Adatbanki életrajzok és tudományos eredmények áttekintése

Ez a gyűjteményes anyag kiemelkedő magyar személyiségek életrajzi adatait és tudományos, művészeti, illetve szakmai eredményeit mutatja be, részletes betekintést nyújtva munkásságukba és a kapcsolódó eseményekbe.

Platzner Tibor (1939-2000): Festő, grafikus, jelmez- és díszlettervező

Platzner Tibor Szőgyénben született 1939. szeptember 9-én és Komáromban hunyt el 2000. december 31-én. Szlovák-rajz szakot végzett a nyitrai Pedagógia Főiskolán 1959 és 1963 között. Ezt követően, 1963-1965 között a főiskola oktatója volt. Pályafutásának jelentős részében, 1965-1990 között a komáromi Magyar Területi Színház díszlet- és jelmeztervezőjeként tevékenykedett. Később, 1990-1995 között a komáromi szlovák gimnázium tanára volt, majd 1995-től a Komáromi Jókai Színház munkatársa lett. Munkássága nem korlátozódott csak Komáromra, más hazai és külföldi színházaknak is dolgozott.

Rajzait, kollázsait játékosság és finom irónia jellemzi. Festészetére nagy hatással volt a pop art, az 1980-as évek elejétől az expresszív, absztrakt ábrázolásmód felé fejlődött. Több könyvet és tankönyvet is illusztrált.

Főbb munkái színházi díszlet- és jelmeztervezőként

• Matesz:
  • Beke Sándor: Emberbotanika (díszlet, jelmez)
  • Robert Thomas: Nyolc nő (díszlet, jelmez)
  • Rusnák Igor: Rókák, jó éjszakát (díszlet, jelmez)
  • Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője (díszlet, jelmez)
  • Jean-Baptiste Molière: Dandin György (díszlet, jelmez)
  • Szigligeti Ede: Liliomfi (díszlet, jelmez)
  • Szép Ernő: Május (díszlet)
  • Arthur Miller: A salemi boszorkányok (díszlet)
  • Oscar Wilde: Bunbury (díszlet)
  • Háy Gyula: Isten, császár, paraszt (díszlet)
  • Ben Jonson: Volpone (díszlet)
  • Lev Tolsztoj: Anna Karenina (díszlet)
  • Eugen Labiche: Szalmakalap (díszlet)
  • Felkai Ferenc: Madách (díszlet)
  • Madách Imre: Az ember tragédiája (díszlet)
  • Bertolt Brecht: Carrar asszony puskái (díszlet)
  • Batta György: Kakastánc (jelmez)
  • Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Revizor (díszlet, jelmez)
  • Bertolt Brecht-Kurt Weill: Koldusopera (díszlet)
  • Móricz Zsigmond: Nem élhetek muzsikaszó nélkül (díszlet, jelmez)
  • Sütő András: Kain és Ábel (díszlet, jelmez)
• Komáromi Jókai Színházban:
  • Csurka István: Házmestersirató (díszlet)
  • Bohumil Hrabal: Őfelsége pincére voltam (díszlet)
  • Dan Goggin: Apácák (díszlet)
  • Molnár Ferenc: A testőr (díszlet)
  • Carlo Goldoni: Mirandolina (díszlet)
  • Szabó Magda: Kiálts, város! (díszlet)
  • Jókai Mór: Fekete gyémántok (díszlet)
• Matesz Thália Színpad:
  • Carlo Goldoni: Két úr szolgája (díszlet)
  • Gál Sándor: A szürke ló (díszlet, jelmez)
  • Henrik Ibsen: Kísértetek (díszlet)
  • Jean Cocteau: Rettenetes szülők (díszlet, jelmez)
  • Sartre: Altona foglyai (díszlet)
  • Mesterházi Lajos: Tizenegyedik parancsolat (díszlet, jelmez)
  • Lovicsek Béla: Tűzvirág (jelmez)
  • Carlo Goldoni: A chioggiai csetepaté (díszlet, jelmez)
  • Kmeczkó Mihály: Mint fű fölé az árnyék (díszlet)
  • Niccolo Machievelli: Clizia (díszlet, jelmez)
  • Klimits Lajos: Névtelen komédia (díszlet, jelmez)
  • Karinthy Ferenc: Gellérthegyi álmok (díszlet, jelmez)
• Kassai Thália színház:
  • Csurka István: Döglött aknák (díszlet, jelmez)

Kiállításai

• Egyéni kiállításai: V-klub, Pozsony (1969), Duna Menti Múzeum, Komárom (1970), Komárom (1975), Artia, Pozsony (1976, 1981), Pozsonyi Filmintézet (1985), Nyitra (1999), ART-MA Galéria, Dunaszerdahely (1999).
• Válogatott csoportos kiállítások: Képzőművészeti Dubnica, Máriatölgyes (1965, 1967, 1968), Pozsony (1978, 1980, 1982), Nyitra (1979), Magyarország, Jugoszlávia, Csehország (1979).

