Az U9-es igazolt labdarúgók fejlesztése és a jövőbeni értékteremtés a magyar futballban

Az U9-es korosztály a labdarúgás utánpótlás-nevelésének egyik kulcsfontosságú szakasza, ahol a játékosok alapvető technikai és taktikai készségeit fektetik le. Ebben az életkorban a hangsúly messze nem az igazolt játékosok piaci értékén vagy vételárán van, sokkal inkább a hosszú távú fejlesztésen, az egyéni képességek kibontakoztatásán és a játék megszerettetésén. A magyar labdarúgásban is kiemelt figyelmet kap ez a korosztály, ahogy azt az edzői beszámolók és a szövetségi irányelvek is mutatják.

Az U9-es korosztály fejlesztési céljai és módszerei

Egy U9-es csapat esetében a nyár kezdetétől folyamatosan zajlik a munka a fiatal labdarúgókkal. A tréningek középpontjában a labdabirtoklás, a labdatartás és a cselezés elsajátítása áll, mind nyomás alatt, mind anélkül. Fontos cél továbbá az 1:1 elleni párharcok megnyerése és a gól kiharcolása, amelyek az egyéni képességek fejlesztésének alapkövei.

A tanítás-tanulás folyamatában kiemelt szerepet kap a játékos és az edző közötti kölcsönös megismerkedés. Ez hozzájárul a hatékonyabb egyéni fejlesztéshez.

Az U9-es korosztály már ismerkedik egyszerű taktikai elemekkel is. Ide tartoznak a felállási formák, a támadásvezetés, a cselek beépítése a támadásvezetésbe, a passzok csapattárshoz, a labdavesztés utáni azonnali labdavisszaszerzés, a letámadás és a védekezés elsajátítása. Kiemelten odafigyelnek a cselek oktatására, a labdavezetésre, a labda átadás-átvételére és a kapuralövésre.

Az első félév fő célja az U8-ban megszerzett tudás megszilárdítása, amely magában foglalja az 1v1, 1v2, 2v2 párharcokat is. A szülői háttér és hozzáállás nagyban hozzájárul a sikeres együttműködéshez a nevelési folyamatban.

Új kihívások és a játékstílus fejlődése

A szezon során a csapat pályaméret és létszámváltáson esett át. A 35x55 méteres játéktér és a 6+1-es játékrendszer új kihívás elé állította a fiatalokat. Noha a tavalyi szezon utolsó másfél hónapjában már a következő év elvárásai és szabályai szerint zajlottak az edzések, mégis kisebb zavart okozott a nagyobb terület. A klub filozófiája szerint már ebben a korosztályban is úgy készülnek, hogy lehetőség szerint a kapuból földön próbálják meg a labdakihozatalokat végrehajtani.

Az első pár mérkőzésen még jócskán csúszott hiba a támadások kapuból való felépítésében, sok kapkodás és technikai hiba jellemezte a játékot. A későbbiekben azonban ez kiegyenesedett, és a tavalyi évhez képest abszolút meggyőző labdabirtoklás és domináns támadójáték jellemezte a csapatot. A fő erényüket, a lendületes, kevés érintős, gólra törő játékukat szinte hétről-hétre sikerült alkalmazniuk.

Hiányérzet maradt az átmenetek lereagálásával kapcsolatban. A játék fázisainak változását kissé késve észlelték, főként a labdavesztésekre és a visszatámadásokra, visszazárásokra gondolva. Elsődleges cél a jövőben ezen a téren való fejlődés.

A játékosok előrehaladása és a „felfelé áramoltatás”

A korosztály létszámának és a klub egyik fő irányvonalának, a felfelé áramoltatásnak köszönhetően, a játékosok folyamatos játéklehetőséghez jutottak a meghívásos és a régiós Bozsik tornákon az U10 és az U11-es korosztályokban. Ez az egyéni technikai és fizikális téren való fejlődésükön is észlelhető, amit a felmérések is alátámasztanak.

A klub célja az egyén fejlesztése, elsősorban a játékosfejlesztés, és nem kimondottan a csapatra helyezik a hangsúlyt ebben a korban. Példa erre, hogy a csapatból négy játékos folyamatosan az U12-es bajnokságban is játszott, kiemelkedő teljesítménnyel, és még mellettük is van, aki bemutatkozott a nagyobbak között. Mindenkinél folyamatosan javítják a visszatérő hibákat, fejlesztik a gyengébb képességeket és az erősségeiket tovább finomítják.

