A túrkevei sportélet fejlődése és a labdarúgás kiemelkedő évei
Túrkeve sportélete gazdag történelemmel rendelkezik, melynek során számos sportág meghonosodott és jelentős sikereket ért el a településen. A sportegyesületek megalakulásától kezdve egészen a megyei és országos szintű megmérettetésekig, Túrkeve lakói mindig is aktív résztvevői voltak a sportvilágnak.
A kezdetek és a sportegyesületek megalakulása
A szervezett sportélet a városban már a 19. század végén elkezdődött. Az első szakosztály, az úgynevezett Túrkevei Lawn Tennis Egylet 1898-ban alakult, lehetőséget teremtve a teniszezési feltételek biztosítására.
Később, 1912. június 30-án létrejött Túrkevén is egy erőket összefogó sportegyesület. A megalakítását követően Kenéz János lett az elnök, Ács Tibor pedig a pénztáros. Az egyesület Belügyminisztériumi bejegyzésére 1912. október 14-én került sor. Ez az egyesület eleinte a teniszezési feltételeket biztosította, de korcsolyaversenyek lebonyolítására is volt mód.
A labdarúgás megjelenése és a Levente mozgalom
A labdarúgás hamar népszerűvé vált Túrkevén is, bár kezdetben még nem volt szövetségi bajnokság, így csak barátságos mérkőzéseket játszottak a csapatok. A játékosok jelentős távolságokat tettek meg, eljutottak Berettyóújfaluba is a mérkőzésekre. Ez az időszak a barátságos mérkőzések révén élte fénykorát. A csapat tevékenysége 1924 és 1928 között szünetelt, majd 1928. április 1-jén "feléledt a kevi sport". Túrkevei csapatok mérkőztek Törökszentmiklós, Kenderes és Mezőtúr csapataival.
Az 1920-as és 30-as években jelentős szerepet kapott a leventemozgalom, melynek keretében a sport is fellendült. A Törvény rendelkezett a leventemozgalom megindításáról, és a miniszter 1929-ben versenysorozatot indított. Túrkevén rendezték 1930-ban a II., majd 1934-ben a VI. Nagykun Viadalt, melyek a Vármegyekertben (a mai sportpályán) zajlottak. Ez a rendezvénysorozat lehetőséget adott a túrkevei csapatnak a szereplésre, hiszen 1934-től a TAC szövetségi bajnokságban szerepelt. 1936-ban a csapat 34 mérkőzést játszott, melyből 16-ot megnyert. A játékosok között Takács Dániel, Debreczeni Sándor, Cseri Géza, Adamecz Leó is szerepeltek. A labdarúgást 1940-től a Levente Egyesület szervezte a városban, de a háborús évek alatt már csak néhány barátságos mérkőzést játszottak, a legutolsót 1944 júniusában a Kisújszállási L.E. ellen.
A Nagykun Viadalok története
Az 1920-30-as években vetődött fel először Somogyban egy sporttalálkozó ötlete, melynek eredményeként néhány sportot szerető, a sportért tenni akaró sportvezető, mint Csokai István, karcagi kataszteri nyilvántartó, valamint dr. Győrffy Kálmán polgármester és dr. Porteleky László ügyvéd felkarolták Karcag városában a kezdeményezést. 1929. február 03-án megalakult a Nagykun Sportliga, melynek központja Karcag volt. A ligában részt vettek Karcag, Túrkeve, Kisújszállás és Mezőtúr, később Tiszafüred is. Ezek a városok évente viadalokon versengtek egymással.
Összesen 15 alkalommal rendezték meg a régi Nagykun Viadalokat, melyek több sportágat, például motorkerékpár-versenyt, labdarúgást és atlétikai gyorsstafétát is magukban foglaltak. A versenyeket minden év augusztus 20-a körüli időpontban rendezték. Túrkeve 1934-ben és 1938-ban adott otthont a Kiskun-Nagykun Viadaloknak. A túrkevei versenyzők is részt vettek a Kiskun-Nagykun összecsapásokon. Az 1930. augusztus 17-én kezdődött II. Nagykun Viadal a túrkevei sportpályán került megrendezésre. Számos előkelőség, például Bethlen István, vitéz Gömbös Gyula és vitéz Nagybányai Horthy István is adományoztak tárgyakat és díjakat a versenyzőknek. Túrkeve a városra kibővített résztvevők között a 4. helyen végzett 83 ponttal. A Nagykun Viadalok a második világháborúig tartottak, majd a háború után kísérletet tettek a felújításukra.
A sportélet a tanácsrendszer idején és a labdarúgás hullámvölgyei
A II. világháború után a sport irányítása "felülről" vezérelten történt. A labdarúgás továbbra is a legnépszerűbb sportág maradt, mérkőzéseiket a helyi pályán játszották. A sport támogatását később a TSZ-ek és a gépállomás vette át. Az AFIT XVII. sz. egysége biztosabb szakmai hátteret nyújtott, ami lehetővé tette az előrelépést a megyei II. osztályból a megyei I. osztályba. Ekkoriban a bajnoki cím és ezzel az NB III. osztály is elérhető közelségbe került, a csapat a II. helyen végzett. Ebben az időszakban játszott többek között Sándor, Nagy Sándor, Faragó Lajos, Nagy Zoltán, F. Kiss Mihály, Sugár Tibor. Az edző Magyar Zoltán volt.