Irodalom: Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Tóth László: Déryné nyomában. A komáromi magyar színjátszás története II.

Bodola Lajos professzor (1859-1936): A Geodézia Kiemelkedő Alakja

Zágoni Bodola Lajos, a kiváló tudós, a Műegyetem Geodézia Tanszékének professzora és a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja 80 évvel ezelőtt, 1936-ban hunyt el. Megemlékezés Bodola Lajos professzor halálának 80. évfordulójáról tartatott. San Pier D’Arenában született 1859. október 9-én. Édesapja, az idősebb Bodola Lajos az 1848-49-es szabadságharcban az „ágyúöntő” Gábor Áron seregében tüzérhadnagyként vett részt. 1849 márciusában a Vöröstorony bevétele során tanúsított hősiességéért Bem tábornok főhadnaggyá nevezte ki, és személyesen tűzte mellére az Ezüstkoszorú érdemkeresztjét. A szabadságharc bukása után Kossuth hívására csatlakozott az olaszországi emigrációhoz.

Egyetemi és tudományos pályafutása

Az ifjabb Bodola Lajos egyetemi tanulmányait a Cataniai Egyetem Matematika és Mérnöki Karán kezdte meg. Műegyetemi oktatói működése 1885-86. és 1890-91. tanévben kezdődött a Műegyetemen a felsőgeodézia c. tárgy oktatásával. 1894-ben a Geodéziai Tanszék nyilvános rendkívüli, majd 1896-ban nyilvános rendes tanárává nevezték ki. A Műegyetem Mérnöki és Építészi Osztály dékánja volt 1904-1906 között, majd 1910-11-ben is. A műszaki doktori cím (dr. techn.) adományozásának joga 1901-től illeti meg a József Műegyetemet.

Tudományos működése németországi tanulmányúttal kezdődött. A Műegyetem Tanácsának javaslatára 1887-ben a Porosz Királyi Geodéziai Intézetben felsőgeodéziai tanulmányokat folytatott. Tudományos munkássága szorosan kötődik a „Comité Internationale des Poids et Mesures” (Nemzetközi Súly és Mérték Bizottság) 1894-1928. közötti tevékenységéhez. Kiváló érdemei elismeréséül 1923-ban a Comité titkárává választották, ezt a tisztségét 1928-ig töltötte be. Bodola javaslatára a Nemzetközi Geodéziai Szövetség 1895-ben elfogadott Egyezményéhez - Ausztriától független tagként - Magyarország is csatlakozott. A Szövetség állandó bizottságában Bodola képviselte Magyarországot.

Szakirodalmi és kitüntetései

Szakirodalmi munkássága is a geodézia tudományához kötődik. Fő művének tekinthető: „A mérési hibák elmélete és a legkisebb négyzetek módszere” I. Kiemelkedő tudományos munkássága elismeréseképpen a Magyar Tudományos Akadémia 1905-ben levelező tagjává választotta. A budapesti Erzsébet híd építésekor deformációmérő műszert fejlesztett ki. Ezt a tevékenységét 1903-ban a III. osztályú Vaskorona renddel tüntették ki. Irodalmi munkásságát a Magyar Mérnök és Építész Egylet 1905-ben Hollán-pályadíjjal jutalmazta. A tudomány és a felsőoktatás terén kifejtett tevékenységét 1906-ban „magyar királyi udvari tanácsos” kitüntető címmel jutalmazták. A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem 1910-ben, a József Műegyetem 1922-ben a tudományok tiszteletbeli doktorává (dr. h. DSc.) avatta.

Klinghammer István akadémikus: Geoinformatika és Tematikus Kartográfia

Klinghammer István akadémikus kutatási területe a geoinformatika és a tematikus kartográfia. Pályája nagy részében a térképábrázolás kérdéseivel foglalkozott, elsősorban a tervezési térképekkel és a környezetértékelő tematikus térképekkel. A tematikus kartográfia ábrázolási módszereinek kidolgozása területén (Magyarországon) iskolát teremtett.