Az edzéslátogatás és a tanulni, fejlődni akarás a klubon belül is példaértékű. Az egész félévet tekintve 1-2 hiányzót leszámítva szinte maximális létszámmal, csoportbontásban készülhetnek az edzéseken. Az elvégzett edzésmunkában is jól látható az a szemlélet, amit át szeretnének adni a fiataloknak.

Példaértékű utánpótlás-nevelés: A Monori SE esete

A Monori Sportegyesület Labdarúgó Szakosztálya, mint Tehetségközpont, aktívan részt vesz a fiatal tehetségek felkutatásában és fejlesztésében. Toborzót is rendeznek, amelyre várják a 2014-es, 2015-ös, valamint a 2016-os születésű, igazolt és igazolással nem rendelkező fiúk és lányok jelentkezését. Ez a nyitottság biztosítja a folyamatos utánpótlást.

Az utánpótlás csapatok rendszeresen részt vesznek különböző tornákon. Egy debreceni nemzetközi Karnevál Kupán hat korosztályuk is részt vett, ahol az U9-es csapat a negyedik helyen végzett. Emellett a Kölyökligában is kiválóan szerepelnek. A Monori SE U9-es csapata veretlenül zárta a Kölyökliga felsőházas sorozatát, és ezzel a 2020/21-es Kölyökliga bajnoka lett. Az aranyérem mellett sikerült elhozniuk a gólkirályi címet Kerek Lóránt személyében, továbbá Kis Kolos Zsombor bekerült a Kölyökliga válogatottjába.

Az egyesület megállapodást kötött a Football Factorral, melynek eredményeként igazolt labdarúgóik igénybe vehetik a cég klub kedvezményét. Ez a kedvezmény személyes és online vásárlás esetén is lehetséges, ami további támogatást jelent a játékosok számára.

A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) és az utánpótlás-nevelés stratégiai irányai

A Magyar Labdarúgó Szövetség kiemelt figyelmet fordít az utánpótlás-nevelés hatékonyságának javítására. Dr. Csányi Sándor elnök előadásában hangsúlyozta, hogy egységes képzési előírások betartásával és megfelelő számonkéréssel kell javítani a hatékonyságon, ehhez minden feltétel biztosított.

Az elmúlt tíz évben jelentősen fejlődött az infrastruktúra. A szövetség felszámolta az ezen a területen felhalmozott több évtizedes lemaradást: pályák, öltözők, sporttelepek, stadionok létesültek, és elkészült az új nemzeti stadion, a Puskás Aréna is. Összesen 1305 pályát adtak át az ország egész területén, a legkisebb településektől a fővárosig.

Ennek eredményeként szinte minden korosztályban és minden megyében kétszeresére növekedett a játékosok létszáma. A hagyományosan előtérben lévő férfi futball mellett a mellőzöttségből kitörve intenzív felzárkózás indult a női és a futsalszakágban is.

A fiatalszabály és a játékosok piaci értéke

A hazai futballéletben az elmúlt időszak egyik legforróbb témája az úgynevezett fiatalszabály volt. A Magyar Labdarúgó Szövetség korábban is fiatalpercekhez kötötte a szponzori bevételek visszaosztását az NB I-ben, ám a 2025/26-os évadtól emelt az elvárásokon. Míg azelőtt elegendő volt, ha mérkőzésenként egy csapatban átlagosan 45 percet játszottak az U21-esek, a júliusban rajtolt bajnokságban már egy 2005. január 1-je után született futballistának folyamatosan a pályán kell lennie. Ez a szabályozás, vagy inkább ajánlás, nem kötelező, de az be nem tartásának ódiuma, hogy a klub nem kapja meg az évi 500 millió forintos támogatást.

A támogatás mértéke természetesen függ attól, hogy mennyi játékidőt kapnak a korosztályos futballisták. Az összesítésbe nemcsak a bajnokságban, hanem a nemzetközi kupákban (a BL-ben és az EL-ben kettes, az EKL-ben másfeles szorzóval), illetve a negyeddöntőtől a Magyar Kupában szerzett játékpercek is beszámíthatók. Az NB II-ben is hasonló elvárások vannak, ahol két 2006. január 1-je után született játékosnak kell a pályán lennie.

Nemzetközi kitekintés a fiatalszabályra

Kíváncsiak voltunk, a környező országokban milyen fiatalszabályokat, szövetségi előírásokat alkalmaznak annak érdekében, hogy helyzetbe hozzák az ifjú ígéreteket. Nincs két egyforma szabályozás vagy ajánlás, országonként eltérő, hogy a szövetségek mit várnak el az első- vagy másodosztályú kluboktól a fiatalok beépítése terén.

