Állami Ösztöndíj Szerződés és Tanulmányi és Vizsgaszabályzat (TVSz): Különbségek és Kötelezettségek a Felsőoktatásban
A felsőoktatásban való részvétel során a hallgatók két fő szabályrendszerrel és kötelezettségrendszerrel találkoznak: a Tanulmányi és Vizsgaszabályzattal (TVSz) és az állami ösztöndíj szerződés által meghatározott feltételekkel. Míg a TVSz a tanulmányi mindennapokat és a tudományos előmenetelt szabályozza, addig az állami ösztöndíj szerződés a képzés finanszírozási formájára és az ezzel járó állami elvárásokra fókuszál. Fontos megérteni a két terület közötti különbségeket és kölcsönhatásokat, hogy zökkenőmentes és sikeres legyen a felsőoktatásban töltött időszak.
A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat (TVSz) - A Hallgatói Élet Kézikönyve
A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat (TVSz) az, ami hallgatóként meghatározza mindennapjainkat. Ez korlátozza szabadságunkat, de ugyanakkor lehetőségeink tárháza is. Ezen összefoglaló tartalmazza mindazon paragrafusok lényegét, amelyre elsősként és később a felsőbb években is leginkább szükségetek lehet, útmutatóként a felmerülő problémák megoldásához.
A Kreditrendszer és a Tanulmányi Haladás
A kredit tanulmányi pont, ami tanulmányaidban való előrehaladást mutatja, de csak tanulmányi előrehaladásod mennyiségét mutatja, minőségét nem (tehát 2-es vagy 5-ös vizsgával is ugyanannyi kreditet kapsz, a minőséget az érdemjegy fejezi ki). Csak értékelhető tárgyakhoz rendelhető kredit (pl. a testnevelés 0 kredit, mert nem értékelhető). Megszerzése csak elégséges érdemjeggyel lehetséges és adott tantárgy tanegységéből (pl. kollokvium - 1 félév anyaga / szigorlat - egész tananyag) csak egyszer.
Az oklevél (diploma) megszerzéséhez X kredit van előírva (X értéke minden szakon más és más), amit meg kell szerezni a képzés végéig. A kreditrendszer lehetővé teszi, hogy a szükséges X kreditmennyiség korábban is megszerezhető, sőt túl is teljesíthető, amiért fizetni kell, ha 10 %-on felül teljesíted túl az előírt kreditmennyiséget. A kreditrendszer miatt lehetséges az is, hogy ha egy tárgyat vagy annak félévét ismételned kell, csak az adott tárgyat kell ismételni, míg más tantárgyakat felvehetsz, ha nem előkövetelményük az adott tárgy.
Egy kredit átlagosan harminc tanulmányi munkaórát jelent (tanórai + otthoni tanulás becsült ideje). A tantervet úgy kell megalkotnia az egyetemnek, hogy a kreditérték alapján a teljesidejű képzésen az átlagos teljes tanulási idő nem lehet több a tanórák idejének háromszorosánál. Általában minél könnyebben tanulható a tantárgy és minél kevesebb a tanulandó anyag, annál kevesebb kredit.
Tárgytípusok és Felvételi Szabályok
A kötelező tárgyakat a szakon mindenkinek teljesítenie kell, ezek más tantárggyal nem helyettesíthetők. A kötelezően választható tárgyak azért „kötelezőek”, mert a diplomához szükséges kreditmennyiség miatt szükséges ezek közül is valamennyit választani. Ezek a tárgyak szorosabban kapcsolódnak a képzésed témájához is. A szabadon választható tárgyak bármilyen témakörből lehetnek, felvehetők más intézményben vagy más karon is, az egyetem nem korlátozhatja a hallgató választását, de a megszerzendő kreditek csupán 5%-át lehet szabadon választhatókkal megszerezni.
A választható tárgyak kreditértéke nem lehet több félévente 9 kreditnél és a félévi kötelező tárgyak kreditértékének 40 %-ánál.
