Az UEFA Kupa és jogelődjeinek döntői – Az európai másodszámú klubsorozat története

Az európai klublabdarúgásban számos kupasorozat létezett az évek során, melyek közül az UEFA Kupa, mai nevén Európa Liga, az egyik legpatinásabb és legfontosabb. Története egészen 1955-ig nyúlik vissza, amikor még Vásárvárosok Kupája (VVK) néven indult útjára.

A kezdetek: A Vásárvárosok Kupájától az UEFA Kupáig

A Vásárvárosok Kupája (VVK) kupasorozatot 1955-ben hozták létre, párhuzamosan az akkor induló Bajnokcsapatok Európa-kupájával (BEK). A VVK-t eredetileg világvásárokat rendező városok csapatai részére alapították, így például az első - 1955-től 1958-ig tartó - idényben Barcelona, Bázel, Birmingham, Frankfurt, Koppenhága, Lausanne, Lipcse, London, Milánó és Zágráb csapatai versengtek a trófeáért. Az első kiírásban nem klubcsapatok, hanem városi válogatottak indultak, vagyis az első győztes nem az FC Barcelona, hanem Barcelona város válogatottja. (A diadalt ettől függetlenül, a nemzetközi szokásoknak megfelelően a katalán klub „számlájára” írjuk.)

Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) 1971-ben határozta el, hogy saját hatáskörbe vonja az addig a FIFA kupabizottsága által szervezett és felügyelt harmadik számú kupaküzdelmet, a VVK nyomába lépő EVK-t. Az 1971/72-es szezonban nevet váltott a kupa, miután az UEFA átvette a rendezést. A versenysorozat neve 1970-71 között Európai Városok Kupája (EVK) volt, majd az UEFA-kupa a jelenleg is használt elnevezését 1972 óta viseli. A sorozat mérkőzéseit kezdetektől fogva kieséses, oda-vissza rendszerben játszották, a döntők 1997-ig szintén két mérkőzésből álltak, 1998-tól váltotta fel ezt az egymérkőzéses finálé.

Formátumváltozások és az Európa Liga felemelkedése

Az UEFA-kupa az évtizedek során számos reformon esett át, bővítve a résztvevők körét és modernizálva a lebonyolítási rendszert. Az 1999/2000-es szezontól a nemzeti kupák győztesei is az UEFA-kupában indulnak, miután megszűnt a Kupagyőztesek Európa-kupája (KEK). Sőt, a Bajnokok Ligája utolsó selejtezőkörös vesztesei és a BL-csoportok harmadik helyezettjei is az UEFA-kupában folytathatták. Ez a változás jelentősen megnövelte a résztvevők számát és a sorozat presztízsét.

A BL mintájára a 2004/2005-ös szezontól az UEFA-kupában is bevezették a csoportküzdelmeket. A 2004-2005-ös kiírásban a legjobb 40 együttes nyolc, egyenként ötcsapatos csoportban játszott egy kört, a csoportok 1-3. helyezettjei jutottak a legjobb 32 közé, amelynek mezőnyét a BL-csoportok harmadik helyezettjei egészítették ki. Innen újra kieséses, oda-vissza rendszerben játszottak.

Az UEFA Intertotó-kupa korábban lehetőséget biztosított bizonyos csapatoknak az UEFA-kupába jutásra. 1985-től 2008-ig a nyári Intertotó-kupa győztesei különböző számban (2-től 10-ig) indulási jogot kaptak az UEFA-kupa selejtezőjében. 2007 decemberében az új UEFA elnök, Michel Platini megválasztását követően bejelentették, hogy az Intertotó-kupát megszüntetik 2009-re. A döntés része volt annak a folyamatnak, melyben az UEFA-kupa/UEFA Bajnokok Ligája rendszerének megváltoztatásával kapcsolatos. Ezentúl az eddig innen kvalifikálók az Európa-liga selejtezőiben kapnak helyet, amely négy selejtezőfordulós lesz.

Végül, 2008 szeptember 26.-án az UEFA úgy határozott, hogy a 2009/10-es szezontól kezdve a sorozat UEFA Európa-liga néven fusson tovább, ezzel újabb fejezetet nyitva a kupa történetében. A mezőny az indulástól kezdve 64 csapatos volt, a vezető európai ligák több csapatot indíthattak, a kisebbek kevesebbet, a legkisebbek csak egyet.

Magyar sikerek és emlékezetes döntők

A magyar csapatok többször is jeleskedtek a sorozatban, sőt egy alkalommal el is hódították a trófeát. Az első nemzetközi kupasorozatra 1958-ban került sor, akkor még a jogelődnek számító Vásárvárosok Kupájában. A döntőket vizsgálva feltűnhet néhány magyar csapat neve is:

• 1965-ben a Ferencváros (eddigi egyetlen magyar csapatként) úgy tudott nyerni, hogy a döntő egyetlen találkozóján, Torinóban verte 1-0-ra a Juventust.
• 1968-ban a Fradi a Leedstől, 1969-ben az Újpesti Dózsa a Newcastle-től szenvedett vereséget a döntőben.

Az újkor legutolsó nagy sikerét a Videoton könyvelhette el: Kovács Ferenc tanítványai 1985-ben a Real Madriddal szemben maradtak alul a döntőben. A kupasorozat legjobb magyar szereplése a Videoton SC az 1984-1985. évi kiírásban bemutatott menetelése, amelynek során többek közt korábbi és későbbi kupadöntősöket és -győzteseket - FC Paris Saint-Germain, FK Partizan, Manchester United - is elbúcsúztatott, s amely egészen a Real Madrid elleni döntőig tartott. A fináléban Székesfehérvárott 3-0-ra a spanyolok győztek, a Bernabéu Stadionban a piros-kékek 1-0-s sikere szép búcsúnak számított és ezüstérmet ért.

Az Európa Liga (UEFA Kupa, VVK, EVK) döntőinek listája

Az alábbi táblázat az UEFA Kupa és jogelődjeinek, a Vásárvárosok Kupájának (VVK) és az Európai Városok Kupájának (EVK), döntőit mutatja be az indulástól egészen napjainkig.

• Rövidítések: o.v. = oda-visszavágó, h.u. = hosszabbítás után, t. = tizenegyesrúgásokkal, a. = aranygól.

tags: #uefa #kupa #dontok

Népszerű bejegyzések:

• A magyar futball problémáinak elemzése
• civil ruhás rendőrök a Bayern-Real meccsen
• a modern foci megszületése
• Bevezetés a fenomenológiába
• A Vörös Ördögök felemelkedése