Tudományos munkásságát 8 könyv, 4 könyvrészlet, 110 szakcikk és tanulmány, 5 atlasz, 9 térkép és 15 kutatási beszámoló tartalmazza. Klinghammer István akadémikus 2016 augusztusában töltötte be a 75. életévét.

Közlekedésbiztonság és Geoinformatika Alkalmazások

A közlekedés biztonsága és ennek fejlesztése kiemelt helyet foglal el az országok biztonságpolitikájában. Egy cikkben rádiófrekvencián alapuló forgalom figyelésére alkalmas rendszerek kialakítása, illetve a kapcsolódó tervezési nehézségek, akadályok ismertetése történik meg. Az RFID alapú megfigyelő rendszer alkalmazható szintbeli, illetve nem szintbeli forgalmi csomópontok esetén is forgalommal szemben közlekedő jármű kiszűrésére. A The safety of the traffic and its development has high priority in the national safety policies. The paper presents the development of a radio frequency based system that supports traffic monitoring, and also discusses the relevant planning issues and obstacles. The RFID-based monitoring system enables ghost driver detection both in level- and in grade-separated junctions.

Antik Taneszközök Webes Újraalkotása a Földrajztanításban

A földrajztanításban gyakran használunk olyan eszközöket, amelyek különféle jelenségek és folyamatok térbeliségét szemléltetik. Az ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszékének térképtára számos térkép és földgömb mellett néhány antik taneszközt is őriz.

Ezek közül egy napmagasság-mutatót (20. sz. első évtizede), egy ún. Európa-kereket (1930-as évek közepe) és egy összehasonlító időtárcsát (19. sz. vége-20. sz. eleje) interaktív webes alkalmazás formájában újraalkottunk. Ezek a szertar.elte.hu weblapon megtekinthetők. Az egyes webes alkalmazások JavaScript kliensoldali szkriptnyelv, a háttérben működő adatbázisok pedig PHP szerveroldali szkriptnyelv alkalmazásával működnek. Az eszközök grafikai megjelenítését megtartottuk, azonban az adattartalmat aktualizáltuk, helyenként további (kiegészítő) funkciót építettünk be.

Since the 18th century, teachers have used instruments to help understanding difficult issues of geography. The most characteristic tools were maps, globes and armillary spheres but there were other useful instruments as well such as sun pointers, country guides or comparative time wheels. Unfortunately, the most of these old instruments went wrong in frequent and long term usage and nowadays we can find them only libraries. The goal of this research is to create interactive reconstructions of three antique instruments (a so-called “Wheel of Europe” (mid 1930’s), a sun pointer (beginning of the 20th century), and a comparative time dial (end of 19th century-beginning of the 20th century) preserved in the cartographic collection of the Department of Cartography and Geoinformatics of ELTE, and to ensure their way back to education in a web page named szertar.elte.hu. This web page, besides the applications, shows scanned images and short descriptions as well. Web applications of these instruments are written in JavaScript, attributes of the databases are maintained with PHP and graphic visualization is based on SVG. Some details had to be a little modified and the geographic data needed to be updated. These three pieces complete education of geography at primary, secondary and university levels respectively. Educational purposes and the year of creation of these instruments were determined by a detailed analysis of their geographic content. Nowadays, web-based reconstructions of such objects are able to bring pupils and students closer to geographic topics.

XVII. Erdélyi Földmérő Találkozó Déván (2016)

Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) hagyományos földmérőtalálkozóját május 19-22. között, immár a tizenhetediket, Déván, Hunyad megye székhelyén tartotta meg. A település lakosainak száma a 2011. évi népszámlás szerint közel 59 ezer, a magyar lakosok száma elenyésző, nem éri el a 4000 főt, ami mindösszesen 6,5%. A település nevének előtagja arra utal, hogy az erdélyi vajda birtoka volt. Az 1409. október 18-án kelt oklevél szerint Luxemburgi Zsigmond Vajk kenéznek (falutelepítő vezető a középkori Magyarországon, de személynév is), Hunyadi János apjának adományozta a birtokot, amelyről később a család a nevét is kapta. A család ezután építette a mai vár elődjét birtokközpontként. Hunyadi János kormányzósága alatt felesége, Szilágyi Erzsébet is a várban lakott. Később a Bethlen család tulajdonába került (először Gáboré, majd ő az unokaöccsének, Istvánnak adományozta), később pedig Bethlen Kata szerezte meg. 1725-től a kincstári uradalom hivatalait helyezték el itt. Katonai célra 1784-ben használták utoljára, amikor is a nemesség menekült a várba a Horea-felkelés elől (erdélyi parasztfelkelés, Hóra-lázadás, amelyet II. József vert le). A későbbi helyreállításokat Schulcz Ferenc, majd Steindl Imre irányította. Az 1896-os világkiállításra épített, Alpár Ignác tervezte budapesti Történelmi Épületcsoport (amelybe beletartozik a Vajdahunyad-vár) jelentős részben mutat hasonlóságot az eredeti vár egyes részleteivel.

