Az UEFA pénzügyi jelentései és a klubok gazdasági valósága

Az európai labdarúgás pénzügyi háttere folyamatosan változik, és az UEFA rendszeres jelentései kulcsfontosságú betekintést nyújtanak a klubok gazdasági helyzetébe. Ezek a jelentések nem csupán a bevételekről és kiadásokról szólnak, hanem rávilágítanak a trendekre, a szabályozások hatásaira és az egyes ligák, illetve klubok közötti különbségekre is.

Klubszintű pénzügyi teljesítmény: A Juventus példája

A klubok pénzügyi stabilitása és fejlődése szempontjából meghatározóak az éves jelentések. A Juventus igazgatótanácsa jóváhagyta a 2024. december 31-i konszolidált féléves pénzügyi jelentést, mely értelmében a klub mintegy 17 millió eurós (egészen pontosan 16,9 millió eurós) nyereséget ért el. Ez 112 millió eurós javulást jelent a tavalyi szezon 95,1 millió eurós veszteségéhez képest.

A bevételek és a költségek dinamikája

A pozitív változás mögött a bevételek jelentős növekedése áll: a 2024/2025 első félévének 291,6 millió eurós bevétele és jövedelme 53,0%-kal nőtt a 2023/2024 első félévének 190,6 millió eurós értékéhez képest. E tétel növekedését befolyásolja a 2024/2025-ös UEFA Bajnokok Ligájában való részvétel, amely 60,1 millió euróval növeli az audiovizuális jogokból és médiából származó bevételeket (ebből mintegy 64,1 millió euró a 2024/2025-ös Bajnokok Ligájában való részvételhez kapcsolódik), valamint 12,5 millió euróval a mérkőzésekből származó bevételeket (ebből 5,2 millió euró az UEFA mérkőzésekhez kapcsolódik).

Ez utóbbiak szintén növekedtek a bérletekből és a Serie A hazai mérkőzéseire szóló jegyeladásokból származó bevételek növekedésének köszönhetően. A fent említett pozitív hatásokat részben ellensúlyozta a szponzorációból és reklámból származó alacsonyabb bevétel (18,2 millió euróval kevesebb az előző pénzügyi évhez képest, elsősorban azért, mert nem sikerült szerződést kötni egy mezszponzorral). A termékek és licencek értékesítéséből származó bevételek 64,5%-kal csökkentek, kizárólag a Fanatics Italy s.r.l.-vel („Fanatics”) 2024.

A költségek terén is megfigyelhető racionalizáció: az elmúlt években végrehajtott költségracionalizálási intézkedések eredményeként a 2024/2025 első félévében a működési költségek 193,4 millió eurós összege 5,9%-kal csökkent az előző év első félévének 205,5 millió eurós értékéhez képest. A külső szolgáltatások tétel főként az UEFA Bajnokok Ligája 2024/2025-ös kiírásában való részvételhez való visszatéréssel kapcsolatos magasabb költségeket, valamint a magasabb jogi és tanácsadói költségeket tükrözi.

Vagyon és adósság

A játékosok regisztrációs jogai 336,7 millió eurót tettek ki; a 2024. június 30-i 274,6 millió eurós egyenleghez viszonyított 62,1 millió eurós növekedés a 2024/2025-ös átigazolási kampány első szakaszában végrehajtott nettó beruházások (122,4 millió euro) eredménye, melyet csak részben ellensúlyozott az időszak amortizációja és leírása (60,3 millió euro). A földterületek és épületek értéke 164,6 millió euro, ami 2,8 millió eurós csökkenést jelent a 2024.

A csoport saját tőkéje 2024. december 31-én 57,1 millió euró, ami a 2024/2025-ös pénzügyi év első félévi nyereségének (16,9 millió euró) köszönhetően 16,9 millió euróval magasabb a 2024. A nettó pénzügyi adósság 2024. december 31-én 302,3 millió euro; a 2024. június 30-i 242,8 millió euróhoz képest az 59,5 millió eurós növekedés szinte teljes egészében az átigazolási időszakok beruházásaihoz felhasznált pénzeszközöknek köszönhető, és részben szezonális jellegű (az UEFA-tól származó bevételek részben 2024. december 31-e után érkeznek). Meg kell jegyezni, hogy 2024 decemberében, kedvező piaci feltételek mellett, lezárult egy tranzakció a külföldi futballklubokkal szembeni középtávú követelések (névlegesen 27,8 millió euróért) visszkereseti jog nélküli értékesítésére.

Az UEFA pénzügyi szabályozásai és annak hatása

Az UEFA hosszú ideje igyekszik szabályozni a klubok gazdálkodását a pénzügyi fair play elvének szellemében. Ennek megsértése súlyos következményekkel járhat, ahogy az a legutóbbi szankciók is mutatják.

