A Budapesti Labdarúgó Bajnokság Szervezési Információi és Történelme
A budapesti labdarúgás rendszere évről évre megújul, miközben gazdag történelmére támaszkodik. A 2022-23-as szezonra vonatkozó nevezési információk és határidők, valamint a bajnokság felosztása mellett érdemes visszatekinteni a szervezett budapesti labdarúgás gyökereire is.
A 2022-23-as Szezon Nevezési Információi
A 2022-23-as budapesti felnőtt és utánpótlás bajnokságra a nevezési időszak 2022. június 20-tól vette kezdetét. A csapatoknak 2022. július 1-jéig volt lehetőségük beadni a nevezésüket. A nevezési folyamat során a felsorolt dokumentumokat a megszokott módon csatolni kell majd az elektronikus nevezéshez.
Szükséges Dokumentumok a Nevezéshez
- A nevező gazdasági társaság cégkivonatát (2022. június 1. vagy utáni keltezésűt) vagy a nevező társadalmi szervezet /sportegyesület/ bejegyzéséről szóló társadalmi szervezet kivonatát (2022. június 1. vagy utáni keltezésűt).
- NAV adóigazolását (2022. június 1. vagy utáni keltezésűt).
- Önkormányzati adóigazolását (2022. június 1. vagy utáni keltezésűt).
A Budapesti Labdarúgó Bajnokság Osztályai
A budapesti labdarúgó bajnokságok több kategóriában zajlanak, biztosítva ezzel a különböző korosztályok és szintű csapatok számára a versenylehetőséget. A felnőtt bajnokságok mellett az utánpótlás és az öregfiúk kategóriák is széles körben lefedik a fővárosi labdarúgást.
Felnőtt Bajnokságok
- Budapest I.
- Budapest II.
- Budapest III.
- Budapest IV.
Öregfiúk Bajnokságok
- BLSZ Öregfiúk I.
- BLSZ Öregfiúk II.
- BLSZ Öregfiúk III.
- BLSZ OldBoys I.
- BLSZ OldBoys II.
- BLSZ OldBoys III.
- BLSZ Veterán I.
- BLSZ Veterán II.
A Budapesti Labdarúgás Történelme: Az Alapítás és Fejlődés
Ebben az esztendőben ünnepli 95. születésnapját a magyar labdarúgás budapesti szervezete. Aki egy kicsit is járatos a magyar labdarúgás történetében, persze pontosan tudja, hogy szervezett futballunk, a Magyar Labdarúgók Szövetsége 1926-ban már 25. születésnapját ünnepelte. Fontos hangsúlyozni, hogy „volt már élet” 1926 előtt is a magyar labdarúgásban, azonban az 1926-os esztendő kulcsfontosságú változásokat hozott.
Az Amatőr-Profi Szétválasztás és a Budapesti Szervezet Megalakulása (1926)
Az 1926-os esztendő legfontosabb eseménye az „amatőr-profi szétválasztás” volt. Ekkor alakultak meg a korábban is domináló nagy klubok profi alakulatai, kerültek - az 1926-1927-es bajnokságban először - vidéki csapatok is a bajnokság I. osztályába. A szétválasztás, vagy ahogy ma talán mondanánk, „profiltisztítás”, nem csak a profikat érintette. 1926. szeptember 20-án, este 7 órakor ültek össze első ízben az amatőr-profi szétválasztás után a budapesti amatőr egyesületek, hogy megválasszák a Budapesti Labdarúgók Szövetsége első tisztikarát, amely hivatva volt új utakra vezetni az amatőr labdarúgást.
Hosszú, sokszor késő éjszakába nyúló tanácskozások és heves harcok előzték meg a közgyűlést, és nem egyszer már úgy látszott, hogy lehetetlen az egymással szemben állókat egy táborba sorakoztatni. Végül mégis győzött a jobb felfogás. Igaz, az amatőr-profi szétválasztás után az amatőr egyesületek nagy többsége még a legszükségesebb kiadásokat sem tudta fedezni. A szövetség ezért kénytelen volt néhány csapatot kizárni a bajnokságból, de egyúttal megengedte nekik, hogy versenyen kívül lejátszhassák mérkőzéseiket.
A magyar futball története (2000)
Az Első Tisztikar és a BLASZ Ereje
Az első tisztikar így festett: Zsarnóczay János, Laky Dezső dr. társelnökök (az elnöki posztot egyelőre nem töltötték be), Bíró Dezső, Springer Ferenc dr., Toldy Zoltán dr., Pártos Gyula, Kovácsházy Vilmos, Labiner Gyula alelnökök. A nehézségek azonban nem szegték kedvét az új szervezet vezetőinek, inkább egymásnak támasztották a vállakat. 1927. március 24-én, már arról jelent meg közlemény - 104 egyesület vezetőjének aláírásával - hogy: „Hisszük és reméljük, hogy a tekintetes elnökségben lesz elég erő és akarat, nem csak a támadások kivédésére, hanem a munka további folytatására is és hogy ebben a nehéz és hálátlannak látszó munkában a tekintetes elnökség lássa, hogy az amatőr egyesületek hatalmas tömegére számíthat”.
Arra, hogy a némi jogi csatározás után nem BLSZ, hanem BLASZ néven működő szervezet milyen hatalmas erőt képviselt, jó példa, hogy az első ízben kiírt BLASZ-bajnokságban (1926-1927) három szinten indultak el a csapatok: a BLASZ I. két csoportban, 33 csapattal, a BLASZ II. két csoportban 30 csapattal, és a BLASZ III. öt csoportban 68 csapattal, összesen 131 csapat. Közben a fővárosi szövetség nagy hangsúlyt helyezett a nemzetközi kapcsolatokra is. Olyan erős bázisa alakult ki Budapesten a magyar (amatőr) labdarúgásnak, amelynek nyomai máig látszanak, amelynek hatása ma is érezhető.
tags: #udapesti #labdarugo #bajnoksag #sorsolasa