Kirándulások és szakmai programok

Vajdahunyadról Brád városkába utaztunk (Brad neve románul fenyőt jelent), amely az Erdélyi-Érchegységben található. Természetesen bányaváros, amelyre címerének egyik eleme is utal, s nem is akármit bányásztak, hanem aranyat. A város az arany négyszög egyik csúcsa (Brád, Nagyság, Offenbánya, Zalatna). Különlegessége az, hogy az aranyat természetes állapotában bányászták, nem használtak pl. ciános technológiát. Úti célunk a 2009-ben felújított Aranymúzeum meglátogatása volt. Ebédünket is Brádon fogyasztottuk el, miután Marosillyén a helyreállított Veres Bástya megtekintése volt a cél. A település nevét az Illés (Illye) névből eredeztetik. 1350 körül magyar lakosságú vásáros hely volt. A XV. században birtokközpont volt, arany- és ezüstbányák és marosi rév is tartozott hozzá. A nagyenyedi Bethlen Kollégium diákjai a ma is álló Veres Bástyát fogadták el Bethlen Gábor (1580-1629) szülőházának, és 1909-ben emléktáblát helyeztek el az épületen. Az 1990-es évek elején, a reprivatizáció során a megmaradt bástyát az államosítást megelőző tulajdonosok visszakapták. Az épület felújítására nem volt anyagi fedezetük, ezért annak eladását tervezték. Szállásunk az új városrészben volt, sétánkat viszont a megmaradt történelmi részben kezdtük. Először az 1910-ben épített református templom történetét hallgattuk meg, majd továbbsétálva az egykori kaszinót, a színházat és a Királyi Főreálgimnázium impozáns épületét, a vármegyeházát és a törvényszék épületét szemléltük meg.