A tantárgyfelvétel a tantárgyfelvételi időszakon belül - illetve ezen kívül csak a TVSZ-ben meghatározott engedély esetén - egy tantárgy meghirdetett előadási és/vagy gyakorlati és/vagy laborgyakorlati és/vagy terepgyakorlati és/vagy konzultációs óráira (kurzusára) vagy annak vizsgakurzusára való jelentkezés. A vizsgakurzus (CV kurzus) az adott tantárgy többedik alkalommal történő felvétele tanóra nélkül, félév végi aláírás birtokában, vizsgateljesítés céljából.
Mintatanterv és Egyéni Tanulmányi Rend
A mintatanterv a tanulmányi tájékoztató elején található féléves bontásban. Ez mutatja, hogy kellene „normális” esetben haladnia és felvennie a tárgyait egy hallgatónak. Az évek során a tantárgyi csúszások miatt ez sokszor nem jön össze, de nem baj, mivel a kreditrendszer lehetővé teszi az egyéni tanulmányi rendet is, tehát a mintatantervet nem muszáj követni. Azzal azonban számolj, hogy az állam csak meghatározott számú félévet támogat, illetve államilag támogatott képzésnél meghatározott időn belül meg kell szerezni a diplomát.
Az egyéni tanrendet csak korlátozottan tudod összeállítani, mert figyelembe kell venni az előtanulmányi rendet is. Az előkövetelmény egy tantárgy ismeretanyagának megértéséhez szükséges, másik tantárgyban, tantárgycsoportban szereplő ismeretanyag, és/vagy valamely kritériumkövetelmény igazolt teljesítése. Részleges előkövetelmény esetén a ráépülő tantárgy felvehető az alapozó tantárgy félév végi aláírása birtokában, a tantárgy teljesítettsége nélkül, de az alapozó tárgy teljesítése nélkül nem szerezhet eredményt a ráépülő tárgyból. Ezen kívül bizonyos időn belül kritériumkövetelményeket is teljesíteni kell.
Kritériumkövetelmények és Vizsgaszabályok
Kritériumkövetelmény minden kötelező feladat, amihez nincs hozzárendelve kredit. Ilyen pl. a testnevelés, elsősegélynyújtás, a nyári szakmai gyakorlatok és a nyelvi követelmény. (Papíron) megszabott időkorlátokon belül kell teljesíteni a kritériumkövetelményeket (pl. a testnevelést az első 3 év végéig teljesíteni kell, a szakmai gyakorlatokat az előírt év nyarán).
Minden tantárgyból alapesetben 3-szor lehet vizsgázni (első: normál vizsga, második: javító vizsga, harmadik: ismétlő javító vizsga). Az első és a második vizsga (normál + javító) ingyenes, a harmadik (ismétlő javító) és esetleges további vizsgákért fizetni kell (2000 Ft/vizsga). Egy tanegységből (tanegység: félév anyaga kollokvium esetén, szigorlat esetén az egész tantárgy anyaga) maximum 6-szor lehet vizsgázni. 5 sikertelen javítóvizsga után tehát megszűnik hallgatói jogviszonyod.
Félévek, Tanulmányi Idő és Átsorolás
Az egyetemi oktatás félévekre (szemeszterekre) tagolt képzési időszakokból áll. Egy félév (képzési időszak) egy min. 13 hetes szorgalmi időszakból (ekkor vannak a tanórák: előadások és gyakorlatok) és egy min. 7 hetes vizsgaidőszakból áll. A tanév időbeosztásának eldöntésében a kari HÖK véleményét ki kell kérni. Általában a tavaszi félév utáni nyári szünetben vannak a kötelező szakmai gyakorlatok.