Pénzügyi szabálysértések és büntetések

Az Európai Labdarúgó-szövetség tetemes pénzbírságokat osztott ki. Az UEFA az angol Chelsea-t 20 millió, a spanyol FC Barcelonát 15 millió, míg a francia Olympique Lyont 12,5 millió euróra büntette meg a pénzügyi szabályok megsértése miatt. A Konferencia-ligában idén győztes angol klub ellen azért indult eljárás, mert két szálloda 76,5 millió fontért cserélt gazdát a Chelsea-t tulajdonló cég leányvállalatai között. A spanyol bajnokot a pénzügyi fenntarthatóságra vonatkozó szabályok stabilitási követelményeinek megsértése miatt büntették meg.

Új pénzügyi keretrendszerek a ligákban

A szabályozási környezet folyamatosan fejlődik, és a nagyobb európai ligák is igyekeznek alkalmazkodni, vagy saját kereteket kialakítani. Az angol első osztály klubjai még tavaly novemberben szavazták meg az úgynevezett keretköltség-arányra (squad cost ratio, SCR) való átállást. A rendszer alapvetően 85 százalékos költési plafont határoz meg, de bizonyos tényezők figyelembevételével ez kisebb pénzügyi szankciók mellett akár 115 százalékig is kitolható. Ez azt jelenti, hogy az európai kupákban nem szereplő Premier League-klubok lényegesen nagyobb költési mozgástérrel rendelkeznek, mint kontinentális riválisaik. Olyan középmezőnybeli angol csapatok, mint a Brentford vagy a Fulham már most is könnyedén felvehetik a versenyt az AC Milannal vagy a Juventusszal az átigazolási piacon, és ez a szakadék a jövőben tovább mélyülhet.

A német Bundesliga a közelmúltban a 70 százalékos küszöbértékre állt át, az olasz Serie A az UEFA-val való összehangolást fontolgatja, a spanyol La Liga pedig már 2022 óta szigorú, klubonként egyedi pénzügyi kereteket alkalmaz. Kieran Maguire futballpénzügyi szakértő ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy az UEFA szabályrendszere sem tökéletes, mivel figyelmen kívül hagyja a nem játékoskerethez kapcsolódó költségeket, például a hitelterheket vagy az infrastrukturális kiadásokat.

A magyar labdarúgás pénzügyi sajátosságai

Az UEFA jelentései különös fényt vetnek a kisebb ligák, így a magyar labdarúgás sajátos pénzügyi helyzetére is. Abszurd képet nyújt a magyar focicsapatok anyagi helyzetéről az UEFA frissen bemutatott pénzügyi jelentése. A magyar csapatok pénzügyi háttere az egyik legstabilabb a kontinensen, pedig botrányosan teljesítenek minden mutatóban, ami a pályán látottaktól vagy a piaci viszonyoktól függ.

Alacsony jegybevételek és magas bérek

Arról már korábban beszámoltunk, hogy az Európai Labdarúgó-szövetség éves pénzügyi beszámolója alapján a jegybevételek például a honi élvonal teljes összbevételének mindössze két százalékát tették ki. Szinte alig van ország, amely kevesebb pénzt termel a labdarúgó-mérkőzésekre kilátogató szurkolókból. Mégis a 12 csapatos magyar bajnokság klubjai költik a régióban az egyik legtöbbet alkalmazottak fizetésére. A honi labdarúgóliga szereplőinek bére - beleértve az utánpótlást is - évről évre növekedett. A bérek 2010-től kezdtek el szignifikánsan nőni. 2015-ben még a rangsor 24. helyét foglalta el a magyar első osztály az alkalmazottak - játékosok, szakemberek, adminisztratív vonalon dolgozók - fizetéseit tekintve, majd 2018-ban a 21. a 18. A béreken túl, vagyis annak farvizén a szerződésbontások is tetemes összegeket emészthetnek fel a magyar futballban.

Bérköltségek és bevételi arányok

A Magyar Labdarúgó-szövetség adatai ugyan még a 2021-2022-es idényre vonatkoznak, de már akkoriban is az NB I-es csapatok átlagosan 3,9 millió eurót - tehát mintegy másfél milliárd forintot - kaptak szponzoraiktól. A belga élvonalban ez a szám 4,1 millió euró. Ezzel együtt az a mutató, amely szerint a magyar csapatok összes költségük körülbelül 65 százalékát fordították játékosbérekre, kifejezetten jó arány a környező országokhoz képest, ahol előfordult, hogy a bevételek még a játékosok bérét sem fedezték teljes egészében. Az NB I-ben szereplő 12 klub évi 158 millióról 170-re tudta növelni a bevételeit - ebben az összevetésben 20. a magyar élvonal. A csapatok jegybevételei viszont elképesztően alacsonyak, csupán kétszázaléknyi (3,5 millió euró) folyt be ily módon, ez csak a 30. legmagasabb összeg Európában.

