A kiskorú veszélyeztetése és a felnőtt korosztály szerepe: jogi és pedagógiai keretek
A kiskorú veszélyeztetése bűntettének megítélése a magyar jogrendszerben szorosan összefügg a gyermekekre vonatkozó fokozott védelemmel és a nevelésre, gondozásra jogosultak felelősségével. A kiskorú veszélyeztetésének bűntette annyi rendbeli bűncselekmény, ahány kiskorú testi, értelmi, erkölcsi vagy érzelmi fejlődését az elkövető veszélyeztette.
A joggyakorlat szerint a folyamatos cselekménysorból nem lehet kiragadni egy részcselekményt, ha a terhelt éveken keresztül ismétlődően, ittasan, agresszíven bántalmazza családját. Magyarországon a hatályos jogszabályok alapján a gyermeket fegyelmezési célból is tiltott bántalmazni, a házi fegyelmi jog nem tartalmazza a gyermek fizikai bántalmazását, testi fenyítését. A felnőttre, szülőre bízott, általa gondozott, nevelt, ugyanakkor neki kiszolgáltatott gyermekek bármilyen okból, „jogcímen” való bántalmazása nemcsak erkölcsileg súlyosan elítélendő magatartás, hanem jogilag is tiltott.
A felelősség kérdése és az alaki halmazat
Az alaki halmazat esetében az elkövető egy cselekményével több bűncselekményt valósít meg. Tény, hogy azonos sértett vonatkozásában a veszélyeztető és a sértő eredményű bűncselekmények valódi alaki halmazatának megállapítása kizárt. Ott ugyanis, ahol a sértő szándék fennáll, a veszélyeztetési bűncselekmény már nem állapítható meg.
A bíróság álláspontja szerint a kiskorú veszélyeztetése bűntette akkor állapítható meg más bűncselekmény helyett, ha a büntetési tétele azonos, vagy súlyosabb. Az a fokozott felelősségű személy, aki nem nyújt megfelelő segítséget a gyermeknek, akiért felelősséggel tartozik, nem segítségnyújtás elmulasztásáért, hanem kiskorú veszélyeztetéséért kell, hogy feleljen, mivel elsődlegesen gondozási, de nem kizárható nevelési, felügyeleti kötelezettségét is megszegi ezzel a magatartásával.
A News 10 nyomozást indított: Mid-Michigan aktivistái törvényhozási intézkedéseket sürgetnek a gyerekek onc...
Társadalmi és oktatási attitűdök
A gyermekek bántalmazásának határozottan kimondott tilalmát fogalmazza meg az 1989. november 20. napján elfogadott ENSZ Gyermekjogi Egyezmény, amely az annak kihirdetéséről szóló 1991. évi LXIV. törvény okán része a magyar jogrendszernek is. Századunkban jelentős változás zajlott le a testi fenyítéssel kapcsolatos attitűd vonatkozásában. Az olyan szólások, mint a „vessző kímélése elkényezteti a gyereket”, egy korábbi etikát tükröz, amely megengedte, sőt bátorította a testi fenyítést az autoritásnak való engedelmesség jegyében.
| Jogi kategória | Felelősségi szint |
|---|---|
| Kiskorú veszélyeztetése | Fokozott (szülő/gondozó) |
| Testi sértés | Közvetlen sértő szándék |
| Segítségnyújtás elmulasztása | Gondatlanság/kötelességszegés |
A fegyelmezési jog tartalma, terjedelme fokozatosan szűkült, egyrészt büntetőjogi és büntetőjogon kívüli normák változásával, másrészt a társadalmilag nevelési céllal elfogadott bántalmazás körének változásával. E körből először a testi sérülést okozó bántalmazás esett ki, majd a pedagógusok tekintetében is szűkült a kör, mivel még a tettleges becsületsértés esetén sem mentesültek a felelősség alól.
tags: #u19 #a #megyeben #a #felnottektol #fugg