Tanulmányi idő az adott szakon folytatott tanulmányok ideje, az aktív és passzív félévek együttes száma. Aktív félévnek számít a hallgató szempontjából valamennyi, a képzésre történő beiratkozást (hallgatói jogviszony létesítést) követő félév, amelyben a hallgató legalább egy tantárgyat felvesz és a hallgatói jogviszonya fennáll. A passzív félév a hallgató bejelentése alapján az a félév, amelyben egyetlen tantárgyat sem vesz fel, tanulmányait szünetelteti. Halasztás keretében a hallgatók több alkalommal szüneteltethetik a tanulmányaikat, de egyhuzamban maximum két félévig - hacsak a felsőoktatási intézmény nem dönt másképp. A passzív félévben nem kell tantárgyakat teljesíteniük, vizsgázniuk, nem kapnak ösztöndíjat, ugyanakkor − ha önköltségesként tanulnak − tandíjat sem kell fizetniük.
Tanévenként (tanév végén) át kell sorolni önköltséges képzésre azt a hallgatót, aki az utolsó két aktív félévében nem szerezte meg min. az ajánlott tantervben előírt kreditmennyiség 50 %-át, illetve 2,0-s egyszerű tanulmányi átlagot. Az így megüresedő − államilag támogatott − férőhelyekre jól teljesítő, önköltséges formában tanuló hallgatók kerülhetnek, ha az utolsó 2 félév korrigált kreditindexe min. 3,51.
A súlyozott tanulmányi átlag egy félévnél hosszabb időszakra (vagy a tanulmányok egészére) vonatkozóan mutatja a tanulmányi tevékenység minőségét. A kreditindex és a korrigált kreditindex a félév tanulmányi átlagát mutatja. A korrigált kreditindex = kreditindex * (teljesített kreditek / vállalt kreditek).
Az Állami Ösztöndíj Szerződés - Finanszírozás és Vállalások
Az állami ösztöndíjas finanszírozási forma alapvetően azt jelenti, hogy az egyetemi képzésetek költségeit a magyar állam téríti meg az intézménynek. Ez nem egy juttatás, amelyet a hallgató megkap, hanem a felsőoktatási képzés finanszírozási formája. Míg az önköltséges képzés költségeit a hallgató, addig a magyar állami ösztöndíjjal támogatott hallgató képzésének jogszabályban meghatározott költségét, valamint a magyar állami részösztöndíjjal támogatott hallgató képzési költségének felét az állam viseli, azzal a kikötéssel, hogy a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésben részt vevő hallgató az Nftv-ben meghatározott sajátos feltételek teljesítésére köteles.
A Hallgatói Jogviszony Létrejötte és a Nyilatkozat
A hallgatói jogviszony a felvételről vagy az átvételről szóló döntés alapján, a beiratkozással jön létre. Beiratkozáskor a leendő hallgatónak nyilatkozatban kell vállalnia a magyar állami ösztöndíj feltételeit. Ezt a nyilatkozatot kell elfogadni, a nyilatkozatban foglaltak vállalásának elfogadása történhet pl. bepipálással, ikszeléssel, aláhúzással stb., és a nyilatkozat aláírásával. Az önköltségesről magyar állami ösztöndíjas finanszírozásra történő átsorolást, illetve a magyar állami ösztöndíjas finanszírozású képzésre történő átvételt követő első beiratkozásnál/bejelentkezésnél szintén nyilatkozatban kell vállalni a magyar állami ösztöndíj feltételeit.
Fő Kötelezettségek és Visszafizetési Szabályok
A magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató köteles:
- megszerezni az oklevelet az adott szak képzési és kimeneti követelményeiben meghatározott képzési idejének legfeljebb másfélszerese alatt (oklevélszerzési kötelezettség). Ha például 6 féléves a képzésetek, 9 félévetek van megszerezni a diplomát.
- a végzést követő húsz éven belül pedig a felhasznált, államilag támogatott féléveknek megfelelő ideig magyarországi munkahelyen vagy magyarországi vállalkozóként dolgozni (hazai munkaviszony-fenntartási kötelezettség). Egy állami ösztöndíjas szemeszter 150 napnak (5 hónapnak) felel meg munkaidőben.