Az UEFA jelentése alapján a környező országok közül csupán Ausztriában keresnek többet a futballisták. A futballisták a vizsgált időszakban 62 millió eurót vihettek haza. A szakportál szerint 458 játékos fordult meg a vizsgált időpontban a 12 NB I-es csapatnál, mindez 38 fős átlagkeretet jelent. A Transfermarkt szerint jelenleg 339 futballistát tudnak soraikban az élvonalbeli csapatok, mindez átlagosan 28 fős keretet jelent. A 2023-24-es időszakot is ezen számok alapján vizsgálta a Népszava: valamivel több mint havi 15 ezer eurós, azaz cirka hatmillió forintos fizetést vittek haza átlagban a játékosok. Ehhez gyorsan hozzá kell fűzni, hogy ennél ez egy valamivel kisebb összeg, mivel a bérköltség a stábtagok, edzők, klubhoz tartozó dolgozók fizetését is tartalmazza.

A közpénzek szerepe és a piaci teljesítmény

Az NB I. csapatainak régiós összevetésben sok pénze van és stabil a költségvetése. Apró szépséghiba, hogy ennek elenyésző része származik a piacról és a pályán mutatott teljesítményből, aminek csúnya vége lehet, ha megszűnik a - közvetlenül és közvetetten - a klubokhoz áramló közpénz. A képlet nem túl bonyolult: a klubokat a közvetve vagy közvetlenül az adófizetők zsebéből kiforgatott forintok tartja a víz felett.

Regionális összehasonlítások: Hol áll a magyar futball?

Az UEFA mind az 55 tagállam élvonalának pénzügyi helyzetét részletesen taglalta, így széleskörű összehasonlításra nyílik lehetőség a régióban.

Csehország: Magas jegybevétel, stabil nemzetközi szereplés

Vegyük szemügyre elsőként Csehországot, amelynek három csapata is érdekelt még a nemzetközi kupaporondon jelenleg. A Slavia Praha és a Sparta Praha az Európa-liga nyolcaddöntőjében léphet pályára, a Plzen közben a harmadik számú kupasorozatban folytatja menetelését. Érdekesség, hogy a cseh élvonal 16 csapata átlagosan sokkal kevesebb pénzt (77 millió eurót) költ fizetésekre a magyarnál, illetve a nagyobb létszáma ellenére is nagyjából 50 millió euróval kevesebb volt az összes bevétele az OTP Bank Ligához viszonyítva. A jegyeladásokat tekintve a csehek közel ötször annyi bevételt generáltak szurkolóik helyszíni jelenlétéből, mint tették azt a magyar csapatok. Kevesebb összbevétel, arányait tekintve a bevételben sokkal érezhetőbb jegyeladási tétel, mindez nemzetközi szinten évek óta állandó résztvevő klubcsapatokkal. Miközben itthon a Ferencvároson kívül nincs másik klub, amely szerephez jutna a nemzetközi kupasorozatok csoportkörös időszakában.

Ausztria: Magas bevételek és bérek, sikeres klubok

A vizsgált országok bajnokságai közül két liga költ többet fizetésekre, mint a magyar. Az UEFA jelentése alapján a lengyel élvonal csapatai 115 millió eurót, míg az osztrák első osztály klubjai éves szinten 157 millió eurót folyósítanak bérekre. Az osztrák élvonalban nagyobb összegek mozognak, az ottani Bundesliga csapatainak bevétele átlépte a 260 millió eurót, míg a jegyértékesítésből befolyt összeg 40 millió euró volt. Így azért mégsem olyan meglepő, hogy több marad fizetésre, mint a magyar csapatoknál. Az európai sikersztorik viszont ott sem maradnak el: a Salzburg rendszeresen Bajnokok Ligája-résztvevő csapat, míg a két bécsi együttes, az Austria és a Rapid Wien is minden évben szereplője nemzetközi kupasorozatok érdemi küzdelmeinek. A környező országokat figyelve: Ausztriában a bevételek 20 százaléka (53 millió euró).

