A magyar irodalom sokszínűsége és az írás örök vonzereje

Az írás gyermekkorom óta az önkifejezésem eszköze, történetek mesélésén keresztül dolgozom fel az élményeimet, érzéseimet. Vannak átélt pillanatok, amelyek újjászületve az írásban testesülnek meg… és vannak pillanatok, a még meg nem éltek, amelyekkel sarjadó írásaink halmoznak el. Az írás önkifejezésem egyik legkedveltebb módja. Az élet nagy kalandját minden formában érdemes megörökíteni.

Az írás számomra nem csupán hobbi, hanem egy olyan önkifejezési forma, amelyen keresztül megoszthatom a világról alkotott gondolataimat és érzéseimet. Gyerekkorom óta foglalkoztat az írás, és sokak számára az irodalom és vers szeretete mindig életük része volt.

Az irodalmi múlt: Az Uj Idők folyóirat

A magyar irodalmi élet gazdag történelemre tekint vissza, melynek fontos részét képezik a különböző irodalmi folyóiratok. Ezek a kiadványok platformot biztosítottak a szerzőknek és a közönségnek egyaránt, bemutatva a kor irodalmi áramlatait és tehetségeit. Ezen kiadványok sorába tartozott az Uj Idők is.

Az Uj Idők, mint irodalmi és társadalmi lap, rendszeresen megjelent. Például az alábbi kiadványok is tanúskodnak a folyóirat jelentőségéről:

• Uj Idők, 1940 (46. évfolyam, 27-53. 1940.)
• Uj Idők, 1940 (46. évfolyam, 1-26. 1940.)

Ezek a megjelenések is mutatják, hogy a folyóirat a 20. század közepén aktív szereplője volt a magyar irodalmi palettának, teret adva a szerzőknek gondolataik és műveik publikálására.

Az írói inspiráció és a műfajok sokszínűsége

Az írói alkotás forrása rendkívül változatos lehet. A csúf „jelenből’’ mindig versek által nyertem menekvést, akkor éreztem igazán magam boldognak, ha írhattam. A könyvek szeretete édesapámtól származik. Kifejezetten izgalmasak számomra a komplex emberi helyzetek, dinamikák, az érzelmi rétegek kibontakozása.

Sokféle műfajt kedvelnek a szerzők - sci-fi, fantasy, krimi, történelmi fikció. Vannak, akik diákkoruk óta írnak prózát és verset egyaránt. Mások a verseket, novellákat, újságcikkeket szeretik, de néha 1-1 dalszöveg is papírra kerül. Sokan kamaszkorukban kezdik az írás művelését, elsősorban a versek (főleg szerelmes versek) állnak előtérben, de novellákat is írnak, sokfelé ágazó tematikával.

Az írás számunkra hobbi, terápia, játék. Szeretünk a megélt valóság és a képzelet összefonódásának szűrőjén keresztül újraélni, értelmezni és keretezni érzéseket, történeteket. Kedvenc témáim közé tartozik az emberi kapcsolatok mélysége, a mindennapok apró csodái és az ifjúsági irodalom. A zsánerek amiben főképp alkotunk, a fantasy, romantikus ya.

Verseimen keresztül a legfontosabb emberi értékeket próbáljuk közvetíteni; valamint azt, hogy az élet nehézségeit, fájdalmait hogyan tudjuk egy másfajta szemléletmóddal átalakítani úgy, hogy az saját személyiségünk fejlődését szolgálja. Verseimnél főbb szempont a pozitív gondolkodás, akkor is, ha épp nem minden gyönyörű. Hiszek a csodákban, és a csodák is hisznek bennem. Hiszek a szavak erejében, és a szavak közti csendben.

A kortárs irodalmi közeg és szerzők

Az Irodalmi Rádió számos szerzőt tudhat magáénak, akik különböző háttérrel és stílussal gazdagítják a magyar irodalmat. Több irodalmi magazin és folyóirat szerzője vagyok, számos irodalmi közösség tisztelt meg azzal, hogy tagjai közé fogadott. Íme néhány példa a sokszínűségre:

Az írás mindig is fontos része volt az életemnek. Egyfajta menekülés is számomra, ahol kiadhatom magamból az örömöt és a bánatot is. Az irodalom és vers szeretete mindig életem része volt. Írással csak nyugdíjas korban kezdtem intenzíven foglalkozni. Igaz, már gyermekként is leírogattam, ami gondolataimban megfogant, de csak saját magamnak. Sokat tanultam eddig is és ezután is igyekszem tanulni az csapattól és persze más vers íróktól is! Igyekszem fejlődni.

B. Torda Hajnal néven érkeztem, egy ötgyermekes család legifjabb lányaként. Engem taníttatni akartak, mert már gyermekkoromban rengeteg dolog érdekelt. Idővel magam is elkezdtem ilyeneket kitalálni, a sztorik egy része pedig végül betűk és szóközök halmazaként egy lapon vagy fájlban végezte. Eleinte az ötleteimből többnyire rövidebb-hosszabb novellákat farigcsáltam.

Irodalomelmélet és kritika

Az irodalom mint művészeti ág örökérvényűségének és egyúttal kimeríthetetlenségének, azaz végtelen variativitásának egyik legpregnánsabb bizonyítéka a legkülönfélébb műfajok és műformák permanens, akár évszázadokon keresztül tartó folyamatos jelenléte, illetve megújulási, transzformációs képessége. A Helikon célja az irodalomtudomány aktuális nemzetközi kutatási irányainak bemutatása, és ezáltal a hazai tudományos diskurzusba integrálása.

A nyelvi megelőzöttség mibenléte és a legkülönbözőbb területeken megmutatkozó tapasztalata régóta foglalkoztatja az irodalomtudományt, ahogy természetesen a nyelvfilozófiát is. A szövegek többnyire ott keletkeznek, ahol az egyéni tapasztalat és a rendszer nyelve nem illeszkedik egymáshoz. Az érdekel, amikor a szabályok működnek, mégis marad bennük egy repedés - és azon keresztül egyszer csak látszani kezd.

Hatalmas hatással volt rám az Emlékiratok könyve (EK), a Párhuzamos történetek (PT) és a Világló részletek (VR) is, sokszor újraolvasva őket otthonossá váltam bennük, már-már annyira, hogy minden mondatukért rajongtam. Még ha oly különbözőek is, organikusnak éreztem a kapcsolatot a művek között, mintha egy mozaik különböző darabjai lennének.

A gyermekkort nem törli el a felnőtté válás, vannak olyan sérülések, melyek nem múlnak el nyomtalanul, egész életünkben magunkkal hordozzuk őket, emlékeztetőként. Egy befejezett életmű gyűjteményes kötete esetében a kritikus figyelme nem fordulhat kizárólag a főszöveg felé. Hiába is fedné fel a főcsapás árnyékában rejtőző utak bejáratát, mutatna rá téves kerülőkre, kérné számon a kihagyott kilátókat, nincs kinek.

tags: #uj #idok #kapusi #imre #versei

Népszerű bejegyzések:

• Kreatív szórakozás fiatal rajongóknak
• Küzdelem a pályán és a magánélet védelméért
• az NBI-be jutás reménye a Fehérvár Futsal Balogh 2000 számára
• Játékos kiscica és a nyelv titkai
• a Bajnokok Ligája döntőjéig vezető út