Ha nem fejezik be időben a tanulmányaikat − egy hároméves alapszakot például négy és fél év alatt −, a képzési költség ötven százalékát kell visszafizetniük az államnak. Ha pedig a magyarországi munkavállalásra vonatkozó feltételt szegik meg, a teljes összeget vissza kell fizetniük, az éves fogyasztóiár-növekedéssel megnövelten. Az oklevélszerzési kötelezettség alól kérvényezhetitek a mentesülést 3 gyermek születése, tartós betegség, baleset, szülés vagy más rajtatok kívül álló váratlan okok esetén, a hazai munkaviszonyt-fenntartási kötelezettség esetében pedig ezeken kívül a megváltozott munkaképességre is hivatkozhattok.
A ledolgozás nem kell, hogy folyamatos legyen, és nem is kell rögtön a végzés után elkezdeni. A munkába beszámítják azt az időszakot, ami alatt álláskeresési járadékot, csecsemőgondozási díjat (CSED), gyermekgondozási segélyt (GYES) és gyermekgondozási díjat (GYED) kapsz. Az önkéntes katonai szolgálat időszaka duplán számít. Külföldön élő magyarok a munkavégzést származási országukban is teljesíthetik, ha ezt nemzetközi szerződés lehetővé teszi.
A Támogatási Idő Korlátai és Kivételek
Egy személy - felsőoktatási szakképzésben, alapképzésben és mesterképzésben összesen - tizenkét féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat magyar állami (rész)ösztöndíjas képzésben (támogatási idő). A támogatási idő legfeljebb tizennégy félév, ha a hallgató osztatlan képzésben vesz részt és a képzési követelmények szerint a képzési idő meghaladja a tíz félévet (pl. az általános orvosi képzésen tanulók). A doktori képzésben a támogatási idő max. 6 félév.
Adott fokozat (oklevél, diploma) megszerzéséhez igénybe vehető támogatási idő max. 2 félévvel lehet hosszabb, mint az adott tanulmányok képzési ideje. Ha fogyatékos vagy, 4 félévvel több lehet a maximális támogatási időd (így pl. ÁOK-on 18 félév = 9 év). A támogatási időbe beleszámít minden megkezdett aktív félév. A támogatási időbe nem számít bele a megkezdett félév, ha betegség, szülés vagy más fel nem róható ok miatt nem sikerült befejezni a félévet.
Párhuzamos képzés esetén a hallgatók dönthetnek úgy, hogy párhuzamosan tanulnak két különböző egyetemi-főiskolai képzésen − ebben az esetben mindkét szakot végezhetik állami támogatással, de kettesével fogynak az állami ösztöndíjas féléveik. Ez azt jelenti, hogy két alapszakos diploma megszerzésével az összes támogatott szemeszterüket elhasználják, így mesterszakon csak önköltségesként tanulhatnak tovább.
Önköltséges Képzés és Átsorolás
Azok a hallgatók, akik nem tudnak vagy nem akarnak állami ösztöndíjasként tanulni, önköltséges formában végezhetik el az egyetemi-főiskolai képzést. Az önköltség összege szakonként és intézményenként eltér, a legdrágábbak az orvosi és a művészeti szakok, amelyeken akár egymillió forintba is kerülhet egy félév. A fizetős formában tanulók felvehetik a kamatmentes, kötött felhasználású diákhitel 2-t, amelyet a Diákhitel Központ egyenesen a felsőoktatási intézményeknek juttat el. A diákhitel 1 szabad felhasználású, a kölcsön havi összege 15-70 ezer forint, a kamat jelenleg 2,30 százalék − állami ösztöndíjas és önköltséges hallgatók is igényelhetik 45 éves korukig, munkarendtől függetlenül.
A hallgatói jogviszony létesítését (beiratkozást) követően, ha az adott szakon felszabadul egy ösztöndíjas hely, kérelmezheted átvételedet. Feltétele, hogy az utolsó 2 félév korrigált kreditindexe min. 3,51. Ha több kérvényező van, a kérvényezők közötti korrigált kreditindex szerinti rangsor alapján választják ki a hallgatót a megüresedett helyre.