Egyéb régiós országok

A horvát csapatok 81 millió eurót költöttek fizetésre, Romániában ez az adat 73 millió euró volt, míg Szerbiában 65 millió euró jut bérekre. A szerb Szuperliga bevétele 63 millió volt, amely még az alkalmazottak 65 millió eurós fizetésére sem elég, viszont jegyeladása szintén sokkal jelentősebb, mint a magyar bajnokságé. Csak egy példa: az utolsó helyen kieső angol elsőosztályú együttes több pénzt kap a televíziós közvetítési jogokból, mint az olasz bajnokság topcsapatai.

*A forrás szerint a magyarországi fizetések magasabbak, mint Csehországban (77 millió EUR), de alacsonyabbak, mint Lengyelországban (115 millió EUR).

Ferencváros: Egy magyar sikertörténet számokban

A modern futballban a sikert egyre ritkábban mérik pusztán gólokban vagy győzelmekben. A Ferencváros idei európai szereplése sokkal inkább egy gazdasági és sportstratégiai esettanulmány, mintsem egyszerű kupamenetelés. A számok mögé nézve egy olyan klub képe rajzolódik ki, amely már tudatosan építi nemzetközi jelenlétét.

Pénzügyi hozam az európai kupákból

A zöld-fehérek összesen 19,40 millió eurót kerestek az európai kupaporondon. Ez az összeg első ránézésre is tekintélyt parancsoló, de igazán akkor nyer jelentőséget, ha a hazai viszonyokhoz mérjük. Magyarországon ez a nagyságrend már nem kiegészítő bevétel, hanem olyan pénzügyi alap, amely évekre meghatározhatja egy klub mozgásterét. A Bajnokok Ligája playoffköréért járó 4,29 millió euró és az Európa-liga főtábláért kapott 4,31 millió csak az alapot jelentette; erre épültek rá a teljesítményalapú bónuszok, a pontokért és a továbbjutásért járó díjak. A végeredmény egy olyan bevétel, amely nemcsak a jelent jutalmazza, hanem a jövőt is formálja.

Hatás a magyar UEFA koefficiensre

Ez a jövő azonban nem kizárólag klubszinten értelmezhető. A Ferencváros ugyanis az idei szezonban ismét egyedüli magyar főtáblásként képviselte az országot, és 7,437 koefficiensponttal járult hozzá Magyarország helyezéséhez. Ennek köszönhetően a hazai futball a 24. helyről a 22.-re lépett előre az UEFA rangsorában, megelőzve többek között Szerbiát és Romániát. A kontraszt különösen éles, ha mellé tesszük, hogy más országok három csapattal sem értek el lényegesen jobb eredményt. A Fradi teljesítménye így egyszerre dicséret és figyelmeztetés: miközben a csúcs működik, az alapok még mindig hiányoznak.

Stabilitás a nemzetközi porondon

A klub szintjén ugyanakkor már nem beszélhetünk egyszeri kiugrásról. Az idei 17,250 UEFA-pont és az öt év alatt összegyűjtött 51,250-es egyenleg egyértelműen jelzi, hogy a Ferencváros stabil szereplővé vált a nemzetközi porondon. Ez a státusz nemcsak presztízst jelent, hanem kézzelfogható előnyt is: kedvezőbb sorsolásokat, kiemelést a selejtezőkben, és nagyobb esélyt a főtáblára jutásra. Más szóval a Fradi már nem a meglepetéscsapat szerepében tűnik fel, hanem egy kiszámítható, tervezhető európai projektként.

A Bajnokok Ligája lehetősége

Mindezek fényében óhatatlanul felmerül a kérdés: lehet-e a következő lépcső a Bajnokok Ligája főtáblája? A jelenlegi szabályozás szerint erre létezik egy közvetlen út, ám ez több külső tényező együttállását igényli. A Ferencvárosnak meg kell nyernie a bajnokságot, miközben több riválisának - köztük a Sahtarnak, az Olympiakosznak és a Rangersnek - el kell buknia saját ligájában, és a BL-győztesnek is olyan helyen kell végeznie, amely eleve indulást ér. Ez a forgatókönyv inkább matematikai lehetőség, mint reálisan tervezhető cél, de már az is sokat elárul a klub helyzetéről, hogy egyáltalán beszélhetünk róla. A Ferencváros idei szereplése túlmutat önmagán: a pénzügyi stabilitás, a sportteljesítmény és a nemzetközi pozíció egymást erősítve emelik a klubot új szintre. Miközben a zöld-fehérek már tartósan magas fokozatra kapcsoltak, a magyar futball egésze egyelőre keresi az utat a felzárkózáshoz.

tags: #uefa #penzugyi #jelentese

Népszerű bejegyzések:

• Stílusos Bulls rajongói öltözet
• A zene és a futball találkozása
• Liverpool a Bajnokok Ligájában
• Az Európa Liga csoportkörének jellegzetességei
• Magyar, spanyol és amerikai sportok élőben