Az AS Roma el nem csendesedett álma és Francesco Totti öröksége: Az 1984-es BEK-döntő és a kapitány

A Bajnokok Ligája - vagy elődje, a BEK - valamennyi európai futballcsapat leghőbb vágya, amit 62 éves fennállása óta mindössze 22 klub tudott elhódítani. Ezek közül pedig mindössze egy, a Di Stéfanóval és Puskással felálló Real Madrid volt képes arra, hogy hazai pályán győzzön, még 1957-ben. Ezt a bravúrt szerette volna megismételni az AS Roma 27 évvel később, amikor a Stadio Olimpicóban lépett pályára története első és máig egyetlen BEK-döntőjében. Óriási dráma, tizenegyesek és Liverpooli diadal Rómában. Az 1984-es BEK-döntő nem csupán egy mérkőzés volt, hanem egy elszalasztott lehetőség, amely mély nyomot hagyott a klub történetében, és évtizedekkel később is inspirálta azokat a játékosokat, akik a Roma mezét viselték, köztük a klub legnagyobb legendáját, Francesco Tottit is.

AS Roma az 1983/84-es BEK-szezonban

A Bajnokcsapatok Európa-kupájában - az elnevezésnek megfelelően - 1992-ig csak az adott bajnokság bajnokai vehettek részt. Olaszországot az 1983/84-es sorozatban az AS Roma képviselte, ami 1983-ban nyerte meg története második olasz bajnoki címét. A „giallorossik” lendületes szezont produkáltak, magabiztosan menetelve a sorozatban.

Út a döntőig

• Az első körben a svéd IFK Göteborg volt az ellenfél, az olaszok pedig már az odavágón eldöntötték a találkozót egy 3-0-ás hazai sikerrel, így a visszavágón a 2-1-es vereség is belefért.
• A negyeddöntőben a Dynamo Berlint a Göteborghoz hasonlóan simán, 4-2-es összesítéssel győzte le a Roma.
• Majd az elődöntőben jött a Dundee United és az idei Barcelona elleni visszavágóhoz hasonló csoda.

A legendás Liverpool ellen

A döntőben a Roma ellenfele a korszak egyik legdominánsabb csapata, a Liverpool volt. A Liverpoolnak nagy szerepe volt az 1975-től kezdődő angol BEK-dominanciában. Ráadásul ez volt a Mersey-parti csapat történetének legsikeresebb korszaka, olyan játékosok futballoztak a Liverpoolban mint Phil Neal, a skót Kenny Dalglish (minden idők talán legjobb brit támadója), aki 1983-ban második lett az Aranylabda-szavazáson, és a legendás Ian Rush, a Liverpool történetének legeredményesebb csatára. Ez volt a Liverpool negyedik BEK-döntője, az előző hármat pedig egyaránt meg is nyerte. A Roma újonc volt még, de mivel hazai pályán játszhatott, a fogadóirodák az olaszokat tartották esélyesebbnek.

A római döntő drámája (1984)

A Stadio Olimpico zsúfolásig megtelt, a hazai szurkolók óriási várakozással tekintettek a mérkőzés elé. Jól is kezdték a találkozót, az első helyzeteket is a hazaiak alakították ki, de a 13. percben meglepő módon a Liverpool szerzett vezetést. Ennél ügyetlenebb gól - a védekezés szempontjából - nem sok volt a BEK/BL történetében. A Roma nem adta fel, és gyakorlatilag lefutballozta a Liverpoolt a pályáról. Az első félidő végén meg is született az egyenlítő gól: Roberto Pruzzo gyönyörű fejese. A hosszabbítást is a Roma bírta jobban, bőven volt helyzete eldönteni a meccset, de az angoloknál mindig akadt egy blokkoló láb vagy kéz, így a csapatok készülhettek a BEK történetének első tizenegyespárbajára.

A tizenegyespárbajban a feszültség tapintható volt. A Liverpool már nem hibázott, az olaszoknál pedig a legnagyobb sztárok, Conti és Graziani is kihagyták, így 4-2-es összesítéssel a Liverpool lett Európa királya. Mint kiderült, óriási lehetőséget szalasztott el a Roma, a 84-es szezon óta egyszer sem jutott a döntő közelébe. Ez a vereség mélyen beleégett a klub és a szurkolók emlékezetébe, mint egy el nem csendesedett álom.