A felsőoktatási intézmények minden tanév végén önköltséges képzési formába sorolják át azokat, akik az utolsó két aktív szemeszterükben nem szereztek legalább az ajánlott tantervben előírt kreditmennyiség 50%-át (pl. ÁOK I. év végén min. 23 kredit), vagy nem érte el az adott egyetem, főiskola által meghatározott tanulmányi átlagot. Ebben az esetben a felvett, de nem teljesített tárgyak 1-esként kerülnek beszámításra, de nincs kreditekkel súlyozás.
Különbségek és Kölcsönhatások Összefoglalása
A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat (TVSz) és az állami ösztöndíj szerződés tehát két különböző, de szorosan összefüggő aspektusa a felsőoktatásnak. A TVSz a hallgató akadémiai előmenetelének és a tanulmányi folyamatnak a kereteit határozza meg, beleértve a kreditrendszert, a tárgyfelvételt, a vizsgalehetőségeket és a tanulmányi időszakokat. Ez biztosítja a képzés minőségét és a hallgatói jogok és kötelességek egyensúlyát a tanintézmény falain belül.
Ezzel szemben az állami ösztöndíj szerződés a képzés finanszírozását biztosítja, és cserébe hosszú távú kötelezettségeket ró a hallgatóra. Ezek a kötelezettségek túlmutatnak a hallgatói jogviszonyon, és az oklevél megszerzésére, valamint a hazai munkavállalásra vonatkoznak. A TVSz-ben rögzített tanulmányi teljesítmény, mint például a kreditgyűjtés és az átlag elérése, közvetlenül befolyásolhatja az állami ösztöndíj megtartását, vagyis az átsorolás elkerülését önköltséges képzésre.
A Két Rendszer Kölcsönhatásban
Az állami ösztöndíjas hallgatónak is keletkezhetnek befizetési kötelezettségei a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatban (TVSz), valamint a Hallgatói Térítések és Juttatások Szabályzatában (HJT) rögzített esetekben, például túlteljesítés, vizsgadíj vagy a kollégiumi díj. Az Nftv. 81. § (1) bekezdése tételesen meghatározza, hogy mely szolgáltatásokat fedezi magyar állami (rész)ösztöndíj, illetve az önköltség összege. Ilyen tétel - többek között - a tantárgyak első alkalommal történő felvétele, a vizsgák és azok egy alkalommal történő megismétlése, a záróvizsga letétele, és a felsőoktatási intézmény létesítményeinek, eszközeinek használata az ingyenes szolgáltatásokhoz kapcsolódóan. Bizonyos szolgáltatásokért ezen felül térítési díjat követelhet a felsőoktatási intézmény mindkét finanszírozási formában részt vevő hallgatóktól.
Egyéb Ösztöndíjak és Támogatások
A magyar állami ösztöndíj nem tévesztendő össze az egyéb típusú, felsőoktatáshoz kapcsolódó ösztöndíjakkal (pl. tanulmányi vagy szociális alapú ösztöndíj, Bursa Hungarica, köztársasági ösztöndíj, Klebelsberg Képzési Ösztöndíj, FAO ösztöndíj stb.), amelyekre pályázni kell, és ahol közvetlenül a hallgató kap(hat) valamilyen pénzbeli juttatást vagy hozzájárulást.
- Campus Mundi-ösztöndíj: A világ szinte bármelyik országában végezhetnek szakmai gyakorlatot vagy részképzést, vehetnek részt rövid tanulmányúton a magyar egyetemisták és főiskolások. A támogatás összege a célországtól és az ösztöndíj típusától függően havi 200-350 ezer forint vagy napi 7-25 ezer forintos apanázs.
- Erasmus+: A legismertebb nemzetközi ösztöndíjprogrammal az Európai Unió tagállamaiban, valamint több partnerországban folytathatnak 3-12 hónapos résztanulmányokat vagy végezhetnek 2-12 hónapos szakmai gyakorlatot a magyar egyetemisták és főiskolások.
- Klebelsberg Képzési Ösztöndíj: Az osztatlan tanárszakosok és a gyógypedagógusok pályázhatnak, félévente 125 ezer és 375 ezer forint közötti összeget nyerhetnek el.
tags: #tvsz #vs #allami #osztondij #szerzodes #a
