá, annyira könnyedén vették a feladatot.”
A Válogatási Módszerek Kritikája
Az oroszok elleni felkészülési meccs kapcsán is számos észrevétele volt:
„Először is nem értettem a beválogatási módszert. Nem vagyunk egyformák, de azért egy olyan belső középpályás-hármassal, amely Márkvárt Dávidból, Nagy Ádámból és Kalmár Zsoltból áll, nos, ez bizony pillekönnyű volt… Akkor meg mertem jegyezni, hogy nem lesz ez jó. Az oroszok úgy mentek át rajtunk, mint kés a vajon.”
Szerinte a mai futballban már „gladiátorok harca zajlik a futballpályán, mi pedig fizikailag teljesen vékonyak voltunk, nem beszélve a taktikáról. Félrevezeti az embereket a labdabirtoklás, ugyanis nem mindegy, hol birtokoljuk, a védőzónában vagy az ellenfél kapuja előtt harminc méterrel? Mi csak arra fektettük a hangsúlyt, hogy nálunk legyen a labda, de a másik oldalon kivárásra játszottak és hibára kényszerítettek minket. Rossz felfogás, egyszersmind jel volt, hogy rossz mederben van a csapat, hiányoztak a rutinos játékosok.”
Tóth Bálint nem értette, miért nem hívták meg Nikolics Nemanját vagy Futács Márkót, "hiszen van jó pár futballista, akik bőven beférnének a válogatottba. A fiatalítást nem akkor kell csinálni, amikor a mag is széthullott, hiszen Király Gábor és Juhász Roland régóta nincs, ezúttal pedig Gera Zoltán és Szalai Ádám sem, egyszóval a tengely hiányzott, márpedig ott erősnek kell lenni. Akik kiestek, azok helyett kell megtalálni azokat a masszív játékosokat, akik tartást adnak. No de van szövetségi kapitányunk, az ő dolga, ám ezt nagyon rosszul csinálta.”
A magyar labdarúgó-válogatott erőnléti edzőjének tájékoztatója
Edzői Sorsok és Pénzügyi Különbségek
A szövetségi kapitány személye körüli vitákról szólva Tóth Bálint kiemelte a magyar és külföldi edzők eltérő megítélését és támogatását:
„Pintér Attilánál maradva nem állt mögé legfőképp a sajtó, és a sajtó nyomására akkor az MLSZ sem, és ez nagyon szomorú, mert akkor egy magyar edzőről volt szó, és semmi perc alatt megköszönték Attilának a munkáját. Ebben az esetben anyagilag óriási differencia van a két szakvezető között, tudásban viszont egyáltalán nincs ekkora különbség. Magyar edző csak álmodik arról, hogy ilyen pénzért legyen tréner valahol, míg a külföldit más szemmel nézik. Aztán sajnos a későbbiekben bebizonyosodik, hogy bizony a legtöbbször fabatkát sem ér.”
Ugyanakkor elismerte Bernd Storck munkáját is: „Azt azért nem szabad elvenni a kapitánytól, ami az Eb-n és azelőtt volt, mert az, hogy ilyen eredményes lehetett a válogatott, abban Bernd Storck is benne van. A magyar mentalitás viszont olyan, ha győz a csapat, jó a csapat, ha kikap, akkor rossz az edző. Valahogy így néz ez ki nálunk.” Hozzátette, hogy „ilyen támogatást - gondolok a bajnokság megszakítására nem egyszer, edzőtáborok, műfüves pálya építése, 16-17 fős személyzet körülötte -, egy magyar szakember sem kapott, mint Bernd Storck. Lehet, hogy unalmas, de mi csak álmodunk erről, amit megkapott vagy megkap a jelenlegi kapitány, mert más már lemondott vagy lemondatták volna…”
A Vasas FC Szezonjának Értékelése
A Vasas FC szezonját bronzéremmel és Magyar Kupa-döntővel zárta. Tóth Bálint szerint ez "gyönyörű eredmény", és "mese" az, aki szerint a Vasasnak meg kellett volna nyernie a bajnokságot.
„Hajszálon múlott, mert a hajszál, avagy az i-re a pontot feltette volna, ha a kupadöntő győztese a Vasas lett volna. Pont az a két játékos, Nagy Geri a kapuban - aki nagyon jól védett a szezonban és rengeteget köszönhet a csapat neki -, illetve Kire Risztevszki - aki majdnem a társaság legjobbja volt a bajnokság során - teljesített gyengébben, utóbbi hagyta ki az utolsó büntetőt. Az a pluszkoncentráció, az a pluszenergia nem volt meg a fináléban, pedig a hosszabbítás lefújása előtt nagy ziccer adódott a piros-kékek előtt. Aki azt mondja, miért nem nyerte meg a Vasas a bajnokságot, az mese, mert ez nagyon szép szereplés a csapattól, le a kalappal előttük, jól csinálták, ez így nagyon gömbölyű. Aki pedig a negatívumot veszi ki belőle, az a tévedések útján van.”
A Játékoskeret Stabilitása és Átigazolások
A csapat szétszedésének esetleges kockázatával kapcsolatban Tóth Bálint pragmatikus álláspontot képvisel:
„Ez anyagi kérdés, amit legfőképpen Jámbor János és Vancsa Miki tudja nálam sokkal jobban. Jó lenne, ha ez a gárda együtt maradna, mert egy jó szereplés még pozitívabbá tenné az alakulat anyagi helyzetét, de a vezetők tudják, mi hogyan és miként működik, ám van egy örök szabály. Akkor kell egy játékost eladni, amikor meg akarják venni. Ha jön a vevő, aki olyan összeget mond, akkor el kell adni, a helyettesítést pedig meg kell oldani. Márpedig ha van pénz, akkor meg lehet venni a helyettest. Az más kérdés, hogy minőségileg csak elméletben jó ez, mert csak a gyakorlatban derül ki, hogy válik be.”
A Jelen: Hegyvidék UFC és a Fiatalok Nevelése
Jelenleg a Hegyvidék UFC-nél tevékenykedik, ahol „csodás, aranyos közegbe került közel három hónappal ezelőtt.”
„A volt játékosaim az edzők és a vezetők, márpedig az nagyon jó, hogy nem kell közöttük főnöknek lennem, hanem lubickolok abban, hogy látom, mit csinálnak. Nagyszerű dolog közöttük lenni, mert nem olyan típus vagyok, aki azt mondja, hogy én csinálom a legjobban. Örülök, ha látok nüánszokat azoktól, akik a labdarúgóim voltak, hogy lettek oktatva, neveve, és ezt jó visszanézni. Remek, kötetlen szakmai eszmecserék, klassz beszélgetéseink vannak.”
Az egyéni képzésekben 2005-től 2008-ig tartoznak hozzá gyerekek, akik „Pipi bácsinak hívnak, örömmel jönnek hozzám, úgyhogy hála Istennek, jól elvagyok velük.” A Hegyvidék UFC vezetői közül Geress Zoli az ügyvezető, Bernáth Tomi a szakmai vezetője a klubnak, Bukva Géza, Zombori Zalán, Tóth Krisztián, Csernák Péter pedig mind a játékosai voltak.
A jövőjével kapcsolatban elmondta: „Ha nem jön megkeresés, elvagyok itt a gyerekekkel.”
tags: #toth #balint #kosarlabda