Francesco Totti: A Róma örök ikonja

Húsz évvel az 1984-es döntő után lépett a színre egy játékos, aki a későbbiekben az AS Roma szinonimájává vált, és megtestesítette a klub elszántságát és a bajnoki címek iránti vágyát. Francesco Totti, Ufficiale OMRI (Róma, 1976. szeptember 27. -) világbajnok olasz válogatott labdarúgó, aki kizárólag az AS Roma klubjában játszott, elsősorban támadó középpályásként vagy hátravont ékként, valamint olykor klasszikus csatárként és szélsőként is. Rómában született Lorenzo és Fiorella Totti gyermekeként. Porta Metronia környékén nőtt fel. Fiatalon példaképe az AS Roma csapatkapitánya, Giuseppe Giannini volt és legtöbbször idősebb fiúkkal focizott. Ifjúsági karrierje 8 éves korában kezdődött, mely során a Fortitudo, a SMIT Trastevere és a Lodigiani csapataiban fordult meg. A Fortitudo Luditor volt az első csapat, amelynek a mezét viselte a Róma San Giovanni részében nevelkedett srác. Híre a játékosmegfigyelőkhöz is eljutott, édesanyja elutasította az AC Milan jövedelmező ajánlatát, hogy a szülővárosában tartsa.

Pályafutása az AS Romában

Az ifjúsági gárdában eltöltött három év után a profik között a Serie A-ban 16 évesen, a Brescia elleni 2-0-s győzelemmel véget érő bajnokin mutatkozott be, az 1992-1993-as szezonban 1993. március 28-án, miután a mérkőzés folyamán bizalmat szavazott számára a vezetőedző, Vujadin Boškov. A fiatal játékos Ruggiero Rizzitellit váltotta Vujadin Boskov utasítására. „Amikor az öreg odaszólt, hogy melegítsek, először azt hittem, hogy a mellettem ülő Roberto Muzzihoz beszél. Aztán kiderült, hogy rám gondolt!” - emlékezett vissza Totti. A következő idényben Carlo Mazzone menedzselése alatt rendszeresen játszott hátravont ékként, 1994. szeptember 4-én pedig megszerezte első gólját, a Foggia elleni 1-1-es döntetlen során. Az első kapus, aki gólt kapott Tottitól a bajnokságban 1994. szeptember 4-én a Roma-Foggia mérkőzésen. Az első gólját 1994. szeptember 4-én a Foggia ellen a Stadio Olimpicóban szerezte. 1995-re a csapat rendszeres tagjává vált, és a következő három szezonban 16 gólt jegyzett, miközben gólpasszok is fűződtek a nevéhez. Mazzone 1996-os nyári, illetve Giannini távozását követően több ígéretes idény után kiemelkedőbb teljesítményt vártak tőle; a csapat azonban rossz teljesítményt nyújtott az 1996-1997-es évadban, Totti a kezdőcsapatba kerülésért küzdött az új edző, Carlos Bianchi irányítása alatt. 1997 januárjában kölcsön akarták adni Sampdoriának. A Roma akkori elnöke, Franco Sensi próbálta megakadályozni az átigazolást, mely feszültséghez vezetett a menedzserrel, aki így végleg távozott a klubtól. Amikor 1997-ben megkapta a kapitányi karszalagot, már klubszimbólumként néztek fel rá. A menedzser, Zdeněk Zeman egy támadó 4-3-3-as formációt alkalmazott, ahol Francesco balszélsőként szerepelt. Ő lett az AS Roma történetének legeredményesebb góllövője, és a pályára lépési rekordere is.