Szakmai előadások a találkozón

A kirándulást követő napon, szombaton hangzottak el a szakmai előadások, amelyek a találkozó mottója: „A rendelkezésre álló technológiák alkalmazása és várható eredményei” jegyében születtek meg. Összesen 11 előadás hangzott el. Az előadások helyszíne a Pedagógus Ház díszterme volt. A konferenciát dr. Ferencz József, az EMT Földmérő szakosztályának elnöke nyitotta meg. Köszöntötte a konferenciát dr. Ádám József akadémikus, az MFTTT elnöke, Máté Márta házigazda, Horváth Gábor István, az FM Földügyi főosztályának vezetője. A köszöntések után dr. Suba István ismertette az EMT döntését a Márton Gyárfás-emlékérem odaítéléséről. Az emlékéremmel való kitüntetésre az MFTTT Választmánya Homolya András munkásságát tartotta érdemesnek, amelyet kiemelkedő oktatói tevékenysége, az erdélyi konferenciákon való aktív részvételével, előadások tartásával érdemelt ki. A magyarországi kitüntetett életútját dr. Ádám József ismertette. A kitüntetések átadását követően a szakmai előadások sorát dr. Busics György előadásában azt elemezte, hogy a középkori épületek vizsgálatával a királyi hosszmérték (öl) feltételezett méretét - amelyet egy fennmaradt zsinór hossza alapján 3,126 méternek lehet elfogadni - hogyan rekonstruálták. Az előző előadáshoz szorosan kapcsolódott Tóth Sándor középkori körtemplomok vizsgálatáról szóló bemutatója. A vizsgálat célja ebben az esetben is a királyi hosszmérték megállapítása volt. Nagy érdeklődés kísérte dr. Rákossy Botond Józsefnek a romániai kataszter helyzetéről, annak hiányosságairól szóló előadását. Márton Huba és Nagy István az ingatlan-nyilvántartásban működtetett térinformatikáról tartott előadást. Az adatok relációs adatbázisba való integrálása lehetővé teszi a kataszteri adatoknak az adminisztrációs szinttől a földrészlet mélységéig való kezelését, az összefüggések és hiányosságok megállítását. Dr. Siki Zoltán előadásának címe a „Földmérő dolgok internete” címet kapta, ami tulajdonképpen azt jelenti, hogy az eszközeink a vezérlő számítógépek segítségével önálló, autonóm interneteszközökké váltak. A földmérési alappontok helyszínelése fontos hivatali feladat, azonban annak jogszabályokban előírt gyakorisága, illetve a hivatal erőforrásainak hiánya nem biztosítják az alappontokkal kapcsolatos naprakész információk meglétét, rosszabb esetben azok fennmaradását. Egy, a közösség által végzett helyszínelés azonban elősegítheti az információgyűjtést. E célból a FÖMI olyan webes felületet hozott létre, amelyen az információk begyűjtése és azonnali közösségi megosztása mobiltelefonnal, táblagéppel vagy otthoni PC-vel is megoldható. Erdélyi Marcell két előadást tartott. A bizonyos időszakokban meghatározott pontfelhők, 3D-s modellek közötti sík- és térbeli különbségek kiszámításával a modellek időbeli változásait határozhatjuk meg, amely módszer sikeresen alkalmazható pl. vasúti pályák deformációinak vizsgálatára. A vasúti pályaívek szabályozására használt módszerek a klasszikus eljárásokon alapulnak. Dr. Ferencz József első előadásában a Master Cad Kft. tevékenységét ismertette. Következő előadásában a megújuló szolgáltatásaik és termékeik forrásaként a felújított technológiájukat nevezte meg. Megállapította, hogy a műszaki fejlődés és a kapcsolódó tudás kényszerpályát eredményez, amelynek következménye a folyamatos fejlődés. Ez teszi lehetővé az egyre újabb, modernebb, változatosabb termékek létrehozását, ezzel növelve a felhasználói értékeket. Az előadások végeztével a konferenciát, megköszönve az előadók munkáját, dr. Ferencz József zárta le. A hagyományokhoz híven a XVII. Földmérő találkozó sem érhetett véget baráti vacsora nélkül. A két elnök, dr. Ádám József és dr. Ferencz József pohárköszöntője után mindenki nagy érdeklődéssel várta a Dévai Szent Ferenc Alapítvány Margaréta gyermektánccsoportjának előadását. A táncbemutató után kellemes zene mellett folyhatott a társalgás, születtek barátságok és a korábbiak megerősítést nyertek. Vasárnapra már csak a hazautazás maradt. Az érzékeny búcsú után elindultunk.

Földmérő Kirándulás Selmecbányára és Révkomáromba (2016)

A Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társaság Szombathelyi Területi Csoportjának szervezésében háromnapos kirándulásra indultunk 2016. június 9-én a Felvidék egykori „ezüst” városába, Selmecbányára. Lelkes, 35 főnyi csapatunk többségében földmérőkből és azok hozzátartozóiból állt. Utunk első állomása Révkomárom volt, ahol is megtekintettük Közép-Európa egyik legnagyobb erődrendszerét - illetve ami megmaradt belőle - a komáromi várat, amit a híres Klapka György honvéd tábornok a végsőkig védett 1849-ben. Az erődítmény az Öregvárból, az Újvárból, földsáncokból és a föld alatti kazamatarendszerekből áll. Késő délután érkeztünk Selmecbányára. Szállásunk az óvárostól délre várt ránk falusias környezetben lévő apartmanokban. Vacsora után, még világosban bementünk a városba egy könnyű sétára. Akik még nem jártak ott, izgatottak voltak az általunk és mások által elmondott történetek hatására, hogy vajon milyen kép várja őket. Mi Selmec-rajongók pedig örömünkben voltunk izgatottak, hogy újra láthatjuk a várost, a ma is létező legendát. Másnap, reggeli után városnézésnek nevezett időutazásba kezdtünk. Majd egy rendhagyó látványosság, a temető következett, ahol megtaláltuk a régi magyar lakosok és néhány híres magyar tanár sírját, akik a magyar műszaki oktatás alapjait fektették le Selmecen. Felkerestük az „Együtt...”

tags: #udvari #adam #laszlo #adatbank

Népszerű bejegyzések:

• A klub teljesítménye és átigazolásai
• az esport átigazolások szabályai
• Ismerd meg Zlatan Ibrahimovicot
• a kubai forradalom hangja
• Nora Mörk karrierje és sikerei