Később azonban a csapat kiesett a megyei I. osztályból. A vállalatok csődbe mentek, nem volt elegendő támogatás, így éveken át a megyei II. osztályban szerepeltek. E korszakban Kántor Lajos és Katona Ferenc voltak a vezetők, a legjobb játékosok között pedig dr. Péter, Takács Attila, Tőke Imre, ifj. Kántor Lajos említhetőek.
Az 1998-as sikerek a labdarúgásban
1998 jelentős év volt a túrkevei labdarúgás történetében. A F. F. eredményeként a túrkevei labdarúgó csapat megnyerte a megyei II. osztályú bajnokságot és ezzel bekerült a megyei I. osztályba. Ez az eredmény nagy siker volt a város sportéletében.
Az 1998-as megyei I. osztályú keret a következőképpen állt össze:
- Középső sor balról-jobbra: Dr. Bodó Péter, Debreczeni Imre, Dr. Vajda István (szakosztályvezető), Józsa Endre (szakosztály elnök), Barna Gábor (edző), Kántor Lajos (szakosztály).
- Alsó sor: Tóth László, Ratkai Róbert, Katona Imre, Tőke Imre, Kiss Zsolt, ifj. Lajos, Szilágyi László.
További sportágak és eredmények Túrkevén
A labdarúgás mellett számos más sportágban is jeleskedtek a túrkeveiek. A Diák Sportviadalok keretében az iskolák is aktívan részt vettek a sportéletben. Az 1969-ben, 1971-ben és 1973-ban a VII. helyen végzett az iskola a Nagykun Viadalon. Az atlétika terén is kiemelkedő eredményeket értek el, például Bartos Pál 400 méteren, Kovács Teréz, F. Nagy Mária, Finta Mária, Koós Márta, Tóth Ildikó pedig több versenyszámban is. Az 1979-es év, a VI. Nagykun Viadal éve, jelentős változást hozott, ekkor épült fel a Városi Sportcsarnok, melyet 1979-ben adtak át. Az atlétikai pályával együtt Kórizs István igazgatónak köszönhetően a "Ványai" diákjai kiemelkedően szerepeltek, nyertek fiú és leány kézilabdában, atlétikában és labdarúgásban is.
Kézilabda
A kézilabda 1960-ban alakult meg Túrkevén Fias Lajos testnevelő vezetésével. Kezdetben nem volt kézilabda-pálya, de Fias Lajos és Kovács Sándor kezdeményezésére megépült és vörössalakkal terítették. 1964-ben kezdték meg a játékot a megyei II., majd a megyei I. osztályban. A Szakközépiskola 1970-es beindulása elősegítette a sportág elterjedését. A csapat mérkőzött a megyei bajnoki címért, de csak második lett, azonban a 80-as évek végére sikerült az NB II-be jutniuk. Perényi Bálint szakosztályvezető irányításával a csapat bejutott az NB I/B osztályba is, bár ezt az eredményt csak két évig tudták tartani. Jelenleg az NB II keleti csoportjában szerepelnek, és az utánpótlás nevelésére is nagy hangsúlyt fektetnek.
Az 1987-es serdülő OB-n a TVSE fiú csapata a 4. helyen végzett, olyan játékosokkal, mint Csathó István, Ignácz János, Hollósi Ferenc, Sipos Sándor. Az 1990-es évek elején számos erősítés érkezett a csapatba, többek között Debrecenből (Legoza Dániel), Nyíregyházáról (Tóth Imre), a Ganz-Mávagból és Budakalászról (Gombos Tibor). A csapat 1996-ig játszott az NB-s osztályban, majd Takács Sándor edző irányításával a megyei bajnokságban folytatja.
Birkózás
A birkózás szakosztálya 1929-ben alakult a Munkáskör helyiségében, Vladár Milán vándortréner vezetésével. Takács Dániel volt a szakosztály elnöke, aki egyben a labdarúgócsapat trénere is. A birkózásnál Bodó Balázs volt a helyettese. A II. Nagykun Viadalon nagyközépsúlyban Gaál Sándor II. lett. Később az európabajnok Károly is érkezett edzőként. Az 1934-es VI. Nagykun Viadalon a túrkevei birkózók jól szerepeltek. Bodó Balázs légysúlyban 1., Sallai Mihály, aki az ifjúsági válogatott keret tagja is volt, kiváló eredményeket ért el. Később a túrkevei birkózók közül többen is válogatottak lettek, mint például Fórizs János (olimpia IV. és VI. hely, EB 2-szer II. hely, VB II. hely), Kiss Sándor (VB és EB IV. hely), Fórizs János (OB I., EB V. hely). A mai napig Nagy László edzi a fiatal birkózókat.
Autocross
1981. október 1-jén alakult meg az autocross szakosztály az AFIT és a Szakközépiskola segítségével. Kezdetben egy Wartburg motoros crossautóval indultak. Túrkevén évente országos Bajnoki (OB) futamokat rendeztek. Vinczer Géza 1600 ccm AC-OB II., Szabó Kálmán pedig 1600 ccm AC-OB I. helyezést ért el. Az autocross népszerűsége hozzájárult ahhoz, hogy különböző típusú crossautók épültek és kapcsolódtak be az éves küzdelmekbe.
tags: #turkeve #foci #1998 #videok