Totti rekordjai és elismerései

Az olasz sportmédia a következő becenevekkel illette: Er Bimbo de Oro (Aranyfiú), L’Ottavo Re di Roma (Róma nyolcadik királya), Er Purpone (A nagy baba), Il Capitano (A kapitány) és Il Gladiatore (A gladiátor). Teljes pályafutását az AS Roma klubjában töltötte, ahol egy bajnoki címet, két kupát és két szuperkupát nyert. A 2001. június 17-én Totti kezdte meg a gólgyártást a Parma ellen azon a meccsen, amely végül a bajnoki címet eredményezte a Romának. A meccsen, melynek végeredménye 3:1 lett, Totti játszotta a főszerepet. Később a gólját a következőképpen írta le: "a legfontosabb, amit a pályafutásom során lőttem".

Az olasz bajnokság második legeredményesebb góllövője 250 találatával, és a hatodik legeredményesebb olasz játékos minden sorozatot figyelembe véve 316 góllal. A Roma csapatában a legtöbb gólt szerző labdarúgó és a legtöbbször pályára lépő játékos, egy klubot tekintve a Serie A-ban a legtöbb találat az ő nevéhez fűződik, valamint a legfiatalabb csapatkapitány a bajnokságban. A 2015. május 25-i Lazio-Roma meccs után, amit a Roma nyert 2:1-re, Totti a következő üzenetet tartotta fel a pólóján: „Te vagy az egyetlen számomra.” (Ilary Blasihoz, a feleségéhez címezve). Totti a bajnokságban elért gólok számát tekintve a derbik királya a maga 11 találatával. Gunnar Nordahlt előzte meg utoljára Totti a Serie A örök góllövőlistáján és már csak Silvio Piola van előtte a sorban. A svéd csatár 2013. március 17-ig állt a második helyen, amikor Totti gólt szerzett a Parma ellen. A gólt követően, ami a 226. volt, az egész stadion szinte felrobbant és spontán ováció tört ki, ami percekig eltartott. A Stadio Olimpico a helyszíne Totti varázslásának évről évre, hétvégéről hétvégére most már több mint 20 éve. 2016. szeptember 25-én a Torino FC ellen megszerezte 250. bajnoki gólját. 2016 május 8-án a Chievo Verona elleni 3-0-ára megnyert mérkőzésen csereként állt be. Ez volt pályafutásának 600. bajnoki találkozója, a liga történetében harmadikként érve el ezzel ezt a mérföldkövet Paolo Maldini (647), és Javier Zanetti (615) után. A jelenlegi idényben 15-ször csereként kapott lehetőséget a Serie A-ban. Az AS Roma csapatkapitánya 616-szor lépett pályára az olasz élvonalban, ezzel Paolo Maldini (647) és Gianluigi Buffon (617) mögött harmadik az örökrangsorban.

A válogatottal 2006-ban világbajnoki címet nyert, míg a 2000-es Európa bajnokságon döntőt játszott. Ezen a tornán került fel a neve a nemzetközi térképre, ahol a Roma szupersztárja az egész világnak megmutatta tehetségét és tudását. A 20-as mezben játszó Totti számos kulcsfontosságú góllal és remek teljesítménnyel egészen a döntőig vezette a Dino Zoff által irányított olasz válogatottat. A franciáktól elszenvedett vereség ellenére őt választották a döntő legjobb játékosának. Francesco felesége és harmadik, 2016-ban született lánya. Ilaryval 2005-ben házasodtak össze és neki címezte azt az üzenetet, amit az egyik derbin szerzett gólját követően lehetett olvasni: "Te vagy az egyetlen számomra." Mindkét torna álomcsapatába bekerült, továbbá a 2002-es világbajnokságon és a 2004-es Európa-bajnokságon is képviselte hazáját. Rekordmennyiségű, tizenegy díjat kapott az Olasz labdarúgó-szövetségtől: ötször volt Az év olasz labdarúgója, kétszer Az év játékosa a Serie A-ban, kétszer kapta meg Az év Serie A-gólja címet, egyszer Az év Serie A góllövője-, és szintén egyszer Az év fiatal játékosa-díjat. 2007-ben elnyerte az európai aranycipőt, 2010-ben pedig a Golden Foot-díjat. Háromszor választották be A szezon Európai Sportmédia csapatába. 2004-ben bekerült a FIFA 100-ba, melyet Pelé állított össze a FIFA centenáriumi ünnepségének részeként. 2011-ben a Nemzetközi Labdarúgás-történeti és -statisztikai Szövetség (IFFHS) Európa legnépszerűbb labdarúgójának titulálta. 2015-ben a France Football a világ legjobb tíz 36 éven felüli játékosai közé sorolta.