• Ausztria: A szövetség támogatja a klubokat, ha osztrákokat, illetve U22-es futballistákat játszatnak. A tizennyolc fős meccskeretbe legalább tizenkét osztrák állampolgárságú labdarúgót kell nevezni, vagy olyan külföldieket, akik 18 éves koruk előtt lettek regisztrálva a rendszerbe, és nem régebben születtek, mint 2004. január 1.
• Szlovákia és Ukrajna: Nincs érvényben fiatalszabály.
• Románia: A 2025/26-os évadra azt írta elő a szövetség, hogy az élvonalbeli bajnokik 75 százalékán legalább öt román labdarúgónak kell játszania csapatonként. Ennek be nem tartása 150 000 eurós pénzbírságot von maga után.
• Horvátország: Az elmúlt évtizedekben kiemelkedő utánpótlás-nevelő munkát végzett horvátok 2026. július 1-jétől vezetik be azt, hogy minden élvonalbeli csapatban legalább egy U21-es játékosnak a pályán kell lennie a mérkőzés teljes időtartama alatt.
• Svájc: Kifejezetten részletes és érdekes a szabályozás. A fiatalok első és másodosztálybeli szerepeltetését összesen 1,6 millió svájci frankkal támogatja a szövetség. Az élvonalban a három legtöbb fiatalpercet teljesítő csapat között arányosan 500 ezer frankot oszt szét. A második ligában azok az együttesek kapnak 60 ezer frankot, amelyekben legalább 6000 percet játszanak a 2004. január 1-je után születettek.

A különböző szabályzatokat böngészve számos véleménnyel is lehet találkozni, amelyek zöme amellett érvel, hogy ha nem megfelelő mértékű a pénzügyi ösztönző, a gazdagabb, sikeresebb csapatok egyszerűen nem tartják azt be, hiszen piaci alapon, játékosok értékesítéséből élnek, és nem a szövetségi támogatásra alapozzák a működésüket.

Szabadon igazolható fiatal tehetségek a magyar labdarúgásban

Bár az U9-es korosztályban a "vételár" fogalma irreleváns, az utánpótlás-nevelés végső célja, hogy a fiatal játékosok eljussanak a felnőtt futballba, ahol már szóba kerülhet a piaci értékük vagy az, hogy szabadon igazolható státuszba kerülnek. A téli átigazolási időszak során (január 15. és február 14. között) sok játékos cserél klubot, de a klub nélküli, szabadon igazolható labdarúgók bármikor aláírhatnak új csapatukhoz. Összegyűjtöttük, kik azok az utánpótláskorú, tehát a 2002. január 1. után születettek, akik jelenleg szabadon igazolható státuszban vannak, jelezve a fejlesztési munka és a játékosok útjának eredményét:

• Bencze Antal: A kapus januárban bontott szerződést a portugál Vitória Guimaraessel. A húszéves tehetség négy és fél év után intett búcsút az élvonalbeli klubnak, ahol a korosztályos csapatokat végigjárva csak a tartalékegyüttesben vették számításba.
• Bekker Roland: Szintén klub nélkül készül a húszéves Bekker Roland. A Dalnoki Akadémia mellett a Ferencváros, valamint a Mol Fehérvár utánpótlását megjárt balhátvéd 2018 nyarán került ki a Borussia Mönchengladbachhoz, majd 2021 augusztusában hazatérve a III. Kerületi TVE-hez szerződött, ahol alapembere volt az NB II-es együttesnek.
• Németh Márk: A szabadon igazolhatóak táborát erősíti Németh Márk is. A Vasas Kubala Akadémia növendéke 2020-ban szerződött Újpestre, majd bemutatkozott az OTP Bank Ligában kapusként.
• Artner Dávid: Január másodika óta nincs csapata Artener Tamás fiának. A 18 éves támadó középpályás több utánpótlás csapatban pallérozódott, felnőttszinten pedig több NB III-as és másodosztályú együttesben is pályára lépett.

tags: #u9 #igazolt #jatekos #vetelara

Népszerű bejegyzések:

• Tiszakécske labdarúgásának felemelkedése
• Hungarian Football's Challenges
• Ajánlott játékosok FIFA 19-hez
• Ilyen állapotban van a magyar jégkorong-utánpótlás
• Tudjon meg többet a Helio X25 tízmagos teljesítményéről