Totti különleges pillanatai

A város, ahol Totti a győztes tizenegyest értékesítette 2006. június 26-án Ausztrália ellen a németországi világbajnokság nyolcaddöntőjében. Francesco jéghideg végrehajtással mattolta Mark Schwarzert, továbbjuttatva ezzel Olaszországot. Ezzel a győzelemmel az olaszok egy lépéssel közelebb kerültek a végső, 4. világbajnoki címükhöz. Az 1979-ben született brazil kapus szerencsétlenségére éppen ő állt a kapuban akkor, amikor Totti pályafutása legszebb gólját szerezte egy félpályás futást követően. Francesco dacolva a tudománnyal és az ésszerű logikával fogta, és átemelte a kapust, hozzásegítve a Romát a 3:2-es végső sikerhez az Inter ellen idegenben. Ez a győzelem volt 20 év után az első. A holland kapus állt a kapuban a 2000-es Európa bajnokság elődöntőjében a Hollandia-Olaszország mérkőzésen. A mérkőzés büntetőpárbajhoz vezetett és Totti is magára vállalt egyet. Pillanatokkal azelőtt, hogy a tizenegyes ponthoz gyalogolt volna, bizalmasan a következőt mondta Luigi Di Biagiónak: "Alá fogok nyesni a labdának." Megtartva szavát, pontosan ezt tette. Vito Scala - barát, 'testvér', de mindenek felett fitness edző. Ennek az embernek köszönhetjük azt, hogy Totti közel a 40-hez is képes magas színvonalon játszani Olaszországban és a nemzetközi színtéren is. Totti a legidősebb játékos, aki gólt szerzett Európa legfontosabb sorozatában. Már tavaly azt várták, hogy Totti visszavonul, de akkor újabb egy évre aláírt a rómaiakhoz. Ugyanakkor a 40 éves futballista játékideje drasztikusan csökkent az elmúlt két idényben, melynek során mindössze háromszor volt kezdő bajnoki találkozón. "Van egy megállapodásunk, hogy a mostani az utolsó szezonja, aztán igazgatóként marad a klubnál." - hangzott el 2017-ben.

Egy élet a Romában

Az egyetlen klub, amit Totti profi pályafutása során képviselt 1993 óta. A klub legendája így látja: "Elmehettem volna a Real Madridba, vagy a Barcelonába, de én életem végéig Roma játékos akartam lenni. Itt bajnoki címet nyerni leírhatatlan érzés, nem lehet szavakba önteni." Totti odaadása a klubhoz, a „hűség” szobra, nem csak példaértékű, hanem az AS Roma egész történelmét is magában foglalja, az elbukott 1984-es BEK-döntő reményétől egészen a 2001-es scudettóig.

Napjainkig tartó rivalizálás: Roma vs. Liverpool

Ami a két csapatot illeti, a mai napig még négyszer találkoztak egymással az 1984-es döntő óta. A két csapat hatodik párharca az európai kupákban a közelmúltban, egy Bajnokok Ligája-elődöntő liverpooli odavágója volt. A Roma az utóbbi hat oda-visszavágós meccsét elvesztette angol csapat ellen (6-2 összesítve), míg a Liverpool hatból négyszer továbbment olasz klubbal szemben. Ráadásul a zseniális szezont futó Mohamed Szalah is az olasz fővárosból igazolt Liverpoolba, ami az elveszített döntő mellett extrakülönlegessé teszi a mérkőzést. A Barcelona elleni csoda ellenére még a Liverpool a párharc esélyese volt.

tags: #totti #roma #elcsendesedett #bek #donto #1984

Népszerű bejegyzések:

• Liverpool 2-0 Tottenham: A Döntő Emlékei
• Az átigazolási piac DVTK-s mérföldkövei
• Az UVSE és AVUS közötti kötelék Hajmási Andrással
• Legfrissebb futball eredmények
• Így alakult át a Veszprém férfi kézilabdacsapata